Teherbeesés 43 évesen: Lehetőségek és kihívások

Nem minden nő találja meg időben a „hercegét a fehér lovon”, és nem minden nőnek ketyegnek a biológiai órái húsz- vagy harmincévesen, nem minden nő tudja „tökéletes” életét összeegyeztetni az anya szerepével. Nagyon sokféle oka lehet annak, hogy a gyermekvállalás ebbe a későbbi életkorba tolódik - a karrier, a tökéletes pár megtalálása vagy az anyagi biztonság elérése is gyakori magyarázat erre. Az elmúlt évtizedekben a gyermekvállalás átlagéletkora jelentősen megemelkedett, az 1990-es évek óta hazánkban több mint háromszorosára nőtt a 40 év felett gyermeket vállaló anyák száma.

Az elmúlt évtizedek szülészeti gyakorlata alapvető változásokon ment keresztül. Ezek jelentős része az asszisztált reprodukciós technikák elterjedésének és azok fejlődésének köszönhetők. Ehhez természetesen hozzájárultak a társadalmi változások is, mint az első gyermek vállalásának átlagosan egy évtizeddel későbbre tolódása. A női karrier elfogadása, a nemi szerepek összemosódása, a később kötött házasságok illetve párkapcsolatok következtében nem ritka, hogy napjainkban a gyermekvállalás a 4-5. évtizedre tolódik.

40 év felett a legtöbb nő képes természetes úton teherbe esni és szülni. Azonban az idősebb korban vállalt terhességek előtt a házaspár részletes tájékoztatása szükséges a lehetséges anyai és magzati kockázatokról. Tisztában kell lenni azzal, hogy a teherbeesés esélye a kor előrehaladtával csökken, hiszen a női testben egyre alacsonyabb mennyiségű, illetve minőségű petesejt érik meg.

A női termékenység biológiai háttere és az életkor hatása

Amikor az édesanyja ott hordozta Önt a szíve alatt, elkezdtek kifejlődni a petesejtjei is. Születéskor minden petefészekben 700 ezer - 2 millió éretlen petesejt bújik meg. Amikor a lány serdülőkorba ér, számuk lecsökken, és a nő reprodukciós időszakában csak olyan 350-400 érik be. A nő 20. és 30. életéve között a legtermékenyebb. A spontán fogantatás valószínűsége sajnos 35 éves kor után számottevően csökken.

Harmincéves kor után fokozatosan egyre kevesebb megfelelő minőségű petesejt érik meg, annak ellenére, hogy menstruációs ciklus továbbra is szabályos marad. 37 éves korra körülbelül 25 000 petesejt marad a női szervezetben, míg ötvenéves korra ez a szám nagyjából 1 000-re csökken. A legtöbb nőnek 40 éves korára kb. 5000 petesejtje marad. Ezt a számot tovább csökkenthetik olyan tényezők, mint az endometriózis, petevezeték-elzáródás, petefészekműtét, dohányzás, kismedencei fertőzés, kemoterápia/sugárkezelés, autoimmun betegségek és a genetikai rendellenességek is.

A kor előrehaladtával növekszik a genetikailag rendellenes petesejtek aránya, melyek kisebb eséllyel termékenyülnek meg vagy ágyazódnak be, és ha beágyazódnak, akkor is nagyobb a vetélés esélye. 25-30 évesen a petesejtek kb. 75%-a, 40 éves korra kb. 40%-a, míg 44 éves korra akár csak 10-20%-a egészséges.

Természetes teherbeesés 40 év felett

A „negyvenen felüli“ nők is megtermékenyülhetnek természetes úton, de a teherbe esés esélye egy cikluson belül nem éri el az 5 %-ot sem. Egy 40 éves nőnek minden hónapban körülbelül 4-5% esélye van a természetes fogantatásra. Ez a szám az életkor előrehaladtával, a 40-es évekre csak tovább zuhan, 45 évesen már csak körülbelül 1%.

Mivel az idő igen értékes ebben az életkorban, sokan úgy döntenek, hogy kihagyják a több hónapig tartó természetes próbálkozást és egyből szakemberhez fordulnak a szükséges kivizsgálások és a lombikprogram mielőbbi megkezdése érdekében.

Mesterséges megtermékenyítés (IVF) 40 év felett

Jó hír, hogy a petefészek nincs rosszabb állapotban 40 év felett, mint előtte. A petefészek életkora nincs hatással a beágyazódási rátára - ezt kutatások és a donor petesejtekkel végzett lombikbébi-kezelések kiváló eredményei is igazolják. A petesejtek számát és minőségét érintő kihívások viszont sajnos mesterséges megtermékenyítésnél is ugyanúgy érvényesek (ha saját petesejtről van szó).

