A terhesgondozás és a kapcsolódó orvosi dokumentumok útmutatója

A terhesség nem betegség, mégis gondozást igényel, hiszen az anya és a magzat egészségéről van szó. A terhesgondozás célja a terhesség és a szülés szövődményeinek megelőzése, illetve a szövődmények korai felismerése, súlyosbodásuk csökkentése. A leendő gyermek várhatóan akkor lesz egészséges, ha az anya is az, nem terhes állapotban is. Fontos, hogy az esetlegesen felmerülő kóros állapotokat időben ismerhessük fel, hogy megfelelő kezeléssel a veszélyeket időben el tudjuk hárítani. A terhesgondozás sikeressége azonban nagymértékben múlik a várandós kismamák és hozzátartozóik együttműködési készségén, illetve igényességén is. A tudatos életmód-változtatás, az odafigyelés és a tájékozottság is szerepet játszik ebben.

A terhesgondozás menete mindig egyéni, és az adott körülmények (pl. ikerterhesség, anyai, magzati betegségek, kórállapotok) jelentősen befolyásolhatják. A terhesgondozás menetét Magyarországon szakmai protokollok írják elő. A terhesgondozás általános menetéről a normál, átlagos esetben az alábbiakban található összefoglaló leírás, lényegében ez egy irányvonalnak tekinthető.

A terhesgondozás céljait bemutató infografika

Az első trimeszter (1-12. hét): A terhesség megállapítása és az első lépések

Az első harmad az 1-12. hét eseményeit foglalja magába. Ebben az időszakban a legelső „vizsgálatnak” az otthon elvégzett terhességi gyorsteszt minősül: a menzesz várt napjának késése esetén a reggeli első vizeletből végezhető el. A terhesség igazolásával a szülész-nőgyógyász terhesgondozási kiskönyvet állít ki. A védőnő kiállítja a kiskönyvet, és megtörténik az első teljes laborvizsgálat is (háziorvossal konzultálva, - vércsoport, ellenanyag, vérkép, vizelet, nagyrutin, INR, VDRL, HbsAg).

Terhesség megállapítása és nőgyógyászati vizsgálatok

  • A menzesz kimaradása után két héttel, de legkésőbb a második menzesz kimaradása után érdemes orvoshoz fordulni.
  • A nőgyógyász elvégzi a kötelező nőgyógyászati vizsgálatokat, citológiai és kolposzkópos szűrést, tapintással és ultrahangvizsgálattal megállapítja a terhességet.
  • Leletet ad a terhesség tényéről és nagyságáról, mellyel a lakhely szerinti védőnőhöz kell fordulni a terheskiskönyvért.
  • A terhesgondozásba vételnek a 12. terhességi hét előtt meg kell történnie, mert a szülési segélyre csak az jogosult, aki a 12. hét előtt megjelent a gondozáson.
  • Az első vizsgálatra általában 5-7 hetesen kerül sor, ilyenkor nőgyógyászati vizsgálat és hüvelyi ultrahangvizsgálat történik.
  • A 6-7. héten végzett ultrahangvizsgálat általában már kimutatja a magzati szívműködést.

