Teherbe eséshez szükséges vizsgálatok Magyarországon

A családalapítás az élet egyik legizgalmasabb és legszebb időszaka. Tele van várakozással, reményekkel és persze egy csipetnyi izgalommal. De vajon mindent megteszünk azért, hogy a lehető legjobb alapokat biztosítsuk a leendő kisbabánknak? A lelkesedés mellett érdemes egy pillantást vetni a háttérre is, és felkészíteni a testünket a nagy feladatra. Lássuk, melyek azok az előzetes vizsgálatok, amik segíthetnek abban, hogy a babavárás valóban zökkenőmentes és örömteli legyen!

Miért fontosak az előzetes vizsgálatok?

Sokan azt gondolják, hogy a teherbeesés egy természetes folyamat, ami magától értetődően bekövetkezik. Bár ez sok esetben igaz, egyre többen szembesülnek azzal, hogy a várva várt gyermekáldás késik, vagy akár el is marad. Ennek hátterében számos ok állhat, és jó hír, hogy ezek egy jelentős része már a tervezési fázisban kiszűrhető és kezelhető. Az előzetes vizsgálatokkal nem csak a teherbeesés esélyeit növelhetjük, de a terhesség alatti esetleges komplikációkat is megelőzhetjük, biztosítva ezzel a baba és az anya egészségét.

A gyermekvállalásra való felkészülés nemcsak lelki, hanem testi feladat is. A várandósság előtti vizsgálatok célja, hogy felmérjék a leendő édesanya egészségi állapotát, időben felismerjék az esetleges kockázatokat, és kizárják azokat a tényezőket, amelyek nehezíthetik vagy megakadályozhatják a fogantatást. Az így kapott eredmények segítenek abban, hogy a nő a lehető legjobb állapotban kezdhesse meg a terhességet, és a vágyott gyermekáldás minél biztonságosabban és zökkenőmentesebben valósuljon meg.

Szakmai ajánlások szerint érdemes legalább 3-6 hónappal a tervezett fogantatás előtt elkezdeni a kivizsgálásokat. Ez elegendő időt biztosít a szükséges további vizsgálatok elvégzésére, az esetleges kezelések, életmódbeli változtatások bevezetésére. Fontos, hogy a felkészülési folyamatban a leendő édesapa is részt vegyen, különösen akkor, ha a családban genetikai betegségek vagy más, halmozottan előforduló egészségügyi problémák vannak jelen.

Melyek a legfontosabb vizsgálatok babatervezés előtt?

Általános állapotfelmérés

A felkészülés első lépése az általános egészségi állapot felmérése. Ennek része az orvosi vizsgálat és a részletes kórelőzmény átbeszélése.

A kórelőzmény felvétele kitér:

• a korábbi és jelenlegi kezelt megbetegedésekre;
• a családban előforduló betegségekre;
• a rendszeresen szedett gyógyszerekre;
• a korábbi nőgyógyászati megbetegedésekre, terhességekre, és azok kimenetelére (vetélés, koraszülés, terhességi vagy szülési szövődmények stb.);
• korábban vagy jelenleg alkalmazott fogamzásgátlási módszerekre;
• gyermekvállalási, családalapítási tervekre.

Az orvos számára az életmódbeli szokások is fontos információt jelentenek. Idetartozik a táplálkozás, a rendszeres testmozgás, az élvezeti szerek (például dohányzás, alkohol, koffein) fogyasztása, a táplálékkiegészítők használata, valamint az alvási szokások, a munkahelyi környezet és a stresszterhelés.

Laboratóriumi vizsgálatok

Az általános állapotfelmérés mellett a laboratóriumi vizsgálatok is segítenek feltérképezni a leendő édesanya egészségi állapotát.

Teljes vérkép

Vérszegénység, vérlemezke-számbeli eltérés, gyulladásos jelek, általános immunológiai állapotot felmérésére.

Vércsoport-meghatározás

Az Rh-összeférhetetlenség (inkompatibilitás) megelőzése érdekében fontos az anyai vércsoport ismerete már a terhesség korai szakaszában.

