Lehet-e valaki terhes, ha már nem menstruál? Tények és tévhitek a fogantatásról

A gyermekvállalással kapcsolatban számos forrásból tájékozódhatunk, de nem mindig tudhatjuk biztosan, mi igaz és mi nem. Közismert hiedelem, hogy nem lehet teherbe esni az első, védekezés nélküli szexuális együttlét alkalmával. Ez egyszerűen nem igaz. Védekezés nélküli szexuális együttlét esetén mindig fennáll a teherbe esés lehetősége, még a legelső alkalommal is.

Ahhoz, hogy teherbe essen, az ovuláció előtti és akörüli napokon kell szexuális életet élnie. Az ovulációt megelőző nap és maga az ovuláció napja a két legtermékenyebb nap. Miután a petesejt már nem életképes (általában az ovulációt követő egy napon belül), a következő menstruációs ciklus kezdetéig nem eshet teherbe. Ez nem igaz. A termékeny időszak akár 6 napos is lehet. Ön az ovuláció napján és az azt megelőző napon a legtermékenyebb.

Nem valószínű, hogy teherbe esik, de nem lehetetlen. Ön (a spermiumok élettartama miatt) az ovuláció előtti és akörüli napokon termékeny, és ha rövidek a ciklusai, akár közvetlenül a menstruáció után is ovulálhat. A menstruációs ciklus mindig 28 napig tart, és minden nő a 14. napon. Az átlagos menstruációs ciklus hossza 28 nap, de mindenki egyedi, és a nők közel 50%-ánál a ciklusok hossza 7 vagy több nappal eltér. Az ovuláció napja a 11. naptól a 20. napig terjedhet.

Sok nő számára egy kimaradt menstruáció egyet jelent a terhesség gyanújával. Mások éppen fordítva gondolkodnak: ha nem menstruálok, akkor biztosan nem is lehetek terhes, ugye? Nos, a válasz nem ilyen egyszerű. A női test havonta végigmegy egy cikluson, amely a hormonok hatására felkészíti a szervezetet a fogantatásra. Igen - a menstruáció hiánya nem zárja ki a terhesség lehetőségét. A kulcsszó itt a peteérés, ami a ciklus alapja. Ne hagyatkozz pusztán naptárra vagy a vérzésre. Fontos!

Miért maradhat el a menstruáció?

A menstruáció hiánya (amenorrhoea) bizonyos esetekben lehet normális, élettani jelenség, úgymint: a pubertás előtt, a terhesség és szoptatás időszakában, továbbá a változókor után, azaz a postmenopausalis időszakban. Emellett számos betegség okozhat primer amenorrhoeát (amikor a vérzések a 16. - mások szerint 18. - életévig egyáltalán nem jelentkeznek) vagy secunder amenorrhoeát (amikor volt már menses, de a pubertás utáni időszakban 3 hónapnál hosszabb ideig nem jelentkezik vérzés).

Rövidebb egyszeri vérzéskésés egyébként panaszmentes esetben semmilyen orvosi kivizsgálást nem igényel. Nyilván más a helyzet, ha a vérzés rendszerint csak 2-3 havonta jelentkezik. A primer vagy secunder amenorrhoea oka a hypothalamus-hypophysis-petefészek-méh-hüvely női nemi működést meghatározó hormonális és nemi szervi tengely valamely szintjén fellépő betegség, esetleg az ezen tengely szerveinek működését kórosan befolyásoló más endokrin (hormontermelő) szerv kóros működése lehet.

