A terhességi cukorbetegség előfordulása és kezelése várandós kismamáknál

A várandósság kilenc hónapja izgalmakkal teli időszak minden nő életében. A kismamák teste óriási változáson megy keresztül, a baba érkezésére pedig fizikálisan és mentálisan is fel kell készülni. A terhesség alatt az anyagcsere és a vércukorszint szabályozás is átalakul, így jelenhet meg egyes nőknél a terhességi cukorbetegség.

Mi a terhességi cukorbetegség?

A terhességi cukorbetegség, vagy más néven gesztációs diabétesz akkor jelentkezhet, amikor a várandóssággal együtt járó hormonális változások lecsökkentik az inzulin hatását a szervezetben. A vércukorszint emiatt emelkedni kezd, és ha a leendő anyuka hasnyálmirigye nem tudja előállítani a kellő inzulinmennyiséget a szénhidrátok lebontásához, akkor kialakul a cukorbetegség. A terhességi cukorbetegség, amilyen alattomosan jelentkezik, olyan veszélyes lehet - ám szerencsére könnyen elkerülhető és kezelhető, ha időben felismerik. Megfelelő tájékozódással, rendszeres szűrővizsgálatokkal azonban biztosítható, hogy minden rendben legyen.

A gesztációs, azaz terhességi cukorbetegség leggyakrabban a 2. trimeszterben alakul ki, mert a terhesség úgynevezett élettani inzulinrezisztenciával jár együtt, amit a teljesen egészségesen működő hasnyálmirigy többletinzulin-termeléssel tud ellensúlyozni. A terhességben a hormonális változásoknak köszönhetően az inzulinérzékenység csökken, az inzulinszükséglet akár 3-4 szeresére is emelkedhet. Ezek mind hajlamosítanak a cukorbetegség kialakulására.

A terhességi cukorbetegség esetében relatív inzulinhiányról van szó, vagyis arról, hogy a szervezetnek az inzulinrezisztencia miatt annyi inzulinra lenne szüksége, amennyit már nem képes előállítani. A nem megfelelő inzulinhatás következtében a vérben megemelkedik a cukorszint egészen addig, amíg a sejtek cukorhoz nem jutnak.

A terhességi cukorbetegség gyakorisága Magyarországon

Magyarországon a terhességek 4-6 százaléka során diagnosztizálják a kezelőorvosok a gesztációs cukorbetegséget, de az előfordulás gyakorisága évről évre növekszik. Hazánkban jelenleg minden tizedik várandósságra jellemző, az utóbbi 20 évben előfordulása megduplázódott. A terhességi cukorbetegség a terhes nők 2-10 százalékát érinti.

A várandós cukorbetegek - az összes terhes 7 százaléka - egy részében a diabétesz már a terhességet megelőzően is fennáll, döntő hányaduk - 90 százalékuk - azonban gesztációs diabéteszben szenved, azaz a cukorbetegség felismerésére a terhesség idején kerül sor.

Rizikófaktorok és okok

A terhességi cukorbetegségnek számos oka lehet. A kialakulásáért genetikai és életmódbeli tényezők egyaránt felelősek lehetnek. A túltáplálkozás, elhízás, mozgásszegény életmód és a finomított élelmiszerek fogyasztása mind emelik a terhességi cukorbetegség megjelenésének kockázatát.

A terhességi diabétesz bárkinél előfordulhat, mégis vannak olyan kismamák, akiknél különböző rizikófaktor áll fenn. A terhességi cukorbetegség kialakulásában rizikófaktornak számítanak az alábbiak:

• a 35 évesnél idősebb életkor a terhesség során
• túlsúlyos nők (BMI>30)
• asszisztált reprodukcióval (mesterséges megtermékenyítéssel) megfogant terhesség
• családi kórtörténetben szereplő cukorbetegség
• előző várandósság alatti gesztációs diabétesz
• várandóság előtt már inzulinrezisztencia (IR)
• korábban előfordult koraszülés, méhen belüli elhalás, fejlődési rendellenességgel világra hozott gyermek
• >4000 g-os baba világrahozatala
• ikerterhesség
• terhességi magas vérnyomás
• kortikoszteroidokat szedő kismama
• policisztás ovárium szindróma (PCOS) vagy egyéb, inzulinrezisztenciával összefüggésbe hozható betegség

A rizikófaktorokkal hasznos még a terhesség előtt tisztába kerülnünk.

