Terhességre utaló folyás: Tudnivalók és jelek

A hüvelyi folyás normál esetben természetes jelenség, de vannak helyzetek, amelyek orvosi ellenőrzést és kezelést igényelnek. A hüvelyváladék a hüvely és a méhnyak apró mirigyeiből választódik ki, és szivárgásával tulajdonképpen eltávolítja az elhalt sejteket, tisztán és egészségesen tartja a hüvelyt és a reprodukciós szerveket. A váladék mennyisége személyenként eltérő lehet, és ez a tulajdonság ugyanolyan diagnosztikus értékű, mint az állag, a szag és a szín.

A terhesség kezdetét az utolsó menstruáció első napjától számítják. A megtermékenyülés után fokozottan termelődik a progeszteron nevű hormon. Ez a simaizmok ellazulását okozza, ami miatt lelassul a bélműködés. Ennek következménye lehet a puffadás, vagy székrekedés. A puffadás és teltségérzet egyébként gyakori a terhesség későbbi szakaszaiban is, hiszen a magas progeszteron termelődés a terhesség alatt végig fennmarad.

A terhesség első jelei már megjelennek a fogantatás utáni első két hétben. Az 1-5. napon természetesen vér szivárog a hüvelyből, mivel ilyenkor válik le a méhről a nyálkahártya. Ez a menstruációs vér, ami jellegzetesen sötét színűvé válik. A 6-14. napon kevesebb lesz a hüvelyváladék, de ahogyan a petesejt érik, egyre sűrűbbé, fehéresebbé vagy sárgábbá válik. A 14-25. napokon, az ovuláció előtt a váladék nyálkásabb, az ovuláció után pedig esetleg élénkebb színű, tapadósabb lesz. A 25-28. napon szinte alig tapasztalható folyás.

A terhesség korai jeleit már akár a megtermékenyülés után 5-6 nappal érzékelhetjük. A női testben már a megtermékenyülés pillanatától kezdve jelentős változások kezdődnek. Megváltozik a hormontermelés, az anya szervezete elkezd felkészülni a következő kilenc hónapra. A terhesség első jelei ezért már viszonylag korán, a fogantatást követő első egy-két hétben is jelentkezhetnek. Fontos azonban, hogy a terhességi tünetek egyénenként változhatnak, és megjelenésüknek más okai is lehetnek.

A menstruáció kimaradása a terhesség viszonylag biztos jele. Azonban előfordulhat, hogy a menzesz csupán késik. A kismamák nagyon gyakran tapasztalnak a terhesség 5-6. hetétől hányingert, rosszullétet, bár a tünet ritkán már korábban is megjelenhet. Ez talán az egyik legkellemetlenebb terhességi tünet, amely az első trimeszterben fokozottabb, a második trimesztertől jellemzően enyhébb, vagy akár meg is szűnhet. A hányinger vagy hányás oka terhesség alatt termelődő HCG hormon, illetve az is, hogy az emésztési folyamatok megváltoznak. A rosszullétek jelentkezését csökkenteni lehet azzal, ha sosem üres a gyomrunk. A rosszullétek súlyosabb formája az úgynevezett terhességi vészes hányás, amikor a kismama naponta többször tapasztal rosszullétet és hányást.

Már a menstruáció kimaradása előtt megjelenik a mell fokozott érzékenysége, feszülése, amely annak köszönhető, hogy a szervezetben több ösztrogén és progeszteron termelődik. Kicsit később jelentkezhet a mellbimbók megnagyobbodása és besötétedése.

A megtermékenyülés után a hormonoknak köszönhetően a szervezet működése felgyorsul, ami miatt hirtelen több energiára van szükség. Sok kismama azt érzi, hogy nem tudja kipihenni magát, és a nap bármelyik szakaszában el tudna aludni. Ebben az időszakban fontos a sok pihenés. A fejfájás gyakran jelentkezik a fáradékonysággal együtt, és szintén hormonális okokra vezethető vissza.

A hormonok hatására előfordul, hogy a kismama nagyon érzékenyen reagál a külső ingerekre, sőt akár ok nélkül is előfordulhat lehangoltság vagy hirtelen jókedv. A gyakori vizelési inger már a terhesség elején elkezdődhet, ilyenkor nagyobb részben okozzák hormonális hatások. A méh is elkezd növekedni, így a húgyhólyagnak egyre kevesebb hely jut.

A terhesség első heteiben már megváltozhat a hüvelyi folyás mennyisége és minősége is. Figyelem! Ha a hüvelyi folyás mellett csípő vagy viszkető érzés jelentkezik, esetleg a színe sárgássá, zöldessé változik, vagy kellemetlen szag jelentkezik, az fertőzésre utal.

A terhesség 4. hetétől pedig megemelkedik a pulzusszám is. Ez annak köszönhető, hogy a terhesség alatt egyre több oxigénre van szükség, így a szív jobban dolgozik.

A terhesség 5. hetétől (ami tehát a megtermékenyülés utáni 3. hét) a terhesség első jelei már általában együtt és erősebben jelentkeznek. Ilyenkorra már megtörtént a beágyazódás és az embrió fejlődése rohamosan gyorsul. Hamarosan már biztosan meg lehet állapítani a terhességet.