Példaképpen említve néhány lehetséges amenorrhoeához vezető betegséget:

• hypothalamus szintjén: chronicus functionalis hypothalamicus anovulatio pl. stressz, fizikai megterhelés, súlyos betegség, álmatlanság stb. miatt; nutritiós amenorrhoea; álterhesség; Kallmann-syndroma; tumor; stb.
• hypophysis szintjén: Laron-syndroma, Sheehan-syndroma, Simmonds-kór, hypophysis adenomák, pl. prolactinoma stb.
• petefészek szintjén: gonád dysgenesisek (pl. Turner-, Swyer-syndroma stb.), resistens ovarium syndroma, korai ovarium kimerülés, polycystás ovarium syndroma, hyperthecosis ovarii, hormontermelő petefészek daganatok/cysták
• méh és hüvely szintjén: fejlődési rendellenességek (pl. Mayer-Rokitansky-Küster-Hauser-syndroma, cervix aplasia, hymen atresia stb.), Asherman-syndroma, conglutinatio cervicis uteri, méhnyakat elzáró cervicalis myoma vagy endometrialis polyp, genitalis tbc stb.
• endokrin (hormonális) betegségek: hyperprolactinaemia, hypo- és hyperthyreosis, Cushing- és Addison-kór, pancreas dysfunctio, hyperandrogenismus stb.
• egyéb okok: postpill amenorrhoea, kemoterápia és sugárterápia utáni amenorrhoea, egyes gyógyszerek okozta amenorrhoea.

Az ok kivizsgálása részletes orvosi (nőgyógyászati, endokrinológiai, belgyógyászati stb.) vizsgálatot igényel, melynek része lehet általános és nőgyógyászati fizikális vizsgálat és részletes kórelőzmény-felvétel, labor- (pl. hormon-, vércukor-, inzulin- stb.) vizsgálat, képalkotó vizsgálat (ultrahang, MRI, CT), invazív műtéti jellegű vizsgálatok (hysteroscopia, laparoscopia), szövettani vizsgálat (pl. petefészek biopszia), genetikai vizsgálatok stb. A kezelés a felderített októl függ, az egyes háttérben álló betegségek esetében más és más, ez szintén a fent felsorolt szakemberek irányításával történik.

Lehet-e teherbe esni szabálytalan menstruációval?

Igen. A szabálytalan menstruációs ciklus nem mindig van hatással a termékenységre. Sőt, sok nőnek van normális terhessége, akinek szabálytalan a menstruációs ciklusa. Viszont az ebből adódó rendszertelenség nehézkessé teheti - ha nem lehetetleníti el - a ciklus követését és annak becslését, hogy mikor érdemes a fogantatással próbálkozni.

A nők menstruációs ciklusának változatossága miatt nehéz megállapítani, hogy az Ön termékeny napjai mikor vannak. A menstruációs ciklus követése segít a tényleges szabálytalanságot beazonosítani és megkülönböztetni attól, hogy a ciklus egyszerűen csak kicsit hosszabb vagy rövidebb a szokásos 28-30 napnál. A menstruációs vérzés első napját kell feljegyezni egy naptárba vagy erre fejlesztett applikációba néhány hónapig.

Ha valakinél hónapokig nem jelentkezik menstruációs vérzés, aztán pedig kiszámíthatatlan időközönként van vagy pedig mindig rendszertelenül jelentkezik, akkor a ciklus ilyen alapon való követése megbízhatatlan. A szabálytalan menstruáció akkor ad aggodalomra okot igazából, ha - ritkább esetben - az ovuláció zavarával vagy teljes hiányával jár együtt. Ha valakinek nincs ovulációja, akkor nem tud teherbe esni. Az ovulációs problémák felelősek a terméketlenség előfordulásának 30%-áért.

Ha problémát okoz a szabálytalan menstruációs ciklus vagy megnehezíti a teherbe esést, akkor konzultáljon az orvosával, hogy milyen lehetőségek vannak a ciklus szabályozására. Lehetséges, hogy a stressz hatásokat kell csökkenteni, mivel a túlzott mértékű stressz megzavarja a ciklust. Az is lehet, hogy a testedzés intenzitását kell csökkenteni, amely szintén gátolhatja az ovulációt és a rendszeres menstruációt.