Tünetek és felismerés

A terhességi cukorbetegség alattomosan, szinte észrevétlenül alakulhat ki, hiszen a tünetei rendkívül enyhék. A szűrővizsgálatok ezért is létfontosságúak: van, akinek annyira tünetszegény a betegsége, hogy csak ezek során derül fény. A terhességi cukorbetegség általában nem okoz specifikus tüneteket, a magas vércukorszintre jellemző tünetegyüttes figyelhető meg: fáradtság, homályos látás, fokozott szomjúság, gyakori vizelési inger, horkolás, hízás.

Szűrővizsgálatok és diagnózis

Magyarországon 2004 óta kötelező cukorterheléses vizsgálatot is végeznek a terhesség 22-28. hetében, hiszen egy fennálló cukorbetegség az anya és a magzat egészségét is veszélyezteti. Az általános diabéteszszűrés várandósoknak egy terhességi protokoll alapján történik. A kismamák általános diabétesz-szűrése a terhességi protokoll szerint a várandósság 24-28. hetében történik.

Abban az esetben, ha a vérvizsgálatok nem mutatnak emelkedett vércukorszintet, és nem tartozunk a rizikócsoportokba sem, akkor a cukorterhelést a 24-28. hét között végzik el. Ám ha volt már gesztációs diabéteszünk, akkor még a 10-12. héten, a terhesség igen korai szakaszában megtörténik ez. Ha viszont korábbi várandósság alatt már fennállt gesztációs diabétesz, akkor a jelen terhesség korai szakaszában, a 10-12. héten már megtörténik a terheléses vizsgálat. Ha a korai teszt nem mutat kóros értékeket, akkor ez a vizsgálatot a második trimeszterben ismétlésre kerül.

A vizsgálat két vérvételből és egy standard orális terhelésből (OGTT) áll. A terheléses vércukormérés az első vérvétel után kezdődik, mely után a kismama elfogyaszt egy 75 grammos glukózoldatot. Ezt követően 120 perccel később ismét vért vesznek tőle, az eredményeket pedig a szakorvos kiértékelésére bízzák.

A terhességi cukorbetegség diagnosztikai értékei

A vércukorterhelés eredménye alapján lehet a terhességi cukorbetegséget megállapítani. Az alábbi táblázat foglalja össze az érvényes ajánlásokat:

Ha az értékek emelkedettek, de az éhomi érték még nem éri el a 7,0 mmol/l-et vagy a 120 perces érték 7,8 mmol/l alatt van, akkor terhességi hiperglikémiáról beszélünk. Ilyenkor életmódváltás és fokozott vércukorvizsgálat szükséges. Ha a terhességi diabétesz igazolódik, akkor mielőbb diabetológus szakorvost felkeresni létfontosságú a további teendők céljából.

A terhességi cukorbetegség hatásai és szövődményei

Ha nem kezelik időben, a terhességi cukorbetegség akár koraszülést vagy légzési nehézségeket is okozhat a babánál. A várandós kismama többek között a terhességi toxémiát, a magas vérnyomást, a spontán abortuszt és a koraszülést is kockáztatja, ha nem tesz a terhességi cukorbetegség ellen. A terhesség során kialakult és kezeletlen magas vércukorszint azonban komoly szövődményekhez vezethet a várandósság során, utána is, illetve a születendő gyermeknél is.

Hatása a magzatra

• Méhlepény-elégtelenség: A méhlepény sejtjei károsodnak, így romlik a baba oxigén- és tápanyagellátottsága. A magzat fejlődése elmarad és akár a szervei is károsodhatnak.
• Nagyobb születési súly (makroszómia): Ha a babához folyamatosan magas cukortartalmú vér jut, akkor rengeteg inzulint kell termelnie. A túl sok cukor miatt a baba hasnyálmirigye több inzulint fog termelni. A rengeteg inzulinhormon hatására a baba sejtjei szófogadóan kinyitják az ajtót és beengedik a cukormolekulákat - amire tulajdonképpen egyáltalán nincs szükségük, így a sejtek zsír formájában elraktározzák és a baba hatalmasra nő emiatt. A nagyobb babák születéskor sérülékenyebbek, és az anyuka számára is nehezebb a szülés.
• Nagyobb hasi szervek: A nagyobb súlygyarapodás hatással vannak a születendő gyermek szerveire is. A máj, szív, lép nagyobbodhat meg.
• Koraszülés kialakulásának kockázata: A koraszülés előfordulhat a méhlepény károsodása miatt, de akár a szülészorvos is kezdeményezheti a baba születésének idő előtti indítását.
• Problémásabb alkalmazkodás az anyaméhen kívüli élethez: A GDM-es babáknak gyakran nehezebb a születés utáni adaptációja is: esetleg légzési nehézségeik vannak vagy intenzív ellátásra is szükségük lehet.
• Újszülöttkori alacsony vércukorszint (hypoglikémia): A baba továbbra is rengeteg inzulin hormont termel (mert ezt szokta meg a hasnyálmirigye), így a születés után túlzottan leeshet a vércukorszintje. Ez az állapot aluszékonysággal járhat, a baba esetleg nem akar szopizni, nem akar enni emiatt és így még az újszülöttkori sárgaság is gyakrabban előfordul.
• Későbbi cukorbetegség és kardiovaszkuláris kockázat: A magzat hajlamosabb lehet a cukorbetegségre, elhízásra és a szív- és érrendszeri megbetegedésekre.

