A szülés folyamata lépésről lépésre: Részletes útmutató kismamáknak

A várandósság vége felé a legtöbb kismama már alig várja, hogy kibújjon a baba, ugyanakkor sokan tapasztalnak félelmet és feszültséget is a szülés közeledtével. Ez teljesen természetes jelenség, amin sokat segíthet, ha megfelelően tájékozódsz arról, hogy mire számíthatsz. Dr. Vezér Márton szülész-nőgyógyász 3 részes blogsorozatban mutatja be a szülés folyamatát, melynek anyagai alapján ez a cikk is készült. A cikkből megismerheted a szülés menetét egészen a vajúdástól a kórházban töltött napokig.

Kismama pocakkal

Bár a test önmagától, természetes folyamatként készül fel a szülésre, a lelki felkészülés érdekében érdemes minél több információt szerezni a témában. Azok a kismamák, akik előre megismerik a szülés menetét, általában jobban képesek ellazulni a szülés alatt. Márpedig az ellazulás sokat segíthet abban, hogy minden könnyebben, rendben menjen.

A szülés előjelei: Mikor indulhat meg a szülés?

A szülés közeledtét számos apró jel elővetítheti. Ezek a jelek egyénenként nagy különbségeket mutathatnak. A szülés ritkán indul meg váratlanul, valójában a vajúdás közeledtét, majd kezdetét számos módon előre jelzi a kismama szervezete. A filmeken a csecsemők gyakran hirtelen érzelemkitörés hatására születnek meg, miközben az anya egyetlen összehúzódástól is üvölt fájdalmában, s a baba pillanatok alatt kibújik. A valóságban a szülés sokkal kevésbé drámai módon kezdődik.

Főbb előjelek:

  • Jósló fájások (Braxton Hicks összehúzódások): Ezek az alhasi keményedések általában meleg, langyos vízre enyhülő, időszakosan megjelenő, egy óra alatt 2-4 alkalommal jelentkező fájások. Már hetekkel a szülés előtt jelentkezhetnek, de nem annyira erősek és nem rendszeresek. A terhesség 20. hetétől számíthatunk fájdalmatlan, óránként 2-3 alkalommal jelentkező keményedésre.
  • Nyákdugó távozása: A terhesség alatt a méhnyakat egy vastag, kocsonyás-zselés állagú nyákdugó zárja el a külvilágtól, megakadályozva a baktériumok méhbe való jutását. A méhnyak vékonyodásával és tágulásával a nyákdugó általában véres váladék formájában távozik. Mennyisége változó, színe az áttetszőtől a vérrel színezett nyákig terjedhet. Első szülésnél ez megtörténhet napokkal, sőt egy-két héttel is a szülés előtt, többedik terhességeknél rendszerint a nyákdugó távozását követően 24 órán belül megkezdődik a vajúdás.
  • A has leszállása, koponya beilleszkedése: Először szülő nőknél ez 2-4 héttel a szülés előtt történik, míg többszöri szülésnél általában a vajúdás kezdetén, vagy az azt megelőző napokban tapasztalható. Ezzel párhuzamosan fokozódó nyomásérzés tapasztalható a hát alsó táján, a medencében és a gátnál. Ezt az érzetet az okozza, hogy a baba lejjebb süllyedt a medencében.
  • Méhnyak felpuhulása, rövidülése, eltűnése: A közelgő szülés egyik első jele a méhnyak felpuhulása, elvékonyodása, megrövidülése. Ez legtöbbször a szülést megelőző hetekben már tapasztalható, és a kismama nem érzékeli, csak az orvos tudja megállapítani hüvelyi vizsgálattal.
  • Méhszáj tágulása: Másik fontos jel, hogy megkezdődik a méhszáj tágulása. A legtöbb nő esetében még a szülést megelőzően tapasztalható valamiféle tágulás.
  • Fészekrakó ösztön: A takarítással, mosással, rendezgetéssel járó fészekrakó ösztön akár hónapokkal a szülés előtt kezdetét veheti, ám a szülést megelőzően a kismama sokkal energikusabb, a pakolási vágy sokkal erősebb.
  • Fogyás, hasmenés: A szülés idejének közeledtével sokan akár egy-két kilót is fogynak, illetve a széklet lazábbá válását tapasztalják.