Ha a szabálytalan menstruációs ciklus hátterében hormonális probléma áll (pl. pajzsmirigy alulműködés), akkor orvosa az esetleges pajzsmirigybetegség kezelését javasolhatja. Más esetben pedig olyan hormonterápiákat, mint a fogamzásgátló tabletták vagy méhen belüli eszköz alkalmazását tanácsolhatja a ciklus rendezésére. Ha valaki várandósságra készül, akkor néha pont egy megfelelő fogamzásgátló készítmény rövid idejű használata segíthet visszaállítani a menstruációs ciklust, így a terápia befejezése után könnyebb lesz kiszámítani az ovuláció időpontját, ami nagy lépés a sikeres fogantatás felé. Ha ezek közül semmi sem használ és továbbra is a teherbe esés a cél, akkor orvosa termékenységet elősegítő gyógyszert is felírhat.

Ha valakinek szabálytalan menstruációs ciklusa van, még nem azt jelenti, hogy nem lehet egészséges várandóssága és gyermeke. Amennyiben úgy ítéli meg, hogy a szabálytalan ciklusok hatással vannak a termékenységére, mindenképpen forduljon a kezelő orvosához.

Idősebb kori terhesség és menopauza

A 21. században az idősebb kori terhesség már egyáltalán nem számít ritkaságnak, azonban az idősebb generációk még mindig fenntartásokkal néznek azokra a nőkre, akik negyven felett vállalnak gyermeket. Az igazság viszont az, hogy a társadalom fejlődik, és vele együtt tolódik ki az első gyermeküket vállaló nők életkora is - sőt, azoké is, akik úgy döntenek, hogy ismét édesanyák lesznek.

Míg a 90-es években az első gyermeküket világra hozó nők átlagéletkora 25 év volt, napjainkra ez 30 évre tolódott, és várhatóan ez a szám még tovább fog emelkedni. Az anyaság elhalasztását több tényező is befolyásolja - és nem csupán a gyermek utáni vágy hiánya áll a háttérben. Nem minden nő olyan szerencsés, hogy húszas évei elején megtalálja a megfelelő partnert, és nem utolsó sorban a gazdasági tényezők is fontos szerepet játszanak.

A nő életkorának növekedésével a természetes úton történő teherbeesés esélye csökken - különösen a 35. életév után. Ezt követően nemcsak a petesejtek száma, hanem azok minősége is romlik. Negyvenéves kor körül a teherbeesés esélye már csupán 5-10%. 37 éves korra körülbelül 25 000 petesejt marad a női szervezetben, míg ötvenéves korra ez a szám nagyjából 1 000-re csökken. Bár az 1 000 petesejt elsőre elegendőnek tűnhet, a mennyiség mellett a minőség is kulcsfontosságú - és ez is romlik az életkor előrehaladtával.

A csökkenő petesejtszám és -minőség mellett a női termékenységet az életkor előrehaladtával jelentkező egészségügyi problémák is befolyásolják. 45 éves korra a termékenység drasztikusan lecsökken, és a természetes úton történő teherbeesés már nem valószínű - bár nem lehetetlen. A nők elméletileg a menopauzáig termékenyek maradnak, így akár az ötvenes éveikben is teherbe eshetnek.

A menopauza - más néven változókor vagy klimax - a női test természetes folyamata, amely leggyakrabban 45 és 55 éves kor között következik be. Ez a folyamat lényegében azt jelenti, hogy a szervezet már nem képes előállítani azokat a hormonokat, amelyek a menstruációs ciklust szabályozzák.

A klimax a nagykönyv szerint 45-55 éves kor között köszönt be, ám egyre gyakrabban előfordul - főleg hormonzavarok, környezeti hatások, stressz miatt- hogy ennél jóval előbb, akár még a családalapítás előtt. Ha az érintett nő szeretne még szülni, akkor joggal fordul meg a fejében a kérdés, hogy vajon teherbe tud-e esni ebben az állapotban.

A menopauza nem egyik napról a másikra megy végbe, hanem hosszú évek alatt. A klimaxnak ráadásul 3 részét is megkülönböztetjük, attól függően, milyen hormonális változások zajlanak épp. Az első fázis a premenopauza, melyet a perimenopauza követ és az utolsó állomásnál jutunk el a posztmenopauzához, ami már a hétköznapi értelembe vett menopauza utáni időszakot jelöli.

