A császármetszés általi szülés számtalan rizikót és szövődményt hordoz magában, mégis egyre több manapság a nagy hasi műtét során született gyermek. A terhesség és a szülés maga is jelentős terhelést ró a hasfalra és a belső szervekre. Ennek következtében gyakran alakulhat ki sérv, szétnyílt hasizom vagy hasűri összenövés, amelyek jelentősen befolyásolhatják a nők életminőségét.
Mi a különbség a sérv és a szétnyílt hasizom között?
Amikor a „sérv” szót halljuk, általában az jut eszünkbe: kímélni kell. Azonban fontos tisztázni a sérv és a hasfali szétválás fogalmát, mivel sokan tévesen azonosítják a kettőt. Dr. Béres Ildikó Beáta általános sebész szakorvos szerint csak akkor beszélhetünk sérvről ugyanis, ha a hasfal rétegei megbomlottak, és azokon keletkezik egy rés, amin keresztül a hasüreg tartalma kiboltosul.
Ezzel ellentétben a hasfali szétválás esetében megvan a hasfalnak minden rétege: megtartott az izomréteg, nincsen rés, csak meggyengül, megnyúlik az izom úgynevezett bőnyéje. A hasfali szétválás vagy más néven rectus diastasis nem valódi sérv - ilyen esetben nem kell tartani a sérvkizáródástól.
A sérv tünetei és diagnózisa
Orvosi tapasztalat nélkül egy laikusnak nehéz lehet észrevenni a differenciát, de a szakember szerint egy sérv általában kifejezettebb, körülírtabb szokott lenni, és álló helyzetben, köhögéskor, fizikai terheléskor jobban elődomborodik. Ha a páciens lefekszik, akkor esetleg érezheti is a lyukat (a sérvkaput) a hasfalán, amin keresztül a sérv kifelé és befelé mozog. „A sérv egyszerű fizikális, orvosi vizsgálattal általában jól diagnosztizálható.” Legtöbbször maguk az édesanyák szokták jelezni, hogy 'valami itt előre dudorodik', különösen emeléskor, fizikai megerőltetéskor.
Vannak predilekciós, típusos helyek, ahol gyengébb a hasfal anatómiailag, például a köldök vagy a lágyék tájékán. A lágyéktáji csatornán át lép ki nőknél a kerek méhszalag, ennek mentén kibújva alakulnak ki leggyakrabban a lágyéktáji sérvek.
Szétnyílt hasizom (Rectus Diastasis)
A rectus diastasis nagyon gyakran előfordul terhesség alatt (az édesanyák 30-70%-ánál), ami az esetek 60%-ában meg is maradhat. Ikerterhességnél vagy a várandósság során az átlagosnál nagyobbra nőtt pocaknál is előfordulhat, hogy szétnyílik a hasizom és még hónapok, sőt évek múltán is látható a jellegzetes mélyedés a hason.
A szétnyílt hasizom az az állapot, amikor a test középvonalában az egyenes hasizmok annyira eltávolodnak egymástól, hogy több ujj, akár egy női ököl is befér a közöttük lévő résbe. A szétnyílás mértékét nem csak széltében, hosszában is vizsgálni kell, a szegycsont és a szeméremcsont közötti szakaszon.
Az, hogy a hasizom szétnyílik, teljesen természetes folyamat a terhesség során. Az oldalra csúszó, egymástól eltávolodó izmok teret engednek az egyre növekvő méhnek és a benne fejlődő magzatnak. Ettől a folyamattól nem kell félni, de többedik terhességnél vagy a testalkathoz mérten nagyobb hasnál érdemes lehet kineziológiai tapaszt (tape) felrakatni a has megtámasztására és a hasizmok munkájának a támogatására.
Gyakori, hogy ehhez köldöksérv is társul, valódi lyukkal, ami azonban bizonyos esetekben elmúlhat várandósság után.
Hogyan tapasztalhatjuk, ha szétnyílt a hasizom?
Amikor a szülést követő fél év múlva is olyan a has, mintha az anyuka pár hónapos terhes lenne, esetleg a köldök kifordulva marad, az mindenképpen gyanús. Sokan számolnak be arról, hogy reggel még csak-csak kinéz valahogy a hasuk, de délutánra már akkora, mintha egész nap ettek volna.
Valóban vannak olyan szerencsések, akiknél a kisfokú szétnyílás a regeneráció során záródik, de inkább az a jellemző, hogy a regenerációt különböző módszerekkel meg kell támogatni. A jó hír viszont az, hogy soha sem késő elkezdeni! A természetes szülést követő 6. héttől, császármetszést követően a 8-10. héttől el lehet kezdeni a szülés utáni átfogó regeneráló tornát. Nem kell azonnal műtétre gondolni, az esetek 90 százaléka speciális tornával rendezhető.
