A méhen kívüli terhesség: felismerés, tünetek és a terhességi teszt szerepe

Az újdonsült kismamák egyik legnagyobb félelme, hogy valami nincs rendben a terhességükkel. A méhen kívüli terhesség az egyik legelőkelőbb helyet foglalja el a listán, mint lehetséges probléma. Szerencsére a jelenség közel sem annyira gyakori, mint amennyire félünk tőle, az összes terhesség körülbelül 1-2 százalékában fordul elő. Magyarországon évente 1000-1500 méhen kívüli terhességet jegyeznek fel. Ettől függetlenül sokan feszülten figyelnek a testük minden jelzésére, hátha meg tudják állapítani, hogy fennáll-e ez a helyzet. Gyakran elhangzó kérdés az is, hogy a méhen kívüli terhességet kimutatja-e a teszt.

Mi is az a méhen kívüli terhesség?

A méhen kívüli terhesség (ektópiás terhesség) akkor következik be, amikor a megtermékenyített petesejt nem a méh üregébe ágyazódik be, mint normális esetben, hanem a méhen kívül fejlődik, például a petevezetékben. Az esetek többségében a petevezetékben alakul ki a terhesség (90-98%-ban), de előfordul, hogy a petefészekben, a hasüregben, vagy akár a méhnyakban jön létre méhen kívüli terhesség. Ritkább beágyazódási helyek közé tartozik a petevezetéknek a méh izomfalában futó szakasza, valamint a méhen kívüli és normál terhesség együttes (szimultán) előfordulása. Irodalmi ritkaságként leírtak már a lépbe, illetve a májba beágyazódott, megtermékenyített petesejtet is.

A méhen kívüli terhesség nem folytatódhat normálisan. A megtermékenyített petesejt nem tud életben maradni a méhen kívül, és a növekvő szövet életveszélyes vérzést okozhat, ha nem kezelik. A méhen kívüli terhesség az anyát életveszélyes állapotba sodorhatja, mivel a reproduktív szervek sérülhetnek és belső vérzés alakulhat ki, mely azonnali orvosi segítséget indokol.

Hogyan működik a terhességi teszt?

Hogy megértsük a választ arra a kérdésre, hogy a méhen kívüli terhességet kimutatja-e a teszt, első körben azt kell tisztáznunk, hogy a terhességi tesztek hogyan működnek, mi alapján mutatják ki a várandósságot.

Amikor kisbabát várunk, és a beágyazódás megtörténik, egy HCG nevű hormon (humán korion-gonadotropin) kezd el termelődni a szervezetünkben. Normális esetben ez a hormon nincs jelen. Bizonyos típusú ciszta vagy daganat szintén termelheti, de ez nagyon ritka. A terhességi tesztek a HCG hormonra reagálnak, tehát úgy tudják kimutatni a várandósságot, hogy ennek a hormonnak a jelenlétét érzékelik a szervezetünkben.

Egy terhességi teszt elvégzéséből azt tudhatjuk meg, hogy van-e kimutatható mennyiségű HCG hormon a szervezetünkben. Ha a teszt negatív, akkor nincs, ha pedig pozitív, akkor van. Amennyiben semmilyen egészségügyi problémát nincs okunk feltételezni, a pozitív terhességi teszt jó eséllyel azt jelenti, hogy babát várunk. A terhességi teszt általában pozitív a méhen kívüli terhesség esetén is.

A terhességi teszt kimutatja-e a méhen kívüli terhességet?

Igen, a méhen kívüli terhesség pozitív terhességi tesztet eredményez, mely az orvos számára is fontos differenciáldiagnosztikai lépés a diagnózis megalkotásában. A teszt kimutatja a méhen kívüli terhességet is, hiszen HCG akkor is termelődik, ez teljesen független attól, hogy az embrió hová ágyazódott be. A méhen kívüli terhesség esetén is termelődik hCG hormon, bár általában alacsonyabb szinten, mint a normál terhesség esetén.

Arra a kérdésre sajnos nem ad választ a terhességi teszt, hogy minden rendben van-e odabent, vagy fennáll esetleg valami probléma. HCG hormon ugyanis termelődik akkor is, ha a terhesség problémás. A teszt csak a hormon jelenlétét mutatja ki, sajnos attól még, hogy HCG hormon van a szervezetünkben, maga a terhesség nem biztos, hogy rendben zajlik.

