Terhességi cukorbetegség: Okok, tünetek, diagnózis és kezelés

Az adott, aktuális várandósság időszakában legelső alkalommal észlelt kóros szénhidrát anyagcserezavart nevezzük gesztációs, vagy terhességi diabétesznek. A terhesség alatt az anyagcsere és a vércukorszint szabályozás is átalakul, így jelenhet meg egyes nőknél a terhességi cukorbetegség. A terhességi cukorbetegség, vagy más néven gesztációs diabétesz akkor jelentkezhet, amikor a várandóssággal együtt járó hormonális változások lecsökkentik az inzulin hatását a szervezetben. A vércukorszint emiatt emelkedni kezd, és ha a leendő anyuka hasnyálmirigye nem tudja előállítani a kellő inzulinmennyiséget a szénhidrátok lebontásához, akkor kialakul a cukorbetegség. A terhességi cukorbetegség világszerte a kismamák 5-10%-át érintheti, mégsem tudunk róla eleget. Magyarországon a terhességek 4-6 százaléka során diagnosztizálják a kezelőorvosok a gesztációs cukorbetegséget, de az előfordulás gyakorisága évről évre növekszik. Hazánkban 2004 óta kötelező cukorterheléses vizsgálatot is végeznek a terhesség 22-28. hetében, hiszen egy fennálló cukorbetegség az anya és a magzat egészségét is veszélyezteti.

Kialakulását az örökletes hajlam, fizikai állapot és az életmód mellett a terhesség alatt bekövetkező hormonális változások is elősegítik. A kialakulásért genetikai és életmódbeli tényezők egyaránt felelősek lehetnek. A túltáplálkozás, elhízás, mozgásszegény életmód és a finomított élelmiszerek fogyasztása mind emelik a terhességi cukorbetegség megjelenésének kockázatát.

A terhességi cukorbetegség tünetei

A gesztációs diabétesz gyakran tünetmentes, és sok esetben csak a fent említett rutinszerű vércukorszűrés során diagnosztizálják. Az egyik jelzés, amit sokan tapasztalnak, az a fokozott szomjúságérzés: gyakrabban érezhetjük magunkat szomjasabbnak a szokosnál, még akkor is, ha elegendő mennyiségű folyadékot fogyasztunk. A fokozott szomjúsággal együtt gyakrabban is vizelhetünk, így ez is egy árulkodó jel lehet. A terhesség alatt normális a fáradtság érzése, de a terhességi diabétesz ezt tovább fokozhatja. A vércukorszint ingadozásai miatt előfordulhat, hogy időnként homályosan látunk, ami ilyenkor különösen félelmetes lehet. Ezek a tünetek nem feltétlenül jelentkeznek minden esetben.

Diagnózis: A szűrővizsgálatok fontossága

Mivel nem okoz jellegzetes panaszokat, a gesztációs diabétesz felismerésében döntő szerepe van a szűrővizsgálatoknak. A rutinszűrés a terhesség 24-28. hete között történik kötelezően, ekkor a szokásos laboratóriumi vérvétel során az éhgyomori vércukrot is ellenőrzik. A diagnózist vércukor terhelés eredménye alapján lehet kimondani. Fokozott rizikóval élők esetében egyénileg határozzuk meg ezek gyakoriságát. Tervezett terhesség esetében már a tervezés időszakában, negatív esetben az első 12.héten belül ismételjük, majd a 24.- 28. hét között, de szükség esetén a 16-18. A nagy kockázatú kismamáknál már a 16.-18. Egyébként a várandósság 24.-28. Továbbá a nagy kockázatú várandósoknál ismét a 24.-28. héten, ha a korábbi (16.-18. Kiemelt jelentőségű az első várandósgondozás, ahol már ki lehet szűrni azokat a kismamákat, akik 1 vagy több rizikófaktorral rendelkeznek. Esetükben előrehozott terheléses vizsgálatot érdemes végezni a 16-17.héten.