A hasizom regenerálása egy olyan összetett folyamat része, ahol foglalkozni kell a tartásbeállítással, a légzéstechnika rendezésével, illetve a kismedencei izmok mellett a törzset körülvevő teljes mélyizom fűző regenerálásával. A megfelelő regeneráló torna a legtöbb esetben nagyon jó eredményeket hoz átlagosan 6 hónap alatt. Ez az idő függ a szétnyílás mértékétől, a gyakorlás rendszerességétől és más egyéni tényezőktől.
SZÜLÉS UTÁNI REGENERÁCIÓ! CORE FEJLESZTÉS
Műtéti korrekció szétnyílt hasizom esetén
A szétnyílt hasizom műtéti korrekciója hasi műtéttel lehetséges, altatásban. A vágás a csípő teljes szélességében történik. Ilyenkor az izomszéleket összevarrják vagy kapcsolják, hasi- és hasfali sérv esetén hálót tesznek be és lehetőség van a felesleges bőr kimetszésére is. A műtét utáni felépülés legalább 6-8 hét. Fontos tudni, hogy ezzel az állapot rendeződik, de a hasizmok és a teljes törzs megfelelő használatát ezekben az esetekben is meg kell tanulni, illetve tartózkodni kell a későbbi nagyfokú hízástól.
Sérvek és terhesség
A meglévő vagy frissen kialakult sérv lehet császárindok? Kizárhatja a VBAC (hüvelyi szülés császármetszés után) lehetőségét? „Nem tudok olyan kutatásról, vagy bármiféle szakirodalomról, amely megerősítené, hogy a kismamának bármilyen sérve kötelezően császármetszést vonna maga után, azaz a császármetszés abszolút indikáció lenne. Ettől függetlenül nehéz látatlanban megállapítani, hogy kinek milyen problémát okozhat a szülési folyamat maga, vagy egy esetleges sérvkizáródás.”
A sebész hangsúlyozta: a sérvek által okozott komplikáció várandósság vagy szülés során nagyon ritka dolog. A páciens személyes vizsgálata nélkül azonban nem lehet erről magabiztosan nyilatkozni, hiszen minden beteg egyedi, minden sérv egyedi, nem mindegy, hogy kicsi-e vagy nagyobb, hogy hol helyezkedik el, korábban meglévő vagy műtét után kialakult hegsérv, többrekeszes-e, tartalmaz-e belet vagy sem, okoz-e panaszokat a terhesség alatt vagy akár már előtte - ezt mind figyelembe kell venni, mind számít. Éppen ezért a legtöbb esetben érdemes lehet másodvéleményt kérni még egy sebésztől vagy egy nőgyógyásztól, aki meg tudja ítélni személyes vizsgálat keretében a sérv jellegét.
Sérvkizáródás veszélye
A kizáródás inkább akkor jellemző, ha pici a sérvkapu, mert akkor a hasüregből kitüremkedő sérvtartalom megszorulhat. Ha ez a kapu nő, akkor a korábbi, meglévő sérvek is könnyebben tudnak mozogni, hiszen több a helyük, ezért a kizáródás esélye csökken. Ha egy bélszakasz megszorul és annak a vérellátása sérül, akkor bélelhalás alakulhat ki, ehhez azonban idő kell - általában több óra is. Ilyenkor a kifolyó béltartalom visszafolyhat a hasba, esetleg helyi szövetközi vagy hasüregi fertőzést okozhat, ami akár életveszélyes állapothoz is vezethet, de ez nem 5-10 perc alatt, hanem hosszú órák, esetleg napok alatt történik meg. „Ha szülés közben kizáródik egy sérv, akkor azt észre lehet venni időben, és a műtőben lehet korrigálni. Ez nem egy olyan dolog, amibe öt perc alatt bele lehet halni.”
A különböző típusú sérvek terhesség és szülés alatti kizáródási gyakoriságáról pontos statisztika és az optimális kezelési stratégiáról ajánlás éppen azért nincs, mert igen ritkán fordul elő, és nehéz lenne az esetekből megfelelő szignifikanciájú kutatást készíteni. Ugyanakkor egy amerikai tanulmány megállapította, hogy kizáródott sérvek esetén sem fordult elő még olyan szövődmény, amely halált okozott volna a praxisukban. Érdemes feltennünk a kérdést: valóban indokolt annyira félteni a kismamákat, hogy nem engedjük őket természetes úton szülni?