A szülés előjelei infografika

A szülés megindulásának egyértelmű jelei:

Két csalhatatlan, közvetlen jelből tudsz következtetni: ha elfolyik a magzatvíz (a szülések 20%-a kezdődik így) vagy megindulnak a fájások (80%-ban ez történik elsőként). Ilyenkor már biztos, hogy elkezdődött a szülés első szakasza, az ötperces fájásoknál pedig ideje elindulni a kórházba is.

  • Magzatburok repedés és magzatvíz elfolyása: A magzatburok egy folyadékkal telt membrán, mely kipárnázza a babát a méhben. Előfordul, hogy a burok még a vajúdás megkezdése előtt, fájástevékenység nélkül megreped. A távozó magzatvíz mennyisége függ attól, hogy a burok hol repedt meg, illetve a baba elhelyezkedésétől. Ennek függvényében a magzatvíz lassan szivárog, vagy erős sugárban elfolyik. A szivárgó magzatvizet az különbözteti meg a vizelettől, hogy nem visszatartható, szaga édeskés, ellentétben a vizelet ammónia szagával, színe pedig normális esetben áttetsző, tiszta, esetleg halvány szalmasárga. Fontos tudni, hogy a közhiedelemmel ellentétben egyáltalán nem biztos, hogy egyszerre távozik, erős folyással. Előfordulhat, hogy csak kisebb szivárgást érzékelsz. Ha a magzatvíz zavaros, zöldes színű, azonnal telefonáljon orvosának, mert fennáll a szövődmények veszélye. Ha a magzatburok a 37. hét előtt reped meg, akkor idő előtti burokrepedésről beszélünk.
  • Valódi szülési fájások: A vajúdás a szülés első fázisa, ami rendszeres fájásokkal jár együtt. Míg az első fájások 30 másodperc körüliek és 20 percenként jelentkeznek, később akár 90 másodpercig is tarthatnak, és szinte folyamatosan érezhetők. A valódi fájások a jóslófájásokkal ellentétben nem enyhülnek mozgás vagy helyváltoztatás hatására, hanem egyre intenzívebbek, a magzatmozgás viszont csökken. Rendszeresen, 5-10 percenként jelentkező összehúzódások esetén ideje elindulni a kórházba, és értesíteni az orvost.

A szülés szakaszai

A szülés és az azt megelőző vajúdás természetes folyamat, amely általános élettani törvényszerűségek szerint zajlik a terhesség 37-40. hete között. A szülés folyamán a magzat - a méhlepénnyel, a köldökzsinórral és a magzatvízzel együtt - a méhből a külvilágba jut.

Szülés 4. fejezet: A szülés sematikus magyarázata

1. Vajúdási vagy tágulási szakasz

Ez a szülés első fázisa, amely során a méhszáj kitágul, utat engedve a magzati koponyának, hogy az anyai hüvelyen keresztül megszülessen. A szakasz időtartama egyénenként eltérő. Első szülésnél általában hosszabb ez a folyamat, míg második vagy többedik szülésnél gyakran rövidebb. A vajúdás ideje előre kiszámíthatatlan: lehet egy óránál kevesebb, de lehet akár egy napnál hosszabb is.

A vajúdás fázisai:

  • Latens fázis: Ebben a fázisban elkezdődik a méhszáj kitágulása, de még nem jelentkeznek erős fájások. A szakasz akár 24 órát is eltarthat.
  • Aktív fázis: Ebben az időszakban a szülési fájások már rendszeresen és egyre gyakrabban jelentkeznek. Megnő a fájások ideje és erőssége is. A fájások 3-4 percenként követik egymást, és legalább 40-60 másodpercig tartanak. A magzatvíz általában az aktív fázis végén folyik el.

