A Tejtermékek Hatása a Termékenységre

A termékenység a gyermek nemzésének képessége, amit általában természetesnek veszünk, de számos tényező befolyásolhatja, többek között az életkor, az életmód és egyes betegségek. Meddőségről akkor beszélünk, ha 12 hónapos vagy annál hosszabb időtartamú védekezés nélküli nemi élet után nem következik be a terhesség, 35 év felett pedig hat hónap vagy annál hosszabb időtartam esetén.

A fogamzás élettani feltételei összetettek. A spermiumok és a petesejtek termelését szabályozó hormonokat gonadotropinoknak nevezzük, két típusuk a tüszőstimuláló hormon (FSH) és luteinizáló hormon (LH). Ezek a hormonok nőknél a petefészkekre hatnak: serkentik a női nemi hormonok termelését (ösztrogén, progeszteron), ezáltal befolyásolva a menstruációs ciklust és a peteérést (ovuláció), a férfiaknál pedig serkentik a tesztoszteronszintézist és a spermatogenezist.

A nőknél a női nemi hormonok szintjének ciklikus változása, illetve ennek kifejtett hatásai hozzák létre a menstruációs ciklust, illetve váltják ki a peteérést. Menstruációs ciklusnak a vérzés első napjától kezdve a következő vérzés kezdete előtti napig számítjuk. Egy átlagos 28 napos ciklusban az ovuláció a 14. napon történik, azonban, ha a ciklus rövidebb, akkor az ovuláció korábban történik, valamint később, ha a ciklushossz hosszabb. Az ovuláció során a domináns tüszőből egy petesejt szabadul fel a petefészekből, és vándorol a petevezetékbe. Ha ebben az időben életképes spermium is jelen van, a petesejt megtermékenyíthető: a fogamzás egy spermium és egy petesejt találkozásakor következik be.

Ezután a megtermékenyített petesejt osztódni kezd, és különböző differenciálódási stádiumok során jön létre az embrió, és megtörténik a beágyazódás a méh nyálkahártyájába. Az ovuláció után a petefészekben megrepedt domináns tüsző (sárgatest) progeszteront termel, amely előkészíti és fenntartja a méh nyálkahártyáját - az endometriumot - a növekvő embrió számára. A beágyazódást követően a kialakuló szövettani struktúrák sejtjeiben, majd később a méhlepényben koriongonadotropinokat (HCG) kezd termelődni - ez adja a pozitív terhességi teszt eredményét.

Ha nem jön létre megtermékenyítése, illetve nem történik beágyazódás, aminek hormontermelése fenntartja a vastagodó méhnyálkahártyát, akkor a sárgatest által termelt progeszteron egy idő után nem képes fenntartani a méhnyálkahártya integritását, és lelökődésével kezdődik a következő ciklus (menstruációs vérzés).

A Tejtermékek és a Termékenység Összefüggése

Számos helyről kapunk jelzéseket, melyek egy irányba mutatnak: A tej nem az a tökéletes táplálék, amit eddig annak hittünk; sem a felnőttek, sem a gyerekek számára. A rengeteg betegség, melynek kiváltó oka a tej, azért keletkezik, mert a tejfogyasztás nem természetes.

Minden tej összetétele fajspecifikus. A tehéntej és a kecsketej kb. négyszer annyi fehérjét és kálciumot tartalmaz, mint az anyatej. A borjúnak és a kecskegidának azért van szüksége ilyen sok fehérjére és kálciumra, mert fiatalabb korában kell megtanulnia járni, futni. A tej fő összetevői: a tejzsír, tejfehérje (pl. kazein), tejcukor (laktóz). A kazein lebontásához rennint termelnek a nyálmirigyek; a laktóz lebontásához laktáz termelődik a vékonybél nyálkahártyájában. A legtöbb emberben három éves kor után nem termelődik rennin és laktáz.