Kötelező szűrővizsgálatok az első trimeszterben

  • Vérkép, vércsoport-meghatározás és ellenanyagszűrés: A védőnő ekkor vérkép-, vércsoport- és lues-szerológiai vizsgálatra küldi a terhest.
  • Vizeletvizsgálat: Rutin vizeletvizsgálat a várandósság során.
  • HbsAg-szűrés (anyai hepatitis B hordozás szűrés): Az AFP-vel egyszerre végzik a hepatitiszszűrést is, melynek eredménye a születendő magzat szempontjából fontos.
  • VDRL-vizsgálat (szifilisz szerológiai szűrés): A fertőzések kizárása céljából.
  • Fogorvosi vizsgálat: A fogak állapotának ellenőrzése és kezelése a terhesség alatti kalciumvesztés miatt.
  • Genetikai ultrahangos szűrővizsgálat (11-13. hét): Ilyenkor ellenőrzik a terhesség pontos nagyságát, a gerinc állapotát, a magzati nyaki redő vastagságát, a végtagbimbók meglétét. A Down-szindróma és egyéb kromoszóma-rendellenességek szűrését is elvégzik a tarkóredő mérésével és egyéb ultrahang paraméterek vizsgálatával.
  • Kombinált teszt: Az ultrahangvizsgálatot kiegészítő anyai vérből végzett laborvizsgálat, mely kb. 90%-ra növeli a szűrés találati arányát.
  • NIPT (nem-invazív prenatális tesztelés): Az anyai vérből vizsgálja a lepényi eredetű DNS fragmentumokat. A módszer nagyon megbízható szűrőmódszer, mely a 10-20. héten végezhető el.
  • Belgyógyászati vizsgálat és EKG: A háziorvos belgyógyászati állapotát, vérnyomását ellenőrzi.
  • Toxoplazma-vizsgálat: Állatokkal foglalkozó nőknél javasolt, vetélést, fejlődési rendellenességet okozhat, tehát kezelni kell.

Szülész-nőgyógyász válaszol a terhesség első trimeszterével kapcsolatos leggyakrabban feltett kérdésekre - Mire számíthat?

Hivatalos teendők és jogi szempontok

  • Védőnő felkeresése: A nőgyógyász szakorvos által kiállított igazolással keresd fel a tartózkodási helyed szerint illetékes védőnőt, aki gondozásba vesz és kiállítja a várandósgondozási kiskönyved.
  • Munkáltató tájékoztatása: A várandós nőknek járó munkajogi többletvédelem (pl. felmondási tilalom) csak akkor lesz érvényes, ha tájékoztatod a munkáltatódat. Ezt a várandósság megállapítása és a 12. hét betöltése után érdemes megtenni.
  • Apasági elismerő nyilatkozat: Amennyiben a szülők nem házasok, és azt szeretnék, hogy születendő gyermekük az édesapja vezetéknevét viselje, apai elismerő nyilatkozatra lesz szükség. A nyilatkozat a területileg illetékes önkormányzatnál szülés előtt vagy után is kiállítható.

A második trimeszter (13-24. hét): A magzat fejlődésének nyomon követése

A terhesség második harmadában havonta egy alkalommal történik a védőnővel való találkozás, megbeszélés. Ennek során vérnyomás, pulzusszám, haskörfogat, testsúly, valamint a vizelet általános (tesztcsíkkal történő) vizsgálata történik. Eredményét a védőnő a kiskönyvben rögzíti, valamint ide kerül a soron következő megbeszélés, illetve esedékes vizsgálat időpontjának beírása is.

Kötelező orvosi vizsgálatok

  • Második ultrahangos vizsgálat (18-22. hét között): A genetikai ultrahangszűrés célja a magzat szerveinek kialakulása, így ekkor nyílik a legjobb lehetőség a megfelelő szűrővizsgálat elvégzésére.
  • Terheléses vércukorvizsgálat (OGTT, 24-28. hét között): Ez két vérvételt jelent: először éhgyomorra, majd 50 gramm szénhidrát elfogyasztása után egy órával ismét megnézik a vércukorértéket. Ha ennek értéke nem megfelelő, akkor javasolt a vércukorprofil vizsgálat elvégzése.
  • Vérkép- és vizeletvizsgálat (24-28. hét között): A laboratóriumi vizsgálat (vér- és vizelet-mintavétel) eredménye elárulja, fellépett-e a terhesnél vérszegénység, illetve hogy ennek mértéke igényel-e beavatkozást.
  • Rh-ellenanyag szűrés: Ha az anya vércsoportja Rh-negatív, akkor havonta kell ellenanyagszűrést végezni a véréből. Ez a vizsgálat Rh „pozitívos” anyáknál nem szükséges.