Vércukorszint és HbA1c

A már fennálló cukorbetegség, inzulinrezisztencia, prediabéteszes állapot felmérésére, diéta és terápia nyomon követésére. A cukorbetegség, inzulinrezisztencia megnehezítheti a teherbeesést, a terhességi cukorbetegség növeli a várandósság alatti és a szülési szövődmények kockázatát.

Pajzsmirigyfunkció

A pajzsmirigy alul- vagy túlműködése mind a fogamzásban, mind a terhesség lefolyásában szövődményeket okozhat; a hormonszintek rendezése ennek megelőzésében segít.

A pajzsmirigy egy apró, de annál fontosabb szerv, amelynek hormonjai szinte az egész anyagcserénket befolyásolják, beleértve a reprodukciót is. Akár alulműködés (hipotireózis), akár túlműködés (hipertireózis) áll fenn, az befolyásolhatja a peteérést, a méh nyálkahártyájának állapotát, és növelheti a vetélés, illetve a koraszülés kockázatát.

Egy egyszerű vérvétellel ellenőrizhetők a pajzsmirigy hormonok (TSH, T3, T4) szintjei.

Immunitás vizsgálata

Kórokozók, mint rózsahimlő (rubella), bárányhimlő (varicella), hepatitis B, esetleg más fertőző betegségek a terhesség alatt komoly következményekkel járhatnak, ha az anya nem védett.

A CMV-vizsgálattal azt határozzuk meg, hogy a páciens a közelmúltban átesett-e CMV-fertőzésen, vagy jelenleg fertőzött-e. A primer CMV-fertőzés súlyos testi és fejlődési problémákat eredményezhet olyan esetekben, amikor az édesanya a terhesség alatt fertőződik meg először, és a méhlepényen keresztül átadja a magzatnak a fertőzést.

Más néven rózsahimlő, Rubeola-antitestek, IgM és IgG. A vizsgálat segítségével kimutatható, hogy a szervezet megfelelő védelemmel rendelkezik-e a rubeóla vírus ellen, továbbá egy esetleges korábbi fertőzésre is felhívhatja a figyelmet. A vizsgálattal kiszűrhetőek azok is, akik még nem találkoztak a vírussal vagy nincsenek ellene beoltva.

Varicella zoster vírus (VZV) antitestek (IgG, IgM) vizsgálata. A vírus a leggyakrabban gyermekkorban (2-10 év között) előforduló bárányhimlőért felel. Lappangási ideje: 2-3 hét. A betegség során test szerte hólyagos, viszkető kiütések jelennek meg. A Varicella zoster vírus a herpesz vírusok családjába tartozik, így képes a friss fertőzést követően a szervezetben látens formában megmaradni, majd reaktiválódni. Ha a várandós anya a terhessége alatt találkozik először a kórokozóval, veleszületett (congenitális) varicella szindróma alakulhat ki, melynek következtében a magzat súlyosan károsodhat. A veleszületett varicella szindróma tünetei lehetnek: alacsony születési súly, végtagfejlődési visszamaradás, kisfejűség, érhártya-ideghártya gyulladás.

Nemi úton terjedő betegségek (STD) szűrése

Talán az egyik legkevésbé ismert és legkevésbé szívesen emlegetett, de annál fontosabb vizsgálati terület. Az STD szűrés elengedhetetlen a babatervezés előtt mindkét partner számára. Miért? Mert számos nemi úton terjedő fertőzés (pl. klamídia, gonorrhoea, szifilisz, HIV) sokszor tünetmentes, valamint nem csak meddőséget okozhat, hanem a terhesség alatt is súlyos problémákat idézhet elő a magzatnál, sőt akár vetéléshez vagy koraszüléshez is vezethet.

Chlamydia, gonorrhea, szifilisz, HIV, hepatitis szűrése, mivel a nem kezelt fertőzések vetélést, magzati fertőzést, koraszülést okozhatnak.

Inzulinrezisztencia és vércukorszint

Az elmúlt években sokat hallunk az inzulinrezisztenciáról (IR), és nem véletlenül. Ez az állapot, amikor a sejtek kevésbé érzékenyek az inzulinra, csendesen lappanghat a háttérben, és jelentősen befolyásolhatja a teherbeesés esélyeit. A magas inzulinszint felboríthatja a hormonális egyensúlyt, ami rendszertelen menstruációhoz, PCOS-hoz (policisztás ovárium szindróma) és ezáltal nehezített fogantatáshoz vezethet.

