Mikor meglátják a barátaim, hogy sínben van az ujjam, azonnal megbombáznak a kérdésekkel; Mi történt? Eltört? Fáj? Nagyon? Mikor veszik le? Arra gondoltam, kicsit mesélek most nektek, milyen is egy ujjtörés, hogyan is van ez az egész?
Az ujjtörés felismerése és az első lépések
Ha történik veled valami, mondjuk egy tesi órán eltalál egy labda, ami nagyon csúnyán elkapja egy ujjad, mindenképpen figyelj, hogy egy kis idő elteltével belilul, bedagad-e, illetve hogy nem enyhül-e a fájdalom. Ha nem lesz jobb a helyzet, mindenképp látogass meg egy szakorvost.
Nekem egy héttel ezelőtt tört el az ujjam, éppen az előbb említett szituációban. Testnevelés órán röplabdázott a csapat, amikor az egyik labda kicsit rosszul találta el a kezem. Kicsit… Szóval éreztem egy nagyon éles, bénító fájdalmat ami a csuklómig égetett, és a vállamig zsibbasztotta az egész kezem.
Szerencsére ez gyakorlatilag az óra legvégén történt, így már pár perccel utána mentünk is öltözni. Nem csináltam belőle nagy ügyet, a törés után egyből odaszóltam a tanárnak, hogy szerinte itt nincs minden rendben. Kiröhögött. Úgyhogy csak az öltözőben tudtam alaposabban megvizsgálni az addigra már mutatóujj vastagságú, bedagadt lilaságot.
Mikor törés és mikor zúzódás?
Fontos azért tudnod, hogy nem minden törés ami fáj, belilult vagy feldagadt. Egyrészt, lehet, hogy pár órán belül szépen lenyugszik az ujjad és már alig fog fájni. Ilyen is volt velem. Ha viszont nem, (ilyenkor irány az orvos) akkor is lehet, hogy csak zúzódott. Ha pedig eltört, ott sem mindegy, milyen szinten.
Az egyik gyakori eset a zöldgally törés, amikor ugyan eltört a csontod, de a rugalmas, erős csonthártya nem szakad el, így nincs akkora veszélye annak, hogy maradandó elváltozást, illetve nagyobb komplikációkat okozzon.
Csuklótörés - Milyen fajtái és megoldásai vannak? Dr. Gáspár Szabolcs válaszol
Terhesség és ujjtörés: Különleges szempontok
A terhesség alatt a röntgenvizsgálatokkal kapcsolatban fokozott óvatosságra van szükség, de általában nem kizáró ok a röntgenvizsgálat elvégzése szempontjából, és nem jelent veszélyt a magzatra. Bizonyos esetekben azonban mérlegelni, lehetőség szerint kerülni kell az alkalmazását.
Mikor nem jár kockázattal a röntgen terhesség alatt?
A legtöbb röntgenvizsgálat a végtagokról, a fejről, a fogazatról, esetleg a mellkasról készül. A röntgensugárzás célzott, ezért a méhet és más nemi szerveket nem szokta sugárzásnak kitenni. A szórt sugárzás megakadályozása érdekében ólmozott kötény és gallér viselhető. Kivételt képez a hasi röntgen, amely közvetlenül teszi ki sugárzásnak a magzatot, és értelemszerűen a védőkötény sem alkalmazható.
A diagnosztikus röntgenvizsgálat tipikus sugárdózisa alacsony, a hasüreg vagy a medence vizsgálata esetén sem jár számottevő kockázattal. Az alábbi táblázat bemutatja a jellemző értékeket alkalmanként, növekvő sorrendben:
| Vizsgálat típusa | Jellemző sugárdózis (mSv) |
|---|---|
| Végtagröntgen | 0,001 |
| Fogászati röntgen | 0,005-0,01 |
| Mellkasröntgen | 0,02 |
| Mammográfia | 0,4-0,7 |
| Hasi és kismedencei röntgen | 0,7-1 |
| Gerinc röntgen | 1,5 |
A természetes háttérsugárzás éves értéke 2-3 mSv. A röntgenvizsgálatok többsége tehát néhány óra, vagy néhány hét természetes háttérsugárzásnak megfelelő sugárterheléssel jár. Egy röntgenfelvétel elkészítése során a szervezetet érő dózis a töredéke a CT-vizsgálatokra (1,5-20 mSv) vagy a PET-CT-re (25 mSv) jellemző sugárterhelésnek.
