Szemcsepp alkalmazása csecsemőknél és gyermekeknél: részletes útmutató szülőknek

Amikor egy édesanya először veszi észre, hogy kisbabája szemei váladékosak, vörösek vagy láthatóan irritáltak, a természetes aggodalom azonnal cselekvésre készteti. A szemészeti panaszok a csecsemőkorban rendkívül gyakoriak, hiszen a könnycsatornák még szűkek, az immunrendszer pedig most ismerkedik a külvilág kórokozóival. A gyógyuláshoz vezető út azonban sokszor egy olyan feladaton keresztül vezet, amelytől a legtöbb szülő tart: a szemcsepp vagy szemkenőcs szakszerű beadásánál.

Miért fontos a szemápolás csecsemő- és gyermekkorban?

A babák szeme rendkívül érzékeny műszer, amely már a születés pillanatától kezdve ki van téve a környezeti hatásoknak. A gyermekek még kevésbé tudnak odafigyelni a szemük tisztaságára és épségére, ezért gyakrabban fordul elő szemgyulladás gyermekkorban. A nem megfelelően kezelt fertőzések ugyanis mélyebb rétegeket is érinthetnek, ami hosszú távon befolyásolhatja a látásfejlődést.

A csecsemő és gyermekkorban gyakran fordul elő kötőhártya-gyulladás. Önállóan vagy más betegségekkel társulva, főként felső-légúti hurutoknál látjuk. Oka lehet baktérium, vírusfertőzés esetleg a szemet ért sérülés is.

