A teherbeesés hormonális feltételei

A nők ciklusa egy bonyolult, hormonoktól vezérelt biológiai folyamat, amely rendszeresen, nagyjából 21-35, átlagosan 28 naponta megteremti a lehetőséget arra, hogy kisbabátok lehessen. A női ciklust a következő négy szakaszra bonthatjuk: menstruációs, follikuláris, ovulációs és luteális szakaszra. Az egészséges reproduktív működéshez elengedhetetlen a hormonális egyensúly.

A termékenység a gyermek nemzésének képessége, amit általában természetesnek veszünk, de számos tényező befolyásolhatja, többek között az életkor, az életmód és egyes betegségek. Meddőségről akkor beszélünk, ha 12 hónapos vagy annál hosszabb időtartamú védekezés nélküli nemi élet után nem következik be a terhesség, 35 év felett pedig hat hónap vagy annál hosszabb időtartam esetén.

A menstruációs ciklus fázisai és a hormonok szerepe

Nekünk, nőknek már kiskamasz korunktól kezdve tisztában kell lennünk testünk működésével, hiszen a menstruáció megjelenésével egyúttal, mondhatni, „éretté” is válunk. A legfontosabb tudnivalókat általában anyukánk adja át nekünk, és gyakoriak a barátnők közötti bizalmas „tapasztalatcserék” is. Azonban később egyre fontosabbá válik, hogy megbízható és hiteles forrásból informálódjunk. Különösen igaz ez akkor, amikor már a családalapítás témája is felmerül. Ezúttal abban segítünk, hogy képbe kerülj hormonrendszered működésével, ami akár még a sikeres fogantatásban is szerepet játszhat!

1. Megjött! - A menstruáció

A ciklust mindig a menstruáció első napjától számítjuk, vagyis amikor már friss vérzést tapasztalunk. A vérzés alapvetően néhány - átlagosan 5 - napig tart. Bár a kisebb görcsök normálisnak tekinthetők, az erős fájdalom vagy a szokatlanul nagy mennyiségű vérzés már egyáltalán nem számít annak. Szervezetünk rendkívül érzékeny műszerként szolgál, ezért, amennyiben bármi rendkívülit érzékelünk, vegyük komolyan és mielőbb egyeztessünk róla nőgyógyászunkkal!

A menstruációs ciklusnak nevezzük a menstruációd első napjától a következő menzesz első napjáig tartó időszakot. Az átlagos női ciklus hossza 28 nap, de mivel nem vagyunk egyformák, a ciklusod lehet ennél rövidebb vagy hosszabb is. Amíg 21-35 nap között van a ciklus hossza, teljesen normálisnak tekinthető. Vannak, akik minden hónapban napra pontosan menstruálnak, 28 naponként, másoknál rendszertelen a ciklus. A ciklusod mindig a menstruáció első napján kezdődik. A vérzés csupán pár napig tart, átlagosan 4-5 nappal kell számolni. A nagy mennyiségű vér, az erős, görcsös fájdalom nem normális tünetek, ezekkel jobb, ha orvoshoz fordulsz.

2. A versengés - A follikuláris fázis

A menstruációs vérzés első napjával elindul a női nemi ciklus úgynevezett follikuláris fázisa is, tehát az első két szakasz átfedi egymást. Ekkor a tüszőérést serkentő hormon (FSH - follikulus stimuláló hormon) szintje lassan emelkedni kezd. Ennek köszönhetően a tüszőben érlelődnek a petesejtek, ez a peteérés ideje. Azonban minden ciklusban a többszázezer petesejtből csupán 100-200 kezd el fejlődni, és csak 1 (ritkább esetben 2) marad versenyben, azaz érik meg és jut el az ovulációig, a többi elsorvad.

A menstruációs szakasz elindulásával egyidőben megkezdődik a follikuláris fázis is. Ebben a szakaszban a tüszőérést serkentő hormon (FSH - follikulus stimuláló hormon) szintje emelkedik. Ennek következménye, hogy a tüszőben petesejtek érlelődnek. Az ösztrogén termelése felgyorsul, ennek hatására a méhnyálkahártya lassan megvastagszik.

3. Figyelem, ovuláció! De mikor van?

A petefészek tehát minden hónapban felkészít egy petesejtet az esetleges megtermékenyülésre. Az ovuláció közeledtével a szervezet növekvő mennyiségben termel ösztrogént, melynek hatására a méh nyálkahártyája elkezd vastagodni, hogy a spermiumok számára befogadó környezetet biztosítson. Az ösztrogén magas szintje kiváltja egy másik, az úgynevezett luteinizáló hormon (LH) szintjének gyors emelkedését is. Az LH-csúcs az érett petesejt kilökődését okozza a petefészekből - ez a jelentése az ovulációnak. És hogy mikor van az ovuláció? Jellemzően a ciklus közepén, a 14. nap körül következik be.