Mit néznek ilyenkor? Egy egyszerű terheléses vércukor- és inzulinszint vizsgálat kimutatja, hogy a szervezet hogyan reagál a glükózra.

Szintén szükséges vizsgálat a cukorterhelés, amely az olyan szénhidrát anyagcserezavarokra deríthet fény, mint például az inzulinrezisztencia. Ez ugyanis nagy mértékben megnehezíti a teherbeesést, sőt, sikeres terhesség esetén növeli a vetélés kockázatát is.

Fontos, hogy a cukorterhelés során ne csupán a glükóz szintjét figyeljék, hanem az inzulin mennyiségét is, ugyanis IR esetén általában a cukorértékek a normál tartományon belül vannak, miközben az inzulin sokszorosára is emelkedhet.

Táplálkozási státusz, mikrotápanyag-szintek

Folsav (vagy folát), vas, B12-vitamin, D-vitamin különösen fontosak, mivel a hiányuk fejlődési rendellenességeket, vérszegénységet okozhat.

A D-vitamin nemcsak a csontok egészséges fejlődésében játszik szerepet, de az immunrendszer, az idegrendszer, a szív- és érrendszer és az anyagcsere működésére is hatással van. Az egészséges életmód szerves részeként a D-vitamin koncentrációját rendszeres időközönként (kb.) ellenőrizni kell.

Fontos a D-vitamin szint ellenőrzése is, hiszen a D-vitamin hiánya összefüggésbe hozható termékenységi problémákkal és a terhességi komplikációk fokozott kockázatával.

A vas a vér oxigénszállító fehérjéjének, a hemoglobinnak fontos alkotóeleme. Vashiány esetén vérszegénység alakul ki, a vér oxigénszállító kapacitása csökken, tünetei fáradékonyság, szédülés, gyengeség.

A transzferrin a vér fő vasszállító fehérjéje. Vassal való telítettségének mértékéből a szervezet vasraktárainak feltöltöttségére lehet következtetni.

A folsav szedése különösen fontos, már a terhesség előtt ugyanis bizonyítottan segít megelőzni a velőcsőzáródási rendellenességek, például a nyitott gerinc és az agyvelőhiány kialakulását. A velőcső az embrió azon része, melyből a baba gerince és agya kifejlődik.

Egyéb laborvizsgálatok

C-reaktív protein. Gyulladások érzékeny jelzője, amely szintje az állapot súlyosságával arányosan emelkedik. A gyulladás elmúltával értéke gyorsan csökken. A szervezetben zajló kóros folyamat fennállására hívja fel a figyelmet, alkalmas a betegségek monitorozására.

A máj az emberi szervezet legnagyobb mirigye, mely többek között a méregtelenítésért felelős. Szerepe elengedhetetlen az anyagcsere folyamatok normális működéséhez. A máj termeli a koleszterint, mely az epe fontos alkotórésze, tisztítja a beérkező vért, keményítőt tárol, valamint számos létfontosságú fehérjét és alvadási faktort termel, A, D és B12 vitaminokat raktároz.

A Herpesz simplex vizsgálatot akut fertőzés igazolására vagy herpesz elleni antitestek kimutatására végezzük. Az egyik leggyakoribb vírusfertőzés okozója, és két típusát különböztetjük meg, ezek a HSV-1 és HSV-2. Mindkét típus ragályos, és jelenlétük időről időre kisebb lázhólyagok megjelenéséhez vezet. A herpes simplex vírus bőrkontaktus révén terjed.

