A walesi bárdok legendája I. Eduárd angol király uralkodásához kapcsolódik, aki állítólag ötszáz walesi bárdot végeztetett ki. Ez a tragikus esemény ihlette Arany Jánost is, aki megírta híres balladáját, A walesi bárdokat. A történelem és a monda szerint Eduárd király Wales meghódítása után félt a walesi nép ellenállásától, ezért végeztette ki a bárdokat, hogy elhallgattassa a nemzeti büszkeséget és az angol uralom elleni lázadás szikráját.

Arany János és a "tereh" szó
A magyar nyelv egyik legnagyobb alakja, Arany János gazdag szókincsével és a nyelv mély ismeretével írt. Azonban a "tereh" szó használata Arany János A walesi bárdok című balladájában vitákat váltott ki. A vita abból fakad, hogy a mai olvasók számára a "tereh" szó leginkább a "teher" szinonimájaként ismert, amely a nehézséget, a terhelést jelenti. Azonban a szövegkörnyezetben, ahol a lakoma bőségét írja le Arany ("S mind, amiket e szép sziget Ételt-italt terem, S mind, ami bor pezsegve forr Túl messzi tengeren. Ti urak, ti urak! hát senki sem Koccint értem pohárt? Ti urak, ti urak!… ti velsz ebek! Ne éljen Eduárd? Vadat és halat, s mi az ég alatt Szem-szájnak kellemes, Azt látok én: de ördög itt Belül minden nemes. Ti urak, ti urak! hitvány ebek! Ne éljen Eduárd? Hol van, ki zengje tetteim - Elő egy velszi bárd! Egymásra néz a sok vitéz, A vendég velsz urak, Orcáikon, mint félelem, Sápadt el a harag. Szó bennszakad, hang fennakad, Lehellet megszegik. - Ajtó megől fehér galamb, Ősz bárd emelkedik."), a "nézni is tereh" kifejezés, vagyis "olyan bőséges, hogy már nézni is teher" értelmet nyer, ami a szemlélő számára megterhelő lehet a sok látnivaló miatt.
A filológusok véleménye szerint a "lectio difficilior" (nehezebb olvasat) elve alapján a nehezebben érthető szöveghelyek triviálisabbá válása a szövegromlás tipikus iránya. Ha a mai olvasónak a "gyönyörűség" illene a szövegbe a "fárasztóság" helyett, akkor óvatosan kell eljárni a következtetések levonásával.
Arany János valószínűleg archaizálni akart, ahogy más történeti műveiben is tette. A "tereh" szó régi, archaikus jelentése valóban a "gyönyörűség" volt, innen ered a "terhes" szó (terhesség) is, ami nem a magyar nyelv újítása. Történelmi szövegek is támasztják alá ezt a jelentést, például egy 1746-os szövegben a "tereh hordozására rendeltetett" szolgákról írnak, ahol a "tereh" egyértelműen "terhet" jelent. Egy másik 1798-as szövegben pedig az "örökös több tereh fizetéssel nem tartozik" olvasható, ahol szintén a "teher" értendő alatta.

A walesi bárdok balladája
Arany János A walesi bárdok című balladájában az angol király, Eduárd, hódítóként érkezik Walesbe. A leigázott földet szemlélve érzi az alattvalók gyűlöletét, ami a lakoma bősége ellenére is érezhető. Ezt követően követeli, hogy hozzanak elé énekeseket, akik megünneplik győzelmét. Azonban ahelyett, hogy dicsérnék a királyt, a bárdok váddal illetik őt tetteiért. Az első bárd a nép ezreinek lemészárlásával vádolja Eduárdot, a második pedig a gyászolók sorsára terjeszti ki a bűnt, míg a harmadik megátkozza a királyt.
Eduárd király dühe és elkeseredése csak nő, amikor szembeszállnak vele. Az első bárdot máglyára küldi, a másodikat pedig utána. A harmadik bárd szavai után pedig meghozza a rettenetes ítéletet: máglyán égessenek meg minden walesi énekest, aki parancsának ellenszegül. Ötszáz bárd vállalja a vértanúságot, dalolva mennek a lángokba, de egy sem hajlandó Eduárdot éltetni.
Arany János: A walesi bárdok | Epikus Megzenésített Ballada | Hang-Líra
A ballada végén az átok beteljesedik: Eduárd király megőrül, és fülében örökre ott zeng a máglyára küldött bárdok kórusa. A hódító lélekben összeroppan, a győztesből legyőzött válik. A vers befejezése a zsarnokság elleni tiltakozás és a nemzeti emlékezet erejének szimbóluma.
A balladai szerkezet és üzenet
A walesi bárdok műballada, amely egyesíti a drámai párbeszédet, a lírai elemeket és az epikus elbeszélést. A cselekmény három fő egységre bontható: az angol király új tartományának szemlélése, a bárdok ellenállása és a király bosszúja. A ballada több pontján is fordulattal találkozunk, amelyek fokozzák a feszültséget és a drámai hatást.
Arany János a verselést is mesterien használja. A rímek, a belső rímek és az ismétlődések mind hozzájárulnak a ballada zenei hatásához és a feszült hangulat megteremtéséhez. A "tereh" szó használata, bár felvetett kérdéseket, a korabeli nyelvhasználatot és Arany szándékait tükrözi, miszerint archaikus elemekkel gazdagította a művet.
A ballada nemcsak egy történelmi esemény feldolgozása, hanem egyben a zsarnokság elleni tiltakozás és a nemzeti emlékezet fontosságának hangsúlyozása is. Arany János, bár tartózkodott a politikától, A walesi bárdok című művével burkoltan fejezte ki ellenállását a magyarországi elnyomással szemben az 1848-49-es szabadságharc leverése után.