Bár a hasi, kismedencei vizsgálatok értékei is alacsonyak, itt már mérlegelést igényel a vizsgálat elvégzése és lehetőség szerint érdemes kerülni az alkalmazását. Előfordulhat, hogy a terhességre egy vizsgálat elvégzését követően derül fény, azonban ebben az esetben is nagyon valószínűtlen, hogy a diagnosztikai röntgen árthat a fejlődésben lévő magzatnak. A legkisebb rizikót is minimalizálva azonban orvosok azt javasolják a fogamzóképes korú nőknek, hogy lehetőleg a menstruáció 1. és 10. napja között végeztessék el a vizsgálatot.
Mikor kell mérlegelni a vizsgálat elvégzését?
Mindig jelezze a terhesség tényét vagy annak lehetőségét az orvosnak, aki ennek az információnak a birtokában tudja mérlegelni a vizsgálattal járó előnyöket és kockázatokat. A röntgennel járó egészségügyi kockázat nagyon alacsony, ám az orvosok mindent megtesznek azért, hogy még a kis kockázatnak se tegyék ki a magzatot, ha az elkerülhető. A végtag-, fogászati- vagy mellkasröntgen esetén erre általában nincs szükség, az ólomkötény megfelelő óvintézkedés.
A hasi, kismedencei röntgen, gerincröntgen és a mammográfia esetén azonban az orvos más lehetőségeket is megfontol, és ha van rá lehetőség, terhesség alatt nem végzik el ezeket a vizsgálatokat. A körülményektől függően olyan képalkotó vizsgálatot is végezhetnek, amely nem jár sugárzással, ilyen az ultrahang vagy az MRI.
Számos esetben a röntgenvizsgálat kiváltható más képalkotó eljárással is. A hasi és kismedencei szervek vizsgálatánál a kivizsgálandó panasz és a lehetséges betegség súlyossága alapján dönthet úgy az orvosa, hogy halasszák el a röntgenvizsgálatot a szülés utánra. Sürgős kezelést igénylő és más képalkotó vizsgálattal nem kiváltható, ám ritka helyzetekben a javaslat lehet a vizsgálat elvégzése is. Mivel a hasi röntgen is alacsony sugárdózissal jár, ilyen helyzetekben a vizsgálat elvégzése jóval kisebb kockázatot jelent a mamára és a babára is, mint annak elhalasztása.
Terhesség alatt általában nem végzik el a mammográfiát, vagy emlő ultrahangot alkalmaznak helyette, de rosszindulatú elváltozás gyanúja esetén, amennyiben a diagnózissal nem várható meg a szülés, a vizsgálat elvégezhető, a védőköpeny alkalmazása mellett.
A nagy dózisú röntgensugárzás elsősorban a terhesség első trimeszterében okozhat fejlődési rendellenességeket, ezért leginkább ebben az időszakban indokolt más megoldást választani. A várandósság további szakaszában biztonságosabb a baba egészsége szempontjából. Amennyiben várandósan viszi már megszületett gyermekét röntgenvizsgálatra, a felvétel készítése közben ne az anya tartsa gyermekét. A legjobb, ha az apuka vagy más hozzátartozó viszi el ilyenkor a gyermeket. A szintén a röntgensugárzás elvén működő CT-vizsgálatok már magasabb sugárterhelést jelentenek, így azok alkalmazása terhesség alatt - szemben a röntgenvizsgálatokkal - már erősen ellenjavallt, csak a legnélkülözhetetlenebb esetekben merül fel.