A toxoplazma olyan kórokozó, ami leggyakrabban a macskák ürülékével terjed, de mosatlan zöldség-gyümölcs, nem megfelelően hőkezelt hús vagy földszennyezés útján is megfertőződhetünk. Általában tünetmentesen zajlik a folyamat, az emberek mindössze 10-20%-ánál okoz tüneteket: hőemelkedés, láz, éjjeli izzadás, torokfájás, izomfájdalom esetleg bőrkiütés. A betegség a csökkent immunműködésű emberekre valamint a fertőzésen még át nem esett várandósokra jelent igazán nagy veszélyt. A magzatra nézve tragikus kimenetelű lehet, ha az anya fertőzése közvetlenül a terhesség előtt vagy az alatt következik be. Az anya fertőzése általában tünetmentesen zajlik, ám a magzat könnyen megfertőződhet a méhlepényen keresztül. A parazita jelenléte olyan súlyos fejlődési rendellenességeket idézhet elő a magzatnál, mint a korai vetélés, süketség, szellemi visszamaradottság, vízfejűség. Előfordulhat, hogy a fertőzött újszülött a születésekor tünetmentes, csak hónapok vagy évek múlva tapasztalhatóak a tünetek (pl.

Hormonális vizsgálatok

A női szervezet működése bonyolult hormonális szabályozáson alapszik. Ha ez az egyensúly felborul, az kóros állapotokhoz vezethet.

Az első vérvétel a menstruációs ciklus 3. napján, a második vérvétel a 21. napon történik. A ciklus első fele a follikuláris fázis, a peteérést követő időszak pedig a luteális fázis. A női ciklus függő hormonok laborvizsgálata során az alábbi tételeket vizsgáljuk: AMH, FSH, LH, tesztoszteron, prolaktin, ösztradiol (a ciklus 3. napján) és progeszteron (a ciklus 21. napján).

A vérkép vizsgálat alkalmával a fehér- és vörösvérsejt, hemoglobin és hematokrit, trombocita szám valamint a vörösvérsejt és a fehérvérsejt paramétereivel foglalkozunk. A fehérvérsejtek az egész testben megtalálhatóak, a vérben és nyirokrendszerben egyaránt. A vörösvérsejtek képzését stimuláló hormon az eritropoetrin, amely a vesében termelődik.

A gonadotrop hormonok közé tartozó LH és FSH a petefészek hormon-szabályozásában vesz részt, így fontos szerepe van tüszőérésben-és repedésben. Érdemes tudni, hogy a két hormon egymással egyensúlyban van, így ha ez valamilyen okból felborul, az kihat a teherbeesésre is.

Az ösztrogén a legfontosabb női nemi hormon, melynek szintje a menopauza táján csökken. A progeszteronnak kiemelt szerepe van a ciklus szabályozásában, valamint a terhesség létrejöttében és megtartásában. Normál esetben szintje az ovuláció után jelentősen megemelkedik, így lehetővé teszi az esetleges beágyazódást. Amennyiben nem mutat pozitívat a terhességi teszt, úgy előfordulhat, hogy progeszteronhiány áll fenn. A problémára leggyakrabban rendszertelen vérzés és a menstruációt megelőző barnás folyás hívja fel a figyelmet.

A terhesség megtartásáért, valamint a tejelválasztásért felelős prolaktin előfordulhat, hogy várandóság nélkül is magasabb mennyiségben van jelen. Ez lényegesen megnehezíti a teherbeesést, ugyanis gátolja a nemi hormonok termelődését. A megemelkedett érték hátterében leggyakrabban stressz áll, ám nem ritka, amikor egyéb betegséget jelez (pl. pajzsmirigy alulműködés, IR, agyalapi mirigy daganata).

Az Anti Müller Hormon lényegében a nők fogamzóképességéről ad pontosabb felvilágosítást, ugyanis előre jelzi a jövőben termelődő petesejtek mennyiségét. Az életkor előrehaladtával egyre inkább csökken a szintje, így ekkor a teherbeesési esélyek is romlanak.

Az egyik fő férfi nemi hormon, a tesztoszteron a női szervezetben is megtalálható, csak kevesebb mennyiségben.

A női meddőséggel kapcsolatos hormonvizsgálatok csomag a teherbeeséshez szükséges hormonális hátteret vizsgálja a ciklus 3. napján. Női ciklus függő hormonok (AMH, FSH, LH, tesztoszteron, prolaktin, ösztradiol, progeszteron). A mintavétel a ciklus 3. napján, valamint a progeszteron vizsgálata esetében a ciklus 21. vagy 22. napján történik.