Fájdalomcsillapítás és alternatív vajúdási módszerek:

Míg egyesek a sorozatos fájások során fokozatosan kimerülnek, elgyengülnek, mások a különböző lazító technikáknak köszönhetően végig a helyzet urai maradnak. Manapság a kórházak egy részében rendelkezésre állnak úgynevezett „alternatív vajúdási módszerek“, mint például a vízben, zuhany alatt történő, vagy a labdán vajúdás, de nem számít ritkaságnak gyertyafény vagy zene mellett eltölteni ezt az időszakot sem.

A szülésnek ebben a szakaszában vehetők igénybe a különböző érzéstelenítési eljárások is, melyek közül napjainkban a legnépszerűbb az epidurális érzéstelenítés. Az epidurális érzéstelenítés során a szakorvos a gerinc burkai közé egy műanyag csövecskét (úgynevezett kanült) vezet be, melyen keresztül egy Lidocain-szerű gyógyszert juttatnak a gerincvelő melletti térbe. Ez nem okoz altesti érzéstelenséget, csak a kontrakciók érzését veszi el.

Kismama fitlabdán vajúdik

Átmeneti szakasz:

Ez a legnehezebb, lelkileg megterhelő része a szülésnek - a méhszáj már 8-9 cm-nyire kitágult, a fájások 2-3 percenként érkeznek, és 1,5-2 percig is eltarthatnak, tehát kevés időd lesz pihenni és erőt gyűjteni. Ilyenkor a kismamák sokszor elvesztik a türelmüket, ami érthető is: próbálj minél tudatosabban koncentrálni arra, hogy mindez azt jelenti: már közel vagy a végéhez. Az is segíthet, ha a babádra is gondolsz, hiszen most neki sem könnyű. A társadnak kulcsfontosságú szerep jut: biztat, támogat, vagy csendben fogja a kezed, ha épp arra van szükséged.

2. Kitolási szakasz

Amikor a méhszáj teljesen kitágult (10 cm), szinte eltűnt, elkezdődik a kitolási szakasz. A fájdalom ebben a szakaszban a legerősebb, és már a tolófájások jelentkeznek, erős nyomási késztetéssel. Ilyenkorra a magzatburok már megrepedt, és távozott a magzatvíz. A magzat tehát ebben a szakaszban halad végig a szülőcsatornán. Szabályos fekvés esetén először a feje bújik ki, arccal az anyuka feneke felé fordulva. Majd kissé elfordul, és először az egyik, majd a másik váll követi.

A kitolási szak jellemzői:

  • Tolófájások: A tolófájások rendszeresen jelentkeznek, és körülbelül 60-90 másodpercig tartanak. A méhizom összehúzódásai akaratunktól független izommunka eredménye.
  • Testhelyzet: A kitolási szakasz elején kell felvenni a szülési pozíciót. Fontos a szabad mozgás megteremtése, hiszen a tested tudja/érzi milyen testhelyzetet vegyen fel kitolási szakban.
  • Gátmetszés: Ma már viszonylag ritkán alkalmaznak gátmetszést szülés közben. Szakmai irányelv szerint a komplikációmentes szülés után a baba azonnal az anya mellkasára helyezhető és kezdődik az oly fontos aranyóra.

A kismama szerepe a szülés második szakaszában:

Az anya a szülést kísérő szakemberrel - a lehetőségekhez mérten előre egyeztetve - megválaszthatja a kitolási szakasz alatti testhelyzetét. A szülés második szakaszában célszerű alkalmaznia a szülésfelkészítő tanfolyamon elsajátított légzéstechnikát, mely elősegíti mind a saját, mind a magzat megfelelő oxigénellátottságát. Tolófájáskor az orron keresztül vett mély levegővétel után teljes erőből kell préselnie. Nagyon fontos, hogy a nyomás ne a fejből, nyakból vagy mellkasból, hanem a hasból induljon (hasprés). Ha az orvos vagy a szülésznő azt kéri, hogy a gát védelme érdekében ne nyomjon, akkor felszíni, pihegő légzéseket kell végeznie. Hasznos lehet továbbá a relaxációs technika alkalmazása, ami a test ellazítását jelenti a megfeszítéseket követően.

3. Lepényi szakasz

A baba megszületése után hamarosan leválik és megszületik a méhlepény, és vele együtt a magzatburok. Ekkor már a fájások viszonylag enyhék, egy tolás általában elegendő. A magzat világra jövetelét 5-10 perccel követi a méhlepény leválása, mely ideális esetben nem tart tovább, mint fél óra.