Az ösztrogénszint emelkedése egy másik hormon, a luteinizáló hormon (LH) felszabadulását váltja ki. Az LH-csúcs az ovuláció előtt jellemzően 24-36 órával következik be - ez az a folyamat, amikor a petefészekből petesejt lökődik ki. Az LH-csúcs beazonosítása jelzi a 2 legtermékenyebb nap kezdetét, amikor a legnagyobb a teherbe esés valószínűsége.

4. Ovuláció után - A luteális fázis

A megrepedt tüszőből alakul ki a sárgatest, amely a ciklus végéig a progeszteron nevű női nemi hormont termeli, ami a méhnyálkahártyát alkalmassá teszi a megtermékenyített petesejt befogadására - ezért ez az egyik legfontosabb terhességet segítő hormon. A petesejt, miután elhagyja a tüszőt, megkezdi vándorlását a méhüreg felé. Azonban mindössze 24 órát marad életben, vagyis ennyi idő áll rendelkezésre a megtermékenyítéshez.

A ciklusod luteális szakaszában sárgatesthormon termelődik, ami enyhe hőmérséklet-emelkedéssel jár együtt. Ez azt jelenti, hogy megtörtént a peteérés, így ebben a ciklusban nem lesz újabb.

A fogamzás élettani feltételei és a termékeny időszak

A spermiumok és a petesejtek termelését szabályozó hormonokat gonadotropinoknak nevezzük, két típusuk a tüszőstimuláló hormon (FSH) és luteinizáló hormon (LH). Ezek a hormonok nőknél a petefészkekre hatnak: serkentik a női nemi hormonok termelését (ösztrogén, progeszteron), ezáltal befolyásolva a menstruációs ciklust és a peteérést (ovuláció), a férfiaknál pedig serkentik a tesztoszteronszintézist és a spermatogenezist.

Az ovuláció során a domináns tüszőből egy petesejt szabadul fel a petefészekből, és vándorol a petevezetékbe. Ha ebben az időben életképes spermium is jelen van, a petesejt megtermékenyíthető: a fogamzás egy spermium és egy petesejt találkozásakor következik be.

Ezután a megtermékenyített petesejt osztódni kezd, és különböző differenciálódási stádiumok során jön létre az embrió, és megtörténik a beágyazódás a méh nyálkahártyájába. Az ovuláció után a petefészekben megrepedt domináns tüsző (sárgatest) progeszteront termel, amely előkészíti és fenntartja a méh nyálkahártyáját - az endometriumot - a növekvő embrió számára. A beágyazódást követően a kialakuló szövettani struktúrák sejtjeiben, majd később a méhlepényben koriongonadotropinokat (HCG) kezd termelődni - ez adja a pozitív terhességi teszt eredményét.

Ha nem jön létre megtermékenyítése, illetve nem történik beágyazódás, aminek hormontermelése fenntartja a vastagodó méhnyálkahártyát, akkor a sárgatest által termelt progeszteron egy idő után nem képes fenntartani a méhnyálkahártya integritását, és lelökődésével kezdődik a következő ciklus (menstruációs vérzés).

Ovuláció után meddig lehet teherbe esni?

A petesejt az ovulációt követően 24-48 óráig életképes - addig tudja a spermium megtermékenyíteni -, a hímivarsejtek azonban a bejutást követően akár 5 napig is életképesek lehetnek. Ha ezekben a napokban történik meg a peteérés, akkor jöhet létre a megtermékenyítés.

Mikor legtermékenyebb a nő?

Nagyon fontos tudni, hogy a nők a peteérés előtti napon és a peteérés napján a legtermékenyebbek. Az azt megelőző napokon 10 százalék, az ovuláció előtti napon és aznap azonban 30 százalék lehet a teherbe esés esélye. Így, ha kisbabát szeretnénk, különösen érdemes figyelni testünk jelzéseit, és pontosan vezetni a menstruációs naptárt, melyre több applikáció is elérhető már! Illetve érdemes az ovulációt is monitorozni, például ovulációs teszttel, amely az ovuláció előtti napon mutat pozitivitást.

A legtermékenyebb napok az ovulációt megelőző három nap. Az ovuláció után 12-24 órával a nő lehet, hogy nem képes teherbe esni, mert a petesejt már nincs a petevezetékben. Azok a módszerek, amelyek csak az ovuláció megtörténtét jelzik (miután a szervezetében petesejt lökődött ki), nem optimalizálják az adott ciklusban a terhesség esélyét; hiszen mire az ovuláció a tudomására jut, már túl késő a megtermékenyüléshez.