Bár vannak különféle elméletek azzal kapcsolatosan, hogy a terhességi teszten a tesztcsík erősödése utalhat arra, hogy a baba erős, életképes, erre nincsen semmilyen bizonyíték. Lehet a terhesség teljesen egészséges és problémamentes akkor is, ha éppen csak egy halvány csíkot látunk még menstruáció után egy héttel is a papíron, és sajnos végződhet vetéléssel akkor is, ha a tesztcsíkot nagyon erősnek látjuk. Éppen ezért semmi értelme több tesztet is elvégezni egy pozitív után. A tesztcsík erőssége semmilyen szinten nem függ össze sem az embrió egészségével, sem azzal, hogy hol történt a beágyazódás.

A méhen kívüli terhesség tünetei

A méhen kívüli terhességnek természetesen megvannak a maga tünetei, melyek nem könnyen felismerhető és nem egyértelmű tünetek. A méhen kívüli terhesség ugyanolyan terhességi tünetekkel jár, mint a méhen belüli terhesség. Emlőfeszülés, enyhe hányinger, hányás, gyakori vizelési inger, hangulatváltozás jelentkezik és kimarad a menstruáció. A klasszikus tünetegyüttes - vérzéskimaradás, alhasi fájdalom és rendellenes hüvelyi vérzés - nem minden esetben jelenik meg egyértelműen.

Gyakori tünetek:

• Alhasi fájdalom: Az egyik leggyakoribb tünet a hirtelen vagy fokozatosan erősödő, akár görcsös fájdalom az alhasban. A fájdalom lehet tompa, féloldali, de kisugározhat a vállcsúcsba is. Ez utóbbi jel a hasüregben felgyülemlő vér rekeszizom-irritáló hatásának következménye, és már súlyos állapotra utalhat.
• Vérzés: A méhen kívüli terhesség során előfordulhat pecsételő, barnás vagy intenzív vérzés. Ez a vérzés lehet foltokban vagy akár nagyobb intenzitásban. A vérzés időzítése és mennyisége változhat, és eltérhet a normál menstruációs ciklustól. Sok nő ezt tévesen rendellenes ciklusnak gondolja, így később fordul orvoshoz.
• Szédülés, ájulás, gyengeség: A méhen kívüli terhesség okozta vérzés - vagy akár belső vérzés - miatt kialakulhat szédülés, ájulás vagy általános gyengeség érzése.
• Hányinger, hányás, émelygés: Ezek a terhesség általános jelei, és méhen kívüli terhesség esetén is jelentkezhetnek.
• Derékfájdalom: Enyhe, húzó jellegű deréktáji fájdalom is előfordulhat.
• Végbéltáji fájdalom: Székelési inger vagy végbéltáji fájdalom is utalhat méhen kívüli terhességre.

Fontos megjegyezni, hogy ezek a tünetek a terhesség alatt teljesen más okból is megjelenhetnek, így semmiképp sem javasoljuk az öndiagnosztizálást. Minden olyan terhességet, amikor a megtermékenyített petesejt nem a méhüregen belül ágyazódik be, méhen kívüli terhességnek nevezünk. Az esetek többségében a petevezetékben alakul ki a terhesség, amely akár komoly hasüregi vérzést és hirtelen jelentkező életveszélyes állapotot is okozhat.

Mikor forduljon orvoshoz?

Általánosan elmondható, hogy nem szűnő vagy fokozódó hasi panaszok vagy a menstruáció kimaradása esetén kérjen orvosi segítséget. Ha a vérzés hirtelen és hevesen lép fel, akkor vérnyomásesés és sokkszerű állapot alakulhat ki. A legjellemzőbb, hogy a nő hirtelen erős fájdalmat érez, és elveszti az eszméletét. Mivel a vérzés a hasüreg felé történik, a vérzésnek külső jelei legtöbbször nincsenek.

Ha a panaszok alapján felmerül a méhen kívüli terhesség vagy egyéb okból jelentkező kóros vérzés, azonnal menjen be a legközelebbi sürgősségi osztályra, vagy hívja a 112-es segélyhívó telefonszámot, és kérjen mentőt! A méhen kívüli terhesség az anyát életveszélyes állapotba sodorhatja, minden erre utaló jel azonnali orvosi segítséget indokol.