A tejzsír jelentős szerepet játszik az érelmeszesedés kialakulásában. A magas koleszterol koncentráció következtében a szívben és az artériákban a korai életévekben érelmeszesedés-foltok alakulnak ki, növelve a koszorúér-betegség kockázati tényezőit. Vizsgálatok igazolták, hogy az anyák által a terhesség során, majd a szülés után elfogyasztott tej illetve tejtermékek és az újszülött által elfogyasztott tej illetve tejtermékek nagymértékben hozzájárulnak ehhez a tünethez.

Az anyatej kevés kazeint és sok laktalbumint tartalmaz, míg a tehéntejnél ez az arány fordított. A kazein kevésbé értékes és nehezen emészthető az ember számára. Így elégtelen lesz az emésztés, és a fehérjetöredékek allergiát válthatnak ki. A hőkezelt tejfehérje bizonyult a kutatások közül a szívkoszorúér-megbetegedések egyik fő okának. Ezen betegségeknél a tejfehérjének nagyobb szerepe van, mint a tejzsírnak.

Az L-triptotophan egy olyan vegyület, mely álmosságot, fáradékonyságot és a drogfogyasztókéhoz hasonló alvást okoz, ha este fogyasztják. A hús és a tej is nagy mennyiségben tartalmaznak Ltriptohpánt.

A tejtermékfogyasztás az epilepszia kockázatát is növeli. A tejben található leucin reaktív hypoglikémiát (alacsony vércukorszint) eredményez, ez pedig kiválthatja az epilepsziás rohamot, mint számos esetben megfigyelhető.

A tej vitamin- és ásványi anyag tartalma lényegesen eltér az ember számára ideálistól. Túl sok nátriumot tartalmaz, túl kevés C-vitamint és vasat. A tej bomlástermékei versengenek a vassal a felszívódásért. Így a más táplálékokból származó felszívódása elégtelen lesz. A keletkezett vashiány fejfájást, idegességet, hajhullást, körömrepedezést eredményez.

A tej megköti a cinket, ezáltal csökkenti annak felhasználódását a szervezetben. A tej nagyon alacsony cinktartalmú, következésképp nem pótolja, amit elvesz. Az okozott cinkhiány fáradékonyságban, bőrpigmentációban, sterilitásban és májmegnagyobbodásban nyilvánul meg. A csecsemőknél a hajhullás, hasmenés, súlyvesztés, a végtagokon, arcon, testnyílások körüli vörös bőrkiütéssel társítva cinkhiányra utal. Az anyatej tartalmazza a cink felszívódását segítő enzimet. A tehéntej magas kálciumtartalma - főként folsav jelenlétében - gátolja a cink felszívódását.

Számos, a tejből keletkező fel nem használt anyagcsere-végtermék, különösen az elektrolitok nagy mennyisége túlterheli a vesét. Ez a hatás a csecsemőknél igazán veszélyes, akiknek a veséje még funkcionálisan éretlen. Náluk maradandó vesekárosodás lehet a tejfogyasztás következménye.

A kereskedelmi tejhez adott D-vitamin magnézium hiányt idéz elő a szívizomban. A magnézium elengedhetetlen a szívizom működéséhez, hiánya sietteti a szívrohamokat.

Összefoglalva és kiegészítve a teljesség igénye nélkül, a tejfogyasztás növeli az A-vitamin és a B12- vitamin, a cink, a vas és a kálcium szükségletet.

A tehéntejnek magas a xantin oxidáz tartalma. Az anginák és a szívrohamok jelentősen csökkentek azon betegeknél, akik kihagyták az étrendjükből a tejet és tejtermékeket. Az érelmeszesedésben szenvedőket vizsgáló tanulmány szerint a betegek nagy többségében (76%) találtak tehéntej xantin oxidáz elleni antitesteket. Vagyis a szervezetük ellenségnek minősítette ezt a vegyületet, és harcol ellene.