A lombikprogram (IVF) kellő tudatossággal, elszántsággal és profi szakemberekkel kombinálva a legtöbb 40-en túli nő számára elhozhatja a kívánt gyermekáldást.

IVF sikerességi ráták 40 év felett

A lombikbébi-kezelés (IVF) sikerességét sok tényező befolyásolja, az életkor ezek közül kiemelten fontosnak számít, de közel sem ez az egyetlen tényező. Az alábbi táblázat összefoglalja az IVF sikerességi rátáit az életkor függvényében:

45 éves kor felett a lombikbébi-kezelést nem javasolják és Magyarországon is csak 45 éves korig finanszírozza az állam a beültetést. Minden pár 4 IVF ciklusnál igényelheti az egészségbiztosító hozzájárulását, miközben a nő életkora legfeljebb 39 év. A 39 évnél idősebb nők (legfeljebb 49 éves korig) szintén részt vehetnek a programban, de minden velejáró költséget nekik kell téríteniük.

Kiemelt fontosságú vizsgálatok és eljárások 40 év felett

Ha szeretné tudni, hogy Ön milyen petesejt-tartalékkal rendelkezik, egyeztessen időpontot egy vizsgálatra. Mivel a termékenységi eljárások sikerességének aránya is évről-évre csökken, a szakemberek lényegesnek tartják, hogy az érintett pár minél előbb orvoshoz forduljon.

Meddőségi kivizsgálások

Az első vizsgálatok során zajlanak a hormonvérvételek, mégpedig a vérzés 3-5. napja között. Ennek részeként az FSH, az LH, az ösztrogén, a progeszteron, a tesztoszteron, a prolaktin, a TSH, valamint az AMH hormonok szintjét nézik. Ezek mind a termékenységet, illetve beágyazódást befolyásoló tényezők, ezért a szervezetben fellelhető mennyiségük lényeges. Érdemes utánanézni mely életkorban, melyik a megfelelő szám, hiszen a normál érték az idő előrehaladtával módosul.

• AMH (anti-Müllerian hormon): Iránymutatások alapján az AMH normál értéke 38-40 évesen 1,1 ng/ml, 41 év felett 0,5 ng/ml.
• FSH (follikulusstimuláló hormon): Az FSH normál értéke 38-40 évesen 8,4 mIU/ml alatti, 41 év felett 8,5 mIU/ml alatti.
• AFC (antrális follikulusszám): Ez egy hüvelyi ultrahangos vizsgálat, amely előrejelzi a petefészek-választ és a terhességi kimenetelt, valamint a megfelelő gyógyszereket és kezelési protokollt is meghatározza.

A meddőségi vizsgálatok része az ultrahangos tüszőmérés: ez segít követni a peteérés folyamatát, valamint a méhnyálkahártya állapotát. A mérések fényt deríthetnek arra, ha elmarad az ovuláció: ezek a vizsgálatok általában a ciklus 10. napjától kezdődnek és kétnaponta ismétlik őket.

A meddőségi kivizsgálások során a férfiak állapotának felmérése is rendkívül lényeges: a spermiumok minősége, száma nagyban befolyásolja a teherbeesés sikerességét. Ezért fontos az átfogó spermavizsgálat, beleértve akár speciális teszteket is, mint a DNS fragmentáció, HBA teszt, akroszóma reakció, ROS.

Asszisztált reprodukciós technikák

A meddőségi kezeléseket a vizsgálatok elvégzését követően felállított diagnózis alapján javasolja az orvos. Amennyiben az életkor miatt az idő szűkösebb, előbb sor kerülhet a mesterséges megtermékenyítés további lépéseire.