A kismamák nagyon gyakran mesélnek vicces történeteket arról, hogy milyen furcsa ételeket vagy italokat kívántak a terhesség alatt. Az érem másik oldala, amikor a terhesség alatt bizonyos illatok vagy ízek visszataszítóvá válnak, sőt akár rosszullétet is okozhatnak. Ez a tünet leggyakrabban a terhesség 5. hetében jelentkezik.

Bár a terhesség első jeleiből lehet következtetni a várandósságra, biztos eredményt csak a terhességi teszt elvégzésével kaphatunk. Ez képes ugyanis kimutatni a kizárólag terhesség alatt termelődő HCG hormont. Már léteznek extra érzékeny terhességi tesztek, amelyek sokszor képesek kimutatni a terhességet a menstruáció várható időpontja előtt is. Fontos azonban tudni, hogy a HCG hormon termelődésének kezdete és mértéke egyénenként változó lehet. A teszt elvégzése után - a teszt típusától függően - mindig van egy időintervallum, amikor a teszt érvényes. Ha ez az intervallum lejárt (jellemzően 10-15 perc elteltével), akkor a teszt már nem nyújt megbízható eredményt.

A terhességet akkor tekinthetjük teljesen biztosnak, amikor az orvosi vizsgálaton az ultrahangos készülékkel történő vizsgálat alatt már látható a terhesség, és az embrió szívhangja is hallható. Ez azonban csak a terhesség 6. hetétől várható - előbb még nem biztos, hogy látszik a petezsák és nem érzékelhető a szívhang sem.

Összefoglalva a fentieket a terhességnek számos jele lehet, de nem mindegyik jelentkezik mindenkinél vagy azonos időben.

A terhességi szövődmények egy része nem előzhető meg, mivel sok esetben eleve kockázatot jelent, ha a kismamának a fogantatás előtt súlyosabb egészségügyi problémája volt, vagy ha része volt már komplikált terhességben, netán vetélésben. Családi halmozódás sem kizárható. Éppen ezért még a családtervezés fázisában, a fogantatás előtt érdemes lehet az életmódbeli tényezőket rendezni, ezzel csökkentve a szövődmények kockázatát.

Az alábbi tünetek egyértelmű jelei a várandósság alatti szövődménynek, ezért bármelyik fennállása esetén orvosi segítségre van szükség!

• A várandósság során bármikor: elhúzódó vagy súlyos hányás; hüvelyi vérzés; szokatlan vagy a szokásosnál bőségesebb hüvelyi folyás; súlyos vagy hosszan tartó fejfájás, vagy szédülés; folyamatos fogyás; láz vagy hidegrázás; fájdalmas vagy égő érzés vizeléskor; állandó légszomj, gyengeség vagy szívdobogásérzés; ha a hasat ütés (trauma) érte (esés, baleset, erőszakos incidens); ha hosszabb ideig tartó, jelentősebb érzelmi probléma áll fenn.

A várandósság korai szakaszában (a 20. hét előtt) jelentkező fájdalom, illetve vérzés bizonyos típusai vetélés vagy méhen kívüli terhesség jelei lehetnek. Amennyiben ezek valamelyike fennáll, sürgős orvosi segítségre van szükség - ha más (gyorsabb) lehetőség nincs, hívja a 112-t és kérjen mentőt!

Mielőbb kérjen orvosi segítséget, ha a várandósság korai szakaszában:

• tartós vagy erős fájdalom jelentkezik a has egyik oldalán, vagy az egyik vállban;
• erős alhasi fájdalom vagy görcs jelentkezik;
• hüvelyi vérzést tapasztal.

A várandósság későbbi (20. hét utáni) szakaszában általában gyakoribbak a kellemetlenségek, amelyek egy része a várandós állapot normális velejárói. Néhány tünet azonban orvosi kontrollt igényel:

• látászavarok (villogó fények, szikralátás, homályos látás) - ezek a preeklampszia jelei lehetnek;
• hirtelen fellépő, súlyos, akár fájdalmas ödéma a kézen, a lábon vagy az arcon;
• erős bőrviszketés;
• ha a magzat mozgásában változás áll fenn (a kismama úgy érzi, hogy a szokásostól eltérően mozog, kevesebbet mozog, vagy nem mozog);
• máj táji fájdalom;
• bevérzések jelentkezése a bőrön;
• vérnyomásmérés során magasabb vérnyomásérték mérése;
• hüvelyi vérzés.

A méhlepény-leválás igen súlyos, az anyai és a magzati életet is veszélyeztető állapot, amely - ahogy a neve is utal rá - azt jelenti, hogy a méhlepény elkezd leválni a méhfal belsejéről. A méhlepény-leválás általában a méh tónusfokozódásával, az érintett területen hasi fájdalommal jár, de nem minden esetben kíséri vérzés (általában barnás vérzés jellemzőbb, ritkább esetben bő és friss piros vér távozik).