Kiegészítő vizsgálatok és teendők

  • Genetikai tanácsadás: Amennyiben az Ön életkora meghaladja a 37. életévet, genetikai tanácsadás is javasolt genetikus szakorvosnál.
  • Kórház kiválasztása: A második trimeszterben már érdemes kiválasztanod, hogy hol szeretnél szülni.
A második trimeszter vizsgálatainak ütemezése

A harmadik trimeszter (25-40. hét): Felkészülés a szülésre

Innentől kezdve igencsak felgyorsulnak az események, sűrűsödnek a leendő anyukára váró vizsgálatok is. Általában a terhesség vége felé a védőnői látogatások kéthetente válnak esedékessé.

Kötelező orvosi vizsgálatok

  • Ultrahangvizsgálat (30-32. hét között): A harmadik ultrahangvizsgálatnak nagy jelentősége van, mert a magzat nagyságának ellenőrzésével (biometria) meggyőződhetünk a növekedés üteméről, szabályosságáról. Vizsgálják a magzat méreteit, a magzatvíz mennyiségét, a méhlepény működését, áramlását és néhány egyéb fontos paramétert.
  • Vérkép- és vizeletvizsgálat (36-37. hét között): A vérvételekben ismét vérkép, egyéb paraméterek (pl. vörösvértest-ellenanyag), vizelet vizsgálata történik.
  • GBS-szűrés (hüvelyváladék-tenyésztés, 36. hét): A 36. héten a vizsgálat kiterjed a hüvelyváladék speciális szűrővizsgálatára is a B csoportú Streptococcus kimutatására.
  • Kardiotokográfos vizsgálat (CTG) (36. héttől hetente, majd a 40. hét után kétnaponta): A CTG vizsgálat a magzat szívműködését és a méh összehúzódásait regisztrálja.
  • Utolsó ultrahangvizsgálat (38. terhességi hét): Itt a magzat nagyságát, fekvését, a placenta állapotát, a magzatvíz mennyiségét vizsgáljuk.

Jogi és adminisztratív teendők

  • Szülési szabadság kivétele: Anyaként 24 hét szülési szabadság illet meg, amiből 4 hetet már a szülés tervezett időpontja előtt kivehetsz.
  • Csecsemőgondozási díj (CSED) igénylése: A CSED-et az arra rendszeresített formanyomtatványon kell benyújtani a biztosított munkáltatójánál vagy az illetékes kormányhivatalnál.
  • Házi gyermekorvos kiválasztása: A házi gyermekorvost már a terhesség alatt érdemes kiválasztani.
  • Születési anyakönyvi kivonat és lakcímkártya: A megszületett babának a területileg illetékes önkormányzat állítja ki születési anyakönyvi kivonatát, majd automatikusan a lakcímkártyáját is.
  • TAJ-kártya: A Magyarországon született, magyar állampolgárságú újszülöttek részére a TAJ kártya kiállítása hivatalból történik.

Az EgészségAblak mobilalkalmazás: A terhesgondozási adatok digitalizálása

Az EgészségAblak mobilalkalmazás „Várandósgondozási könyvek” menüpontja lehetővé teszi a terhesség során keletkező adatok és dokumentumok egyszerűbb áttekintését és rendszerezését. A funkció dinamikusan jelenik meg, így csak azoknál a felhasználóknál lesz látható, akiknél a várandóssággal kapcsolatos dokumentáció már feltöltésre került a rendszerbe. Az adatokat a gondozásban résztvevő védőnők rögzítik az erre szolgáló szakrendszerben, amely feltöltésre kerül az EESZT-be. Az applikáción keresztül az egészségügyi dokumentumokhoz hasonlóan lehetőség van a várandósgondozási könyvek megosztására is.

tags: #terhesen #nem #kaptamaz #orvostol #papirt