Mindenki problémamentes, gyönyörű 9 hónap várandósságról álmodik, aminek a végén egy egészséges gyermek fog megszületni. De vajon mi a helyzet, ha HPV-t diagnosztizálnak nálad vagy párodnál? A humán papillomavírus (HPV) a világ egyik leggyakoribb szexuális úton terjedő fertőzése, és sok nő életében előfordul. A várandósság idején a HPV-fertőzés hatása és annak lehetséges következményei különös figyelmet érdemelnek, különösen, ha figyelembe vesszük a méhnyakrák kockázatát is. Cikkünk célja, hogy tisztázzuk a kismamák számára fontos tudnivalókat a HPV-ről, a terhesség és a szoptatás idején fennálló kockázatokról, valamint a szükséges óvintézkedésekről.
Mi a HPV és hogyan befolyásolja a terhességet?
A HPV-vírus (humán papillomavírus) egy víruscsoport, amely több mint 200 törzset foglal magában. Ezek közül néhány bőr- és nemi szervi szemölcsöket okoz, míg mások bizonyos daganatos megbetegedések kialakulásához köthetők, például a méhnyakrákhoz. A vírus szexuális úton, bőr-bőr érintkezés révén terjed. A fertőzés két nagy kockázati csoportra osztható:
- Alacsony kockázatú fertőzés: Különböző nagyságú és formájú szemölcsök jelenhetnek meg a tenyéren, a talpon, a nemi szerveken vagy környékén, ritkán a száj nyálkahártyáján és a garatban is. A laphám és kötőhártya papillóma, valamint a légúti papillómatizis kialakulását is a HPV 6-os és 11-es - alacsony kockázatú - változata okozza.
- Magas kockázatú fertőzés: Következtében különböző daganatos megbetegedések alakulhatnak ki. Nők esetében a méhnyakhám-elváltozás és súlyosabb esetben akár a méhnyakrák is lehet a HPV-fertőzés következménye. Az anális laphámrákok legtöbbjét is a HPV magas kockázatú változatai okozzák, csakúgy, mint számos szájüregi, potenciálisan rosszindulatú daganatot. Férfiaknál a HPV miatt kialakuló leggyakoribb daganatos megbetegedések a torok-, garat-, here- és a végbélrák.
A terhesség alatt a hormonális és immunrendszeri változások miatt a HPV-fertőzés tünetei (például szemölcsök) súlyosbodhatnak, vagy a vírus aktiválódhat. Bár a legtöbb HPV-fertőzés önállóan gyógyul, előfordulhat, hogy a vírus hosszú távon fennmarad, és akár rákot is okozhat. Eddigi ismereteink szerint egyértelmű bizonyíték nincs arra, hogy a teherbeesést, a magzat fejlődését, a terhesség lefolyását és a szülés módját befolyásolná oly mértékben a HPV fertőzés, hogy az egyértelműen káros legyen. Tehát ismert HPV fertőzés mellett lehet gyermeket tervezni és a megfogant terhességet nem szükséges megszakítani.
A HPV és a méhnyakrák kockázata terhesség alatt
A HPV-fertőzés egyes esetekben a méhnyakrák kockázatát is növelheti. A vírus által okozott sejtváltozások a méhnyakban, ha nem kezelik őket időben, daganattá alakulhatnak. Bár a terhesség alatt a méhnyakrák kialakulásának valószínűsége viszonylag alacsony, a kockázat nem zárható ki teljesen. A szoros orvosi nyomon követés különösen fontos, ha a nőgyógyász szűrővizsgálat során HPV-törzset talált a terhes nőnél, vagy ha már korábban kóros sejtváltozások voltak jelen.
Az, hogy a méhnyakon elindult-e olyan folyamat, amely során a sejtek fokozatosan rosszindulatúvá válnak, citológiai vizsgálattal (szükség esetén többször ellenőrizve) lehet megállapítani. A HPV tipizálás során meg lehet állapítani, hogy jelenleg van-e kimutatható magas (rákkeltő) kockázatú HPV fertőzése. Amennyiben korábban ilyen, méhnyakrákra hajlamosító HPV igazolódott, 3-6 havonta tanácsos kontrollvizsgálatra menni a nőgyógyászhoz. Az évente ellenőrző vizsgálatok elengedhetetlenek akkor is, ha nincs tünete. Frissen felismert enyhébb citológiai eltérés esetén (ASCUS, LSIL, AGC-NOS) elegendő a szülés utáni regenerációs folyamatok lezajlása után (nagyjából 6 hét) elvégezni ismét a citológiai és kolposzkópos vizsgálatot. Súlyosabb rendellenességre utaló (HSIL vagy AGC) eltérés esetén 3 hónap múlva kell ezeket megismételni.