Az első két fázisban, amikor a hormonális változások már megkezdődnek, még teherbe lehet esni - bár kisebb eséllyel, mint korábban. Mivel a pre/perimenopauza alatt még mindig teherbe lehet esni, fontos, hogy továbbra is fordítson figyelmet a fogamzásgátlásra! Még akkor is, ha évek óta jól bevált fogamzásgátló módszert használ, a perimenopauza jó alkalom arra, hogy bejelentkezzen orvosához. Egyes fogamzásgátló módszerek ugyanis súlyosbíthatják a tüneteket, míg mások segíthetnek enyhíteni őket.

Az utolsó esély a természetes fogantatásra, bár igen alacsony, a perimenopauza időszakában van, vagyis a menopauzát megelőző fázisban. Ez az időszak akár több évig is eltarthat, és általában a következő tünetek kísérik: rendszertelen menstruáció, hőhullámok, fokozott izzadás, hangulatingadozások, gyengeség, hányinger és alvászavarok. A korai klimaxban tapasztalt tünetek nagyon hasonlóak a terhesség tüneteihez. Fontos, hogy figyeljen a testére, annak változásaira. Ha nem biztos abban, mi okozza a panaszokat, végezzen el terhességi tesztet.

Lehet-e terhes valaki, ha már nincs menstruációja a menopauza alatt?

Igen is, meg nem is. Ez attól függ, hogy még a perimenopauzában van-e, vagy már a menopauzában. A perimenopauzát rendszertelen menstruáció jellemzi, amely akár évente csak egyszer jelentkezik. Ilyenkor sok nő azt gondolja, hogy már nincs menstruációja, így ovuláció sincs, pedig az ovuláció ilyenkor is előfordulhat, csak ritkán és kiszámíthatatlanul. Az, hogy még vannak-e megtermékenyítésre alkalmas petesejtek a szervezetben, csak orvosi vizsgálat tudja biztosan kimutatni. Ha biztosan tudja, hogy változókorban van, és valamilyen mesterséges megtermékenyítésen vesz részt, akkor a terhességet a terhességi teszt mellett az orvos tudja megerősíteni.

Igen. Azonban a természetes fogantatás esélye nagyon alacsony, és ha a nő már átesett a menopauzán, akkor természetes úton már nem tud teherbe esni. Viszont a mesterséges megtermékenyítés továbbra is opció lehet. Fontos azonban tudni, hogy az idősebb kori terhesség komoly kockázatokat rejt mind az anya, mind a baba számára.

A reproduktív funkció és a női nemi hormonok természetes csökkenése különböző komplikációkhoz vezethet a terhesség során. Például gyakrabban fordul elő, hogy a 35 év feletti nőknél olyan szövődmények alakulnak ki, mint a terhességi cukorbetegség és a terhességi magas vérnyomás (preeclampsia). A 40 évnél idősebb nők gyermekeinél nagyobb a kromoszóma-rendellenességek (például Down-szindróma) esélye, valamint megnő az alacsony születési súly vagy akár a koraszülés kockázata is. Természetesen, ha valaki szeretne gyermeket, ez ne tántorítsa el, ám érdemes tisztában lenni a lehetséges kockázatokkal.

Bár a természetes úton való teherbeesés is elképzelhető a menopauza kezdeti időszakában, ám érdemes számításba venni a lombik (IVF) programban való részvételt is. Természetesen ez is csak egy bizonyos állapotig lehetséges, amikor még vannak kinyerhető, érett, megtermékenyíthető petesejtek.