A tehenek tejhozamának növelésére női nemi hormonokat és pajzsmirigyhormonokat használnak. A takarmányhoz adott hormonok megjelennek az állatok tejében és a húsában, és az azt fogyasztó ember szervezetébe jutva hatnak a hormonháztartásra, káros irányba befolyásolva azt. A teheneket rendszeres antibiotikum kezelésnek is alávetik. A tejük és a húsuk így folyamatosan tartalmaz antibiotikumot. A következmény: antibiotikum-rezisztens baktériumok kifejlődése a szarvasmarhában és az őt fogyasztó emberben. Ezek a baktériumok komoly problémákat okoznak, hiszen nem reagálnak az antibiotikumokra.

1957-ben mutatták ki, hogy a tej gyakran tartalmaz golyvakeltő anyagokat. Tasmániában járvány formájában jelentkezett a golyva iskolás gyermekeken. Megfigyelték, hogy a tejet ivó gyermekeknél kifejlődött, a tejet nem ivóknál pedig nem. A kutatások arra az eredményre jutottak, hogy a helyi szarvasmarhák által fogyasztott fűfélék golyvakeltő anyagot (tiourea) tartalmaznak. Ez került a tejbe, és vált a golyva okozójává.

A tejből sok esetben kadmiumot és ólmot mutattak ki. A toxikus anyagok könnyebben szívódnak fel, ha a táplálék segíti azt. A tej elősegíti az ólomrészecskék felszívódását. Azoknak a teheneknek a teje és a húsa, amelyek moslékot kapnak (táplálék-hulladék rossz minőségű tejjel keverve) magas ólomszintű lesz. Dr. H. Scholz kutatásairól szóló tanulmányban azt olvashatjuk, hogy a tehenekbe jutó legfőbb ólomforrás az autóutak, autópályák melletti növények. Ezek a növények erősen szennyezettek ólommal, és felhasználják őket szarvasmarha-takarmánynak! A tehenek szervezetében felhalmozódik az ólom. A tejük és a húsa nagyságrendekkel több ólmot tartalmaz, mint az elfogyasztott növényeké, melyek magas ólomtartalmuk miatt amúgy sem alkalmasak emberi fogyasztásra. Az ilyen tej és hús a szervezetbe jutva krónikus ólommérgezést okozhat. A tünetek: általános étvágytalanság, majd székrekedés a gyomor és béltraktus mozgatóidegsejtjeinek bénulása miatt, szürke arcbőr, elszürkült foghús.

Kimutatták, hogy ha a tejben tavasszal magas volt a kadmium szint, úgy az szoros összefüggésben volt az év későbbi részében előforduló szív- és érrendszeri halálesetekkel. A kadmium vese- és artériabetegségeket okoz, amely halálhoz vezethet. Sajnos a kadmium nagy veszélye, hogy kumulatív méreg, vagyis fokozatosan halmozódik fel a szervezetben, de nagyon nehezen ürül ki. A felezési ideje (amennyi idő alatt mennyisége a felére csökken a szervezetben) tíz-harminc év! Ráadásul főként a vesében halmozódik fel, ami a legveszélyeztetettebb szerv kadmiummérgezés szempontjából. Krónikus kadmiummérgezésnél a test ásványianyag egyensúlya megbomlik. A kadmium a takarmánynövények közvetítésével jut a szarvas-marhába, ott felhalmozódik, és a tejben már a koncentrált kadmium mennyiséggel találkozhatunk.

A radioaktív bomlástermékek a mosatlan zöldfélék révén kerülnek a tehénbe, és onnan a tejbe. A tej számos radioaktív bomlásterméke közül kettőt emelünk ki. A stroncium 90 hasonlóképpen viselkedik, mint a kálcium. A szervezet kálciumként kezeli, és a csontokba jutattja el. Ezáltal növeli a csontrák kockázatát. A másik - a jód 131 - a pajzsmirigyben fejti ki káros hatását, rákos folyamatokat generál.

A peszticidek (növényvédőszerek) is megjelennek a tejben. A DDT, a bifenil poliklorid (BCBs) és a bifenil polibromid fertőzöttség a tejfogyasztás veszélyét tovább növeli.

