Irán fővárosa, Teherán az ország legnagyobb és legnépesebb városa. A 79 milliós perzsa állam lakosságának durván hatoda, 12 millió ember él itt. A 17 millió egyike a 34 éves Omid Naraghi. Építész, emellett zenész is. Omid egyik kedvenc szabadidős sportja, időtöltése a síelés. A Darband Sar-i Síközpont egy, de a legdrágább a négy nemzetközileg is ismert iráni síterep közül. Teherántól alig 35 kilométerre északra alpesi körülmények fogadják a télisportok szerelmeseit. Omid gyakran jár ide féleségével. 4 éve házasok. - Ez egy olyan minőségű síterep, ami igazi turisztikai szenzációvá teszi. Ez a legnagyobb és legprofibb síközpont Iránban. Rendszeresen eljövünk a családdal, a barátokkal.
A déli városrészben él Hamid Gharavi. 34 éves elektromérnök, két cégnek is dolgozik. Hamid büszke arra, amit elért, de még jobb életkörülményeket biztosítana családja számára. - Csak bérlem ezt a lakást, és mivel saját ingatlan vásárlását tervezzük, muszáj többet vállalnom. Reggeltől délután 4-ig dolgozom főállásban, majd este 9-ig, 10-ig jön a másodállás. Hamid nem akart további részleteket elárulni a két munkahelyéről. Viszont nap, mint nap boldogan megy haza a feleségéhez, aki esténként otthon várja férjét. - A város déli részén megtalálunk mindent, amire szükségünk van. Az igényeinknek megfelelő ruházatot, élelmiszereket. A luxuscikkeket persze nem itt érdemes keresni. Az északi városrész - már az ott közlekedő autókon is látszik - más, eggyel magasabb, jómódúbb társadalmi réteg otthona. Mint minden társadalomban, az irániban is szembetűnőek az egyenlőtlenségek.
Teherán sokkal több, mint egy zsúfolt, nyüzsgő nagyváros. Bár sok kalandor nem áll meg nézelődni, hanem azonnal tovább utazik Irán történelmi városai felé, a 14 millió lakosú metropolisz izgalmas látnivalókat tartogat, melyeket nem érdemes kihagyni. Merüljünk el Perzsia csodáiban, ahol az Ezeregyéjszaka meséinek gazdagsága kel életre.
Teherán történelmi és kulturális nevezetességei
A Teheráni Nagy Bazár a város egyik legjelentősebb piaca, mely napjainkban is a város lüktető ütőerének számít. A hihetetlenül fotogén bazárra érdemes felkészülten érkezni és egy térképet letölteni okoseszközünkre, mert könnyű elveszni a labirintusban.
A 270 méter hosszú, háromszintes híd, mely két teheráni parkot köt össze, valószínűleg a forradalom óta épült városi építészet legszebb darabja. A 2014-ben megnyitott Tabi'at az irániak kedvelt törzshelye, akik a különböző étkezési lehetőségek, a kilátás és a pihenőhelyek miatt jönnek ide.
A világszerte ismert iráni ikon, az Azadi-torony - amelyet a forradalom előtt a sah emléktornyaként ismertek - Teherán nyugati bejáratát jelzi, és az Azadi kulturális komplexum része. Az egészet márványba burkolták, mely hihetetlen fényekben pompázik naplementekor. Az Azadi-torony a perzsa császári állam megalapításának 2500. évfordulójára épült.
A Teheránban található palota a XVIII. század vége, a XIX. század eleje körül épült, és az Iszlám Köztársaság megalakulásáig az iráni uralkodó hivatalos székhelye volt. A palota Teherán egyik legrégebbi épülete, és amikor a Kadzsár család 1779-ben hatalomra került teljesen felújították. A Golesztán palotát 2013-ban vették fel az UNESCO Világörökség listájára.
A Teheránban nemrég megnyílt Qasr börtön múzeuma sötét bepillantást nyújt a Pahlavi-kori börtönkomplexumba, mely pszichológiai és fizikai kínzásairól volt híres. Látogassunk el a gyönyörű Tajrish mecsetbe, mely hivatalosan Imamzadeh Saleh néven ismert. Itt található a tibeti síita imám, Musa al-Kadhim egyik fiának, Salehnek a sírja.
Teherán földrajza és éghajlata
Teherán (perzsául: تهران [Tehrán], tudományos átiratban Tehrân) Irán fővárosa, Teherán tartomány központja. Lakóinak száma a 2020-as évek közepén közel 10 millió fő, az agglomerációval együtt kb. 15 millió fő.