HPV kimutatásának lehetőségei terhesség alatt
A várandósság alatt ugyan sok vizsgálatot végeznek el a kismamán, de a HPV-szűrés nem tartozik ezek közé. Amikor úgy döntötök, itt az ideje a gyermekvállalásnak, érdemes elvégeztetni még a várandósság előtt a méhnyakrák szűrést, HPV szűrést pedig mindkettőtöknél. A várandósgondozás során az első trimeszterben kötelező vizsgálatként a nőgyógyász szakorvos citológiai vizsgálatot végez. A vizsgálat során kiderülhet, hogy van-e bármilyen elváltozás, amelyet szorosabban figyelemmel kell követni a terhesség további szakaszában, vagy esetleg szükséges kezelni. Amennyiben a citológia elváltozást mutat, abban az esetben javasolt HPV-teszt elvégzése.
Minden, amit tudnod kell a HPV-ről
HPV kezelése terhesség alatt
A terhesség alatt a HPV kezelése főként a vírus hatásainak mérséklésére és a szövődmények megelőzésére összpontosít. Mivel nincs specifikus gyógymód a HPV számára, a kezelés célja a szövődmények, mint például a méhnyakrák megelőzése. A várandósoknál a szakorvosok kerülik a vírus elleni kezeléseket, amelyek potenciálisan károsíthatják a magzatot. A legtöbb kezelés, mint a krioterápia (fagyasztás) vagy a lézeres beavatkozás, általában elhalasztható a szülés utánra.
Nemi szervi szemölcsök (Condyloma acuminatumok)
A várandósság során ugyanolyan elváltozások alakulhatnak ki, mint nem terhes állapotban. A nemi szervi szemölcsök kialakulásáért az alacsony kockázatú HPV-típusok a felelősek, mint például a HPV 6 és 11. A várandósság alatt a hormonszint változás miatt a genitális szemölcsök a szokásosnál gyorsabban növekednek. Condyloma általában a szeméremtesten, a hüvely falán, a gáttájékon, az ánuszon és a méhnyakon fordul elő. Mivel állandó fertőzésforrás, így növeli a magzat fertőződésének kockázatát, ezért kezelni szükséges.
A kezelést leginkább a terhesség harmadik trimeszterében ajánlatos elkezdeni, vagyis a 28. terhességi hetet követően. Ebben a terhességi korban már kifejlődik a magzat összes szervrendszere, így kisebb a magzatot érintő káros hatás a kezelés alatt. Ha pedig a szemölcs nem okoz kellemetlen tünetet, akkor célszerű várni, és a kezelést a szülést követően elkezdeni. Terhesség alatt a condyloma kezelésére a sebészeti beavatkozások részesíthetők előnyben, mint a CO2 lézer, az elektromos kés, illetve hidegkés-kimetszés. A fagyasztásos beavatkozás abban az esetben alkalmazható, ha a szemölcs nem a hüvelyben vagy a méhnyakon található. A helyileg használható készítmények, mint például a podophyllotoxin alkalmazása ellenjavallt.
Méhnyaki elváltozások terhesség alatt
Amennyiben a terhesség során bármilyen elváltozást találunk a méhszájon, mely felveti a rosszindulatú folyamat gyanúját, fontos azt szorosabb figyelemmel követni, és szükség esetén kezelni. Enyhébb méhnyak-citológiai eltérés esetén - ASCUS, LSIL, AGC-NOS - elegendő a szülést követő 6 hetes kontrollon, a terhesség utáni regenerációs folyamatok lezajlását követően ismételni a méhnyak citológiai és kolposzkopós vizsgálatát. Súlyosabb dysplasiás elváltozás esetén, mint a HSIL vagy az AGC, három hónap után ismételt méhnyak-citológiai mintavétel és kolposzkópos vizsgálat javasolt. A várandósság alatt végzett konizáció legfőbb célja az invazív méhnyak karcinóma kizárása!
A terhesség során végzett konizáció esetén megfontolandó a beavatkozás kiegészítése cerclage-műtéttel, vagyis méhnyakzárás alkalmazásával. Ma már Arabin pesszárium alkalmazása gyakoribb, amely egy szilikongyűrű, amit a méhnyakra helyeznek fel annak korai kinyílásának megelőzésére. Ez az eljárás sokkal kíméletesebb a méhszájjal, és ugyanolyan hatásos. Ha terhesség alatt történik meg az első konizáció, melynek szövettani eredménye LSIL/HSIL (akár ép széllel történt a beavatkozás, akár nem), nem kell elvégezni a második konizációt a várandósság során.
Szülés módja HPV fertőzés esetén
Jó hír, hogy a diagnosztizált HPV-fertőzés nem kizáró oka a várandósságnak, és nem is kell feltétlenül császármetszéssel megszülnöd a babádat pusztán a fertőzés miatt. Ha nincs a szülőcsatornában aktív, fertőző szemölcs, és méhnyakrákot sem diagnosztizálnak nálad, akkor lehetséges a hüvelyi szülés. Azzal viszont fontos tisztában lenned, hogy mint minden más fertőzésnél, így ilyenkor is igaz, hogy a HPV-fertőzés esetén az idő előtti magzatburok repedés veszélye fennállhat. A magas rizikójú HPV fertőzés nem képezi császármetszés indikációját fennálló, akár súlyos fokú hámelváltozás esetében sem.