Mikor forduljon sérvével orvoshoz egy kismama?
- Fokozódó fájdalom a sérv környékén, mely mindennapi életvitelében zavarja.
- Ha növekedni kezd a sérv mérete, de visszahelyezhető a hasüregbe és emellett rendszeres a széklet, bélgázok ürülése.
Ilyen esetben az orvos mérlegeli majd a lehetőségeket. A megoldás nem minden esetben a műtéti kezelés lesz, enyhítheti a tüneteket egy hasi sérvkötő használata is, ha olyan fokú a sérv.
Sürgősségi esetek: Mikor merülhet fel sérvkizáródás?
Ha azonban a sérv az alábbiakhoz hasonló panaszokat okoz hirtelen, akkor mindenképp érdemes sürgősséggel orvoshoz fordulni:
- Sérve fájdalmassá válik, megduzzad és a korábban könnyen visszahelyezhető sérvet fekvő helyzetben sem tudjuk visszatenni a helyére.
- Piros, fájdalmas a bőr a sérv felett.
- Ha a fentiekhez étkezéssel, emésztéssel kapcsolatos panaszok társulnak: hányinger, hányás, vagy a bélgázok nem tudnak távozni, elakad a széklet.
Ezek a kizáródás jelei lehetnek, ilyenkor minél hamarabb jelentkezzünk a sürgősségi osztályon vagy sebészeti szakrendelésen! Sérvkizáródás esetén minden esetben műtéti megoldás szükséges.
Sérvműtétek időzítése és technikái
Mikor érdemes megműttetnünk a meglévő sérvünket, tervezett terhesség előtt vagy után?
Bár nincsen rá egyértelmű ajánlás a szakirodalomban, a szakmán belül azért vannak irányvonalak - ami nagyban függ attól, hogy mekkora a sérv, illetve tervben van-e még gyermekvállalás. Általában szerencsésebbnek tartjuk a terhesség előtt rendezni a sérvkérdést. A mai módszerekkel már ezt követően különösebb probléma nélkül elviselhető az áldott állapot és a szülés. Panaszt is, gondot is okozhat, mert növekszik, nőnek a panaszok és a kizáródás veszélye is fokozódik.
A legkisebb kiújulási arány akkor érhető el, ha a műtétnél hálót tesznek be - ez igaz a köldöksérvre, hasfali sérvre és lágyéksérvre is. A hálós hasfali rekonstrukció nem egyértelműen ellenjavallt gyermekvállalás előtt, azonban lehetnek hátulütői a várandósság előtti hálóbeültetésnek. A sérvműtétekkor behelyezett hálók ugyanis általában rigidek, amelyeket leggyakrabban nem felszívódó varratokkal rögzítenek, éppen amiatt, hogy minimális legyen a sérvkiújulás aránya. Terhesség esetén azonban megnyúlik, tágul a hasfal, így itt tartósan fájdalmassá válhat a terület a feszülés miatt, akár a varratok is kiszakadhatnak, és ennek következtében kiújulhat a sérv. Sőt, nagy kiterjedésű hasi sérvháló esetén olyan is előfordulhat extrém ritkán, hogy várandósság alatt nem tud rendesen tágulni a hasfal, fokozódik a hasűri nyomás, ami súlyos problémákat, szövődményeket okozhat.
Terhesség során a konzervatív terápiára törekszünk a sérvek műtéti ellátását illetően, azaz várakozó állásponton vagyunk, de a szakirodalom szerint nincs egyértelmű ajánlás. Ha muszáj, akkor a második trimeszterben érdemes operálni azt, aki súlyos panaszokkal rendelkezik.
Terhesség után spontán is várható a szövetek regenerálódása, illetve azt is figyelembe kell venni, hogy nehéz elkerülni, hogy egy újszülöttet ne emeljen az édesanya. „A nyílt sérvműtétek után hivatalosan szigorú emeléstilalmat javasolnak a megfelelő eredmények elérése érdekében. Még laparoszkópos műtéteket követően sem engedélyezett azonnal a fizikai terhelés. Az édesanyának azonban ideális esetben 4 hétig el kellene kerülnie az emelgetést és kímélnie kellene magát. Ez nem életszerű. Célszerű kivárni a szülés után egy évet, időt hagyni a testnek, a szöveteknek a regenerálódásra, és az akkori állapot, panaszok alapján megítélni, hogy hogyan tovább.”
Az adott panaszok és a sérv jellege kell, hogy meghatározza, hogy hogyan és mikor történik a sérvműtét - ha nem panaszos és pici a sérv, érdemes lehet az utolsó terhesség után várni egy évet a műtéttel, amikor már nem tervezünk több babát.