Gyakori szemproblémák csecsemő- és gyermekkorban

• Könnycsatorna elzáródása: Az egyik leggyakoribb probléma a könnycsatorna elzáródása, amely miatt a könny nem tud megfelelően távozni, így a szemfelszín nedves marad, és könnyebben elszaporodnak rajta a baktériumok. Újszülötteknél a könnycsatorna veleszületett elzáródása esetén már 1-2 hetes korban tapasztalhatjuk, hogy a szem állandóan könnyezik, esetleg reggel váladékozik.
• Kötőhártya-gyulladás (Conjunctivitis): A másik gyakori diagnózis a kötőhártya-gyulladás, amely lehet bakteriális, vírusos vagy allergiás eredetű is. A kötőhártya-gyulladás a szem kipirosodásával, viszketésével jár. Gyakori, hogy a beteg úgy érzi, mintha valami belement volna a szemébe. Reggel, ébredés után a szemek összeragadhatnak, melyet az éjszaka termelődött és beszáradt váladék okoz. A kötőhártya-gyulladás a szem kipirosodásával, viszketésével jár. Gyakori, hogy a beteg úgy érzi, mintha valami belement volna a szemébe. Reggel, ébredés után a szemek összeragadhatnak, melyet az éjszaka termelődött és beszáradt váladék okoz.
  • Bakteriális eredetű: A leggyakrabban előforduló kötőhártya-gyulladást gennykeltő baktériumok okozzák, melyek szennyezett kézzel egyik szemről a másikra könnyen átvihetők. A bakteriális fertőzés során a szemfehérje rózsaszínűvé vagy vörössé válik, és sűrű váladék nehezíti meg a szem kinyitását. Vírusos eredetű fertőzés esetén a szemből ürülő váladék inkább vizes, áttetsző, míg bakteriális eredetű gyulladás esetén sárgás-zöldes váladék termelődik.
  • Vírusos eredetű: A vírusos eredetű gyulladás tüneti terápia mellett - hidegvizes borogatás, esetleg műkönny használata - különösebb orvosi beavatkozás nélkül, magától gyógyul, de a bakteriális felülfertőződés megelőzésére antibakteriális szemcsepp is alkalmazható.
  • Allergiás eredetű: Az allergiás kötőhártya-gyulladás mind a két szemet érinti. Előfordulhat, hogy valamilyen allergén válthat ki érzékenységet (pl. pollenek, állatszőr, kozmetikumok és tisztítószerek).
  • "Kémiai" kötőhártya-gyulladás: Ezt a fajtát szemcsepp okozza, amit az újszülött babák kapnak a bakteriális fertőzések megelőzése végett. A szemcsepp használata után pár órával kezdődnek a tünetek: a szemek pirossá és gyulladttá vállnak.
  • Gonococcus kötőhártya-gyulladás: A gonococcus típusú kötőhártya-gyulladással születéskor találkoznak a babák. A gyulladásért a Neisseria gonorrhea nevű baktérium a felelős. A gonorrhea a nemi szervek és a húgyutak gyulladásos betegsége, anyáról gyermekére a méhlepényen át terjedhet. A gyulladás megelőzhető szemcsepp használatával közvetlenül szülés után. A tünetek a születéstől számított 2-5 nap után kezdődnek.
  • Inklúziós kötőhártya-gyulladás: A kötőhártya-gyulladás leggyakoribb típusa az újszülötteknél. A gyulladásért a Chlamydia trachomatis fertőzés felelős. A tünetek közé tartozik a vöröses szem, a szemhéjak duzzanata és a váladékozás. A tüneteket megjelenése a szülést követő 5-14. napra tehető.
  • Fertőzés egyéb baktérium által: Egy újszülöttnél számos baktériumfajta okozhat kötőhártya-gyulladásos megbetegedést. A kötőhártya-gyulladás nagyon gyakori probléma a gyermekeknél, ugyanis könnyen hazavihetik az óvodából, iskolából.
    • Staphylococcus auerus: A Staphylococcus az orrüreg mélyebb részeiben bújik meg. Rendkívül ellenálló: a baktériumtörzseinek közel fele rezisztens az antibiotikumokkal szemben. Gyógyulást követően a baktérium könnyen visszatérhet.
    • Haemophilus influenza: Egy olyan kórokozó, amely a szervezet normál működésében is megtalálható a torokflórában. Gyermekeknél akkor okoz problémát, ha a garatflórából feljut az agyat körülölelő folyadéktérbe.
    • Streptococcus pneumoniae: Fertőző baktériumok, melyek a légutakban telepednek le. Elsősorban gyermekeknél okoz súlyos tüneteket, jellemzően zárt közösségekben.
    • Adenovírusok: Az adenovírusok felelősek leggyakrabban a légúti megbetegedésekért. Felső légúti betegség során gyakran fertőződhet a szem kötőhártya, illetve az emésztőrendszer is. Az adenovírusok elsősorban cseppfertőzéssel terjednek, és tüneti kezelést igényelnek.
    • Herpesz vírus: A herpesz vírus által okozott kötőhártya-gyulladás az egyik legsúlyosabb formája a betegségnek.
• Szemhéj duzzanata: A szemhéj duzzanatának számtalan kiváltó oka lehet: a gyermek szemébe került idegentest, rovarcsípés vagy -szúrás, trauma vagy különféle fertőzések, de előfordulhat, hogy bőrbetegség áll a háttérben.
• Árpa és jégárpa: A szemhéjon árpa általában bakteriális fertőzés következtében alakul ki. A jégárpa a Meibom-mirigyek hosszú időn keresztül fennálló gyulladása miatt alakul ki.
• Szemszárazság: A szem bevörösödését szemszárazság is okozhatja. Ilyenkor szúró érzés, szemfáradtság is jelentkezhet, a gyermek erősen hunyorog, dörzsöli a szemét.

Felkészülés a szemcsepp/szemkenőcs alkalmazására

Mielőtt a konkrét mozdulatokat gyakorolnánk, érdemes megérteni a csecsemők szemének felépítését. A babák szemhéja nagyon erős reflexszel rendelkezik, ami azonnal záródik, amint bármi közelít a szaruhártyához. A kezelés során a célunk az, hogy a hatóanyag a kötőhártyazsákba kerüljön, amely a szemgolyó és az alsó szemhéj közötti kis árok.