Egyéb szűrővizsgálatok

Fogorvosi vizsgálat

A száj és a fogak egészsége közvetlenül befolyásolhatja a terhesség kimenetelét. A fogínygyulladás vagy a parodontitis (fogágybetegség) összefüggésbe hozható a koraszüléssel és az alacsony születési súllyal. Ezért érdemes még a fogantatás előtt elvégezni a szükséges fogászati kezeléseket és képalkotó vizsgálatokat (röntgen, CT), mivel ezek terhesség alatt már nem ajánlottak.

Mentális egészség felmérése

A lelki állapot legalább olyan fontos, mint a testi egészség. A korábbi vagy jelenleg fennálló depresszió, szorongás, túlzott stressz vagy egyéb pszichés problémák hatással lehetnek a terhességre és a gyermekágy időszakára is. A problémák időben történő felismerése és kezelése segíthet a kiegyensúlyozottabb várandósságban és a szülés utáni időszak megkönnyítésében.

Genetikai szűrés / hordozósági vizsgálatok

A genetikai vizsgálatok nem rutinvizsgálatok. Főként a rizikócsoportba tartozók számára javasoltak, különösen, ha van a családi anamnézisben genetikai betegség (például cisztás fibrózis, sarlósejtes vérszegénység, Tay-Sachs-szindróma, thalasszémia). Bővített panel is szóba jöhet.

Fontos szerep jut a genetikai hordozóságszűréseknek is, ami olyan genetikai vizsgálat, mely a párok DNS mintáját elemzi. Célja, hogy kiszűrjön rejtett genetikai hibákat, amik a születendő gyermekeknél rendellenességeket (pl. genetikai betegségek) okozhatnak. A genetikai betegséggel érintett gyermekek 80%-a olyan pároknál születik, akik tünetmentesek, és a családjukban sem fordult elő ilyen rendellenesség.

Mire számíthatsz egy termékenységi kivizsgáláson?

A női termékenység, a női reproduktív rendszer rendkívül összetett, ezért nagyon sokféle oldalról meg lehet vizsgálni. Természetesen nem szokás minden esetben minden egyes lehetséges vizsgálatot elvégezni. Az invazívabb, vagyis fizikai beavatkozással is járó tesztekre, például a diagnosztikus laparoszkópiára, csak akkor van szükség, ha tünetek vagy egyéb vizsgálati eredmények indokolják vagy a meddőség oka egyéb módon nem deríthető fel.

Amennyiben szeretnél általános képet kapni egészségedről, termékenységedről vagy esetleg már egy éve próbálkoztok a teherbeeséssel, akkor keress fel egy nőgyógyászt vagy meddőségi specialistát. Az orvos először kérdéseket tesz fel életmódoddal, tüneteiddel és kórelőzményeddel kapcsolatban, majd fizikai vizsgálat, vérvétel és szükség esetén további vizsgálatok következnek.

Néhány példa azokra a témákra, amelyeket a kérdések érinthetnek:

• Korábbi vagy aktuális egészségügyi problémáid, beleértve a krónikus betegségeket vagy műtéteket.
• Gyógyszerek, amiket szedsz.
• Koffein-, alkohol-, cigaretta- és drogfogyasztási szokásaid.
• Táplálkozási, sportolási szokásaid.
• Vegyi anyagoknak, toxinoknak vagy sugárzásnak való kitettséged, otthonodban vagy munkahelyeden.
• Szexuális szokásaid, beleértve az együttlétek gyakoriságát, szexuális problémákat vagy szexuális úton terjedő betegségeket, illetve hogy a párkapcsolat során volt-e mással is szexuális kapcsolatod.
• Korábbi terhesség, vetélés vagy komplikációk.
• Fogamzásgátló módszerek, amiket korábban használtál.
• A menstruációd gyakorisága az elmúlt egy évben.
• Menstruációs zavarok, például rendszertelen, kimaradó menstruáció vagy pecsételő vérzés két menstruáció között.
• Bármilyen változás a menstruációs vér áramlásában vagy nagyobb vérrögök jelenléte a menstruációs vérben.
• Korábbi meddőségi vizsgálatok vagy kezelések.