A terhességi cukorbetegség szűrése - és egyben diagnózisa is -, az orális glükóz tolerancia teszt nevű vizsgálattal, éhgyomorra történik. 3-4 napos, szénhidrátdús étkezéseket követően (legalább 170gr szénhidrát naponta), 8 óra éhezési időszak után, a kora reggeli órákban - az első éhomi vérmintát célszerű reggel 8h előtt levenni - kezdjük el a vércukor terheléses vizsgálatot. Először vénás vért vesznek, majd a kismama 75 gramm szőlőcukrot fogyaszt el, 2,5-3dl vízben feloldva, kb 5 perc alatt. Aki nem szereti a tömény cukrot, 1 valódi citrom levét belefacsarhatja az oldatba. Egy, illetve két óra múlva ismét vérvizsgálat történik. A gesztációs diabétesz diagnózisához legalább 2, eltérő időben mért kóros eredmény szükséges. Vércukor terhelés esetén, ha a cukorivást követő 120 perces érték: 7,8mmol/l vagy feletti - kóros. 11,1mmol/l érték a nap bármely szakában mérve - szintén kóros, ezt meg kell ismételni.

A vércukorszintet az inzulin nevű hormon szabályozza, amelynek a hatékonyságát rontják a placentában termelődő hormonok a terhesség alatt. Ha a hasnyálmirigy nem tud megfelelő mennyiségű inzulint előállítani - és az előállított inzulin sem tudja a hatását kifejteni -, akkor a vércukorszint megemelkedik. A hasnyálmirigy termeli az inzulint. Ez a hormon felelős azért, hogy testünk a szervezetbe jutó cukrokat megfelelő módon használja fel és tárolja; segít a vércukor értékét normál tartományban tartani. A terhesség idején bekövetkező hormonális változások megnehezítik az inzulin munkáját, megváltozik a szövetek inzulinra való érzékenysége.

A terhességi cukorbetegség kezelése

A kezelés első lépcsőjét egy szigorúan betartandó, előírt étrendi terv és a mozgás jelenti. Az esetek többségében a terhességi cukorbetegség személyre szabott diétával, elegendő mozgással és rengeteg folyadék bevitelével jól kezelhető. Ritkán fordul csak elő, hogy inzulinkészítménnyel is ki kell egészíteni a terápiát. Az életmód újraszervezésében természetesen diabetológus és dietetikus szakértők segítenek a pácienseknek. A személyre szabott terhességi cukorbetegség mintaétrend mellett az aktív életmód kialakításában is hozzájuk lehet fordulni tanácsért.

Ez az úgynevezett kvantitatív diéta, meghatározott időpontokban, meghatározott (egy-egy alkalomra maximált) mennyiségű szénhidrát bevitelét írja elő. A diétát a szakorvos és a dietetikus együtt állítja össze. Ez általában napi ötszöri-hatszori, rendszeres étkezést takar, igény szerint pótvacsorával. Aki nem sportolt korábban, annak sem kell megrettennie, itt is a rendszerességen van a hangsúly. Akár napi fél óra séta is segíthet a vércukor értékeket karban tartani. Ha életmódi változtatásokkal nem érjük el a megfelelő célértékeket (éhgyomri 4-5, 1 órával főétkezés után 7 alatt), akkor inzulinos kezelést indítunk. Fontos, hogy bár a szüléssel általában eltűnik a terhességi cukorbetegség, kontrollálnunk kell szülés után 6-13 héttel, majd évente egy terheléses vizsgálattal.