4. Posztplacentáris szakasz (Aranyóra)

A szülést követő 2 órán keresztül az újdonsült család együtt tölti az aranyórát, fontos szakasza ez a szülővé válás folyamatának. Ilyenkor a szülésznő rendszeresen ránéz a babára, hogy minden rendben van-e, de az anyuka és az újszülött vizsgálatai, mérése, fürdetése csak ezután történik meg. Ha mindent rendben találnak, akkor az újszülöttet mellre helyezik, és megtörténik az első szoptatás. Ilyenkor még csak az úgynevezett előtejet termeli az anya szervezete - ám ebben rengeteg fontos tápanyag, immunanyag található.

Baba-mama bőr-bőr kontaktus

Kórházi teendők és lehetőségek

Érkezés a kórházba:

Amint megérkezel a kórházba, megtörténik az ilyenkor szokásos adminisztrációs kör és vizsgálatsorozat: vérnyomást és hőmérsékletet mérnek, kitapintják a méhnyak tágulását és a baba helyzetét a méhben. Ellenőrzik a baba egészségi állapotát, CTG-vizsgálattal meghallgatják szívhangját. Ekkor kerül arra is sor, hogy ha igényled, az orvosoddal átbeszéld a fájdalomcsillapítás lehetőségeit.

Ma már a legtöbb kórház engedélyezi, hogy az apuka vagy egy közeli hozzátartozó elkísérjen és veled lehessen a szülés alatt. A társas támasz az egyik legfontosabb tényezője a szülésnek. Kórházanként változik, hogy alkalmaznak-e beöntést szülés előtt, ott érdemes tájékozódni a témában.

Szülési pozíciók és eszközök:

A szülőszobában a vajúdást elősegítő eszközöket is találsz. Gyakori kellék a fitlabda és a bordásfal, és sokszor veled tarthat a leendő apuka vagy a közeli családtag is.

Speciális esetek és beavatkozások

Programozott szülés és császármetszés:

A programozott szülés gyakorlatilag a szülés egy előre kitűzött időpontban (a betöltött 39. hét után javasolt) történő megindítását jelenti burokrepesztéssel. A betöltött 40. hét után szülésindítást javasolunk, ha a baba érdeke ezt megkívánja, vagy több mint egy héttel túl van a kiírt időponton. A szülés várható ideje után fokozott a magzat veszélyeztetettsége, az elöregedő lepény egyre kevésbé tudja ellátni a feladatát.

A császármetszést is programozhatjuk, ha a műtét javallata már a szülés megindulása előtt fennáll. Ekkor már előre lehet tudni, hogy a kisbaba császárral fog születni. Ez történik például, ha az anyuka már több gyereket szült császármetszéssel, ha a baba farfekvéses és az anya még nem szült hüvelyi úton, ha a méhlepény rendellenesen tapad (takarja a belső méhszájat). Más esetben a műtétet a szülés megindulása után felismert szövődmény indokolja, például a méhlepény idő előtt leválik, vagy ha a baba és a mama között téraránytalanság lép fel (tehát a kismama medencéje anatómiailag túl szűk ahhoz, hogy a kisbaba átjusson rajta).

Császármetszés folyamatábrája

Szövődmények a szülés alatt:

Előfordul, hogy egy problémamentes terhesség után átlagosnak ígérkező szülés közben olyan komplikációk merülnek fel, amik nem várt orvosi beavatkozást, esetleg sürgősségi császármetszést tesznek szükségessé. Ilyenkor a vajúdó nő váratlan helyzetben találja magát, hisz a szüléssel kapcsolatos, hónapokig tervezgetett elképzelésein pillanatok alatt kell változtatnia, ami nem könnyű feladat. Fontos, hogy az ilyen helyzetekben a kismama az elkeseredés és az önvád helyett arra a tényre próbáljon meg fókuszálni, hogy valószínűleg babája életét köszönheti az orvosi beavatkozásnak.

tags: #terhesseg #szules #lazan