A tej és tejtermékek fogyasztásának leggyakoribb káros következménye a nyálkaképződés. Az elfogyasztott „ételek” közül a tej az, ami a legtöbb nyálka kiválasztására kényszeríti a szervezetet. A nyálkaképződés eredetű légúti betegségek megszűnnek, amennyiben a betegek elhagyják a tejet és a tejterméket az étrendjükből. Ez a sűrű, tapadós nyálka betakarja a finom nyálkahártyákat, elzárja a hörgőket, zavarja a légutakat. Köhögés, krákogás, torokköszörülés és rekedtség az eredmény. Az állandó mandulagyulladás okaként első helyen szerepel a tej és tejtermék! Folytatva a sort: szénanátha, asztma, hörghurut, meghűlés, arcüreggyulladás, orrdugulás, középfülgyulladás mindmind a legtöbb esetben tej kiváltotta betegségek. Maga a hurutképződés csupán védekezés a szervezet részéről, így próbál szabadulni a felesleges, emésztetlen tejfehérjéktől. Sajnos a hurut nem csupán a légutakra korlátozódik. A gyomor- és béltraktusban előforduló hurut is számos betegség forrása. A hurut bevonja a bélfal nyálkahártyáját, ezzel gátolva a felszívódást. A vitamin- és nyomelem-hiányok okai között nagyon sűrűn fordul elő a bélhurut. Hiába eszik az ember elegendő mennyiségű vitamint és nyomelemet, ha azokat - felszívódás hiányában - nem tudja hasznosítani.

A tejjel kapcsolatos legfőbb probléma az, hogy az ember számára nem természetes táplálék. Egyetlen emlős sem fogyaszt tejet csecsemő kora után. Az ember emlős, tehát az ember sem fogyaszthatna tejet elválasztás után, ha igazodna a természet rendjéhez. Egyetlen emlős sem fogyasztja más emlős faj tejét a természetben. A tej a fenti okok miatt számtalan betegség okozója.

A tejben található kazein sokak számára igen nehezen, nagy energiaráfordítással emészthető, ezért a tej nem tartozik a termékenséget elősegítő ételek közé, sőt egyes orvosok azt javasolják, hogy a teherbe esni vágyó hölgyek kerüljék a tej napi fogyasztását. A joghurt és a sajtok azonban fontos szerepet töltenek be az egészséges étrendben, mert ezen tejtermékek könnyebben emészthetőek, és fontos zsírokat, kalciumot, probiotikumokat, fehérjét és D-vitamint tartalmaznak, amelyek támogatják az ovulációt.

A tejfogyasztás hatása a teherbeesésre összetett. Bár sokan úgy gondolják, hogy a tej fogyasztása a magas kalciumtartalma miatt kiemelten fontos, ez nincs teljesen így. Dr. Bérczy Judit, a Trombózisközpont endokrinológus főorvosa szerint röviden azért, mert a tejben lévő, kazein nevű fehérje lebontásáért felelős enzim, a kazeináz csecsemőkor után már nem termelődik. Éppen ezért a tej megemésztése nehezebbé válik, nyálkatermeléssel jár, és annak édekében, hogy az anyagcsere-folyamatok a lehető legjobban tudjanak működni, nagy energiákat kell a szervezetnek mozgósítania - amit máshonnan, más működéstől, például a teherbe esést segítő folyamatoktól von el.

Az ízfokozók, főleg az idegméregként elhíresült nátrium-glutamát a teherbe esést is megnehezíti, mivel megemelheti a prolaktinszintet, ami gátolhatja a tüszőérést és a petesejt beágyazódását is. Sajnos szinte minden ételízesítőben, felvágottban, készételben, tartós élelmiszerben - és pl. a feldolgozott élelmiszerekben is megtalálható.

A tej termék fogyasztása növeli az A-vitamin és a B12-vitamin, a cink, a vas és a kálcium szükségletet.

Egyéb Tényezők, Amelyek Befolyásolják a Fogamzást

A fogamzást elsősorban az időzítés, az életkor, az életmód, az általános egészségi állapot és a testsúly befolyásolják. Alábbiakban ezekről részletesebben olvashat.