A szénhidrát-anyagcsere olyan magas vércukorszintekkel járó károsodása, melyet a várandósság során diagnosztizálnak. Általában a 20-24. terhességi hét körül szokott kialakulni és a szülés után megszűnik. Mivel általában tünetmentes, vagy olyan tünetekkel jár (fokozott szomjúság és vizelési inger, hízás), melyek nem csak erre a kórképre jellemzőek, vérvételes szűréssel vesszük észre. Magyarországon a 22-28.hét közt kötelező az ún. terheléses vércukor vizsgálat. Ha az eredmények egyértelműen kimutatják a terhességi diabéteszt, akkor a kezelőorvos és a védőnő mellett célszerű felkeresni egy dietetikus szakembert is, aki ellátja a várandós anyát a megfelelő diétás tanácsokkal.

A terhességi cukorbetegség alatt alkalmazott étrend általában könnyen betartható, nem jár drasztikus lemondásokkal. Elsődleges célja az egészségmegőrzés, a diétát pedig érdemes folytatni a baba megszületése után is. A dietetikus az új étrend összeállítását általában egy részletes ismertetővel kezdi azokról az ételekről, amelyeket ki kell iktatni a mindennapokból.

A finomított fehér búzalisztből készült péktermékek és tészták magas glikémiás indexszel rendelkeznek, ezért hamar megemelik a vércukorszintet. A hagyományos kenyér, kifli, zsemle, valamint a cukrokban is gazdag péksütik, mint a kakaós csiga, bukta, sajtos pogácsa nem illeszthetőek be az étrendbe. A zsíros húsok, mint az oldalas, tarja, szalámi, hurka vagy kolbász, a koleszterinszintre is negatív hatással bírnak, és a terhesség után sem javasolt gyakori fogyasztásuk. A finomított cukrot, a cukros üdítőitalokat, édességeket is el kell kerülni annak érdekében, hogy a vércukorszint ne ingadozzon, és a kívánt értéken belül maradjon. A méz, valamint a barna cukor sem férnek bele a diétába, annak ellenére, hogy sokan egészségesnek gondolják fogyasztásukat. A tejtermékek közül a vajat, tejfölt, érett sajtokat kell helyettesíteni sovány verziókkal. Végezetül pedig a gyümölcsök között is találhatunk olyat, amelyekről le kell mondani a normál vércukorszint érdekében.

A gabonakészítmények terén számtalan olyan alapanyag és helyettesítő létezik, amelyeket cukorbetegként vagy akár inzulinrezisztensként is szabad fogyasztani. A teljes kiőrlésű kenyerek, tészták, a gersli, bulgur, kuszkusz, árpapehely mind lassan szívódnak fel, ezért nem emelik meg hirtelen a vércukorszintet. A zöldségek és gyümölcsök terén több is létezik, amelyek korlátlanul fogyaszthatók, akár önmagukban, akár köretként használjuk fel őket. Ráadásul fontos is, hogy elegendő mennyiséget fogyasszanak belőle a várandós nők: a rengeteg zöldség és gyümölcs ugyanis fedezi a kellő vitamin- és rostmennyiséget.

A szénhidrátok szerepe a diétában

A szénhidrát elsősorban energiát szolgáltat a szervezetnek. Ha nem fogyasztunk szénhidrátot, a szervezet azt zsírokból állítja elő. Ennek következményeként káros anyagcseretermékek, úgynevezett ketontestek keletkeznek a szervezetben, ezek a fejlődő baba idegrendszerére kedvezőtlenül hatnak. A megfelelő mennyiségű szénhidrátnak be kell jutnia a szervezetünkbe! A csak diétával kezelt kismamáknál a leggyakrabban javasolt étrend a napi 150 gramm szénhidrát 5 étkezésre elosztva, vagy a napi 160 gramm szénhidrát 6 étkezésre elosztva. A kismamának a javasolt szénhidrátbevitel mennyiségét pontosan kell tartania, így a diéta megvalósításához feltétlenül szükséges beszereznie egy konyhai mérleget. Az élelmiszerek szénhidráttartalmáról tápanyagtáblázatokból lehet tájékozódni.