Hatása a kismamára

• Fertőzések fokozott kockázata: A terhességi cukorbetegségben szenvedő nőknél nagyobb lehet a fertőzések kockázata. Leggyakoribbak a hüvelyi, a hólyag- és a vesefertőzések.
• Terhességi toxémia (preeklampszia): Néhány nőnél kialakulhat ez a súlyos szövődmény, melynek tünetei a magas vérnyomás, az extrém ödémásodás és a vizeletben fehérje megjelenése. A toxémia életveszélyes is lehet az édesanya és a kisbabára nézve is, így gyors kezelésre van szükség.
• Szülési komplikációk: Nehezebb hüvelyi szülés, váll-elakadás a baba nagy mérete miatt.
• Szülés utáni mentális problémák: A magas vércukorszint fogékonyabbá teheti az édesanyát.
• Későbbi 2-es típusú cukorbetegség kockázata: Azoknak a nőknek, akik terhességi cukorbetegséggel küzdenek, jelentősen megnő az esélyük egy későbbi 2-es típusú diabétesz kialakulására. A gondozott nők 20-50 százalékában alakul ki a szülés után 5-10 évvel 2-es típusú diabetes mellitus. Ráadásul náluk később a kardiovaszkuláris betegségeknek is nagyobb az esélye.

A terhességi cukorbetegség kezelése

Az esetek többségében a terhességi cukorbetegség személyre szabott diétával, elegendő mozgással és rengeteg folyadék bevitelével jól kezelhető. A kezelés célja az optimálist minél jobban megközelítő vércukorszint biztosítása, a kismama és a baba egészsége érdekében. Ez a kezelés nem csak gyógyszeres terápiából áll, hanem egy team munka, ahol terhességi diabétesz kezelésében jártas diabetológus szakorvos, dietetikus és mozgásterapeuta közösen segít az optimális vércukorszint elérése érdekében.

A magas vércukorszint diagnosztizálását követően a kismama 2 hétre szigorú, 160g-os diétát tart. E mellett az étkezések előtt közvetlenül és az étkezések után egy órával vércukormérést végez. Ezeket az értékeket a diabetológus értékeli, és dönti el, hogy szükség van-e inzulin terápiára, vagy csak a diéta pontos betartása és a rendszeres testmozgás szükséges.

A szigorú diéta, az állapotnak megfelelő, rendszeres mozgás és szükség esetén az inzulin terápia a kulcsa a szövődmények elkerülésének. Ritkán fordul csak elő, hogy inzulinkészítménnyel is ki kell egészíteni a terápiát. Fontos, hogy bár a szüléssel általában eltűnik a terhességi cukorbetegség, kontrollálnunk kell szülés után 6-13 héttel, majd évente egy terheléses vizsgálattal.

Terhességi cukorbeteg diéta

A diéta során a leghangsúlyosabb szerepet a szénhidrátok kapják, mert ezen élelmiszer-összetevők befolyásolják elsősorban a vércukorszintet. Az életmód újraszervezésében diabetológus és dietetikus szakértők segítenek a pácienseknek. A személyre szabott terhességi cukorbetegség mintaétrend mellett az aktív életmód kialakításában is hozzájuk lehet fordulni tanácsért.

Az étrend általában könnyen betartható, nem jár drasztikus lemondásokkal. Elsődleges célja az egészségmegőrzés, a diétát pedig érdemes folytatni a baba megszületése után is. Az étrend vázát a rendszeres, napi ötszöri étkezés adja, e mellett számba kell venni az energiatartalmat és a tápanyagok összetételét. A dietetikus ilyenkor előírja, a nap melyik időszakában mennyi szénhidrátot kell elfogyasztanunk. A csak diétával kezelt kismamáknál a leggyakrabban javasolt étrend a napi 150 gramm szénhidrát 5 étkezésre elosztva, vagy a napi 160 gramm szénhidrát 6 étkezésre elosztva.