A méhen kívüli terhesség okai és kockázati tényezői

A méhen kívüli terhesség okai nem ismertek pontosan. Hormonális egyensúlyhiány vagy a megtermékenyített petesejt rendellenes fejlődése is szerepet játszhat a kialakulásában. A méhen kívüli terhesség leggyakoribb típusa, amikor a petevezeték falába ágyazódik be az embrió; akkor következik be, amikor a megtermékenyített petesejt elakad a méhbe vezető úton. Ez gyakran azért van, mert a petevezeték gyulladás miatt sérült vagy eldeformálódott.

Mivel a megtermékenyült petesejt útját a petevezeték csillószőrei segítségével teszi meg, és ezek kismedencei gyulladás, nőgyógyászati beavatkozások, vagy korábbi méhen kívüli terhesség során könnyen megsérülhetnek, legtöbbször a petevezetékben ágyazódik be a sejtcsoportosulás. A megtermékenyített petesejt méhüregbe vándorlását lassító vagy megakadályozó tényezők hajlamosíthatnak méhen kívüli terhességre.

Kockázati tényezők:

• Korábbi méhen kívüli terhesség: Ha a kórelőzményben méhen kívüli terhesség szerepel, sajnos fokozottabb a veszélye egy következő méhen kívüli terhesség kialakulásának. A kiújulás kockázata 10% körüli lehet.
• Gyulladás vagy fertőzés: A szexuális úton terjedő fertőzések, például a gonorrhea vagy a chlamydia gyulladást okozhatnak a petevezetékben és más közeli szervekben, és növelhetik a méhen kívüli terhesség kockázatát. A chlamydia- és gonorrhoea-fertőzés következtében kialakuló hegesedés károsíthatja a petevezeték finom csillószőrös felszínét, amely normál esetben a megtermékenyített petesejt méh felé történő vándorlását segíti.
• Termékenységi kezelések: Egyes kutatások azt sugallják, hogy az in vitro megtermékenyítésen (IVF) vagy hasonló kezeléseken átesett nőknél nagyobb a valószínűsége a méhen kívüli terhességnek. Maga a meddőség is növelheti a kockázatot.
• Petevezeték műtét: A zárt vagy sérült petevezeték helyreállítására végzett műtét növelheti a méhen kívüli terhesség kockázatát. Sikertelen petevezeték-lekötés, illetve a termékenységet helyreállító, úgynevezett refertilizációs beavatkozások.
• Méhen belüli fogamzásgátló eszköz (IUD, spirál) használata: Eközben történő teherbeesés esélye ritka. Ha azonban mégis teherbe esik, miközben spirál van a helyén, nagyobb a valószínűsége, hogy méhen kívüli terhesség lesz.
• Dohányzás: A cigarettázás közvetlenül a teherbeesés előtt növelheti a méhen kívüli terhesség kockázatát. Minél többet dohányzik, annál nagyobb a kockázat. A nikotin és egyéb toxikus anyagok rontják a petevezeték mozgását és a csillók működését, ezáltal növelik annak esélyét, hogy a zigóta nem jut el időben a méh üregébe.
• Életkor előrehaladása: Az életkor előrehaladtával - különösen 35 év felett - szintén enyhén emelkedik a méhen kívüli terhesség előfordulása. Ennek oka részben a petevezetékek természetes öregedése, részben a gyakrabban előforduló korábbi nőgyógyászati beavatkozások.
• Egyéb tényezők: A petevezeték vékonysága, gyenge perisztaltikája, fejlődési rendellenességei; a petevezeték környezetében lévő endometriózis (rendellenes előfordulású méhnyálkahártya), a petevezetéket nyomó ciszták, daganatok (myomagöb).

A pontos okai nem ismertek, így a megelőzésére sincs biztos módszer. Megelőzésről csak részben beszélhetünk, hiszen nem minden kockázati tényező befolyásolható. A nemi úton terjedő fertőzések megelőzése, a dohányzás elhagyása, valamint a nőgyógyászati gyulladások időben történő kezelése azonban csökkentheti a kialakulás esélyét.

A méhen kívüli terhesség diagnózisa

A méhen kívüli terhességet nem könnyű felismerni. A diagnózishoz terhességi tesztet kell végezni, a pozitív eredményű terhességi teszt terhességet feltételez. Ha a teszt pozitív, és a panaszok alapján felmerül a méhen kívüli terhesség lehetősége, további vizsgálatok szükségesek.