Higiénia és sterilitás

A szemészeti kezelés aranyszabálya a sterilitás megőrzése minden körülmények között. Mielőtt bármilyen készítményhez nyúlnánk, alaposan mossunk kezet szappannal, és ha lehet, használjunk kézfertőtlenítőt is. Szemkezelés előtt mindig alaposan mossunk kezet. Célszerű a fertőzés ideje alatt külön törölköző használat, a fertőzés továbbvitelének kivédésére.

A készítmény előkészítése

• Készítsünk elő minden szükséges eszközt egy tiszta felületre: a szemcseppet vagy kenőcsöt, steril gézlapokat és fiziológiás sóoldatot.
• Ha a hűtőben tárolt készítményt kell használnunk, tartsuk pár percig a tenyerünkben, hogy testmelegre melegedjen.
• Ellenőrizzük a készítmény szavatosságát és a felbontás óta eltelt időt is. A legtöbb szemészeti termék a felbontástól számított 28 napig használható fel biztonságosan, mert utána a benne lévő tartósítószerek már nem tudják garantálni a sterilitást.
• A felbontott szemcseppet hűtőben tároljuk. Ügyeljünk a szemcseppek felbontástól számított lejárati idejére!

A szem tisztítása

Sose cseppentsünk olyan szembe, amely váladékkal vagy beszáradt pörkökkel van tele. A gyógyszer nem tud áthatolni a váladékrétegen, így a kezelés hatástalan marad. A törlés iránya mindig a külső szemzugtól a belső felé tartson. Ez a mozdulat segít abban, hogy a szennyeződéseket a könnycsatorna felé tereljük, ahonnan természetes úton távozhatnak.

Ha mindkét szem érintett, külön-külön eszközkészlettel dolgozzunk mindkét oldalon. Ha csak az egyik szem beteg, akkor is érdemes a tisztátlan szemmel kezdeni, majd ismételt kézmosás után áttérni a megelőző tisztításra a másik oldalon. Kötőhártya gyulladásnál, ha csak az egyik szem gyulladt, mindig a nem gyulladt szembe csepegtetünk először, majd az érintett szembe, hogy ne vigyük át a fertőzést.

A szemcsepp és szemkenőcs alkalmazása

Pozicionálás

Egy mozgékony csecsemőnél a legnagyobb kihívást a fej mozdulatlanul tartása jelenti. A legbiztonságosabb módszer, ha a babát egy sík, de puha felületre, például a pelenkázóra fektetjük. A gyermek hanyatt feküdjön, vagy a nagyobbak kissé hátrahajtott fejjel üljenek. Csecsemőknél és kisdedeknél a szemcseppentés segítséggel történjen, nehogy sérülést okozzanak a betegnek!

Másik hatékony módszer, ha leülünk a földre, és a baba fejét a combjaink közé helyezzük, miközben a teste tőlünk távolabb fekszik. Így a lábainkkal finoman, de stabilan tudjuk kontrollálni a fej oldalirányú mozgását, miközben mindkét kezünk szabaddá válik a művelethez.

Ha van segítségünk, kérjük meg a másik szülőt, hogy tartsa a baba kezeit és vonja el a figyelmét egy csörgővel vagy énekléssel. Az egyik segítő az alkarjára támaszkodva a csecsemő mindkét karját a füléhez szorítva rögzíti a fejét, hogy azt ne tudja mozgatnia.

Szemcsepp alkalmazása

Miután a baba stabilan fekszik és a szeme tiszta, vegyük a domináns kezünkbe a szemcseppes flakont. A másik kezünk mutatóujjával vagy hüvelykujjával gyengéden húzzuk le az alsó szemhéjat, hogy feltáruljon a vöröses kötőhártyazsák. Engedjünk egyetlen cseppet a kialakult résbe. Ha a baba éppen ebben a pillanatban pislant, és a csepp a szemhéjra kerül, ne essünk pánikba, hanem ismételjük meg a folyamatot. A szemrést gézlappal vagy papírzsebkendővel feltárjuk, az alsó szemhéjat finoman lefelé húzva a szemrésbe, a külső szemzugba cseppentjük a szemcseppet.