• Inszemináció: Az inszemináció során maga a megtermékenyítés folyamata nem laboratóriumi körülmények között történik, hanem az anyaméhen belül. Azonban a hímivarsejteket orvosi eszközzel fecskendezik a méhbe.
• Natív IVF-ciklus (hormonális stimuláció nélküli kezelés): Nem használnak hormonális gyógyszereket a petefészkek stimulálására. Természetes ovulációt alkalmaznak, amelyet ultrahangos vizsgálattal pontosan meghatároznak. A kezelés célja egy érett petesejt kinyerése, amelyet aztán az ICSI módszerrel megtermékenyítenek.
• Minimális stimuláció: Nagyon alacsony dózisú stimulációs gyógyszerek alkalmazására kerül sor. A kezelés célja 2-5 petesejt kinyerése.
• IVF (In Vitro Fertilizáció): A kémcsőben történő megtermékenyítés, egy olyan folyamat, amelynek során egy petesejtet a testen kívül, in vitro megtermékenyítenek spermiummal. Ezt a módszert akkor alkalmazzák, ha a partner spermatogram eredményei normál értékeket mutatnak.
• ICSI (Intracitoplazmatikus Spermium Injekció): Előfordulhat, hogy a hímivarsejtek minőségével vagy mennyiségével kapcsolatban akad nehézség. Rossz eredmény esetén mindig ajánlott az ICSI módszer alkalmazása, hogy megakadályozzák a rendellenes spermiumok behatolását a petesejtbe, és így minimálisra csökkentsék a rendellenes embrió kialakulását.
• PGD/PGS (Preimplantációs genetikai diagnosztika/szűrés): Előrehaladott anyai életkor esetén javasolt preimplantációs genetikai szűrés (PGS) elvégzése, amely segít kiválasztani az egészséges (kromoszóma-rendellenességtől mentes) embriókat a beültetéshez.
• AHA (Asszisztált hatching): Az asszisztált keltetés a beültetés sikerességének arányát növeli. Lényege, hogy az embriót körülvevő zóna pellucidán egy kis nyílást ejtenek, ennek vékonyításával ugyanis nagyobb az esély az embrió kiszabadulására, illetve megtapadására a méhnyálkahártyán.
• MESA/TESE: Az eljárás során a spermiumokat közvetlenül a férfi heréinek szövetéből nyerik, vagy a mellékheréből szívják le a folyadékot, amely érett spermiumokat tartalmazhat.

Kiegészítő lehetőségek és tanácsok

• Social freezing (petesejt/spermium fagyasztás): Ez a megoldás az ún. social freezing. A social freezing eljárás közben jó minőségű ivarsejtek (pete- vagy ondósejteket) szívnak le, amelyeket ezután mélyfagyasztanak „későbbre”. Ez a program éppen olyan nőknek és férfiaknak kínál lehetőséget, akik késleltetni szeretnék a családalapítást. Ez a módszer olyan nőknek is javallott, mint megelőző óvintézkedés, akiknél fennáll a petefészkek funkcióleállásának veszélye.
• Embriófagyasztás: Tájékozódjon az embriófagyasztásról, konzultáljon a kezelőorvosával és a pároddal közösen döntsenek erről az opcióról. A be nem ültetett, életképes embriók sorsáról ti döntötök. Jogilag három opció is van: megsemmisítés, lefagyasztás és adományozás (más pároknak vagy tudományos célokra).
• Donor petesejt vagy donor embrió használata: Ahogy fentebb már írtuk, 40 év felett nem a petefészek állapota, hanem a petesejtek számának, illetve minőségének hanyatlása az, ami akadályokat görget a sikeres természetes fogantatás és lombikbébi-kezelés elé. Ezért az adományozott petesejt vagy adományozott embrió segítségével végzett kezelésekkel nagyon remek eredmények érhetőek el.

Egészséges életmód és felkészülés a terhességre

Bár az életkor lényeges tényező, nem az egyetlen, amely befolyásolja a sikeres fogantatást: éppen ezért a lombik 40 felett sem csak arról szól, hogy rábízzuk magunkat a sorsra és az orvosokra. Magunk is tehetünk a folyamat sikerességéért.

Petesejt és spermium minőség javítása

Az étrended, az életmódbeli döntéseid és az étrend-kiegészítés egyaránt segíthet a petesejt minőség javításában. Egy petesejt érése nagyjából 90 napot vesz igénybe, ezután kerül a petevezetékbe ovuláció során. Ebből adódóan a meddőségi szakértők azt javasolják, hogy legalább 3-4 hónappal a lombikprogram előtt kezdd el az étrend- és életmódbeli változtatásokat (minél előbb, annál jobb).

• Életmód: Iktasd ki az alkoholt, a koffeint és a dohányzást, aludj napi 7-8 órát, kezeld a stresszt, légy fizikailag aktív (heti 150 perc mérsékelt intenzitású mozgás, pl. úszás, biciklizés, tempós séta, vízi aerobik).
• Táplálkozás: Kövess növényi fehérjékben, telítetlen zsírokban, zöldségekben, gyümölcsökben és teljes kiőrlésű gabonákban gazdag termékenységi étrendet.
• Vitaminok és étrend-kiegészítők: A legalapvetőbb egy kellően komplex, minden vitamint, ásványi anyagot és nyomelemet tartalmazó terhesvitamin szedése. Pozitív, de még nem teljesen bizonyító erejű kutatási eredmények szerint a Q10 koenzim (napi 100-200 mg), az omega-3 zsírsavak, az alfa-liponsav, a mio-inozitol (napi 4 gramm), és az N-acetil-cisztein is támogathatja a petesejtek egészségét. A C, E, B-vitaminok, valamint a folsav is fontos étrend-kiegészítő lehet.

