A hónapos retek (Raphanus sativus L. var. sativus) a káposztafélék (Brassicaceae) családjába tartozó növény, a retek (Raphanus sativus) egy termesztett változata. Ez az egyik legkorábbi primőr zöldségünk, melyet már februártól vethetünk fűtetlen fóliában vagy üvegházban, szabadföldbe pedig február végén, március elején kerülhet.
A retek rövid, alig 2 hónapos (55-60 nap) tenyészidejű zöldségféle, mely hajtatásban és szabadföldön is jól beilleszthető a főnövényként termesztett paprika, paradicsom vagy uborka elé.
A hónapos retek nem túl igényes növény. Jól tűri a hideget, magja már 2-3 °C-on csirázásnak indul. A fejlődéséhez szükséges optimális hőmérséklet 13 °C, ami a fényviszonyoktól függően 10 és 18 °C között változik.
A retek színeződésének okai
A retek gumójának belső szürke elszíneződését egy gombabetegség okozza, melynek kórokozója az Aphanomyces raphani. Ez a gomba tartósan nedves körülmények között és 20-27 °C hőmérsékleti tartományok mellett szaporodik fel és fertőz. A retek sekélyen gyökeresedő növény, ezért gyakran szükséges öntözni, azonban a gombának optimális hőmérséklet már a reteknek nem kedvező.
Ahol egyszer a területen a betegség megjelenik, a talaj fertőzött marad, ott hosszú ideig, legalább 1 évig életképesen fennmaradnak a gomba szaporítósejtjei. Fertőzött területen 2 évig retek termesztése nem ajánlott, az ugyanarra a területre vetett retekállományt a gomba ismételten megfertőzi. Ezért a retket, ahol ez a betegség megjelent, vetésforgóban szabad csak termeszteni. A védekezés a termőterület folyamatos változtatására alapoz.
A beteg, színelváltozást mutató retket ne fogyassza el, és azokat ne is helyezze a komposztba.
A retekgumó repedése és pudvásodása
A retekgumó felrepedése a gumó alapi részén okoz mély berepedéseket, melyek felületén a szövet elparásodik. A betegség oka a nedvesség ingadozása a gumóvastagodás idején. Ezért fokozottan ügyelnünk kell arra, hogy a talajban elegendő, egyenletes nedvesség legyen. A gumóvastagodás kezdetétől növeljük a vízadagot.
A talaj kiszáradása pudvásodáshoz vezet. A hónapos retek vízigénye a tenyészidő folyamán fokozatosan növekszik, kezdetben heti egyszeri, később, a gumók fejlődése idején kétnaponként is kell számára vizet adni. A legnagyobb hibát akkor követjük el, ha rendszertelenül, hosszabb szünet után jó alaposan megöntözzük a retket.
Az ilyen gumók kézzel megnyomva rugalmasak, kettévágva belső szöveteik lazák, üregesek, száraz állományúak, étkezésre alkalmatlanná, élvezhetetlenné válnak.
A retek korai felmagzása
A hónapos retek tipikus hosszúnappalos növény, ami azt jelenti, hogy a nappalok hosszabbodása során növekvő fénymennyiség hatására könnyedén felmagzik, nem fejleszt gumót. Ezért fontos, hogy 20 °C-nál magasabb hőmérsékleten, különösen megvilágítás híján ne tartsuk a retket, mert ekkor a gumó növekedése megáll, a lombozat megnyúlik.
A retek korai felmagzása esetén a növény magszárat fejleszt, gumója apró marad, elfásodik.
Betegségek és kártevők
A hónapos retek termesztése során számos betegség és kártevő támadhatja meg a növényt, amelyek befolyásolhatják a gumó minőségét és megjelenését.
Retekperonoszpóra
A retek legveszedelmesebb ellensége a retekperonoszpóra. A gomba alacsony hőmérsékleti igényű, így különösen a kora tavaszi és a késő őszi termesztés esetén fordul elő. Kórokozója a növénymaradványokon telel át. Tavasszal a sziklevelekre, majd a lomblevelekre kerül, ahonnan a gumóra mosódik. A levelek színén sárgászöld foltok, fonákán fehér bevonat (sporangiumtartó gyep) látható. A gumó felületén sötétszürke, elmosódott szélű foltok, rajtuk szintén fehér sporangiumtartó gyep figyelhető meg.
Keresztesvirágúak földibolhái
Kora tavasszal, amikor a léghőmérséklet 8-10 °C fölé emelkedik, a keresztesvirágúak földibolhái a hónapos retek szik- és lomblevelein apró, kerek lyukakat rágnak. A növények lankadnak, fejlődésükben visszamaradnak, gyakran el is pusztulnak. A kifejlett bogarak telelnek a növénymaradványok között. Tojásaikat tavasszal a talajba, a gyökérnyaki részre rakják.
