A babavárás nagy öröm az ember életében, azonban sok nő nincs azzal tisztában, hogy kismamaként vagy kisgyerekes anyukaként milyen jogok és ellátások illetik meg. A Munka Törvénykönyve kiemelt védelmet nyújt a várandós, reprodukciós eljárásban (inszemináció, IVF stb.) részt vevő, szoptató és kisgyermekes munkavállalóknak. Jelen cikkünkben a várandós munkavállalók foglalkoztatásához kapcsolódó legfontosabb munkajogi szabályokra és családtámogatási ellátásokra kívánjuk felhívni a figyelmet.
Munkaviszony és felmondási tilalom
A várandós munkavállalókat védelem illeti meg a munkáltató felmondásával szemben. A munkáltató nem szüntetheti meg a munkaviszonyt felmondással a várandósság, a lombikbébi program első 6 hónapja, a szülési szabadság vagy a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság tartama alatt. Ha a felmondási tilalom ellenére a munkáltató felmondással megszünteti a munkaviszonyt, a felmondás érvénytelen.
A várandósság bejelentése
Munkajogi jogszabályaink azonban konkrét határidőt vagy időpontot nem szabnak meg a várandós munkavállalók számára. Nincs tehát arra vonatkozó konkrét jogszabály, hogy a munkavállaló mikor köteles jelezni várandósságának tényét a munkáltató felé. A felek kötelesek egymást tájékoztatni a munkaviszonyt érintő lényeges változásokról. Az Alkotmánybíróság egyik döntése értelmében a munkavállalót nem terheli előzetes tájékoztatási kötelezettség várandósságával kapcsolatosan a felmondási tilalommal összefüggésben.
Amennyiben a munkáltató csak a felmondás közlését követően szerez tudomást arról, hogy a felmondás közlésekor a munkavállaló várandós volt, úgy a tudomásszerzéstől számított 15 napon belül visszavonhatja felmondását, ezzel megszüntetheti a jogellenes állapotot.
Azonnali hatályú felmondás és próbaidő
A felmondási védelem azonban nem vonatkozik az azonnali hatályú felmondásra, tehát ha a munkavállaló nem látta el megfelelően a munkáját, vagy súlyos kötelezettségszegést követett el, akkor el lehet küldeni akkor is, ha várandós. Ugyanígy nem vonatkozik a védelem a próbaidő alatti, indokolás nélküli felmondásra. Azonban az egyenlő bánásmód követelményét a munkáltató a próbaidő alatt is köteles betartani, azaz a felmondás oka ekkor sem lehet a várandósság.
Munkakörülmények és munkaidő
A Munka Törvénykönyve kimondja, hogy a munkavállalót csak olyan munkára lehet alkalmazni, amely egészségi állapotára tekintettel rá hátrányos következményekkel nem jár. Rendkívül fontos, hogy a kismama foglalkoztatása ne veszélyeztesse se saját, se születendő gyermekének egészségét, testi épségét.
Munkakör módosítása
Ha a munkavállaló várandóssága megállapításától gyermeke 1 éves koráig orvosi vélemény alapján a munkakörében nem foglalkoztatható, a munkáltatónak az egészségi állapotának megfelelő munkakört kell felajánlania. A munkavállaló a felajánlott munkakörnek megfelelő alapbérre jogosult, amely a munkaszerződés szerinti alapbérénél kevesebb nem lehet. Ha nincs ilyen munkakör, akkor a munkavállalót a munkavégzés alól fel kell menteni, és a felmentés idejére alapbére illeti meg.
A törvény kompenzálja az esetlegesen előálló bércsökkenést is azzal, hogy a nő keresete az áthelyezésével nem csökkenhet akkor sem, ha rövidebb idejű vagy több műszakosból egy műszakos munkakörbe helyezik át.
Munkaidő-beosztás
Várandós munkavállalók esetén külön szabályok vonatkoznak arra, hogy számukra mikor és milyen munkaidő osztható be. Éjszakai munkavégzésre a várandós munkavállalók nem oszthatóak be, sőt számukra rendkívüli munkaidő (túlóra) sem rendelhető el. Fontos továbbá, hogy egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetükben csak hozzájárulásukkal alkalmazható, heti pihenőnapjaik pedig egyenlőtlenül nem oszthatók be.
Kötelező orvosi vizsgálatok
A várandós munkavállalók mentesülnek a munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettségük alól a kötelező orvosi vizsgálatok időtartamára. Az orvosi vizsgálat idejére a várandós munkavállalót távolléti díj illeti meg. Ez a mentesség kizárólag a vizsgálat időtartamára korlátozódik, és csak akkor, ha a vizsgálaton való megjelenés csak munkaidőben lehetséges.
Szabadságok és távollétek
Szülési szabadság (CSED)
Az anya egybefüggő 24 hét szülési szabadságra jogosult azzal, hogy ebből 2 hetet köteles igénybe venni. A szülési szabadságot úgy kell kiadni, hogy legfeljebb 4 hét a szülés várható időpontja elé essen. A szülési szabadság megkezdését legkésőbb 15 nappal korábban jelezni kell a munkáltatónak.
Ezalatt a 24 hét alatt csecsemőgondozási díjra (CSED) jogosult a munkavállaló, ami azt jelenti, hogy a naptári napi jövedelem 70%-a jár (2021 júliusától ez az összeg 100%-ra emelkedik). Fontos, hogy ilyenkor más keresőtevékenységet nem folytathat.
Fizetés nélküli szabadság (GYED, GYES)
A csecsemőgondozási díj folyósítási idejének lejárta után az édesanya gyermekgondozási díjra (GYED) lesz jogosult. A GYED a gyermek 2. életévének, ikrek esetén a 3. életév betöltéséig jár. A GYED összege a jövedelem 70%-a, de legfeljebb havonta a mindenkori minimálbér kétszeresének 70%-a (2021-ben bruttó 234.360,-Ft).