A kismamának a javasolt szénhidrátbevitel mennyiségét pontosan kell tartania, így a diéta megvalósításához feltétlenül szükséges beszereznie egy konyhai mérleget. Az élelmiszerek szénhidráttartalmáról tápanyagtáblázatokból lehet tájékozódni.

Kerülendő élelmiszerek

A dietetikus az új étrend összeállítását általában egy részletes ismertetővel kezdi azokról az ételekről, amelyeket ki kell iktatni a mindennapokból. A felborult szénhidrát-anyagcsere gyorsan helyreáll, ha a kismama egészséges verzióra cseréli, vagy teljesen elhagyja az alábbi élelmiszereket:

• Finomított szénhidrátok: A finomított fehér búzalisztből készült péktermékek és tészták magas glikémiás indexszel rendelkeznek, ezért hamar megemelik a vércukorszintet. A hagyományos kenyér, kifli, zsemle, valamint a cukrokban is gazdag péksütik, mint a kakaós csiga, bukta, sajtos pogácsa nem illeszthetőek be az étrendbe. A kizárólag fehér lisztből készült termékek tiltólistán szerepelnek.
• Zsíros húsok: Az oldalas, tarja, szalámi, hurka vagy kolbász a koleszterinszintre is negatív hatással bírnak, és a terhesség után sem javasolt gyakori fogyasztásuk.
• Finomított cukor és édességek: A finomított cukrot, a cukros üdítőitalokat, édességeket is el kell kerülni annak érdekében, hogy a vércukorszint ne ingadozzon. A méz, valamint a barna cukor sem férnek bele a diétába. Cukros, mézes dolgokat nem szabad fogyasztani a diétában!
• Tejtermékek: A tejtermékek közül a vajat, tejfölt, érett sajtokat kell helyettesíteni sovány verziókkal.
• Bizonyos gyümölcsök: A banán és a szőlő nagyon magas szénhidráttartalma miatt került tiltólistára. A dinnyék nem a magas szénhidráttartalmuk miatt tiltottak. Az aszalt és a kandírozott gyümölcsök is egyértelműen kerülendők diabéteszes diéta esetén.
• Gesztenye: A gesztenyepüré semmiképpen nem javasolt, de az olajos magvak közül a gesztenye fogyasztása nem megengedett.
• Édesítőszerek: Azonban ezek közül a szacharin és a ciklamát használata ellenjavallt a terhesség egész ideje alatt, mivel a méhlepényen keresztül bejutnak a magzathoz.

Javasolt élelmiszerek és étkezési tippek

A mai fejlett táplálkozástudomány szerencsére ízletes és egészséges alternatívákkal kecsegtet mindazoknak, akik egészségügyi szempontból változtatni szeretnének az életmódjukon.

• Teljes kiőrlésű gabonák: A gabonakészítmények terén számtalan olyan alapanyag és helyettesítő létezik, amelyeket cukorbetegként is szabad fogyasztani. A teljes kiőrlésű kenyerek, tészták, a gersli, bulgur, kuszkusz, árpapehely mind lassan szívódnak fel, ezért nem emelik meg hirtelen a vércukorszintet. Reggelire megfelelő a magas rosttartalmú gabonából készült teljes kiőrlésű vagy rozskenyér.
• Zöldségek és gyümölcsök: Több zöldség és gyümölcs korlátlanul fogyasztható, akár önmagukban, akár köretként. Fontos is, hogy elegendő mennyiséget fogyasszanak belőlük a várandós nők, ugyanis a rengeteg zöldség és gyümölcs fedezi a kellő vitamin- és rostmennyiséget. A salátafélék, paradicsom, uborka, retek, padlizsán, sóska, spenót és a brokkoli, valamint a cseresznye, málna, szeder, áfonya és a citrusfélék is ezek közé tartoznak. A hüvelyeseket hetente 1-2 alkalommal érdemes csak ebédre vagy vacsorára választani. A zöldségek közül a hüvelyesek (kivéve a zöldbab) és a sütőtök mennyiségére érdemes odafigyelni magasabb szénhidráttartalmuk miatt.
• Fehérjék és zsírok: A kenyér mellé fogyasztható felvágott, sajt; a kenőanyag mennyiségét a kismama tápláltsági állapota szabja meg. A kiegyensúlyozott étrendbe a telítetlen zsírsavakat is be lehet illeszteni. Utóbbiakat a növényi zsiradékokban és a sovány fehérjék rejtett zsírtartalmában lehet felfedezni.
• Édesítőszerek: Ha mégis édesre vágyunk, cukormentes termékeket válasszunk, mint a stevia, xilit, eritrit. Ezeket sem lehet korlátlanul fogyasztani!
• Főzési technikák: Főtt étel készítésénél a sűrítési eljárásra (rántás, habarás, lisztszórás) használt fehér lisztet le kell cserélni teljes kiőrlésű vagy rozslisztre. Ebédnél a köreteket, illetve a zöldségeket mindig nyers állapotban, főzést megelőzően kell kimérni. A pürésítés, a turmixolás lényegében roncsolás, a szétdarabolt rostok gyorsan felszívódnak, hamar megemelik a vércukrot, ezért kerülendő.