A spermium is ugyanolyan fontos, mint a petesejt! Egy férfi táplálkozásával, életmódjával is sokat tud tenni a spermakép (spermiumok számának és minőségének) javítása érdekében. A stressz, dohányzás, alkoholfogyasztás, túlsúly, mozgásszegény életmód és az egészségtelen táplálkozás is negatívan befolyásolhatja a spermaképet. A cink, szelén, C-, D- és E-vitamin, Q10 koenzim és L-karnitin kutatások szerint javíthatja a spermaképet.

Terhesség és szülés 40 év felett: Kockázatok és gondozás

Bár sok szó esett a nehézségekről és kockázatokról, fontos az elején leszögezni: a késői terhesség, valamint szülés sokkal biztonságosabb napjainkban, mint évtizedekkel ezelőtt volt. Azonban oda kell figyelni arra, hogy a 35 - 40 év felett vállalt terhességek körében nagyobb eséllyel lehet kockázatosabb a várandósság, mint fiatalabb korban.

Fokozott kockázatok

Harminc éven felüli nők esetében növekszik a veleszületett rendellenességek kockázata is. 40 év felett egyes veleszületett rendellenességek kockázata is növekszik. Míg a 25 év alatti anyák esetében ez az arány elenyésző, 1500-ból mindössze egy Down-szindrómás gyermek születik, addig 40 év felett már minden 110. magzat érintett. Az idősebb anyák gyermekeinél nagyobb valószínűséggel fordulhatnak elő a kromoszómákat érintő rendellenességek, mint a Down-szindróma, Edwards-szindróma vagy a Patau-szindróma.

A 40 fölötti nők várandósságát kiemelt figyelemmel kell kísérni, ugyanis náluk nagyobb a terhességi magas vérnyomás, a preeclampsia és a gesztációs diabétesz kockázata is. A számok azt mutatják, hogy a terhesség elvesztésének kockázata is némileg nagyobb 40 körül, főként 45 felett.

A császármetszés gyakorisága először szülőknél és többedszer szülőknél egyaránt lényegesen magasabb a 30-34 évesekhez képest. A szülés utáni nagyfokú vérvesztés valószínűsége kb. másfélszeres a 45 év feletti terhesek körében.

Terhesgondozás és prenatális vizsgálatok

A terhesgondozás az a 9 hónapon át tartó, döntő jelentőségű ellátás, amely egyrészt fizikailag monitorozza a kismamát és a magzatot, másrészt nyomon követhetővé teszi a várandósság szakaszait. Veszélyeztetett terhességről beszélünk, ha a várandós kismama vagy a magzat élete valamilyen, a terhesség ideje alatt fellépő szövődmény miatt veszélybe kerülhet.

Ha létrejött a terhesség, akkor a prenatális (szülés előtti) vizsgálatok elvégzése is rendkívül fontos. Prenatális szűrés és diagnosztika segítségével kimutathatóak a kromoszóma-rendellenességek (pl. Down-szindróma, Patau-szindróma, Edwards-szindróma) és a fejlődési rendellenességek (pl. nyitott gerinc, lyukas szív) is.

• Kombinált teszt vagy PrenaTest: 35 éves kor felett mindenképpen ajánlott a Down-szindróma kiszűrésére a 11-14. héten egy kombinált tesztet vagy egy PrenaTest-et is elvégezni.
• Genetikai tanácsadás: Minden 37 év feletti terhesség esetén javasolni szoktuk a kismamáknak, hogy vegyenek részt genetikai tanácsadáson, ahol a genetikussal pontosan meg lehet beszélni a kockázatokat, illetve azt, hogy milyen genetikai vizsgálatok történjenek.
• Szekvenciális szűrés: Emiatt 35 év felett javasolt többlépcsős, genetikai ultrahangvizsgálattal és laborvizsgálatokkal alátámasztott szekvenciális szűrés elvégeztetése, ami a ma ismert legnagyobb szűrési hatékonysággal rendelkező vizsgálat.

tags: #teherbeeses #esely #javitasa #43 #evesen