A sikeres fogantatás - Tényezők és hormonális szerepek

A fogamzást elsősorban az időzítés, az életkor, az életmód, az általános egészségi állapot és a testsúly befolyásolják. A babavárás kulcsa az egészséges menstruációs és ovariális ciklus, melyeket számos hormon befolyásol. A legtöbb nő szinte kapásból sorolja a legfontosabbakat, ha a téma szóba kerül: FSH (folliculus-stimuláló hormon), LH (luteinizáló hormon), ösztrogén (tüszőhormon), progeszteron (sárgatesthormon). Az előbbi kettőt az agyalapi mirigy, míg az utóbbiakat a petefészek termeli.

Gyakran megfeledkeznek azonban a prolaktinról, mely a köztudatban (és nevéből adódóan is) összeforrt a terhesség utáni tejelválasztás (laktáció) megindításával. Pedig ez a hormon még további közel 300 folyamatban vesz részt a testünkben, és nemcsak a nők szervezetében, de a férfiakéban is megtalálható. Bár a viselkedésre és az anyagcserére kifejtett, valamint az immunrendszer szabályozásában játszott szerepe is fontos, a fókuszt most mégis helyezzük a reproduktív rendszerre gyakorolt hatására. A prolaktin hormon rendkívül fontos szerepet tölt be a babavárásban.

A prolaktint alapvetően az agyalapi mirigy laktotróf sejtjei termelik, de a méh sejtjeiben, az immunsejtekben, a mellekben, a prosztatában, a bőrben és a zsírszövetben is termelődhet. Hogy szintje mégis a normál tartományon belül maradhasson, ahhoz szükséges a hipotalamusz által előállított dopamin hormon. Minél több dopamin szabadul fel a szervezetükben, annál kevesebb prolaktin termelődik, ráadásul mivel a prolaktin fokozza a dopaminkiválasztást, így ez egy úgynevezett negatív visszacsatolási hurkot eredményez. A prolaktin másik kulcsfontosságú szabályozója az ösztrogén. Ez a nemi hormon arra sarkallja az agyalapi mirigyet, hogy több prolaktint termeljen. Kutatások bizonyították, hogy az ovuláció előtti néhány napban, amikor az ösztrogén szintje a legmagasabb a szervezetben, olyankor kis mértékben ugyan, de a prolaktin szintje is megnő. Ez a teherbeesés előtt és után egyformán fontos, hiszen a prolaktin egészséges szintje nélkülözhetetlen a fogantatáshoz, valamint a szülés után a laktáció beindulásához.

Ha a vérben keringő prolaktin szintje túl magas, akkor hiperprolaktinémiáról beszélünk. Ez a terhesség és a szoptatás alatt teljesen normális, akkor ugyanis akár a normál szint 20-szorosára is emelkedhetnek az értékek. Mindezek mellett a megemelkedett prolaktinszint hátterében olyan "banális" okok is állhatnak, mint a túl sok stressz, a rendszeres, megerőltető edzés, a túlzott mértékű fehérjefogyasztás vagy az alacsony vércukorszint. Sőt olyan gyógynövények fogyasztása is okozhatja, mint a görögszéna, az édeskömény magja vagy a vörös lóhere.

A prolaktin egyik fontos feladata ugyanis a tüszőrepedés (ovuláció) vagy a megtermékenyített petesejt beágyazódásának megakadályozása a terhesség és a szoptatás alatt, mégpedig az ösztrogén és a progeszteron hormonok termelődésének "megzavarásával". Csakhogy, ha e két állapoton kívül is olyan magas a prolaktinszint a szervezetben, mint várandósság vagy szoptatás idején, az bizony komoly problémákat okozhat: eredményezheti például éppen a teherbeeséshez szükséges ovuláció elmaradását.

A megemelkedett prolaktinszint hátterében leggyakrabb stressz áll, ám nem ritka, amikor egyéb betegséget jelez (pl. pajzsmirigy alulműködés, IR, agyalapi mirigy daganata). A prolaktin vérplazmában kimutatható mennyisége nőknél 25 mikrogramm/liter felett tekinthető kórosnak.

A teherbeesési nehézségek gyakrabban jelentkezhetnek olyan pároknál, ahol egyikük vagy mindketten nagyobb stresszterhelésnek vannak kitéve. A stressz hatására ugyanis a szervezetben megemelkedik a prolaktinszint, ami megakadályozhatja a teherbe esést. Ahhoz, hogy a prolaktin szintje a normál tartományon belül maradhasson, szükséges a dopamin (boldogsághormon) termelődése is. Minél több dopamin szabadul fel a szervezetben, annál kevesebb prolaktin termelődik.