Gyermekgondozást segítő ellátásra (GYES) jogosult a szülő a saját háztartásában nevelt gyermek 3. életévének betöltéséig, ikergyermekek esetén a tankötelessé válás évének végéig, tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek 10. életévének betöltéséig.
Gyermeknevelési támogatásra (GYET) az a szülő jogosult, aki saját háztartásában három vagy több kiskorú gyermeket nevel. A GYET a legfiatalabb gyermek 3. életévének betöltésétől a 8. életév betöltéséig jár. A gyermeknevelési támogatásban részesülő személy kereső tevékenységet heti 30 órát meg nem haladó időtartamban folytathat, vagy időkorlátozás nélkül, ha a munkavégzés kizárólag az otthonában történik.
| Ellátás neve | Időtartam | Főbb jellemzők |
|---|---|---|
| Csecsemőgondozási díj (CSED) | Szülési szabadság ideje (24 hét) | Jövedelem 70%-a (2021-től 100%), más keresőtevékenység nem folytatható |
| Gyermekgondozási díj (GYED) | Gyermek 2 éves koráig (ikrek esetén 3 éves koráig) | Jövedelem 70%-a, maximális összeggel |
| Gyermekgondozást segítő ellátás (GYES) | Gyermek 3 éves koráig (ikrek esetén tankötelessé válásig, beteg gyermek esetén 10 éves korig) | Fix összegű ellátás |
| Gyermeknevelési támogatás (GYET) | Legfiatalabb gyermek 3-8 éves kora között (3+ gyermek esetén) | Fix összegű ellátás, heti 30 óra munka megengedett |
| Apasági szabadság | Gyermek születése után | 10 munkanap, az első 5 nap teljes, utána 40% távolléti díj |
| Szülői szabadság | Gyermek 3 éves koráig (1 év munkaviszony esetén) | 44 nap, távolléti díj 10%-a |
Pótszabadság és egyéb kedvezmények
A szülés miatti távollét alatt felhalmozódott szabadságot a munkavállaló visszatérését követő 60 napon belül ki kell adni. A munkavállalónak a 16 évesnél fiatalabb egy gyermeke után 2, két gyermeke után 4, kettőnél több gyermeke után összesen 7 munkanap pótszabadság jár. Ha a gyermek fogyatékos, a pótszabadság 2 munkanappal nő. A pótszabadságra való jogosultság szempontjából a gyermeket először a születésének évében, utoljára pedig abban az évben kell figyelembe venni, amelyben a 16. életévét betölti.
A szoptató anya a szoptatás első 6 hónapjában naponta kétszer 1, ikergyermekek esetén kétszer 2 órára, a 9. hónap végéig pedig naponta 1 órára mentesül a munkavégzés alól.
Apasági szabadság és szülői szabadság
Az anyák mellett az apáknak is járnak szabadnapok gyerekük születése után. 2023. január 1-jével ötről tíz munkanapra emelték az úgynevezett apasági szabadságot. Ezt a gyermek születését, illetve örökbefogadás esetén legkésőbb az örökbefogadást engedélyező határozat véglegessé válását követő második hónap végéig kell kiadni az apa kérésének megfelelően, legfeljebb két részletben. Az első öt napra a teljes összegű, míg a hatodik munkanaptól 40 százalékos távolléti díjra jogosult az apa.
Emellett bevezették a szülői szabadságot, amely az apasági és a szülési szabadságon felül jár a szülőknek gyerekük hároméves koráig, ha munkaviszonyuk a gyerek születésétől vagy az örökbefogadási határozat keltétől legalább egy éve tart. A 44 nap szülői szabadságot mindkét szülő igénybe veheti. A szülői szabadság célja, hogy munka mellett is minél több időt tölthessenek a gyerekkel. Ilyenkor a távolléti díj 10 százalékára jogosultak a szülők. Ebből az összegből levonják a gyermekgondozási díj (GYED) vagy gyermekgondozás segítő ellátás (GYES) összegét.
Terhességi és szüléssel kapcsolatos ellátások
Anyasági támogatás
Az anyasági támogatás egyszeri juttatás, amely a szülést követően jár az édesanyának. Anyasági támogatásban részesül a szülést követően az a nő, aki a terhessége alatt legalább négyszer terhesgondozáson vett részt, azonban kivételt képez ez alól a koraszülés esete, amikor is a támogatásra jogosultsághoz elegendő az egyszeri terhesgondozás. A támogatás a jogosultat a gyermek halva születése esetén is megilleti. Az anyasági támogatás megállapítása iránti kérelmet a szülést követő 6 hónapon belül lehet benyújtani.
Táppénz veszélyeztetett terhesség esetén
Veszélyeztetett terhesség esetén a munkavállaló nem betegszabadságra, hanem táppénzre jogosult. Ha a kismama veszélyeztetett terhesként (azaz 9-es keresőképtelenségi kóddal) keresőképtelennek minősül, akkor ez esetben betegszabadságra nem jogosult, a keresőképtelensége első napjától táppénz jár. A táppénz az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásainak egyike.
Az örökbefogadó szülők jogai
Fizetés nélküli szabadság az örökbefogadó szülőknek is jár a gyermek családba érkezésétől számított három évig, három évesnél idősebb gyermek esetén pedig hat hónapig. Az örökbefogadó szülők a családtámogatási ellátásokat is igénybe vehetik. Emellett mentesülnek a munkavégzési kötelezettség alól az örökbefogadás előkészítésének időszakában, évente legfeljebb 10 munkanapra, hogy személyesen találkozhassanak a gyermekkel.