Császármetszéssel egyidejű sérvhelyreállítás
„Magyarországon ez nem bevett gyakorlat, sőt a világon sem terjedt el tudtommal. Kevés ezzel kapcsolatban a tapasztalat, nem rutineljárás, nincsen rá kifejezett szakmai ajánlás sem.” A sebész megjegyezte, létezik ilyen, a betegelégedettség egyébként magas - mivel egy műtéttel megoldható mindkét helyzet, nincsen plusz műtéti teher. Szövődmények azonban kissé gyakrabban előfordulhatnak: például hálófertőzés, ami miatt elhúzódhat a gyógyulás és magasabb lehet a sérvkiújulás rizikója is. Mindezekkel együtt válogatott esetekben lehet létjogosultsága.
Hegsérvek és kezelésük
A különféle sebészeti beavatkozások után a hegvonalban sérvek alakulhatnak ki. A hegsérvek létrejöttében számos tényező játszhat szerepet. A nem megfelelő hasfalzárási technika, a túl szoros hasfali varratok, sebgyógyulási zavarok, sebgennyedés, műtétet követő vérszegénység és fehérjehiány mind szerepet játszhat a keletkezésében. Bizonyos bemetszési típusok, így például a leggyakrabban alkalmazott középvonali metszések, anatómiai jellegükből adódóan eleve hajlamosabbak sérv kialakulására.
A hasfal normális esetekben a következő rétegekből áll: bőr és bőralatti zsírszövet, az úgynevezett musculoaponeoroticus réteg (a hasizmok és bőnyéik), a hashártya. A különféle bemetszések során ezek rendszerint mind átvágásra kerülnek, és a műtétet követően különféle varratokkal állítják helyre folytonosságukat. A hasfal tartásáért az izom-bőnye réteg felel. A középvonalban azonban izomszövet nem található, itt a középső egyenes hasizom megerősödött bőnyéje áll ellent az összes, hasat érő húzó- és szakító erőnek.
Műtét utáni hegszövet képződése és megerősítése
Műtétet követően, a gyógyulás során a szervezet nem az eredeti szöveteket építi fel a metszésvonalban, hanem egy rugalmatlan, viszonylag jó szakítószilárdságú szövetet, a hegszövetet. A heg azonban csak maximum 85-90 százalékos teherbírású az ép hasfalhoz képest, tehát optimális esetben is könnyebben gyengülhet meg. Ezért találkozik a sebész oly gyakran ezzel a kellemetlen állapottal. A kezelést az ismételt műtét jelenti. A műtét lényege a csökkent értékű, túlnyúlt hegszövet kimetszése és a hasfal rétegek szerinti újraegyesítése. A műtétet követően persze megint csak újabb hegszövet képződik, ezért a pontos műtéti technika és a szövetek lehető legkisebb feszülés alatti egyesítése elengedhetetlen.
A korszerű technika és a különféle szövetbarát anyagok elterjedése segíti a probléma megoldásában. Napjainkban az 5 cm2-t meghaladó nagyságú hegsérvek műtétjének legfontosabb része a hasfal hálóval való megerősítése. A hálók 0.5-1 mm-es sűrűséggel készülnek a szervezet számára tolerálható anyagokból (például polipropilén), melyekbe a beültetést követően „belenő” a hegszövet, így egy erős, ellenálló heg képződik.
Aszerint, hogy a háló a hasfalban hogyan helyezkedik el, onlay és sublay technikáról lehet beszélni. Onlay technika mellett (mely ráfektetést jelent) a hálót az összevarrt izom-bőnye réteg felé, a bőr alatti zsír alá helyezik, néhány csomós öltéssel rögzítve azt. Jó technikával ez is megfelelő eredményt ad, de a hasűri nyomás ilyenkor a háló leválasztása irányában, tehát a gyógyulás ellen dolgozik. Ezért optimális az, amikor a háló a hashártya és az izomréteg közé kerül, mert a hasűri nyomás a kívánt helyen rögzíti, és még ellenállóbb heg tud így képződni (sublay - aláfektető technika).
Igen nagy hasfalhiány esetén a sérvkapu olyan tág lehet, hogy a direkt zárás egyszerűen technikailag nem kivitelezhető, mert a belek nem férnének el a műtét utáni - a sérv térfogatával kevesebb - hasüregben. Ilyenkor a hasfalhiányt vagy saját szövet felhasználásával (például a combizomzat bőnyéjéből vett szövettel), vagy háló beültetésével lehet áthidalni. Ilyenkor azonban speciális, és sajnos igen drága háló válik szükségessé, melynek belső felszíne teflonnal van bevonva, hogy megakadályozza a belek kitapadását. Hálóbeültetés esetén a betegek egy-két adag antibiotikumot kapnak a kilökődés gátlása végett. A háló rétegét egy külön nyílásból kivezetett csővel védik a keletkező sebváladéktól, így gyorsítva a beépülést.