Vigyázva, hogy a szemcseppentő ne érjen a beteg szemhéjához és a pillaszőrökhöz. Az arcra kifolyt cseppet gondosan le kell törölni! A hatékonyság növelése érdekében a belső szemzugot (ahol az orrnyereg és a szem találkozik) finoman nyomjuk le a mutatóujjunkkal körülbelül fél percig.

Atropin szemcsepp alkalmazásakor, reggeli és a vacsora után cseppentsünk, mert a szemcsepp a könnycsatornán keresztül lejuthat a gyomorba, onnan felszívódva a szer általános tüneteket okozhat (arca kipirul). Az Atropin szemcsepp a könnycsatornán át bejuthat a gyomorba, onnan felszívódva a szer általános tüneteket okozhat: a bőr erei kitágulnak, a gyermek arca kipirul. Célszerű ezért reggeli és vacsora után cseppenteni, mivel ilyenkor a gyomortartalommal tovább hígul a szer, és lassabban szívódik fel, ezért a fent említett tünetek elmaradnak. Abban az esetben, ha a gyermek belázasodna, vagy arca erősen kipirulna, a cseppet ne alkalmazzák tovább, jelentkezzenek a gyermekszemészeti szakrendelésen.

Szemkenőcs alkalmazása

A szemkenőcsök állaga sűrűbb, és általában hosszabb ideig tartózkodnak a szemben, mint a vizes oldatok. Alkalmazásukkor hasonlóan kell eljárni a pozicionálásnál, de a felvitel technikája eltér. Szemkenőcsök alkalmazásakor arra törekszünk, hogy a gyógyszer hosszabb időn át, lassan szívódjon fel a kötőhártyáról. A szemkenőcsből rizsszemnyi mennyiséget helyezünk a kötőhártyára az alsó áthajlásba az alsó szemhéj lehúzása után.

A kenőcs bejuttatása után a baba valószínűleg azonnal becsukja a szemét. Ekkor a szemhéjakon keresztül nagyon óvatosan, körkörös mozdulatokkal masszírozzuk át a szem területét, hogy a zsíros állagú készítmény egyenletesen eloszoljon a szemgolyó felszínén. Mivel a kenőcsök lassabban szívódnak fel és zavarhatják a látást, az orvosok gyakran az esti, lefekvés előtti alkalmazást javasolják.

Fontos tudnivalók és tippek

Többféle szemcsepp egyidejű alkalmazása

Ha a beteg egyidőben többféle szemcseppet kap, a cseppek becseppentése között 10 percnek kell eltelnie, hogy a hatását kifejthesse.

Mit tegyünk, ha a baba sír?

Gyakori dilemma a szülők számára, hogy mit tegyenek, ha a baba sír a kezelés közben. A könnyezés sajnos hígítja a gyógyszert és kimossa azt a szemből. Ha a kicsi vigasztalhatatlan, várjunk pár percet, amíg megnyugszik, és csak utána próbálkozzunk újra. Próbáljuk meg a csepegtetést alvás közben, vagy közvetlenül ébredés után, amikor a baba még kábultabb.

A steril flakon és tubus kezelése

A steril flakon vagy tubus hegyének épsége és tisztasága kritikus. Ha véletlenül hozzáérintettük a szemhéjhoz vagy a kezünkhöz, töröljük le egy steril gézlappal, de a legjobb, ha megelőzzük az érintkezést.

A dózis betartása

A dózis betartása szintén lényeges. Ha az orvos két cseppet írt fel, ne próbáljunk többet adni abban a reményben, hogy gyorsabb lesz a gyógyulás.

A kezelés után

Miután végeztünk a csepegtetéssel vagy kenőcsözéssel, itassuk fel a felesleget a szem környékéről egy tiszta gézlappal. Ezután jöhet a legfontosabb rész: a pozitív megerősítés. A következő órákban figyeljük a baba reakcióit. Bár ritka, előfordulhat allergiás reakció a szemcseppek összetevőire.