A méhen kívüli terhesség pontos diagnózisához vérvételre és ultrahangvizsgálatra van szükség. Habár a kismedence fizikális vizsgálata során és a jellegzetes tünetek miatt már gyanakodhatunk méhen kívüli terhességre, megbizonyosodni ultrahang- és vérvizsgálattal lehet.

Diagnosztikai eszközök:

• Klinikai tünetek értékelése: Vérzéskimaradást követő rendellenes vérzés, alhasi fájdalom és a nőgyógyászati tapintási lelet. A kismedencei fizikális vizsgálat során azonosítható a fájdalom, érzékenység helye, valamint petevezetékben vagy a petefészekben lévő térfoglalás. Hüvelyi tapintásos vizsgálattal észlelhető a megnagyobbodott, puhábbá váló méh. Előrehaladott esetben a méhen kívüli terhesség a kismedencében, a tapadás helyén fájdalmas duzzanatként jól kitapintható. Ha már kialakult a hasüregi vérzés, akkor a vér által okozott erős hashártyaizgalom nagyon fájdalmassá teszi a hüvelyi vizsgálatot.
• Laboratóriumi vizsgálatok: A vér béta-humán choriogonadotropin (hCG) szintje kétnaponta megduplázódik normál terhességben. Méhen kívüli terhességben a méhlepény kevesebb hCG-t termel, így az emelkedés lassabb, stagnáló vagy atípusos lehet. Ezt a vérvizsgálatot néhány naponta meg lehet ismételni, amíg az ultrahangvizsgálat meg nem erősíti vagy ki nem zárja a méhen kívüli terhességet. HCG hormonszint ellenőrzésen kívül teljes vérkép vizsgálatot is végeznek, hogy ellenőrizzék pl. a vérszegénységet. Ha méhen kívüli terhességet diagnosztizáltak, vércsoport ellenőrzésre is szükség lehet, arra az esetre, ha transzfúzióra lenne szüksége majd a műtét során az esetleges nagy vérveszteség miatt.
• Ultrahangvizsgálat: A hüvelyi ultrahangvizsgálat nagy képfelbontása révén, a közeli kismedencei szervek részletes vizsgálatát teszi lehetővé. Ezzel a módszerrel a nőgyógyász nagy biztonsággal meg tudja állapítani a terhesség tényét. Ha a méhen belül nem látható embrió, ez megerősíti méhen kívüli terhesség fennállásának lehetőségét. Az ultrahang vizsgálattal ugyanis általában körülbelül öt-hat héttel a fogantatás után látható a magzat méhen belül vagy méhen kívüli terhesség esetében is. Színkódolt-Doppler ultrahangvizsgálattal kimutatható a beágyazódás helyére utaló szöveti véráramlása.
• Douglas üreg megszúrása: Douglas üreg (a medence legalacsonyabban lévő pontja) hüvelyen keresztüli megszúrásával tisztázható, hogy van-e vér a hasüregben.
• Laparoszkópos vizsgálat: Ritkán előfordul, hogy a hüvelyi ultrahangvizsgálattal nem lehet látni a méhen kívüli terhességet, viszont a pozitív teszt terhességet feltételez. Ebben az esetben kórházi megfigyelésre van szükség és esetleg ún. laparoszkópos (hasi tükrözés) vizsgálatot kell elvégezni, mely a diagnózis felállítására és a kezelésre is alkalmas. Ilyenkor egy speciális eszköz és rajta keresztül egy kis méretű kamera segít pontos képet alkotni az orvos számára.

Az ultrahang vizsgálat gyors, biztonságos, megbízható, teljesen fájdalommentes eljárás. További nagy előnye, hogy nem jár sugárterheléssel, széles körben elérhető. Pont ezek miatt az orvosok kedvelt képalkotó eljárása az ultrahang. Az ultrahang vizsgálat történhet a hasfalon keresztül és a vaginán keresztül is.