Száraz tavaszokon a földibolha szívogatja a retek leveleit, tömeges elszaporodásuk esetén a levelek apró, kifehéredett foltjai is jelzik a kártételt. Ellene vegyszeres védekezésre nincs lehetőség, mert a permetszer élelmezés-egészségügyi várakozási ideje hosszabb, mint a permetezéstől a tenyészidőszak végéig tartó időszak. Naponta többszöri hideg vizes permetezéssel tarthatók távol a veteménytől.
Gyökérlégy
A gyökérlégy a legjelentősebb kártevő. Ellene a korai hideghajtatás során feltétlenül szükséges védekezni. A fajnak 2-3 nemzedéke fejlődik évente. A talajban telel, báb alakban. Az első nemzedék imágóinak rajzása, a hőmérséklettől függően, korán tavasszal, már március elején megindulhat. Tojásaikat a tápnövény közelében a talaj repedéseibe vagy a növények tövéhez, a talajszemcsékre rakják. A lárvák, szintén a hőmérséklettől függően, 2-14 nap alatt kelnek ki.
A gyökérlégy lárvája okozza a retek megkukacosodását, ami ellen még a megvetéskor kell védekezni a talaj fertőtlenítésével, vagy megfelelő vegyszerrel.
Retekmozaik
A retekmozaikkal fertőzött növények levelei világoszöld színűek lesznek, majd rajtuk sötétzöld foltok figyelhetők meg.
Albugós betegség
Az albugós betegség is megjelenhet esetenként. A leveleken kezdetben sárgászöld foltok láthatók, melyeken később elszórva vagy körökbe rendeződve, 1-2 mm átmérőjű fehér telepek (sporangiumtelepek) fejlődnek ki. A levélfoltok végül elszáradnak. Fertőzési források a növénymaradványok és a keresztesvirágú gyomnövények.
10 bio módszer a kártevők irtására a kertben
A hónapos retek termesztése
A hónapos retek termesztése egyszerűnek tűnik, hiszen az öntözésen kívül más ápolási munkája gyakorlatilag nincs. Ennek ellenére, ha szép, szabályos alakú, skarlát vörös, pudvásodás (üregesedés) és repedésmentes retket szeretnénk nevelni, az öntözésre igencsak oda kell figyelni!
Öntözés
A talaj kiszáradása pudvásodáshoz vezet. A hónapos retek vízigénye a tenyészidő folyamán fokozatosan növekszik, kezdetben heti egyszeri, később, a gumók fejlődése idején kétnaponként is kell számára vizet adni. A legnagyobb hibát akkor követjük el, ha rendszertelenül, hosszabb szünet után jó alaposan megöntözzük a retket.
A pudvásodás elkerülése végett gyakran, kis adagokban kell öntözni.
Tápanyagellátás
A hónapos retket a 3-4. héttől, tápanyagban szegény talajon már a 2. héttől, a talaj tápanyagtartalmától függően komplex vízoldható műtrágya (NPK-arány= 2:1:3) 0,5 százalékos oldatával heti egy alkalommal öntözzük.
Vetési és ültetési javaslatok
A gyorsabb és egyszerűbb, de egyenetlen termésminőséget adó szórt vetés helyett a négyzetes vetést javasoljuk. Hajtatásban kicsit sűrűbbre (8x8 vagy a 9x9 cm), szabadban ritkábban (10x10 vagy 12x12 cm) és sekélyen, 1,5-2 cm mélyre vessünk.
A magokat 15-20 cm sortávolságba vessük úgy, hogy a magok egymástól 4-5 cm-re legyenek. Szabadföldi termesztésre 20-30 tőtávolságra és egymástól 5 cm-re vessük.
A magágy akkor megfelelő, ha a felszíne egyenletes, sima, gyommentes, ülepedett és apró morzsás szerkezetű.
Fajták és jellemzőik
A hónapos retek fajták formája és színe is igen változatos. Vannak közöttük szabályos kerek gömb, szív, tojás és henger alakú, piros, fehér és lila héjú hónaposretek-fajták is. A gumó húsa jellemzően fehér, esetleg enyhén pirosas.
| Fajta neve | Jellemzői |
|---|---|
| Korai piros | Korai szabadföldi és hajtatási fajta, kiváló minőségű, pudvásodásra, repedésre nem hajlamos. |
| Korai legjobb | Pudvásodásra, repedésre nem hajlamos korai hajtatási fajta, középnagy gumójú, fényes piros színű. |
| Francia reggeli | Hengeres formájú, élénkpiros színű, fehér véggel. Korai hajtatásra és szabadföldi termesztésre egyaránt alkalmas, rendkívül jóízű. |
| Óriás vaj | Rendkívül nagy gumókat terem, mégis pudvásodásra, repedésre nem hajlamos. Hajtatásra és korai szabadföldi termesztésre egyaránt alkalmas. |
| Saxa | Korai fajta, gömbölyű, fényes skarlátpiros gumókat terem. |
| Jégcsapretek | Szabadföldi termesztésre alkalmas, jó minőségű, 40-50 napos tenyész idejű. |
A hónapos retek csípősségét a mustárolaj-tartalom okozza, ami alapvetően fajtatulajdonság.