Krónikus lepényi elégtelenség: Előfordul, hogy a méhlepény nem látja el megfelelően a funkcióját, ami azt jelenti, hogy a fejlődő magzat nem kapja meg a szükséges oxigént és tápanyagokat. Ez kiválthatja a magzat fejlődésében való visszamaradását, vagy koraszülést, a szülés során fellépő oxigénhiányt, alacsony vércukor- vagy kalciumszintet az újszülött vérében, de halva születést is okozhat.

Placenta praevia: Előlfekvő méhlepényről beszélünk, ha a lepény nem a méh megfelelő szakaszán tapad. A méhszájtól való távolság alapján soroljuk őket kategóriákba, legrosszabb esetben a méhlepény a méhszáj fölött helyezkedik el. Általában a tünetek a harmadik trimeszterben jelentkeznek, fájások nélkül hirtelen fellépő vérzés képében. A harmadik trimeszter előtt pecsételő vérzések előzhetik meg. A vérzés életet veszélyeztető mértékű is lehet, így felismerése és időben történő kezelése elengedhethetetlen fontosságú. Egyértelmű diagnózist ultrahang kép alapján lehet felállítani. Általában azonnali császármetszés indikációi közé tartozik.

Placenta accreta: A placenta accreta a méhlepény-beágyazódási egy ritka, de súlyos rendellenessége, ami életet veszélyeztető terhességi szövődményt okoz. Általában kizárja a hagyományos szülés lehetőségét. Olyankor alakul ki, amikor a méhlepény túl mélyen ágyazódik be a méh falába (esetleg a méhszájba), de előfordulhat, hogy a méh külső oldalán is megjelenik. Ilyenkor a szülés után nem távozik a méhlepény - ahogy normálisan -, hanem a méhhez tapadva marad. Ez súlyos vérzést okozhat, de koraszülés oka is lehet. A betegséget a gyanút követően - pl. vérzés a harmadik trimeszterben - általában ultrahang- vagy MRI-vizsgálattal igazolják, de előfordul, hogy csak a gyermek születése után derül rá fény. A szövődmény miatt súlyos esetben méheltávolításra is sor kerülhet. A rendellenesség valószínűségét fokozza minden műtét, amely után heg marad a méhnyálkahártyán - ilyen például a korábbi császármetszés is.

Hegszétválás: Előzetes császármetszés után a méhen ejtett vágás hege a következő várandósság alatt fokozott figyelmet érdemel, mivel a várandósság során a hegszétválás veszélye fennáll. Ennek gyakorisága igen alacsony, azonban nyilalló, fájdalmas hegvonal, terhesség alatti vérzés, a méh (és a has) alakjának a hirtelen változása esetén gondolni kell rá.

Preeklampszia: A preeklampszia (terhességi toxémia) a terhesség második felében (a 20. hét után), vagy nem sokkal a szülés után jelentkezhet, általában a terhességi rutinvizsgálatok során derül rá fény. Csökkent véráramlás következtében alakul ki az anya szervezetéből a méhlepény felé, melynek eredménye a magzat nem megfelelő oxigén- és tápanyagellátása. Sok esetben enyhe lefolyású, de kezelés nélkül előfordul, hogy súlyos szövődményekhez vezet az anya és a gyermek szempontjából is. A betegség a gyermek születésével megszűnik, addig általában gyógyszeres vérnyomáscsökkentést alkalmaznak. Szélsőségesen súlyos esetben - megfelelő korú terhesség esetén - sor kerülhet idő előtti szülésindításra vagy császármetszésre is. Jellemzőbb tünetek: magas vérnyomás; végtag- és arcödéma; erős fejfájás; látászavarok, szikralátás; fájdalom közvetlenül a bordák alatt. A fenti tünetek minden esetben orvosi vizsgálatot igényelnek! Minél korábban megállapításra kerül a betegség, annál jobbak az anya és a gyermek kilátásai.

Vérszegénység a várandósság alatt: A terhességi vérszegénység azt jelenti, hogy túl kevés a vörösvértest (és a hemoglobin) a várandós nő szervezetében ahhoz, hogy megfelelő mennyiségű oxigént szállítson a fejlődő magzat számára. Ilyenkor általában nem áll szervi ok a háttérben, egyszerűen arról van szó, hogy a terhes nők szervezetében az átlagosnál jóval több vér kering, és a többlet előállításához nagyobb mennyiségű vasra, B12-vitaminra és folsavra van szükség. A várandósság alatti vérszegénység enyhébb fokozatát a legtöbb anya a fáradékonyság formájában megtapasztalja, de a probléma jól kezelhető megfelelő táplálkozással vagy - az orvos által előírt mennyiségben - étrendkiegészítők szedésével.