A hormonális egyensúly helyreállítása után a fogamzó képesség visszaállhat. A hormonális rendszer nagyon kisfokú eltérése is befolyásolhatja az ovulációt. A policisztás ovárium szindrómában a szervezet túl sok petesejtet és androgén hormont termel, befolyásolva az ovulációt. Ez esetben a tüszők nem érnek meg, hanem folyadékkal megtelve cisztává alakulnak. A menstruációs ciklus felborul, így a tüszőrepedés ritkán következik be.

A gonadotrop hormonok közé tartozó LH és FSH a petefészek hormon-szabályozásában vesz részt, így fontos szerepe van tüszőérésben-és repedésben. Érdemes tudni, hogy a két hormon egymással egyensúlyban van, így ha ez valamilyen okból felborul, az kihat a teherbeesésre is.

Az Anti Müller Hormon lényegében a nők fogamzóképességéről ad pontosabb felvilágosítást, ugyanis előre jelzi a jövőben termelődő petesejtek mennyiségét. Az életkor előrehaladtával egyre inkább csökken a szintje, így ekkor a teherbeesési esélyek is romlanak.

Az ösztrogén a legfontosabb női nemi hormon, melynek szintje a menopauza táján csökken. A progeszteronnak kiemelt szerepe van a ciklus szabályozásában, valamint a terhesség létrejöttében és megtartásában. Normál esetben szintje az ovuláció után jelentősen megemelkedik, így lehetővé teszi az esetleges beágyazódást. Amennyiben nem mutat pozitívat a terhességi teszt, úgy előfordulhat, hogy progeszteronhiány áll fenn. A problémára leggyakrabb a rendszertelen vérzés és a menstruációt megelőző barnás folyás hívja fel a figyelmet.

A termékenységet befolyásoló tényezők

A fogamzást elsősorban az időzítés, az életkor, az életmód, az általános egészségi állapot és a testsúly befolyásolják.

Időzítés

A terhesség létrejötte elméletileg csak az ovuláció napja körüli közösülés esetén történik meg. A legtermékenyebb napok az ovulációt megelőző három nap. Az ovuláció után 12-24 órával a nő lehet, hogy nem képes teherbe esni, mert a petesejt már nincs a petevezetékben. Azonban ezek a szabályok csak irányadó jellegűek, mivel a spermiumok és a petesejt életképessége sok mindentől változhat, így a teherbeesés megelőzése érdekében ez a módszer csekély biztonságot nyújt, még állandó ciklushosszú nőknél is.

Életkor

A nők termékenységét és esélyét a gyermekvállalásra jelentős mértékben befolyásolja életkoruk: a megtermékenyülés legideálisabb időszaka 30 éves kor előtt van. Biológiai tény, hogy a nők és a férfiak életkorával csökken a termékenység, bár ennek időpontja egyénenként változhat, de általánosságban elmondható, hogy a gyermekvállalás esélye sokkal nagyobb a 35 évesnél fiatalabb nőknél és a 40 évesnél fiatalabb férfiaknál.

Ennek egyik oka, hogy a fiatalabb nőknek több és egészségesebb petesejtjük van, mivel az életkor növekedésével a petesejtek is öregszenek: számuk és minőségük is csökken. A férfiak esetében is hasonló a helyzet: 40 éves koruk alatt aktívabb és jobb minőségű a termelt spermium. Egy férfi naponta több millió új spermiumot termel, de a spermiumokat tartalmazó folyadék mennyisége és a spermiumok mozgékonysága idővel folyamatosan csökken.

A nők valószínűleg a 20-as éveikben a legtermékenyebbek, és ekkor a legnagyobb az esélye a teherbe esésre. Természetesen nem szükséges a 20-as éveiben teherbe esnie (ha pedig elmúlt 30 éves, még akkor is rengeteg ideje van). Sőt, az amerikai Betegségmegelőzési és Járványügyi Központ szerint a 30-as éveikben gyermeket világra hozó nők aránya magasabb, mint azoké, akik a 20-as éveikben szülnek. Tehát, ha már nem a 20-as éveiben jár, akkor sem maradt még le semmiről: 35 éves kor felett is lehet egészséges gyermeke, és teherbe is eshet.

A teherbeesés 30 felett még teljesen lehetséges, de a 30-as évek végére és a 35-ös korhatár elérésével a termékenység csökkenése érezhetővé válhat. A teherbeesés esélye 40 felett jelentősen csökken, de nem lehetetlen. A modern orvostudomány és a meddőségi kezelések, mint a mesterséges megtermékenyítés (IVF) és az adományozott petesejtek, számos lehetőséget kínálnak.