Időzítés

A terhesség létrejötte elméletileg csak az ovuláció napja körüli közösülés esetén történik meg. A legtermékenyebb napok az ovulációt megelőző három nap. Az ovuláció után 12-24 órával a nő lehet, hogy nem képes teherbe esni, mert a petesejt már nincs a petevezetékben. Azonban ezek a szabályok csak irányadó jellegűek, mivel a spermiumok és a petesejt életképessége sok mindentől változhat, így a teherbeesés megelőzése érdekében ez a módszer csekély biztonságot nyújt, még állandó ciklushosszú nőknél is.

A menstruációs ciklus hosszának meghatározása: az 1. nap a menstruáció első napja, a ciklus utolsó napja pedig a következő menstruáció megkezdése előtti nap.

Életkor

A nők termékenységét és esélyét a gyermekvállalásra jelentős mértékben befolyásolja életkoruk: a megtermékenyülés legideálisabb időszaka 30 éves kor előtt van. Biológiai tény, hogy a nők és a férfiak életkorával csökken a termékenység, bár ennek időpontja egyénenként változhat, de általánosságban elmondható, hogy a gyermekvállalás esélye sokkal nagyobb a 35 évesnél fiatalabb nőknél és a 40 évesnél fiatalabb férfiaknál.

Ennek egyik oka, hogy a fiatalabb nőknek több és egészségesebb petesejtjük van, mivel az életkor növekedésével a petesejtek is öregszenek: számuk és minőségük is csökken. A férfiak esetében is hasonló a helyzet: 40 éves koruk alatt aktívabb és jobb minőségű a termelt spermium. Egy férfi naponta több millió új spermiumot termel, de a spermiumokat tartalmazó folyadék mennyisége és a spermiumok mozgékonysága idővel folyamatosan csökken.

Életmód

Az alábbi életmódbeli tényezők igazoltan befolyásolják a fogamzás esélyét:

• Dohányzás: a dohányzó férfiak és nők esetében hosszabb ideig tarthat a teherbeesés, mint a nem dohányzók körében, ez részben igaz a passzív dohányzási ártalmat elszenvedőkre is. A cigarettában lévő vegyi anyagok károsíthatják a petesejteket és a spermiumokat, ami kihat a születendő gyermek egészségére is. A kutatások szerint a dohányosok nagyobb eséllyel válnak meddővé, mint a nem dohányzók. A tervezett családalapítás előtt legalább három hónappal kell abbahagyni a dohányzást a spermium egészsége érdekében.
• Koffeinfogyasztás: a kávé, egyes fekete- és zöldtea-fajták, energiaitalok, néhány üdítő koffeint tartalmaznak. Nincs egyértelmű bizonyíték arra, hogy a koffein befolyásolja a megtermékenyülés képességét, de néhány tanulmány szerint a nagy mennyiségű koffeint fogyasztó nőknek hosszabb ideig tarthat a teherbeesés, nagyobb a vetélés és a magzat alacsony testsúllyal születésének kockázata. Ezért érdemes lehet a nőknek a napi koffeinbevitelüket 200 mg-ra (kb. két csésze kávé) korlátozni gyermekvállalás előtt.
• Alkoholfogyasztás: az alkoholfogyasztás - még kis mennyiségben is - csökkentheti a férfiak termékenységét, nagy mennyiségben (hetente legalább hét és egyszerre háromnál több ital fogyasztása) megnöveli a teherbeeséshez szükséges időt, és csökkenti az egészséges baba születésének esélyét. Az alkohol nőknél befolyásolhatja az ovulációt, a férfiaknál pedig impotenciát okozhat, csökkentheti a nemi vágyat (libidó) és a szexuális teljesítményt, befolyásolhatja a spermiumok minőségét. Az alkohol teljes elhagyása javítja az egészséges csecsemő fogantatásának esélyét, és a férfiak is hozzájárulhatnak az egészséges terhességhez azáltal, hogy az alkoholfogyasztást biztonságos határok között tartják.
• Kábítószer-fogyasztás: a kokain, a heroin, az ecstasy, a kannabisz és egyéb drogok fogyasztása csökkenti a termékenységet, és súlyos problémákat okozhatnak a terhesség során a magzat fejlődésében is.
• Anabolikus szteroidok: a testépítéshez, versenysporthoz használt anabolikus szteroidok szedése a herék sorvadását, a hormonrendszer felborulását eredményezheti, és leállíthatja a spermiumtermelést is. Fontos tudni, hogy a szteroidok abbahagyása után még körülbelül két évig tart, amíg a spermiumtermelés teljesen rendeződik.
• Vegyi anyagok: mindennapi életünkben számos vegyi anyaggal érintkezünk az elfogyasztott ételeken, a belélegzett levegőn, az általunk használt termékeken keresztül. Bizonyos vegyi anyagok megzavarják a hormonrendszer működését, csökkenthetik a spermiumok és a petesejtek minőségét, emellett kedvezőtlenül befolyásolják az anyagcserét, a növekedést, az alvást is.