Terhességi cukorbetegség: A várandósság idején jelentkező cukorbetegség (a normálisnál magasabb vércukorszint) általában átmeneti állapot: a terhesség második felében jelentkezik, és a gyermek születése után legtöbb esetben megszűnik. Az ebben szenvedő nők egy részének elegendő diétát tartani, súlyosabb esetekben viszont inzulinadagolást igényelhet. A terhességi cukorbetegség nem ritka állapot, a várandósok 12-14 százalékánál alakul ki. A terhességi diabétesz leggyakoribb következménye lehet az átlagosnál nagyobb magzat, ami bizonyos esetekben császármetszést tehet indokolttá. Azonban a legtöbb terhességi cukorbetegséggel diagnosztizált nőnek egészséges lefolyású a terhessége, és normális lefolyású szülés során egészséges gyermeket hoz világra.

Vészes terhességi hányás: A hányinger és a hányás sok nő esetében a terhesség velejárója, különösen az első trimeszterben. Amikor ez az állapot túlzott mértéket ölt - a táplálék és a folyadék nem, vagy alig marad meg a várandós nőben - vészes terhességi hányásról van szó, ami akár kórházi kezelést is igényelhet. A drámai tünetek ellenére ez a betegség általában nem okoz kárt a magzatban, azonban ha az anya sokat veszít a normális súlyából, az befolyásolja a születendő gyermek testsúlyát is. Kezelése általában infúziós folyadékpótlással és hányingert csillapító készítményekkel történik.

Koraszülés: Ha a gyermek a terhesség 24. hete után, de a 37. hete előtt megszületik, koraszülésről beszélünk. Ennek - a gyermek fejlettségétől függően - vannak fokozatai: minél korábban születik meg a baba, annál több kockázattal kell szembenézni. A legtöbb koraszülött csecsemő azonban megfelelően fejlődik a kórházi, majd az otthoni körülmények között. A koraszülésre figyelmeztető jelek: tompa, „mély” hátfájás; nyomásérzés a medencében; végtag- vagy arcödéma; óránként négynél többször jelentkező összehúzódások; hányinger, hányás vagy hasmenés; homályos- vagy kettős látás, egyéb szemészeti zavarok; mestruációs fájdalomhoz hasonló hasi görcsök; a baba mozgása lelassul vagy megszűnik; folyadék vagy vér távozik a hüvelyből. Mindezek nem feltétlenül utalnak vetélésre, de jelentkezésükkor indokolt sürgős orvosi ellátás kérése. Az is előfordulhat, hogy semmilyen előjele nincs a koraszülésnek.

Vetélés: A vetélés - vagyis a magzat elvesztése a 24. terhességi hét előtt, vagy míg nem érte el az 500 grammot - az esetek többségében az anyán kívül álló ok(ok) miatt következik be. Sor kerülhet rá a terhesség egészen korai szakaszában, ilyenkor a nők többségének még nincs is tudomása arról, hogy gyermeket várt. A vetélések hátterében álló ok sokszor nem egyértelmű, azonban a legtöbbször a gyermek fejlődési vagy kromoszóma-rendellenessége okozza. A már megkezdődött vetélés nem megállítható, ugyanakkor az azon átesett nő az esetek többségében újabb, egészséges terhességet hordhat ki. Az embrió vagy a magzat halálát (az életjel hiányát) több, egymástól független vizsgálattal igazolják. Ezt követően a szülészorvos javaslata alapján a megszakadt terhességet - ha nem indul be a vetélés spontán - műtéttel, vagy a 13. hét után általában mesterségesen megindított vetéléssel fejezik be. A vetélés gyakori jelei a görcsös, menstruációhoz hasonló hasfájás és a hüvelyi vérzés. Mindezek azonban nem minden esetben jelentenek vetélést! A vetélés megelőzése vagy megállítása érdekében nem lehet tenni semmit. A vetélés valószínűsége csökkenthető a fent elsorolt kockázatok - dohányzás, alkohol, koffein - kerülésével.

A hüvelyi folyás egy teljesen természetes dolog, persze bizonyos keretek között. Mégis, az olyan időszakokban, amikor a nők különösen nagy figyelmet fordítanak az egészségükre - ilyen a terhesség is -, a hüvelyi folyás bizony ijesztő is lehet. A válasz egyértelműen igen. A hüvelyben elhalt sejtek is vannak, valamint a fertőzések is állandó harcot vívnak a bejutásért. Ezek ellen is igen hatékony a méhnyak és a hüvely mirigyei által termelt váladék, mely normál állapotú, fertőzésmentes hüvelynél is jelen van. A hüvelyi folyásra érdemes figyelni, mert ha a színe, a szaga vagy az állaga megváltozik, az fertőzésre utalhat, ilyenkor pedig szakorvoshoz kell fordulni. A folyás állagát tekintve a vizestől a sűrűbb, ragacsos váladékig is normális lehet, vagyis inkább arra érdemes figyelni, eltér-e a megszokottól. A hüvelyváladék alapesetben szagtalan.