Életmód

Az alábbi életmódbeli tényezők igazoltan befolyásolják a fogamzás esélyét:

• Dohányzás: a dohányzó férfiak és nők esetében hosszabb ideig tarthat a teherbeesés, mint a nem dohányzók körében, ez részben igaz a passzív dohányzási ártalmat elszenvedőkre is. A cigarettában lévő vegyi anyagok károsíthatják a petesejteket és a spermiumokat, ami kihat a születendő gyermek egészségére is. A kutatások szerint a dohányosok nagyobb eséllyel válnak meddővé, mint a nem dohányzók. A tervezett családalapítás előtt legalább három hónappal kell abbahagyni a dohányzást a spermium egészsége érdekében.
• Koffeinfogyasztás: a kávé, egyes fekete- és zöldtea-fajták, energiaitalok, néhány üdítő koffeint tartalmaznak. Nincs egyértelmű bizonyíték arra, hogy a koffein befolyásolja a megtermékenyülés képességét, de néhány tanulmány szerint a nagy mennyiségű koffeint fogyasztó nőknek hosszabb ideig tarthat a teherbeesés, nagyobb a vetélés és a magzat alacsony testsúllyal születésének kockázata. Ezért érdemes lehet a nőknek a napi koffeinbevitelüket 200 mg-ra (kb. két csésze kávé) korlátozni gyermekvállalás előtt.
• Alkoholfogyasztás: az alkoholfogyasztás - még kis mennyiségben is - csökkentheti a férfiak termékenységét, nagy mennyiségben (hetente legalább hét és egyszerre háromnál több ital fogyasztása) megnöveli a teherbeeséshez szükséges időt, és csökkenti az egészséges baba születésének esélyét. Az alkohol nőknél befolyásolhatja az ovulációt, a férfiaknál pedig impotenciát okozhat, csökkentheti a nemi vágyat (libidó) és a szexuális teljesítményt, befolyásolhatja a spermiumok minőségét. Az alkohol teljes elhagyása javítja az egészséges csecsemő fogantatásának esélyét, és a férfiak is hozzájárulhatnak az egészséges terhességhez azáltal, hogy az alkoholfogyasztást biztonságos határok között tartják.
• Kábítószer-fogyasztás: a kokain, a heroin, az ecstasy, a kannabisz és egyéb drogok fogyasztása csökkenti a termékenységet, és súlyos problémákat okozhatnak a terhesség során a magzat fejlődésében is.
• Vegyi anyagok: mindennapi életünkben számos vegyi anyaggal érintkezünk az elfogyasztott ételeken, a belélegzett levegőn, az általunk használt termékeken keresztül. Bizonyos vegyi anyagok megzavarják a hormonrendszer működését, csökkenthetik a spermiumok és a petesejtek minőségét, emellett kedvezőtlenül befolyásolják az anyagcserét, a növekedést, az alvást is.

Ezeket az ún. endokrin rendszert károsító anyagokat modern korunkban nem tudjuk teljesen elkerülni, de sokat tehetünk a hatásuk csökkentése érdekében, melyekre különösen a gyermekvállalást tervező pároknak érdemes odafigyelniük: Alapos mossuk meg a gyümölcsöket, zöldségeket a permetszerek eltávolítása érdekében! Kevesebb feldolgozott, konzerv, előrecsomagolt élelmiszert fogyasszunk! Korlátozzuk az olajos halak (lazac, tonhal, szardínia) és zsíros húsok fogyasztását, mert ezekben az állatokban felhalmozódhatnak peszticidek, nehézfémek és a zsírban oldódó vegyszerek! Kerüljük a puha műanyag palackokból való ivást, mert olyan vegyi anyagok juthatnak az italba, amelyek befolyásolják a sperma és a petesejt minőségét! Az ételeket porcelán- vagy üvegtálban melegítsük, papírtörlővel vagy tányérral takarjuk le (a puha műanyag elvihető edények és fólia helyett)! Kerüljük a légfrissítők, erősen illatosított termékek, kézfertőtlenítők, az erős vegyszerek (ragasztó, festék, lakk) használatát! A peszticidek és gyomirtók helyett „zöld vegyszereket” használjunk a kártevők és a gyomok ellen! Olyan kozmetikumokat (sampon, balzsam, hajfesték, testlemosó) használjunk, melyek nem tartalmaznak parabént! Kerüljük az adalékokat, tartósítószereket tartalmazó termékeket!

Egészségi állapot

Több egészségügyi probléma is akadályozhatja a fogamzást, melyek közül alábbiakban a gyakoribb okokat ismertetjük röviden.