Felkészülés a műtétre és felépülés
Nagyon fontos, hogy a beteg a tervezett műtét előtt lefogyjon, és tüdejét légzőtornával erősítse a műtét utáni állapotra. A kisebb hastérfogat miatt ilyenkor a rekeszizom felfelé nyomódik műtétet követően, és ezáltal jelentősen rontja a beteg légzését. A hatás átmeneti, de nem megfelelő felkészítés esetén sok szövődmény forrása lehet.
A kórházat általában a varratszedés napján hagyhatja el a beteg, de ezt követően még 6 hét fizikai kímélet szükséges a gyógyuláshoz. A hasfalat átmenetileg haskötővel célszerű tehermentesíteni, de ennek tartós viselése nem ajánlott. A legkorszerűbb műtéti technikát kétségkívül a laparoscopos műtét jelenti.
Hasűri összenövések császármetszés után
Ahogy minden hasi műtét, úgy császármetszés után is számolni kell az egyik leggyakoribb következménnyel, a hasűri összenövésekkel. Az egyik leggyakoribb szövődménye a beavatkozásnak az összenövések keletkezése. A hegesedés, sebgyógyulás természetes folyamat, melyet általában mi is figyelemmel tudunk kísérni bőrünkön. Igen ám, de sokan nem gondolnak bele, hogy ugyanaz a folyamat játszódik le a testen belül is. Így tehát nem meglepő, hogy például hasi műtét vagy komolyabb kismedencei gyulladás, fertőzés (pl. Chlamydia) esetén is végbemennek hegesedési folyamatok.
Az összenövések - ahogy már említettük - műtétek után igen gyakran kialakulnak. Így a nagy hasi műtétnek számító császármetszés után is, melyre azért érdemes felhívni a figyelmet, mert ma már szinte minden 3. nő így hozza világra gyermekét. A probléma sok esetben észrevétlen marad, de előfordulhat - főleg a komolyabb összenövések esetén -, hogy krónikus fájdalmat generál, de akár a második gyermek fogantatásának elmaradásáért is felelős lehet.
Amennyiben a fent említett panaszokkal küzd valaki, érdemes összenövésre is gondolni, főleg, ha császármetszés (vagy egyéb hasi műtét) szerepel a kórelőzményben - mondja dr. Józan Gyöngyi, a Nőgyógyászati Központ nőgyógyásza. Sajnos ultrahanggal nem lehet látni az elváltozásokat, így mindenképp komolyabb, invazív beavatkozás szükséges. Méhtükrözéssel a méhen belüli állapotok szépen kivehetők, valamint a laparoszkópiával nem csak maguk az összenövések fedezhetők fel, hanem meg is szüntethetők.
Az összenövések gyakran tünetmentesek, és sokszor csak szülés után hónapokkal, évekkel, de akár csak évtizedekkel produkálnak tüneteket. Fennáll a veszélye az újabbak keletkezésének. Mindig komplex, holisztikus szemlélettel lehet segíteni a problémán, melyben ugyanolyan fontos szerepet kap a lelki feszültség oldása is a testi mellett (nagyon leegyszerűsítve biológiailag: az összenövés mindig egyfajta feszültség is testünkben).
Élethosszig tartó feladat az otthoni hegkezelés a műtét után, mert az összenövések általa lazulhatnak, és ezt az állapotot fenn is tudja tartani a páciens. A Császárvonal alap Videótára ebben is segít alap hegkezelő programjával, melyet célszerű a műtét utáni hetekben a sebek leesése után elkezdeni és onnantól rendszeresen végezni: a hegmasszázs, a 3D légzés, a hozzá tartozó, rövid, keringésjavító torna is megtalálható ebben az előfizethető videós csomagban. Haladó has- és hegkezelés programunk pedig 3 hónapnál régebbi hegek kezelésében segít, keresd Videótárunkban, akár évekkel műtét után is! Minden mozgás megkezdése előtt ajánlott lenne, hogy a test jobban reagáljon a terhelésre, ingerekre, rugalmasabb legyen! Később a rendszeres mozgás, a rutinunkká vált hegkezelés mellett rengeteget segíthet, hogy kismedencénk, így hegünk jó keringésű legyen!
tags: #terhesseg #alatt #hasi #serv #csaszarmetszes