Szabályos ciklus esetén a magzat már 4 hetes nagyjából, amikor az első észlelhető tünetek megjelennek. A közérzet megváltozása jelzi a kismama számára, hogy valami odabent másként működik, mint eddig. Az, hogy elmarad a havi vérzés az első és biztos jele, hogy valaki már lakozik a pocakunkban. Előfordulhat, hogy a menstruáció idején kevés vérzés ennek ellenére megjelenik, de ez jellegében és mennyiségében is más. Nem ritkán enyhe alhasi görcsöktől is szenvednek a babaváró nők. Az egyik legtipikusabb jele a terhességnek. A legtöbb nő a 6. hét táján kezd el émelyegni, de nem ritka az sem, hogy az első napoktól már, és a reggeli rosszullét sajnos a nap bármely szakában folytatódhat. Jó hír, hogy a második trimeszter idején enyhülhetnek, végére teljesen eltűnhetnek ezek a tünetek.

A bizonyos ételek iránti folyamatos sóvárgás vagy épp undor sok nő esetében velejárója a várandósságnak. A legtöbb kismama érzékennyé válik bizonyos szagok iránt, sőt, egyes, akár korábban kedvelt illatok (pl.kávé) rosszullétet is okozhatnak.

Szinte minden leendő anyuka beszámol arról, hogy korábban soha nem tapasztalt fáradtságot, kimerültséget, állandó erőtlenséget érez, és a nap bármely szakában el tudna aludni. E mögött ugyancsak a hormonváltozások állnak. Pihenjünk, aludjunk, amennyit csak tudunk!

Nemcsak a mellbimbók, hanem az egész mell érzékenyebbé, fájdalmasabbá és duzzadtabbá, a mellbimbók esetleg sötétebbé válhatnak. A 4.-5. hét táján jelentkezhet a mellérzékenység. Olyan apróságokon is felkapjuk a vizet, melyek korábban meg sem érintettek, vagy hirtelen lehangolttá vagy épp feltűnően jókedvűvé válunk. A renyhe, lelassult bélműködésnek köszönhetőek ezek a panaszok, melyekért ugyancsak a hormonok okolhatóak. A hormonális változások hatására a simaizmok ellazulnak, emiatt a béltartalom lassabban távozik.

A várandósság jeleként a hüvelyi folyás bőségesebb lesz, mennyisége megnő. Minősége azonban továbbra is a megszokott kell, hogy legyen, ha furcsa állagú, kellemetlen szagú lesz, vagy szúró, égő érzés kíséri, akkor valószínűleg fertőzés áll fenn.

Ha a teszt negatív, azonban a menstruáció továbbra sem jelentkezik, néhány nap múlva meg kell ismételni a vizsgálatot. Tipp: A terhességi tesztet reggel érdemes elvégezni, ilyenkor ugyanis magasabb a terhességi hormon (HCG) szintje a szervezetünkben.

A terhesség jelei az 5. hétre már beágyazódott a magzat, a terhességi tesztek 100%-os biztonsággal megállapítják a várandósságot. Hamarosan a nőgyógyászati ultrahang ki tudja mutatni az embriót, illetve annak szívhangját, a 18. hétre már jelentősen megnövekszik az oxigénfelvétel, hiszen a magzatot is el kell látni az éltető elemmel, és az ő keringése is biztosítva van az édesanyáé által. Emiatt még könnyebben elfárad a szervezet, leesik a vérnyomás, nehezebb a légzés, légszomj lép fel, vagy rosszul alszik az anyuka.

Összességében a terhesség sok-sok változást okoz a szervezetben. A terhesség első jeleit jó pár tünet követi még, de ekkor az édesanya már biztosan tudja, miért változik a teste. Lélekben nem árt felkészülni, hogy a szerveink kicsit másként fognak működni, illetve, hogy a baba hatással lesz mindenre. Megváltozhat a vesék működése, de ezt ritkán érzékeli az édesanya. Előfordulhat, hogy a bőr pigmentációja is változik, aztán ez a szülés után visszarendeződik, csakúgy, mint a terhességi cukorbetegség.

A terhesség első időszaka tele van kérdésekkel és bizonytalansággal, hiszen egészen új élethelyzet kezdődik. A sok kismamánál jelentkező érzelmi zavarodottság együtt érkezik a test változásaival, amelyek merőben eltérnek minden korábbi tapasztalattól. Ahhoz, hogy ez az időszak kevésbé legyen rémisztő, és inkább örömteli lehessen, érdemes a lehető legjobban képbe kerülni az elkövetkező időszak jellemzőivel.

Mettől meddig tart? Bár meglepően hangzik, de a terhesség kezdetét az utolsó menstruáció első napjától szokták számítani. Az első trimeszter a terhesség 13. hetéig tart, azaz nagyjából 3 hónapot ölel fel. A magzati kor nagyjából két héttel van elmaradva a terhességi kortól, hiszen a fogantatás a peteérés ideje alatt zajlik. (a terhességi kor azért is lényeges, mert ez alapján értékelik a magzat fejlődését, határozzák meg a vizsgálatok, valamint a szülés várható időpontját is)

Mit tapasztal a kismama? A terhesség egyes jelei már igen korán felismerhetőek. Noha ebben az időszakban még nem olyan látványosak a végbemenő változások, rengeteg minden történik a szervezetben, melyet a kismamák meg is éreznek.