A monoszacharidok tehát a szénhidrátok építőkövei, nem bonthatóak már kisebb egységekre, ők alkotják a további, bonyolultabb szénhidrátokat is. Az élelmi rostokra pedig jellemző, hogy az emberi szervezet által termelt enzimek segítségével nem bonthatóak le, tehát nem is tudnak felszívódni. Fogyasztásuk azonban nélkülözhetetlen az egészségünk fenntartása érdekében, hiszen számos hasznos tulajdonsággal rendelkeznek. Az emésztőrendszerünk karbantartásáért felelősek, elősegítik a megfelelő bélműködést, csökkentik az éhségérzetet, hiszen vizet képesek megkötni, befolyásolják a szénhidrát- és zsíranyagcsere működését, lassítják az emészthető szénhidrátok felszívódását. Napi ajánlott rostbevitelünket fedezni tudjuk a rendszeres zöldség, gyümölcs illetve hántolatlan gabonafélék, és belőlük készült termékek fogyasztásával.

A terhességi cukorbetegség kockázatai

A terhesség alatti magas cukorérték a magzatot és az anyát egyaránt veszélyezteti. Megnő a szülési komplikációk - koraszülés, szülésbefejező hüvelyi műtétek, szülőutak sérülésének lehetősége, a császármetszés - kockázata. A gyermek nagyobb súllyal jöhet világra, sérülhet a szülés kapcsán, nehezebben szokhat hozzá az önálló élethez közvetlenül a megszületése után, a megváltozott méhen belüli életviszonyok miatt. Kedvezőtlen - de kezelhető és visszafordítható változások jöhetnek létre a szervezetében - melyek a magas anyai vércukorszint következményei. Megszületése után átmenetileg infúzióra, cukorpótlásra szorulhat, a hirtelen vércukorszint csökkenés miatt.

Az anyáknál nagyobb a spontán abortusz, a császármetszés, illetve a problémás szülés kockázata. De kezeletlen esetben a méhlepény idő előtti elöregedését, a magzat elhalását, és koraszülést is eredményezhet. A magzatban nagyobb eséllyel alakul ki fejlődési rendellenesség és gyakoribb a magzati megbetegedés és halálozás is.

A terhességi cukorbetegség megelőzése és a szülés utáni teendők

Röviden, igen, a terhességi cukorbetegség, illetve a későbbiekben a 2-es típusú cukorbetegség kialakulása bizonyos intézkedésekkel megelőzhető. Az első az egészséges testsúly fenntartása, ami a terhesség előtt és alatt egyaránt fontos. Mint említettük, az elhízás növeli a terhességi cukorbetegség kockázatát. Ennek érdekében fogyasszunk alacsony glikémiás indexű ételeket, mint például teljes kiőrlésű gabonákat, zöldségeket, és sovány fehérjéket. A rendszeres, mérsékelt testmozgás segíthet az inzulinérzékenység javításában és a vércukorszint szabályozásában. Ilyenek például a séta, úszás vagy kismamajóga. De a terhesség után is érdemes ezekre ügyelni, hogy elkerüljük a 2-es típusú cukorbetegség kialakulását. A szülés utáni testsúly-menedzsment az első lépés, amiben a fenti tanácsok ugyanúgy segíthetnek, mint a várandósság alatt. Azaz: hosszú távon kell egészséges életmódot folytatnunk. Azt sem árt tudni, hogy a szoptatás nemcsak a babának, hanem az anyának is előnyös.

A terhességi diabéteszes kismamák vércukorértékei az esetek többségében szülést követően visszarendeződnek. Célszerű azonban a terhesség alatt beállított és már megszokott életvitelt folytatni, mivel ez egy korai jelzés volt, hogy a későbbiekben cukorbetegség kialakulása várható. Kontroll vércukor terheléses vizsgálat indokolt, legkorábban a szülés után 6 héttel, vagy a szoptatás befejezése után. Amennyiben ez normál tartományt jelez, évente javasolt elvégezni a vércukor terheléses vizsgálatot.

tags: #terhessegi #cukorbetegseg #npi #ch