Naplózás és megfigyelés

Vezessünk egy egyszerű naplót a beadott adagokról. A fáradtság közepette könnyű elfelejteni, hogy mikor kapta meg a kicsi az utolsó adagot, különösen, ha naponta többször is szükség van a kezelésre.

A nagyobb gyermekek bevonása

Ahogy a baba növekszik és öntudatára ébred, a fizikai rögzítés egyre nehezebbé és traumatikusabbá válhat. A 1,5-2 éves kor körüli gyerekeknél már érdemes a játékos megközelítést alkalmazni. A magyarázat szintén fontos, még ha úgy is érezzük, a gyermek nem érti minden szavunkat. A nyugodt hangnem és a „most meggyógyítjuk a szemedet” típusú mondatok biztonságérzetet adnak. Néha segít, ha a gyermeket választás elé állítjuk: „A kanapén fekve szeretnéd a cseppet, vagy az ölemben?”. Ez a minimális kontrollérzet sokat javíthat az együttműködési hajlandóságon.

Könnycsatorna-masszázs

Amennyiben a szemcseppek alkalmazására könnycsatorna-szűkület miatt van szükség, az orvos gyakran javasolja a speciális szemzug-masszázst is. Ez segít a pangó váladék kiürítésében és a csatorna megnyitásában. Helyezzük a kisujjunkat a belső szemzugba, az orrnyereg mellé, és végezzünk határozott, de óvatos lefelé irányuló simításokat. Ez a hidrosztatikus nyomás segíthet áttörni a könnycsatornát elzáró vékony hártyát. A masszázst érdemes naponta többször, például minden pelenkázásnál megismételni, ha az orvos így rendelte.

Gyakori szemcsepptípusok gyermekeknél

A csecsemőknél alkalmazott szemcseppek leggyakrabban antibiotikumot tartalmaznak, például tobramicint vagy moxifloxacint. Ezek célzottan pusztítják el a fertőzést okozó baktériumokat. Léteznek gyulladáscsökkentő cseppek is, amelyeket gyakran az antibiotikummal kombinálva adnak a duzzanat és a pirosság gyorsabb enyhítésére. Az allergiás panaszokra antihisztamin tartalmú készítményeket írhatnak fel, bár ezek használata egészen kicsi korban ritkább. Minden esetben csak olyan készítményt használjunk, amelyet kifejezetten csecsemők számára engedélyeztek.

Mikor forduljunk orvoshoz?

Bár a legtöbb szemészeti probléma otthon is jól kezelhető a felírt szerekkel, vannak figyelmeztető jelek, amelyeket nem szabad figyelmen kívül hagyni. A láz megjelenése a szemészeti tünetek mellett szintén aggodalomra adhat okot, mivel ez arra utalhat, hogy a fertőzés szisztémássá vált, vagy mélyebb szöveteket érint. Gyermekeknél különösen fontos komolyan venni a kötőhártya-gyulladást, és mielőbb orvoshoz menni a panaszokkal, a szövődmények elkerülése végett.

Ha a panaszai súlyosbodnak, vagy nem tapasztal javulást, forduljon szemész szakorvoshoz.

Megelőzés

A megelőzés érdekében ügyeljünk arra, hogy a baba arcát és szemét csak tiszta, puha törölközővel érintsük. Kerüljük az erős huzatot és a poros környezetet, ami irritálhatja a nyálkahártyát. Ha a családban valaki más is kötőhártya-gyulladástól szenved, különösen figyeljünk a higiéniára. A közös törölközőhasználat és az ágyneműk gyakori cseréje ilyenkor alapvető. A betegség terjedése minél gyakoribb és alaposabb kézmosással előzhető meg. Érdemes a gyereket rászoktatni, hogy ahogy a szánkba, a szemünkbe sem tanácsos fölöslegesen nyúlkálni, állandóan dörzsölgetni. Ne engedjük meg a gyermeknek, hogy szemét dörzsölje, piszkálja, mert a viszketés ettől nem fog elmúlni, csak vizenyősebbé válhat a kötőhártyája.

tags: #szemcsepp #babaknak #tolmet