• Menstruáció elmaradása - a legismertebb terhességre utaló jel az elmaradó ciklus, általában innentől gyanakszunk várandósságra. Érdemes ugyanakkor megjegyezni, hogy a nők egynegyede tapasztal enyhe vérzést az első trimeszter alatt, ez az embrió beágyazódásának jele, és nem egyenlő a menstruációval.
• Hányás, hányinger - Noha gyakran hivatkoznak reggeli rosszullétként a terhességgel érkező hányingerre, valójában sajnos nem kötődik egyetlen napszakhoz ez az állapot. Mértéke egyénenként változik, van, aki alig tapasztalja, de olyan is van, akit folyamatos rosszullétek gyötörnek. Ezért elsősorban a hormonok felelősek, de szerencsére jellemzően sem a magzat, sem a kismama megfelelő táplálkozását nem gátolják.
• Mell megnagyobbodása, érzékenysége - A hormonok hatására a mellek érzékenyebbé válnak és megnövekednek, éppen ezért az sem ritka, hogy új, nagyobb méretű melltartót kell beszerezni. A mellekben futó vénák is láthatóvá válnak a megnövekedett vérszállítás miatt. Emellett többen tapasztalják a mellbimbók megváltozását, a bimbóudvarok elsötétedését a kezdeti időszakban.
• Gyakori vizelés - Mivel a méh elkezd növekedni, hogy megfelelő környezetet biztosítson a magzat számára, egy idő után elkezdi nyomni a húgyhólyagot, ez okozza a gyakori vizelési ingert.
• Kimerültség érzése - A szervezet óriási munkát végez a terhesség során, így nem meglepő, ha a kismama kimerültnek érzi magát. Az energiaszint sokak számára kicsit megemelkedik, visszaáll a második trimeszter során, de addig is érdemes sokat pihenni.
• Hangulatingadozások - A hormonszint hirtelen változása valódi érzelmi hullámvasutat eredményez, melynek során egyszer izgatottnak, egyszer lehangoltak, majd rémültnek érezheted magad, ami rendkívül összezavarja az embert.
• Akné, az arcbőr romlása - Szintén a hormonok felelősek a bőr zsírosságáért is, ilyenkor a megnövekedett faggyútermelés miatt a pórusok eltömődhetnek, ettől válhat pattanásosabbá a bőr már a korai időszakban.

Mama és baba: mi történik ebben az időszakban? A terhesség első trimesztere során rengeteg változáson esik át a kismama és a magzat is, bár a külső jelek ekkor még nem láthatóak. Ez egy bizonytalansággal teli időszak, talán az a legnehezebb, hogy nagyon sok kérdés és kétség merülhet fel benned. Biztosan izgulsz, hogy rendben fog-e zajlani a terhesség, megfogalmazódik benned, hogy vajon milyen anya leszel, hogyan fog alakulni a párkapcsolatod, hogyan változik meg a viszonyod a barátaiddal, a munkáddal és legfőképp önmagaddal. Az ilyen kérdések teljesen normálisak, de sokat segíthet, ha aggodalmaidat megosztod a hozzád legközelebb állókkal.

Mi történik a kismamával? Több fontos fiziológiai változás is végbemegy a kismama szervezetében, ezek kiterjednek többek között a hormonháztartásra, a cukoranyagcserére, a légzésre, a keringésre, valamint a szívritmusra is. Az első gyanús jelek a hormonális és idegrendszeri változások hatására jelennek meg. Ezek egy részéről már korábban is beszámoltunk, éppen ezért az alábbiakban a tapasztalt jelenségek mögötti folyamatokra, fiziológiai változásokra fókuszálunk.

• 1-2 kilogramm hízás: Elsősorban a placenta (más néven méhlepény, amely a babát táplálja), a mellek, a méh és a plusz vér súlya. Azoknál, akiknél gyakoriak a rosszullétek, a kezdeti súlygyarapodás kevesebb is lehet.
• Kialakul a magzatvíz zsák, a placenta, a köldökzsinór.
• Enyhén csökkenő vérnyomás - a hormonok ingadozása és a keringés változásai gyakran csökkenthetik a vérnyomást, különösen a terhesség első és második trimeszterében. Az erek kitágulnak, hogy elegendő vér jusson a méhbe.
• Szaporább légzés és szívverés.
• Változások a mellben - az emlőmirigyek megnagyobbodnak, amitől a mellek megduzzadnak. Ezt elsősorban a hormonális változások okozzák. Sokaknál a bimbóudvarok is megnagyobbodnak és elsötétednek, valamint az erek is jobban átlátszanak a bőrön.
• Hormonális változások: Extra magas ösztrogénszint.
• Szélsőséges érzelmek, hangulatingadozás - A jelentkező hangulatingadozások sok kismama számára ismerősek lehetnek, ugyanis hasonlítanak a premenstruációs szindróma alatt tapasztalt kilengésekre, ingerlékenységre.
• Zavar érzése a terhességgel kapcsolatban.
• Székrekedés, puffadás - a megemelkedett progeszteronszint hatására a belekben lelassulnak az izom-összehúzódások, amelyek általában az élelmiszerek emésztőrendszeren való áthaladását segítik. Amennyiben ez nem tud megvalósulni, ez pedig gyomorégéshez, emésztési zavarokhoz, székrekedéshez, valamint gézképződéshez vezethet.
• Megváltozik a bőr - sokan tapasztalják, hogy a terhesség alatt rózsaszínesebbé, fényesebbé válik a bőrük, ezt szokás terhességi ragyogásnak is hívni, hátterében pedig a fokozott vérkeringés áll. Ugyanakkor a hormonok hatására termelődő extra faggyú pattanások kialakulásához vezethet.
• Változások a hüvelyben - a hüvely fala megvastagszik és veszít érzékenységéből. Enyhe, fehér hüvelyi folyás teljesen normális terhesség alatt, ahogy az enyhe, pecsételő vérzés is, ez utóbbiról azonban a biztonság kedvéért érdemes konzultálni orvosoddal.