• Policisztás ovárium szindróma: az egyik leggyakoribb panasz a PCOS, amit számos szerteágazó tünet jellemez, de abban megegyeznek, hogy három fő területet érintenek: a termékenységet, az anyagcserét és a lelki egészséget.
• Anatómiai rendellenességek: különböző veleszületett, illetve szerzett anatómiai variációk és eltérések is befolyásolhatják a termékenységet. A petesejt útját keresztező fizikai akadály ellehetetleníti a spermium és a petesejt találkozását, így például alulfejlett vagy hegesedett, átjárhatatlan petevezetékek esetén a spontán teherbeesés esélye közel nulla. Ezekre az állapotokra általában meddőségi kivizsgálás során derül fény.
• Cukorbetegség: nőknél a cukorbetegség szabálytalan menstruációs ciklust vagy akár a menstruáció hiányát is eredményezheti, míg férfiaknál csökkenti a tesztoszteron szintjét, illetve problémát jelenthet miatta az erekció elérése és fenntartása. A cukorbetegség kezelése magában foglalja a vércukorszint rendszeres ellenőrzését, az egészséges táplálkozást, a rendszeres testmozgást, a testsúly normalizálását, a stressz és szorongás csökkentését, a dohányzásról való leszokást, valamint szükség lehet gyógyszeres kezelésre is.
• Rosszindulatú daganat: a rosszindulatú daganatok egyes típusai és azok kezelésének egyes módszerei (kemoterápia, sugárkezelés, célzott onkológiai kezelés stb.) csökkenthetik a fogamzás esélyét a petefészkek, illetve az endokrin rendszer károsodása miatt. A kezelés mellékhatásairól mindig kérjen tájékoztatást kezelőorvosától. Ha kórelőzményében rosszindulatú betegség található, családtervezéskor kérje kezelőorvosa segítségét a helyzet értékelésében.
• Endometriózis: az endometriózis a termékeny korú nők 10-15%-át érinti, és az esetek körülbelül 30 százalékában vannak termékenységi problémák, ugyanakkor megfelelő kezelés és támogatás mellett a gyermekvállalás általában lehetséges.
• Nemi úton terjedő betegségek: termékenységi problémákat okozhat például a Chlamydia, a gonorrhoea, a szifilisz és a Mycoplasma genitalium, ráadásul egyes betegségek tünetmentesek, ezért diagnosztizálás és kezelés nélkül még fertőzhetnek is.
• Gyógyszerek: egyes gyógyszerek biztonságosan alkalmazhatók a terhesség előtt és alatt is, de vannak, amelyek csökkentik a megtermékenyülés esélyét, és károsíthatják a magzatot is. Ezért ha rendszeresen gyógyszert szed, a családtervezés és a várandósság során is egyeztessen kezelőorvosával a szedhető gyógyszerekről. Elengedhetetlen lehet a gyógyszeres kezelés folytatása például az asztma, cukorbetegség, depresszió esetén.

Testsúly

A női túlsúlyosság hatással lehet a hormonszintekre, ami befolyásolhatja a menstruációs ciklust és a petesejtek minőségét; a férfi túlsúlya pedig csökkentheti a spermiumok minőségét, és erekciós problémákat okozhat, illetve mindkét nemnél hatással lehet a férfilibidóra és a női libidóra (nemi vágyra) is. Az egészséges testsúlyt a testtömegindex (BMI) használatával ellenőrizhetjük.

A BMI-értékünk: 18,5 és 24,9 között egészséges testsúlyt jelent; 25 és 29,9 között túlsúlyt jelent; 30 felett elhízottságról beszélünk. Az egészséges étrend és a rendszeres testmozgás javítja az egészséget és az esélyt a teherbeesésre. Fontos tudni, hogy a testmozgás csak bizonyos mértékig növeli a női termékenységet, túlzott intenzitás esetén már csökkentheti azt.

A normál testsúly javítja a terhesség esélyét, ennek elérésére a legjobb módszer az egészséges táplálkozás és a rendszeres testmozgás.

A peteérést elősegítő lehetőségek

Peteérés nélkül nincs teherbeesés! Az ovuláció, vagyis a peteérés a nők petefészkében található tüszők - és a bennük lévő petesejtek - érési folyamatát jelenti. Az érett petesejt kiszabadulása a menstruációs ciklus közepe táján következik be, fontos azonban tudni, hogy nem törvényszerűen a 14. napon! Ez csak 28 napos ciklus esetén van így.

Sajnos a menstruációs ciklus működését, a peteérést hormonzavarok akadályozhatják - ezzel útjába állva a teherbeesésnek. Egyik leggyakoribb ok a policisztás ovárium szindróma, amelynek általában a rendszertelen ciklus, illetve a kívánt terhesség elmaradása szokott lenni a fő tünete. De állhat pajzsmirigyzavar, cukorbetegség, ösztrogéndominancia, korai klimax is a peteérészavar háttérben.

Gyógyszeres kezelések

Gondos orvosi felügyelet mellett hormonhatású gyógyszerek segítik a peteérés elősegítését. Ezek egytől egyig olyan készítmények, amelyeket a kezelőorvos írhat fel receptre, tehát nem kaphatóak vény nélkül.