Ezeket az ún. endokrin rendszert károsító anyagokat modern korunkban nem tudjuk teljesen elkerülni, de sokat tehetünk a hatásuk csökkentése érdekében, melyekre különösen a gyermekvállalást tervező pároknak érdemes odafigyelniük:

• Alapos mossuk meg a gyümölcsöket, zöldségeket a permetszerek eltávolítása érdekében!
• Kevesebb feldolgozott, konzerv, előrecsomagolt élelmiszert fogyasszunk!
• Korlátozzuk az olajos halak (lazac, tonhal, szardínia) és zsíros húsok fogyasztását, mert ezekben az állatokban felhalmozódhatnak peszticidek, nehézfémek és a zsírban oldódó vegyszerek!
• Kerüljük a puha műanyag palackokból való ivást, mert olyan vegyi anyagok juthatnak az italba, amelyek befolyásolják a sperma és a petesejt minőségét!
• Az ételeket porcelán- vagy üvegtálban melegítsük, papírtörlővel vagy tányérral takarjuk le (a puha műanyag elvihető edények és fólia helyett)!
• Kerüljük a légfrissítők, erősen illatosított termékek, kézfertőtlenítők, az erős vegyszerek (ragasztó, festék, lakk) használatát!
• A peszticidek és gyomirtók helyett „zöld vegyszereket” használjunk a kártevők és a gyomok ellen!
• Olyan kozmetikumokat (sampon, balzsam, hajfesték, testlemosó) használjunk, melyek nem tartalmaznak parabént!
• Kerüljük az adalékokat, tartósítószereket tartalmazó termékeket!

Egészségi állapot

Több egészségügyi probléma is akadályozhatja a fogamzást, melyek közül alábbiakban a gyakoribb okokat ismertetjük röviden.