Hogyan készülj fel a termékenységi kivizsgálásra?

Először is, amikor időpontot foglalsz, tudd meg, hogy milyen iratokat, orvosi papírokat kell magaddal vinned és hogy szükséges-e valamilyen előírást követned a vizsgálat előtt. Alapvetően minden laboratóriumi vizsgálatra igaz, hogy a vérvételnek reggeli órákban, éhgyomorra kell történnie. Cukorterheléses vizsgálat esetén viszont 12 órával előtte már semmit sem szabad enni.

Írd össze az egészségeddel kapcsolatos tudnivalókat: bármilyen szokatlan tünetet, amit tapasztalsz (akkor is, ha látszólag semmi köze nem lehet a termékenységhez); a káros szokásaidat; az átlagos étrendedet; a sportolási szokásaidat; az alvási szokásaidat, az életedben jelenlevő, stresszt kiváltó tényezőket; a gyógyszereket és étrend-kiegészítőket, amiket szedsz.

Tudd meg, hogy a családban előfordultak-e termékenységi problémák (akár élő, akár már nem élő rokonnál). Ha van olyan női vérrokonod (pl. nagymama, anya, testvér), akinek idő előtt, 40 éves kora előtt kezdődött a menopauzája, akkor az is fontos információ lehet.

Készíts magadnak egy listát a kérdéseidről, hogy ne felejts el semmit. Ha ezt nem teszed meg, előfordulhat, hogy mire eljön a vizsgálat ideje, kimegy a fejedből egy fontos kérdés vagy a vizsgálat során az izgalom miatt megfeledkezel valamiről. Ugyanígy az orvostól kapott válaszokat, tanácsokat is jegyezd le mindig!

Vidd magaddal a párodat is. Egyrészt, lehet, hogy az orvos neki is szeretne feltenni kérdéseket vagy esetleg őt is megvizsgálná. Másrészt, a párod lelki támogatást is nyújthat, segíthet a fontosabb tudnivalók és tennivalók leírásában, illetve eszébe juthatnak olyan kérdések is, amik neked nem.

Mit kérdezz az orvostól?

Az alábbi csak néhány példa arra, hogy milyen kérdéseket érdemes feltenned az orvosnak:

• Mit gondol, mi állhat a termékenységi probléma hátterében?
• A legvalószínűbb ok mellett milyen egyéb okai lehetnek annak, hogy nem sikerül a fogantatás?
• Milyen vizsgálatokra lesz még szükségem?
• A páromnak is szüksége lesz vizsgálatokra?
• Ha tudjuk a meddőség okát, idővel romolhat az állapotom, ugyanilyen marad vagy javulhat?
• Melyik kezelési módszert próbáljuk ki először? Miért?
• Milyen arányban jár sikerrel ez a módszer a hozzám hasonló betegeknél?
• Vannak-e lehetséges mellékhatásai, negatív következményei a kezelésnek?
• Milyen egyéb kezelési lehetőségek vannak az ön által javasolt legjobb módszeren kívül?
• Vannak-e életmódbeli vagy egyéb előírások, amiket szükséges betartanom?
• Milyen táplálkozás- és életmódbeli változtatások segíthetnek?
• Segíthetnek-e természetes étrend-kiegészítők is a problémámon?
• Vannak-e brosúrák vagy egyéb nyomtatott tájékoztató anyagok, amiket hazavihetek magammal?
• Milyen weboldalakra látogassak el?

A vizsgálat és konzultáció alatt bármikor kérdezz nyugodtan. Nincsenek rossz kérdések, ne tarts hát magadban semmit, hiszen ezért vagy ott. Később lehet, hogy bánni fogod, ha valamit nem mertél megkérdezni.

Minden gyermeket tervező pár izgatottan várja mikor jelenik meg az a bizonyos 2 csík a teszten és kezdenek neki életmódot változtatni a születendő gyermek érdekében. Babánkért a legtöbbet a várandósság előtti felkészüléssel és tudatos szűrővizsgálatokkal tehetünk.