• Clostilbegyt / Clomid: Mindkét gyógyszernek klomifén-citrát a hatóanyaga, amely az agyban található ösztrogén receptorokat gátolja, így a szervezet alacsony ösztrogénszintet érzékel. Ennek következtében az agyalapi mirigy fokozza a follikulus stimuláló hormon (FSH) termelését, ami egyrészt az ösztrogénszint növekedését, másrészt a peteérés serkentését segíti elő. A klomifént általában az agyalapi mirigy vagy a petefészek egyes megbetegedései esetén, vagy fogamzásgátló tabletták hosszan tartó szedése után javasolják. Gyakran adják policisztás ovárium szindróma (PCOS) esetén. Szokásos alkalmazása a ciklus 2-3. napjától kezdődik és 5 napon keresztül tart.
• Femara: A Femara hatóanyaga a letrozol. Ez a gyógyszer az aromatáz nevű enzimet gátolja, ami az ösztrogén elnyomásához vezet. Ennek eredményeként - ahogy a klomifén-citrát esetében is - az agyalapi mirigy elkezdi fokozni az FSH termelését. A magasabb FSH szint pedig serkenti a petefészek tüszők fejlődését. Szokásos alkalmazása a ciklus 3. vagy 5. napjától kezdődik és 5 napon keresztül tart.
• Puregon: A készítmény hatóanyaga a follikulus stimuláló hormonként (FSH) ismert béta-follitropin nevű hormon. Használata azoknál a nőknél kerül szóba, akik a klomifén-citrát kezelésre nem reagálnak. A Puregon folyamatos orvosi ellenőrzés mellett adható, mivel adagolása személyre szabott és a tüszőnövekedés ultrahanggal követendő. Főként mesterséges megtermékenyítés esetén használják.
• Menopur: Ha a klomifén-citráttal történő kezelés nem segített és policisztás ovárium szindróma áll fenn, Menopurral szokták elősegíteni a peteérést. A készítmény hatóanyaga a menotropin, amely kettős hatással bír, FSH-t és luteinizáló hormont (LH) is tartalmaz, 1:1 arányban. A Menopurt mesterséges megtermékenyítés esetén is alkalmazzák, hogy egyszerre több tüsző fejlődjön ki a petefészekben.
• Pergoveris: Ez úgynevezett kombinált készítmény, két hatóanyagot is tartalmaz, amelyek neve alfa-follitropin és alfa-lutropin. Ezek a természetes follikulus stimuláló hormon (FHS) és luteinizáló hormon (LH) másolatai. Alkalmazása általában 3, ritkábban 5 hetes kúraként történik, a kívánt hatás elérésekor egyszeri hCG (a terhességi hormonként is ismert humán korion-gonadotropin) adásával váltják ki a tüszőrepedést.
• Luveris: Hatóanyaga az alfa-lutropin, amely ugyanazt a hatást váltja ki, mint az agyalapi mirigyben természetes úton termelődő luteinizáló hormon (LH). Az LH hiányában szokták alkalmazni, többnyire FSH-val kombinálva. 3 vagy 5 hetes kúrát követi egy, egyszeri hCG adása elősegíti az ovulációt.
• Pregnyl / Choragon / Ovitrelle: A megérett petesejt kiszabadulásának elősegítésére alkalmazzák az LH hatású, hCG tartalmú Pregnyl (vagy Choragon, vagy Ovitrelle) nevű készítményt. FSH segítségével először a petesejt érését előidézik, majd a petesejt kilökődése Pregnyl adásával váltható ki. A Pregnyl gyógyszerekkel segített termékenységi programokban (lombikbébi kezelésben) is adható.
• Metformin: A metformint PCOS esetén alkalmazzák az inzulinrezisztencia kezelésére, ami segíthet a reproduktív hormonok szabályozásában és az ovuláció helyreállításában is.
• Bromocriptin vagy quinagolid: Ezek a gyógyszerek azon nőknél lehetnek előnyösek, akiknek menstruációs ciklusa a magas prolaktin szint miatt szabálytalan. A prolaktin az a hormon, ami stimulálja szülés után az anyatej termelődését. A bromocriptin és a quinagolid is megakadályozza a prolaktin termelést, így segíthet az ovuláció helyreállításában vagy a meddőségi kezelés hatásosságának növelésében.

Természetes hatóanyagok és életmódbeli változtatások

A termékenység javítása különböző, gyógyszernek nem minősülő készítményekkel is támogatható. Kutatásokban bizonyították, hogy bizonyos természetes hatóanyagokkal is serkenthető a peteérés és ezek étrend-kiegészítő formájában hatékony segítséget nyújthatnak a hormonzavarok, peteérés zavarai és szabálytalan ciklus esetén.