A város nevének eredete nem tisztázott, etimológiájáról több elmélet is létezik. A legvalószínűbbnek tartott teória szerint a Tiran/Tirgan szóból származtatható, amelynek jelentése „Tir hajléka”. (Tir a zoroasztriánusok istensége, a görög Hermész megfelelője.) Az ókori Parthiában létezett egy Tiran nevű település Mehran - azaz Mehr, a zoroászteri napisten hajléka - szomszédságában. Mindkettő falucska volt Ragesz (Réj) város közelében. Egy másik elmélet szerint Teherán jelentése „meleg hely”, szemben a „hideg helyekkel”, mint amilyen például Semirán.
Éghajlata száraz kontinentális. A nyár általában forró és száraz, nagyon kevés az eső, a relatív páratartalom általában alacsony, az éjszakák hűvösek. A legtöbb csapadék késő ősztől tavasz közepéig fordul elő, de nincs különösebben esős hónap. A legmelegebb hónap a július (átlagos minimum hőmérséklet 26 °C, az átlagos maximum hőmérséklet 36 °C), a leghidegebb a január (átlag minimum hőmérséklet -1 °C, az átlagos maximum hőmérséklet 8 °C). A legmagasabb, valaha mért hőmérséklet 43 °C volt, a legalacsonyabb pedig -17 °C.
| Hónap | Átlagos minimum (°C) | Átlagos maximum (°C) |
|---|---|---|
| Január | -1 | 8 |
| Július | 26 | 36 |
Teherán történelme
A feltárások szerint Teherán helyén már i. e. 6000 körül is éltek emberek. A 9. században Teheránt faluként ismerték és jelentősége eltörpült a szomszédos Réj városé mellett, amely a mongol hódítás előtti időszakban élte virágkorát. A mongol uralom idejéből származó források "Ragesz Tehránja" néven említik. Valószínűleg Don Ruy Gonzáles de Clavijo, a kasztíliai király követe volt az első európai, aki meglátogatta Teheránt, amikor 1404 júliusában, útban Szamarkand felé megállt itt.
A 17. században Teherán a Szavafida-dinasztia uralkodóinak székhelye lett. I. Tahmászp bazárt építtetett itt és falat a város köré. I. Abbas uralkodása alatt a város jelentősége tovább nőtt.
A 18. század elején Karím zand kán elrendelte, hogy palotát és kormányzati épületet húzzanak fel Teheránban, később mégis Sirázba költöztette kormányát. Teherán 1795-ben végül Perzsia fővárosává vált, miután Aga Mohamed Kánt, a Kádzsár-dinasztia alapítóját a városban koronázták királlyá.
A második világháború idején brit és szovjet csapatokat szállásoltak el a városban. Itt tartotta 1943-ban a teheráni konferenciát a három szövetséges vezető, Franklin D. Roosevelt, Winston Churchill és Joszif Sztálin.
A háborút követően a város régi építészeti szimbólumai Mohammad Reza Pahlavi iráni sah uralma áldozataivá váltak. A sah úgy gondolta, egy modern városhoz nem illenek olyan régi épületek, mint a Golesztán-palota nagy részei, a Takie-je Dovlat vagy a Tupkane tér. Ezért ezeket szisztematikusan lerombolták és modern épületeket húztak fel a helyükbe az 1950-es és 1960-as években.
1978. szeptember 8-án a sah elleni tüntetések lázongássá fajultak. A hadsereg többször is tüzet nyitott a tüntető tömegekre. Az 1980 és 1988 közt vívott irak-iráni háború alatt Teherán lakó- és ipari negyedeit ismételten Scud rakéta támadások érték, amelyek több ezer áldozatot követeltek.
Teherán modern arca
Teherán Irán legnagyobb városa, elővárosokkal a 2010-es évek végén mintegy 14 millió fő lakosú, és az egyik legnépesebb a világ nagyvárosai között. A sok mecseten kívül ezért több keresztény templom és zsinagóga is található Teheránban.
A Nemzeti bank koronaékszer-múzeuma rengeteg ékszert mutat be a 18. századtól kezdve.
Metróhálózatát már az 1970-es években elkezdték tervezni, de csak 2001-ben nyitották meg. A metró fejlesztését akadályozta az Iszlám Forradalom és az Irak-iráni háború. A metró kései elkészülte a buszok forgalmát növelte meg, amik többnyire nagy távolságú útvonalakon járnak. Mindez nagy légszennyezettséghez vezetett a városon belül.