Milyen veszélye lehet a magas sugárdózisnak a magzatra?
A magas dózisú sugárzás változásokat idézhet elő a baba gyorsan gyarapodó sejtjeiben. Lehetséges, hogy ezek a változások megnövelik a születési rendellenesség előfordulásának kockázatát, illetve a gyermek életének későbbi szakaszában a rákos elváltozások, mint a leukémia kialakulásának veszélyét. Fontos tudni, hogy ezen rendellenességek kialakulhatnak véletlenszerű mutáció, vagy más károsító környezeti tényező (dohányfüst, alkohol, vegyi anyagok, légszennyezés) hatására is, nem a sugárzás ezen betegségek legfőbb rizikótényezője.
Az ujjtörés gyógyulása és rehabilitációja
Ha volt már csonttörése vagy éppen most van, akkor biztos több kérdés is foglalkoztatja ezzel kapcsolatban. Ez több tényezőtől is függ. Fiatalabb korban a szervezet gyorsabban regenerálódik, és ez azzal is jár, hogy a fiataloknál a csonttörés is gyorsabban gyógyul. Természetesen függ a törés fajtájától, attól, hogy egyszerű, darabos vagy pedig szilánkos vagy nyílt törésről van-e szó. A törött testrésztől függ, mert egy combcsonttörés lassabban gyógyul, mint az ujjtörés. Nagyon fontos azonban azt is tudni, hogy ez még egyáltalán nem jelenti azt, hogy a csont ennyi idő alatt visszanyerte volna a törés előtti erejét és terhelhetőségét. A törés a csont teljes átépülésekor tekinthető gyógyultnak. Ez egyes csontoknál 6-12 hét alatt megtörténik. De főleg a combcsont és a sípcsont esetében, valamint darabos töréseknél sokszor még a törést követő egy év múlva is kimutatható a csontréteg épülése.
Az is fontos, hogy a törött végtag teljes gyógyulása nem esik egybe a rögzítés eltávolításának az idejével. Az az idő, amikor a törött végtagot ugyanúgy tudja fájdalom nélkül terhelni, mint a törés előtt, jóval hosszabb időt vehet igénybe. Ezt sokszor több hetes rendszeres gyógytornával érheti el. A törött csont gyógyulásakor azonban a gyógytornát csak a csont terhelhetőségének idejétől kezdheti el.
Gyógytorna és kiegészítő kezelések
A gipsz levétele után a korábban rögzített és mozdulatlanságra kárhoztatott ízületek minél hamarabbi passzív, majd aktív mozgatása szükséges. A csonttörést követő gyógytorna fájdalommentesre olajozza törést követő mozgását.
Ha nincs nyílt seb, és a gipszrögzítés nem akadályozza, akkor a sérült területen kialakult vérömleny vagy duzzanat csökkentésére különféle borogatásokat, illetve gyulladáscsökkentő krémeket lehet, sőt kell is használni. Ezt azonban a törést megvizsgáló orvos utasításainak megfelelően tegye.
A csonttörést követő lökéshullám kezelés felgyorsíthatja a csonttörés gyógyulását. Ennek során természetesen az a cél, hogy a forradás után a törött csont ugyanolyan erős és terhelhető legyen, mint korábban. Ezt azonban az elvégzett lelkiismeretes rehabilitáción túl több tényező is befolyásolja. Többek között a csonttörést szenvedett életkora, egészségi állapota, valamint a csonttörés jellege és helye is. Fiatal korban még a törés is gyorsabban gyógyul, és hamarabb regenerálódnak a sejtek és szövetek. A lökéshullám vérkeringését fokozva több tápanyagot és oxigént szállít a sejtekhez, ezért azok gyorsabban regenerálódnak. A kezeléssel gyorsabban forr össze a törött csont, és hamarabb múlik el a fájdalma is.