Mozgásterápia

A megfelelő étkezésen kívül a szakorvosi felügyelet, a testsúly kontroll és a rendszeres fizikai aktivitás is feltétlenül szükség van. Ha csak nem ellenzi kezelőorvosunk, érdemes valamilyen könnyebb sportot, mozgásformát beiktatnunk napjainkba. Ez lehet akár csak egy kis séta is naponta, az étkezések után, vagy más, kevéssé megerőltető testmozgás. A sport nemcsak, hogy segít rendben tartani vércukorszintünket, de megakadályozza a fölösleges plusz kilók felszaladását is.

A rendszeres fizikai aktivitás hat a stressz ellen, csökkenti a vércukorszintet, a vérnyomást, a vérzsírok szintjét, a szövődmények kockázatát, valamint kevesebb lesz az inzulinszükséglet is. A mozgásnak köszönhetően ugyanis az izmok dolgoznak, és a nagy munka közben tápanyagként jelentős mennyiségű cukrot, zsírt vesznek fel a vérből. A legjobb mozgásforma ilyenkor az úszás, a kismamajóga, az intimtorna, a tánc, a terhestorna, a tajcsi, a vízi fitnesz (aquanatal) vagy a kismamamasszázs lehet. A futás is hozzájárulhat mentális feszültségeink oldásához és fittségünk fenntartásához.

Inzulin terápia

Ritkán fordul csak elő, hogy inzulinkészítménnyel is ki kell egészíteni a terápiát. Ha az életmód-terápia nem elegendő a megfelelő vércukorszint fenntartásához, gyógyszeres kezelés (inzulin) javasolt a terhesség végéig. Az inzulinos kezelést minden esetben inzulinosra kell átállítani, mert a magzati fejlődésre a szájon át szedett gyógyszerek fejlődési rendellenességet okozhatnak.

Utókövetés a szülés után

A terhesség során szerzett cukoranyagcsere-zavar normál esetben a szülést követően helyreáll, azonban fokozott figyelmet érdemel mind az anyuka, mind az újszülött. A várandósság alatt fennálló cukorbetegség miatt mindkettőjüknél előfordulhat a későbbiekben diabétesz. Ennek kiszűrésére A Magyar Diabétesz Társaság protokollja szerint kell eljárni.

Az anyuka utánkövetése

• Vércukorvizsgálatok a szülést követő napokban, még a szülészeti osztályon.
• Szülés után 6 héttel vércukorterheléses vizsgálat elvégzése.
• A szülést követő egy év múlva vércukorterheléses vizsgálat elvégzése.
• 2 évente vércukorterhelés.

Abban az esetben, ha a diabétesz fennáll a szülés után is, illetve a kontroll vércukorterhelések eltérést mutatnak, diabetológus szakorvosával, illetve dietetikussal is konzultálni kell az elkövetkező kezelésekkel kapcsolatban.

Az alábbiakra ügyeljen az anyuka, ha terhességi diabétesz állt fent a várandósság alatt:

• Gyermekének legalább fél évig anyatejes táplálásban részesüljön.
• A várandósság alatti diéta folytatása és a normál testtömeg megtartása.
• A cukorbetegséggel kísért terhességéről időben tájékoztatni kell háziorvosát, gyermekorvosát, védőnőjét.

A gyermek utánkövetése

Gyermekünk esetében a szülés utáni napokban ellenőrzik a vércukorszintjét: ha normál, akkor csak rendszeres ellenőrzés, ha kóros, akkor azonnali gyermekdiabetológiai kezelés szükséges. A gyermeknél a szülést követő napokban történik vércukorvizsgálat. Normál értékek esetén rendszeres ellenőrzés szükséges, kóros eredménynél viszont azonnal gyermekdiabetológus felkeresése indokolt.

Mind az édesanyánál, mind a gyermeknél a rendszeres szakorvosi kontroll, a helyes táplálkozás és a megfelelő fizikai aktivitás igen fontos szerepet játszik.

tags: #terhessegi #cukorbetegseg #kismamak #hany #szazalek