Mi történik a magzattal? Megtermékenyítés - a megtermékenyített petesejt az egyesülés után néhány órával osztódni kezd, majd a petevezetéken keresztül elindul a méh irányába. A harmadik hét végére beágyazódás - nagyjából két héttel a megtermékenyülést követően az immár szedercsíra állapotú magzat beágyazódik a méhfal nyálkahártyájába. A beágyazódás a megtermékenyülés utáni 12. napon fejeződik be. Nagyon gyorsan fejlődni kezd, „berendezkedik” a méhben - két irányba fejlődnek a sejtjei; az egyikből kialakul az embrió, a másikból pedig a köldökzsinór, a magzatburok, valamint a méhlepény. A második hónapban rengeteg változás történik - Az ötödik héten már 2mm-es a baba, elkezd kifejlődni a gerinc, az agy, az izmok, a csontok és a szív. A hatodik héttől a magzat szíve verni kezd és megjelennek a végtagkezdemények, fejlődik a nyak és az agy. A hetedik héttől az arcon felismerhetővé válnak az orrnyílások, az ajkak és a szemek is áttűnnek a bőr alól. Ekkorra a baba már fél centiméteres és szíve 145-ször ver percenként. A hónap végére minden fő szerv megvan, bár még nincsenek teljesen kifejlődve. Kivehetőek a kéz- és lábujjak, kialakul az orrhegy. Ekkorra másfél gramm a súlya és 1,2 centiméter a fejtetőtől a farokcsontig. A nyolcadik héttel véget ér az embrionális szakasz. A harmadik hónapba lépve a babát hivatalosan is magzatnak nevezik - A kilencedik héten már 2-2,5 centiméteresre nő a baba, az ujjak hosszabbodnak. Már kifejlődtek a szemek, szemhéjak, láthatóak a fülkagyló vonalai. A tizedik hétre teljesen kifejlődik a köldökzsinór és az összes (20) tejfog kezdeménye megjelenik az állkapocsban. Ekkorra a magzat eléri a 2,8 centimétert és a 13 grammot. A tizenegyedik hétre kifejlődik a gerincoszlop, valamint minden lényeges szerv. Ilyenkor már jellemzően meg lehet állapítani a baba nemét. Az első trimeszter végére a szerveknek már csak növekedni kell. Bár még nem igazán lehet érezni, a magzat sokat mozog, forgolódik. Ekkorra az agy és a hangszalagok is kifejlődtek.

Első trimeszter: mit csináljunk és mit ne? Ahogy azt korábban is írtuk, az első trimeszter tele van kérdésekkel és bizonytalansággal. Éppen ezért fontos, hogy megfelelő útmutatást kapj arról, mire kell figyelni, illetve mit nem szabad csinálni a terhesség ezen szakaszában. Az alábbiakban összeszedtük neked a legfontosabb vizsgálatokat, amelyeken mindenképp át kell esned, azokat az életmódbeli változtatásokat, melyeket érdemes eszközölni, valamint azt is, mi az, ami semmiképpen sem javallott az első trimeszter - vagy a terhesség teljes időtartama - alatt.

Mit csináljunk ebben az időszakban? A legfontosabb vizsgálatokra menjünk el. A terhesség minden szakaszára jutnak kötelező vizsgálatok, ez már az első hetekre is igaz. A terhességi vizsgálatokat mindenképp komolyan kell venni, hiszen fontos, hogy minden fejlődés, változás megfelelően monitorozva legyen. Ezekről persze saját orvosodtól, nőgyógyászodtól részletes útmutatást fogsz kapni.