Fogamzásgátlás a menopauza idején

A klimax sokak számára egyet jelent a terméketlenséggel, ezért úgy gondolják, ekkor már nincs is szükség fogamzásgátlásra. Klimax alatt a legtöbben azt az időszakot értik, amikor már megszűnt a menstruáció és a peteérés, így már a teherbeesés esélye sem fenyeget. Igen ám, de a menopauzának ez csupán az utolsó állomása, a posztmenopauza. Ezt megelőzi még a pre- és a perimenopauza is. Előbbi során csupán a progeszteron mennyisége csökken, később már az ösztrogéné is. Igazi klimaxról akkor beszélhetünk, ha már 1 éve nem jelentkezett menstruáció. Addig azonban lehet peteérés, tehát megtermékenyítés is - főleg a premenopauza fázisában -, így nagyon fontos ekkor is gondoskodni megfelelő fogamzásgátlásról.

Ahhoz, hogy elkerüld a babavárást a menopauza felé vezető úton, használj hatékony, biztonságos és megfelelő fogamzásgátló módszert, amíg a menopauza be nem következik. Számos fogamzásgátlási lehetőség létezik. Számos szempontot figyelembe vesz a nőgyógyász, amikor javasol fogamzásgátló módszert a 40 év felettiek számára.

Az érettebb nők is ugyanolyan lehetőségek közül választhatnak, mint a fiatalabbak, ám a magasabb trombózisveszély miatt az idősebbeknek már nem nagyon ajánlják a magasabb hormontartalmú és a két komponensű készítményeket. Éppen ezért már 40-45 éves kor körül érdemes más módszert választani a fogamzásgátló tabletták helyett.

A fogamzásgátló tabletták szedését a második szakaszban a nagyobb trombózisrizikó miatt már nem ajánlja a legtöbb nőgyógyász. Az idősebbek előszeretettel teszik le a voksukat a spirál mellett, hiszen ez fizikai akadály képez a megtermékenyítésnek. A hormontartalmú változatok még nagyobb biztonságot eredményeznek, ráadásul a vérzészavarokra is megoldást jelenthetnek. A spermicid - vagyis spermaölő - szerek egyre elterjedtebbek manapság, és kúp vagy hüvelykrém formájában használhatóak.

Hasonlóképpen indokolatlanul feltételezik azt a meddőségi előzményekkel rendelkező nők, hogy a negyvenes éveikben nem eshetnek spontán módon teherbe. A lehetséges terhesség tagadása vagy figyelmen kívül hagyása késleltetheti az orvosi ellátást, ami kockázatos lehet.

Meddőség és kezelése

Közismert, hogy meddőségről akkor beszélhetünk egy pár esetén, ha egy év rendszeres és kitartó próbálkozás után is elmarad a gyermekáldás. Noha ijesztőnek hangozhat, de egyre több helyen olvashatjuk feketén-fehéren, hogy a meddőség ma már egyfajta népbetegségnek tekinthető, és különböző okokból kifolyólag a jövőben egyre több párt érinthet majd. Magyarországon jelenleg mintegy 100 párból legalább 18-at érint a probléma, tehát ilyen sokan vannak, akiknél a rendszeres nemi élet ellenére sem fogan gyermek. Számszerűsítve ez több mint 300 ezer párt jelent csak hazánkban. Világszerte azonban sokkal rosszabb adatokról van tudomásunk.

Mint azt már fentebb is említettük, a meddőség közel sem csak a nők betegsége, de mivel elsők között mindig ők fordulnak orvoshoz a kivizsgálással, ezért az alábbiakban az ő szemszögükből közelítjük meg a problémakört.

A női meddőség leggyakoribb okai:

• Szexuális úton terjedő betegségek: A női meddőség hátterében nagyon sok esetben valamilyen szexuális úton terjedő betegség, azon belül is főként a kankó vagy a Chlamydia fertőzés áll. Különösen a Chlamydia fertőzés nagyon veszélyes, mert gyakran egyáltalán nem okoz semmiféle tünetet, és a leginkább a 18-25 éves korosztály körében terjed, akik gyakran váltják partnereiket és élnek nemi életet védekezés nélkül.
• Petevezeték elzáródása: A petevezeték elzáródása az esetek többségében már inkább egyfajta szövődménynek nevezhető probléma, hiszen általában gyulladások vagy nemi betegségek következtében alakul ki, azonban a meddőség egyik elsőszámú kiváltójának tekinthető. Amennyiben a petevezető elzáródik, a petesejtek értelemszerűen nem tudnak eljutni a méhbe, így a megtermékenyülés folyamata nagyon súlyos akadályba ütközik. Ennek eredményeképpen a legtöbbször meddőség, ritkán méhen kívüli terhesség következik be.
• Endometriózis: Szintén gyakori oka a meddőségnek az úgynevezett endometriózis. A probléma hátterében - a genetikai tényezőkön felül - egyfajta menstruációs probléma áll, aminek részeként az endometrium sejtek nem tudnak kiürülni a szervezetből, hanem megtapadnak ott. Lerakódhatnak a petefészkeken, a méhszalagokon, a húgyhólyagon, de akár még a beleken is.
• PCOS (policisztás petefészek szindróma): A PCOS szintén nagyon gyakori ok a meddőségi problémák tekintetében.
• Hormonális egyensúlyzavarok: Az áldott állapothoz ugyanis nagyon sok hormon összjátékára lesz szükség, így elegendő mennyiségben kell jelen lenniük a megfelelő időben ahhoz, hogy a terhesség kialakuljon. Ha csak egyetlen hormon nincs a helyén, az egyensúly azonnal felborul.

Egyéb tényezők a női meddőség hátterében:

• Kései gyerekvállalás: A petesejteknek nemcsak a mennyisége csökken folyamatosan, hanem a minősége is romlik a nőknél, 40 éves korra pedig a megmaradtak 90 százaléka már hibás.
• Túlsúly, mozgásszegény életmód: A szervezetben található zsírszövetek az ösztrogénháztartás egyensúlyában nagyon fontos szerepet játszanak, így a túlzott soványság vagy a túlzott elhízás a mozgáshiányos állapottal társulva alaposan megnehezítheti a megtermékenyülést.
• Bizonyos gyógyszerek: Vannak olyan készítmények, amelyek átmeneti vagy tartós terméketlenséget okozhatnak.
• Ritkább betegségek: Ilyen például a méhüregi rendellenesség, a pajzsmirigy alulműködés vagy bizonyos autoimmun problémák.

Amennyiben minden próbálkozás ellenére egy év után sem fogant meg természetes úton a régóta várt kisbaba, az első és legfontosabb teendő egy alapos nőgyógyászati kivizsgálás. Az első és legfontosabb tehát az okok feltárása. Amennyiben kiderül, hogy mi okozza a meddőséget, akkor a legfontosabb, hogy az alapbetegség megszüntetésre kerüljön, amihez a legtöbbször elegendő a gyógyszeres kezelés, máskor azonban csak a műtéti beavatkozás.

Ha a beteg meggyógyult, tehát minden probléma elhárult a terhesség útjából, de így sem sikerül teherbe esni, csak akkor következik a mesterséges megtermékenyítés.

A mesterséges megtermékenyítés két típusa:

1. Méhen belüli megtermékenyítés (inszemináció): Nagy előkészületeket, illetve a petefészek gyógyszeres stimulációját igényli. Részeként a szakorvos peteéréskor egy katéteren át spermiumokat juttat a méhbe a foganás reményében.
2. Lombik program (IVF): Ennek sikertelensége esetén van szükség a lombik programra, ami szintén a petefészek stimulációjával indul, hogy a szervezet sok megtermékenyítésre alkalmas petesejtet termeljen. Ezt követően az orvos ezeket a petesejteket kiemeli, majd laboratóriumi körülmények között elvégzi a megtermékenyítést. Az így keletkező embriók kerülnek aztán vissza a méhbe, ahol optimális esetben több is növekedésnek, fejlődésnek indul.

Végül, de nem utolsó sorban fontos kiemelni, hogy néha más szakágak bevonására is szükség van azért, hogy a meddőség gyógyítható legyen.

tags: #teherbe #eshet #valaki #aki #mar #nem