Két esetben viszont orvosod a császármetszést fogja javasolni:
- Ha alacsony rizikójú HPV-fertőzés okozta szemölcs látható a méhnyak, illetve szülőcsatorna területén, mert a vírus a születendő baba légútjába juthat, és ritkán ugyan, de szemölcsök kialakulását okozhatja a légúti rendszerben.
- A másik oka pedig az lehet, ha a HPV-fertőzés következtében korábban nem diagnosztizált, rosszindulatú méhnyakdaganatot találnak a várandósság alatt elvégzett vizsgálatokkor.
A HPV (humán papillomavirus) 6,11-es, ún. alacsony rákkockázatú típusai nemi szervi szemölcsöket, condylomákat okozhatnak. A szülés előtt a HPV szemölcsöket mindenképpen el kell távolítani, mert az újszülött a szülés közben ezekkel érintkezve a HPV vírussal megfertőződhet. Az újszülöttben a HPV fertőzés következtében szemölcsök alakulhatnak ki, melyek nemcsak a bőrön, hanem a légutakban is megjelenhetnek. Viszonylag ritka, de igen súlyos betegség az ennek következtében fellépő visszatérő gége papillomatózis.
HPV oltás várandósság alatt és után
A HPV-fertőzés és annak következményeinek elkerülése érdekében javasolt az oltás felvétele, melyet minél előbb, de lehetőleg a teherbe esés előtt érdemes beadatni. Hivatalosan, a gyártó ajánlása szerint az oltási sor felfüggesztendő a felismert terhesség pillanatában. Az ajánlások alapján, amennyiben lehetséges kerüljük el a HPV elleni védőoltás alkalmazását a terhesség alatt. Az oltás beadása előtt nem kötelező terhességi teszt elvégzése. Várandósság előtt: amennyiben három oltás megtörtént, ajánlott még 6 hónapot várni a várandósság tervezésével, mint minden más oltóanyag esetében is.
Ugyanakkor, ha még nem tudtad, hogy várandós vagy, amikor elkezdted az oltássorozatot, akkor sem kell aggódnod, mert jelenlegi tudásunk alapján a baba egészségének nem árt, és fejlődési rendellenesség sem hozható összefüggésbe vele. A terhességet megszakítani nem ajánlott a röviddel az oltást követően felismert terhesség esetén. Orvosoddal egyeztetve a további dózisokat viszont érdemes lehet elhalasztani szülés utáni időszakra. Szoptatás alatt az oltás beadása nem korlátozott. A HPV elleni védőoltás nők esetében a méhnyakrák, hüvely- és szeméremtestrák, férfiaknál a hímvesszőrák, a végbélrák és egyes fej-nyaki daganatok ellen nyújthat védelmet.
HPV és szoptatás
Az anyatej a legjobb táplálék a babának! A HPV anyatejjel való továbbadásának kockázata igen alacsony, az anyatejes táplálás előnyei viszont megkérdőjelezhetetlenek, így a szoptatás HPV-fertőzés mellett is lehetséges. A HPV anyatejben való kimutatása elenyésző. A vírus többnyire a szexuális együttlét alatt, orális kontaktus során juthat a szoptató anya mellére és onnan tovább az újszülöttre. Ezen fertőzés átvitele megfelelő higiénés szokások betartásával elkerülhető.
Egyéb fontos tudnivalók
HPV-teszt:
Hüvelyi HPV-tesztet költségtérítés ellenében csináltathatsz a nőgyógyászodnál, vagy vásárolhatsz önmintavevőt, mellyel saját magadnak tudod levenni a méhnyak területéről a mintát, amelyet aztán el kell küldeni laboratóriumi vizsgálatra. Térítésmentesen akkor csinálnak állami egészségügyi intézményben HPV-tesztet, ha a citológiai eredmény indokolja.
Ragaszkodj hozzá! tanácsok:
- A HPV-tipizálás nem kötelezően elvégzendő szűrés, kérd az éves rákszűréskor nőgyógyászodtól!
- A szűrés megbízhatóságának érdekében érdemes nem a menstruáció idejére kérni időpontot, és ajánlott előtte 48 órával kerülni a behatolással járó együttlétet, valamint a különböző hüvelykrémek, zselék, öblítők használatát.
- Ma már léteznek, kifejezetten a HPV fertőzés kezelésére szolgáló, lokálisan alkalmazható készítmények. Ezek a gélek segítenek megerősíteni a méhnyak és a hüvely hámszövetét, támogatják az immunrendszert a HPV elleni küzdelemben és csökkentik a nemi szemölcsök tovább terjedésének esélyét. Érdemes ezekről megkérdezni kezelőorvosodat és rendszeresen használni, megelőzés céljából is.