A méhen kívüli terhesség kezelése

A méhen kívüli terhesség kezelése kizárólag kórházi körülmények között lehetséges a vérzésveszély miatt. A megtermékenyített petesejt nem tud normálisan kifejlődni a méhen kívül. Az életveszélyes szövődmények megelőzése érdekében a méhen kívüli szövetet el kell távolítani. A választható kezelési mód az állapot előrehaladottságától és a beteg állapotától függ. Az orvostudomány jelenlegi állása szerint lehetetlen az embriót megmenteni, lehetetlen „átültetni” például a petevezetékből a méhbe. Így mindenképpen szükséges a terhességmegszakítás. A méhen kívüli terhesség művi befejezése nem abortusz.

Kezelési módok:

• Megfigyelés: Előfordulhat, hogy a méhen kívüli terhesség során megtapadt embrió magától felszívódik. Amennyiben a terhességet jelző laborértékek normalizálódnak és az ultrahangon nem ábrázolódik a kóros terhesség, valamint a beteg is panaszmentessé válik, akkor spontán gyógyultnak tekinthető. Ilyen esetekben is szükségesek azonban utóvizsgálatok és kórházi megfigyelés.
• Gyógyszeres kezelés: Korán felismert méhen kívüli terhesség esetében, vérzés nélkül, gyógyszeresen is lehet kezelni. A methotrexát nevű gyógyszer megállítja a sejtek növekedését és feloldja a meglévő sejteket. A gyógyszert injekció formájában adják be. Nagyon fontos, hogy a kezelés előtt biztos legyen a méhen kívüli terhesség diagnózisa, valamint a kezelés után is meg kell győződni a sikerességéről.
• Műtéti beavatkozás: Általában műtéti beavatkozásra van szükség, amely során eltávolítják az érintett petevezetéket, illetve a beágyazódott embriót. Sürgősségi műtétre akkor kerül sor, ha vérzés, kürtrepedés vagy instabil keringési állapot áll fenn. Súlyos vérvesztés esetén azonnali életmentő műtét szükséges.
  • Laparoszkópia: Ez a leggyakrabban alkalmazott sebészeti eljárás a méhen kívüli terhesség kezelésére. A laparoszkópia során kis metszéseket ejtenek a hason, és egy vékony csövet helyeznek be, amely segítségével vizsgálják és eltávolítják a méhen kívüli terhességet. A műtétek közül a laparoszkóppal történő kiágyazás a legkíméletesebb a szervezet számára. Ép petevezetők esetén a kóros helyen megtapadt petezsák kihámozható, ezért a petevezeték eltávolítása nem szükséges, így a jövőben nagyobb esély marad egészséges terhesség kialakulására.
  • Laparotómia: Ez a hagyományosabb, nyitott sebészeti beavatkozás, amikor a méhen kívüli terhesség eltávolításához nagyobb metszést ejtenek a hasfalon.

Az, hogy melyik eljárásra kerül sor, a vérzés és a károsodás mértékétől függ, valamint attól, hogy a petevezeték megrepedt-e már. Az is tényező, hogy a másik petevezeték normális-e, vagy korábbi károsodásra utaló jeleket mutat.

A későbbi gyermekvállalás esélyei és a lelki támogatás

A méhen kívüli terhesség jelentős lelki megterhelést is jelenthet. Sok nő veszteségként éli meg az eseményt, még akkor is, ha a terhesség korai stádiumban volt. A pszichés támogatás, szükség esetén szakember bevonása fontos része a rehabilitációnak. Nem szégyen, sőt, kifejezetten bátor dolog, ha szakember (pszichológus) segítségét kéri a veszteség, gyász feldolgozásához. Sokat segíthet az is, ha olyan nőkkel beszélget erről, akik már ezt átélték. Fontos, hogy nem a te hibád, ha méhen kívüli terhességed van.

A későbbi gyermekvállalás esélyei egyénenként változnak. A méhen kívüli terhesség nem jelenti azt, hogy az összes többi terhességünk is az lesz. Amennyiben nem volt szükség bizonyos női nemi szervek műtéti eltávolítására, a továbbiakban lehetséges egészséges terhesség kihordása. Ha az egyik petevezeték eltávolításra került, a másik ép állapotban képes biztosítani a természetes fogamzást. Ugyanakkor a korábbi méhen kívüli terhesség után a kiújulás kockázata 10% körüli lehet, ezért a következő terhesség esetén korai orvosi ellenőrzés javasolt.

tags: #terhessegi #teszt #kimutatja #a #mehen #kivuli