• Kórtörténetek - elengedhetetlen, hogy szakorvosunk ismerje a kismama és a leendő apa kórtörténetét is. Ez magában foglalja az aktuális egészségügyi állapotot, pl. cukorbetegség, rendellenes vérnyomás, vérszegénység, allergia, aktuálisan szedett gyógyszerek vagy táplálékkiegészítők. A korábbi műtétekről, betegségekről, valamint hosszan fennálló egészségügyi problémákról (értelmi vagy testi fogyatékosság) is fontos, hogy tájékoztassuk orvosunkat. A nőgyógyászati kórtörténet is fontos, ezért a menstruációnk jellemzőiről, esetleges korábbi terhességekről, szülésekről, komplikációkról is fontos, hogy beszámoljunk.
• Nőgyógyászati vizsgálatok - az első három hónap során havonta kell felkeresni nőgyógyászod (amennyiben nincs semmilyen komplikáció)
• Medencei vizsgálat - ezzel a vizsgálattal megállapítható a méh mérete és helyzete, meghatározható a magzat kora, valamint ellenőrizhető a medencecsontok mérete és szerkezete. PAP-tesztet is ennek során végeznek el: a hüvelyből és méhnyakból vett mintákból kimutathatóak az esetleges kóros sejtek.
• Laboratóriumi vizsgálatok (vérképvizsgálat, vizelet) - a vérvételre a nőgyógyász ad beutalót, a vizeletvizsgálatot, pedig a védőnő végzi el.
• Genetikai vizsgálat - ez a vizsgálat segít kiszűrni a magzat fejlődési rendellenességeit. Amennyiben nőgyógyászod genetikai ultrahangvizsgálatot is szokott végezni, abban az esetben nem lesz szükséged beutalóra. Ellenkező esetben ilyenkor fel kell keresni egy másik szakorvost erre a vizsgálatra.

Életmódbeli változtatások:

• Szedjünk vitaminokat, étrend-kiegészítőket - érdemes a terhesvitaminok, magzatvédő készítmények között szétnézni, melyek mind a kismama mind a baba egészségét támogatják.
• Legyünk aktívak - az aktív életmód fenntartása rendkívül fontos a terhesség alatt is, de figyelj a testedre, ne erőltesd meg magad túlzottan.
• Egészséges táplálkozás - nagyjából napi 150 kalóriával érdemes többet enni, mint a terhességet megelőzően. Igyekezz egészséges, tápláló, változatos ételeket fogyasztani, beleértve a gyümölcsöket, zöldségeket, húsokat, tojást, valamint a teljes kiőrlésű gabonát. Fontos: a második és harmadik trimeszterben már kb. 300-350 extra kalória szükséges.
• Pihenés - a terhesség alatt a kismama sokkal kimerültebb, fáradékonyabb, a test így jelzi, hogy a korábbinál több pihenésre van szüksége, hiszen óriási munkát végez ebben az időszakban.
• Sok víz -a megfelelő hidratáltság a kismama és a fejlődő magzat szempontjából is kiemelten fontos.

Mit kell kerülnünk?

• Cigaretta, drog - amennyiben a terhességet megelőzően valaki rendszeresen dohányzik, mindenképp fontos a leszokás lehetőségéről beszélni az orvosával. A terhesség alatti dohányzás rendkívül káros, a dohányzás ugyanis nagyban megnöveli a születési rendellenességek kockázatát a babáknál. A hagyományos cigaretta mellett a többi hasonló dohányterméket és e-cigarettát és kerülni kell, hiszen a szervezetbe kerülő nikotin károsíthatja a fejlődésben levő baba agyát, valamint tüdejét is.
• Alkohol - az alkoholfogyasztás a dohánytermékekhez hasonlóan kis mértékben is igen káros lehet, mivel megnöveli a születési rendellenességek, a vetélés és halvaszületés veszélyeit, vagy okozhat értelmi fogyatékosságot, magzati alkoholspektrum zavarokat.
• Kontakt sportok, vagy amiben megsérülhetünk - például foci, kosárlabda, röplabda, boksz, harcművészetek, minden ütközéssel, eséssel, rázkódással járó mozgásforma (pl. síelés, korcsolyázás, lovaglás, fal- és hegymászás).
• Jacuzzi, szauna - az ilyen helyeken a terhes nőket nagyban veszélyezteti a túlmelegedés, kiszáradás, valamint az ájulás kockázata. Az anyák testhőmérsékletének jelentős emelkedése hatással lehet a baba fejlődésére, ez kimondottan igaz az első trimeszterre. Egyes kutatások azt is megállapították, hogy az ilyen forró helyeken töltött időtől megduplázódhat a vetélés kockázata.
• Egyes ételek Mivel az anya szervezete látja el tápanyaggal a fejlődő magzatot is, bizonyos ételeket kerülni kell a terhesség ideje alatt, ugyanis kockázatos lehet a fogyasztásuk.
• Nyers hal (sushi) - a tengeri ételek javasolt kerülni, nemcsak az ételmérgezés veszélye, hanem az esetleges magas higanytartalom miatt is.
• Nem pasztörizált tej, sajt, gyümölcslevek - ide sorolhatók a lágy sajtok is, melyek a terhességre negatív hatással bíró baktériumokat tartalmazhatnak.
• Alulsütött és feldolgozott húsok, nyers tojás - a nem megfelelően elkészített tojás vagy hús magukban hordozzák a listeriosis és a toxopazmózis kockázatát, melyek súlyos, akár életveszélyes betegségekhez, valamint súlyos születései rendellenességekhez vezethetnek.
• Túl sok koffein - kávét fogyasztani nem tilos ugyan, de nagyon fontos, hogy odafigyeljünk a mértékre.

tags: #terhessegre #utalo #folyas