• Policisztás ovárium szindróma (PCOS): az egyik leggyakoribb panasz a PCOS, amit számos szerteágazó tünet jellemez, de abban megegyeznek, hogy három fő területet érintenek: a termékenységet, az anyagcserét és a lelki egészséget.
• Anatómiai rendellenességek: különböző veleszületett, illetve szerzett anatómiai variációk és eltérések is befolyásolhatják a termékenységet. A petesejt útját keresztező fizikai akadály ellehetetleníti a spermium és a petesejt találkozását, így például alulfejlett vagy hegesedett, átjárhatatlan petevezetékek esetén a spontán teherbeesés esélye közel nulla. Ezekre az állapotokra általában meddőségi kivizsgálás során derül fény.
• Cukorbetegség: nőknél a cukorbetegség szabálytalan menstruációs ciklust vagy akár a menstruáció hiányát is eredményezheti, míg férfiaknál csökkenti a tesztoszteron szintjét, illetve problémát jelenthet miatta az erekció elérése és fenntartása. A cukorbetegség kezelése magában foglalja a vércukorszint rendszeres ellenőrzését, az egészséges táplálkozást, a rendszeres testmozgást, a testsúly normalizálását, a stressz és szorongás csökkentését, a dohányzásról való leszokást, valamint szükség lehet gyógyszeres kezelésre is.
• Rosszindulatú daganat: a rosszindulatú daganatok egyes típusai és azok kezelésének egyes módszerei (kemoterápia, sugárkezelés, célzott onkológiai kezelés stb.) csökkenthetik a fogamzás esélyét a petefészkek, illetve az endokrin rendszer károsodása miatt. A kezelés mellékhatásairól mindig kérjen tájékoztatást kezelőorvosától. Ha kórelőzményében rosszindulatú betegség található, családtervezéskor kérje kezelőorvosa segítségét a helyzet értékelésében.
• Endometriózis: az endometriózis a termékeny korú nők 10-15%-át érinti, és az esetek körülbelül 30 százalékában vannak termékenységi problémák, ugyanakkor megfelelő kezelés és támogatás mellett a gyermekvállalás általában lehetséges.
• Nemi úton terjedő betegségek: termékenységi problémákat okozhat például a Chlamydia, a gonorrhoea, a szifilisz és a Mycoplasma genitalium, ráadásul egyes betegségek tünetmentesek, ezért diagnosztizálás és kezelés nélkül még fertőzhetnek is.
• Gyógyszerek: egyes gyógyszerek biztonságosan alkalmazhatók a terhesség előtt és alatt is, de vannak, amelyek csökkentik a megtermékenyülés esélyét, és károsíthatják a magzatot is. Ezért ha rendszeresen gyógyszert szed, a családtervezés és a várandósság során is egyeztessen kezelőorvosával a szedhető gyógyszerekről. Elengedhetetlen lehet a gyógyszeres kezelés folytatása például az asztma, cukorbetegség, depresszió esetén.

Testsúly

A női túlsúlyosság hatással lehet a hormonszintekre, ami befolyásolhatja a menstruációs ciklust és a petesejtek minőségét; a férfi túlsúlya pedig csökkentheti a spermiumok minőségét, és erekciós problémákat okozhat, illetve mindkét nemnél hatással lehet a férfilibidóra és a női libidóra (nemi vágyra) is. Az egészséges testsúlyt a testtömegindex (BMI) használatával ellenőrizhetjük.

A BMI-értékünk:

• 18,5 és 24,9 között egészséges testsúlyt jelent;
• 25 és 29,9 között túlsúlyt jelent;
• 30 felett elhízottságról beszélünk.

Az egészséges étrend és a rendszeres testmozgás javítja az egészséget és az esélyt a teherbeesésre. Fontos tudni, hogy a testmozgás csak bizonyos mértékig növeli a női termékenységet, túlzott intenzitás esetén már csökkentheti azt.

A normál testsúly javítja a terhesség esélyét, ennek elérésére a legjobb módszer az egészséges táplálkozás és a rendszeres testmozgás. A kívánt terhesség előtt a szükséges tápanyagok megszerzésének legjobb módja az egészséges, kiegyensúlyozott táplálkozás.

Ennek érdekében mindennap szerepelniük kell étrendünkben az alábbi élelmiszercsoportoknak: zöldségek és hüvelyesek (bab); gyümölcs; gabonafélék; sovány hús, baromfi, hal, tojás, dió, különféle magok; tej, sajt, joghurt vagy alternatívái. Cukortartalmuk miatt kerüljük az üdítők és a gyümölcslevek fogyasztását.

A vitaminok és ásványi anyagok elengedhetetlenek testünk működéséhez. Természetes módon is előfordulnak az elfogyasztott ételekben, de kiegészítőként is bevehetők. Ajánlott, hogy a terhességet tervező nők kiegészítsék étrendjüket bizonyos mikroelemekkel, pl. folsav, jód, D-vitamin, cink és szelén. A megfelelő étrend-kiegészítők megválasztásához kérje kezelőorvosa segítségét!

Mikor Forduljon Orvoshoz?

Meddőség esetén keresse fel nőgyógyászát a kivizsgálás megkezdése érdekében.

tags: #tejtermekek #hatasa #y #teherbe