• Mio-inozitol: Élelmiszerekben (pl. diófélékben, gabonákban, gyümölcsökben) megtalálható és a szervezet is képes előállítani. Fontos szerepet játszik számos hormon, többek között az inzulin és a peteérést elősegítő follikulus stimuláló hormon (FSH) működésében is. Kutatásokban napi 2-4 gramm hozzájárult az ovuláció helyreállításához és a petesejt minőség javításához is. Kiemelten hasznos lehet PCOS fennállása esetén.
• Folát: Terhesség alatt hiányában a magzatnál idegrendszeri fejlődési zavarok, velőcsőzáródási rendellenesség jöhet létre. Megfelelő bevitele azonban magát a teherbeesést is segíti, a rendszeres ovuláció támogatásával. Fontos, hogy szintetikus folsav helyett feltétlenül aktív folát formát válasszunk!
• C-vitamin, D-vitamin: A C- és D-vitaminnak egyaránt fontos szerepe van a menstruációs ciklust és peteérést szabályozó hormonok termelésében. A C-vitamin emellett a kollagénképződéshez is elengedhetetlen, így a tüszőnövekedést is támogatja. Naponta legalább 500 mg C-vitamin és 2000 NE D-vitamin bevitele ajánlott.
• Q10 koenzim: A Q10 létfontosságú a sejtszintű energiatermelésben, nélkülözhetetlen a sejtek megfelelő működéséhez, és erős antioxidáns hatással is bír. Kutatásokban hatékonyan támogatta az ovulációs zavarok kezelését, növelte a petefésztüszők számát, javította a peteérést, a petesejt minőséget, és a teherbeesési esélyeket is. A klomifén-citrátra nem reagáló PCOS-es nőknél sikerrel alkalmazták az ovuláció és fogamzás elősegítésére.
• Omega-3 zsírsavak (EPA és DHA): Számos kutatás szerint javítják termékenységet, segítik a rendszeres menstruációt és peteérést, valamint a jobb petesejt minőséget is. Erős antioxidáns és gyulladáscsökkentő hatásuk van, kutatásokban a follikulus stimuláló hormon, a progeszteron és az ösztrogén szintjére is pozitívan hatottak. Az omega-3 kapszulát szedő nőknél másfélszer nagyobb volt a fogamzás esélye, mint a kiegészítőt nem használó nőknél!

A peteérést elősegítő készítmények (akár gyógyszerek, akár étrend-kiegészítők) alkalmazása mellett nem szabad elhanyagolni az egészséges táplálkozást és életmódot sem. Mindennapi döntéseink ugyanis a termékenységre is jelentős hatással vannak, és a helyes lépések megkönnyíthetik a sikeres teherbeesést!

További tippek a termékenység javításához

• Stressz enyhítése: A tartós erős stressz megnöveli a kortizolszintet, ami a peteérés zavaraihoz vezethet, akár az ovuláció elmaradását is okozhatja. Fontos tehát a kordában tartása, például légzőgyakorlatokkal, meditációval, jógával, masszázzsal, élvezetes hobbikkal.
• Káros szenvedélyek elhagyása: A dohányzás, az alkoholfogyasztás és a túlzott koffeinbevitel is csökkenti a termékenységet, ezért ezek elhagyása mindenképpen alapvető a babaprojekt során.
• Sport, testmozgás: Kutatások sora igazolja, hogy a rendszeres mozgás serkenti a peteérést és pozitív hatással van a női termékenységre. Fontos szerepe van a stressz elleni küzdelemben, az egészséges testsúly és hormonegyensúly fenntartásában is. Napi legalább 30 perc mozgás javasolt, ami lehet például tempós séta, kocogás, úszás, kerékpározás, tánc is.
• Egészséges táplálkozás: Kutatásokból az derült ki, hogy a peteérést elősegítő étrend gazdag növényi fehérjében, alacsony glikémiás indexű szénhidrátokban, egyszeresen és többszörösen telítetlen zsírsavakban (omega-3 és omega-9), folátban, D-vitaminban, antioxidánsokban és vasban. Fontos a sok zöldség és gyümölcs, hüvelyesek, teljes kiőrlésű gabonák, olajos magvak, sovány fehérje, hal, telítetlen növényi zsírok fogyasztása.
• Rendszeres szex: A gyakori (legalább heti három) szexuális együttlét növeli a teherbeesés esélyét. Fontos azonban, hogy ne görcsöljetek rá, ne stresszeljetek ezen!
• Cikluskövetés: A menstruációs ciklus nyomon követésével az ovuláció is követhető, ezzel pedig meghatározhatók a termékeny napok: a peteérés előtti 5 nap és a peteérés napja. Ebben az időszakban kétnaponta javasolt az együttlét.

tags: #teherbeeses #hormonalis #feltetelei