A meddőségről akkor beszélünk, ha fogamzásgátlást nem alkalmazva, rendszeres házas élet mellett sem történik meg a teherbeesés egy év alatt. A női meddőség egyik nagy csoportjába a hormonális problémák tartoznak. A probléma jellege abból adódik, hogy a peteérés nem megy végbe, így a megtermékenyülés sem lehetséges. Illetve ha a női ciklus nem megfelelő, nincs peteérés, vagy ha a ciklus második felében nem tud beágyazódni a megtermékenyült petesejt.

A női meddőség másik nagy csoportjába olyan betegségek tartoznak, amelyek mechanikus úton teszik lehetetlenné a megtermékenyülést vagy a beágyazódást. A petevezetékek károsodását elsősorban gyulladásos megbetegedés eredményezi (salpingitis). Azonban sok Chlamydia fertőzésen átesett pozitív páciens minden további nélkül teherbe tud esni. A petevezeték károsodása jelentősen akadályt képezhet a fogantatás szempontjából, mivel a megtermékenyített petesejt nem tud azon keresztül eljutni a méhbe.

Endometriózisról beszélünk, ha a méhszövet a méhen kívül beágyazódik, és növekedésnek indul, befolyásolva a petefészkek, a méh és a petevezeték működését. Ezek a beágyazódott szövetek rendesen reagálnak a hormonális ciklusra, növekednek, majd minden hónapban nyálkahártyájuk vérzés kíséretében lelökődik, párhuzamosan a méh nyálkahártyájával. Ez a folyamat hegesedéshez, gyulladáshoz vezethet.

A fibroidok a méh falában kialakuló jóindulatú daganatok, amelyek nagyon gyakran alakulnak ki 30 éves kor felett. Kismedencei összenövésnek valamilyen nagy mennyiségű hegszövetet nevezünk, amely a kismedencei szervek körül alakul ki. Elsődlegesen kismedencei gyulladás, vakbélgyulladás, hasüregi vagy kismedencei műtét után fordulnak elő.

A vizsgálatok a véralvadás örökletes és szerzett eltéréseit vizsgálják. A hüvelyváladék normál esetben védi a méhet a különböző bakteriális és gombás fertőzésektől, időnként azonban a spermiumok bejutását is megakadályozza, vagy egyenesen elpusztítja őket.

Immunológiai ok lehet a pár férfi és női tagjának összeférhetetlensége (alloimmun ok). Nemcsak az ivarszervek, de testünk egyéb betegségei is nehezíthetik a gyermekvállalást. Ha egy nőnek a kórtörténetében előfordul epilepszia, cukorbetegség, magas vérnyomás, máj- vagy vese-rendellenesség, szív- és érrendszeri megbetegedés, ízületi gyulladás akkor a teherbe esés nehezített. A késői ivaréréssel járó, illetve a menstruáció elmaradását okozó betegségek, pl. a Cushing kór, Addison kór, diabetes, vitaminhiányok, vashiány, fertőzések, a HIV/AIDS betegség szintén befolyásolhatják a nők fogamzó képességét. Egyes daganatok, például a női húgyivarszervi daganatok, gyakran súlyos meddőséget okoznak. Mind a sugár-, mind a kemoterápia befolyásolhatja a nők szaporodási képességét. Bizonyos gyógyszerek hosszabb távú szedése eredményeképp meddőség alakulhat ki.

Mivel a petesejt érése 85 + 14 napig tart (körülbelül 14 nap az ovuláció előtti időszak az adott ciklusban), a gyermekvállalás előtti közel 3 hónap igen fontos az egészséges petesejt kialakulása szempontjából.

Az NK sejtek (NK=natural killer cells), az úgynevezett természetes ölő sejtek, melyek a daganatok kialakulásának megakadályozásában játszanak elengedhetetlenül fontos szerepet. A vizsgálat elvégzése azon páciensek számára ajánlott, akik már több alkalommal is elvetéltek, látszólag minden előzmény illetve ok nélkül. Mivel a vizsgálat meddőségi kivizsgálás miatt indokolt, akkor a vérvétel időpontját mindig egyeztesse nőgyógyászával.

tags: #teherbe #eseshez #milyen #vervetel