Teher Alatt Nő a Pálma: Döntéshozatal és Kihívások Magyarországon

A magyar politikai életben gyakran emlegetett mondás, miszerint „teher alatt nő a pálma”, jól jellemzi azokat a kihívásokat és körülményeket, amelyek között a törvényhozás és a stratégiai döntéshozatal zajlik. A parlamenti határozatok, bár nem rendelkeznek törvényi erővel, mégis iránymutatást adnak a kormányzati munkának, és rávilágítanak azokra a területekre, amelyek kiemelt figyelmet igényelnek.

A tavalyi évben 144 országgyűlési határozati javaslat terjesztetett a Tisztelt Ház elé, melyek közül 106 kapott zöld utat. A Fidesz és a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) által fémjelzett 30 indítványból mindössze 9 ért révbe. Érdekesség, hogy csak azok az indítványok szereztek parlamenti többséget, amelyekhez - a „menteni, ami menthető” elven - sikerült az MSZP képviselőinek támogatását is megnyerni. Ez a toldozás-foldozás ellenére is azt igazolja, hogy „kötözött lábbal is tánc a tánc!”. Fontos azonban megjegyezni, hogy az országgyűlési határozatok valójában nem törvények, a „bólogatáson” kívül érdemi cselekvésre nem kötelezték sem a kormányt, sem hűbéres támogatóit.

Parlamenti Indítványok Statisztikája (2011)

A Jövő Reményében: Fenntarthatósági Stratégiák

Nagy Andor (KDNP), Ékes József (Fidesz), Szili Katalin, Tóbiás József (MSZP) és Velkey Gábor (SZDSZ) „Magyarország fenntarthatósági helyzetéről és az abból adódó feladatokról” címmel terjesztette indítványát. A javaslat célja, hogy Magyarország hosszú távú stratégiájának megalapozása érdekében az Országgyűlés kérje fel a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanácsot egy társadalmi vita segítésére és koordinálására. A vita tapasztalatairól összegző jelentést kell készíteni, kidolgozni a fenntartható fejlődés nemzeti stratégiai irányait, és legkésőbb 2010. december 15-ig az Országgyűlés elé terjeszteni. Az indítványt 331 igen szavazat mellett 10 ellenszavazat és 1 tartózkodás kísérte. Érdekesség, hogy az SZDSZ „krémje” - Geberle Erzsébet, Gusztos Péter, Hankó Faragó Miklós, Horn Gábor, Ikvai-Szabó Imre, Kovács Kálmán, Magyar Bálint, Pető Iván, Sándor Klára - ellene szavazott, és meglepetésre dr. Vitányi István (Fidesz) is. Tartózkodott Gulyás József (Független).

Teendők a Határ Mentén: Közlekedési Kapcsolatok Erősítése

Szászfalvi László (KDNP), Matolcsy György (Fidesz) és Baráth Etele (MSZP) szorgalmazta a szomszédos országokhoz fűződő közlekedési kapcsolataink erősítését. A határozati javaslat konkrét célkitűzéseket fogalmazott meg, és felkérte a kormányt, hogy készítsen megvalósítási tervet, amely tartalmazza a fejlesztések konkrét megjelölését, költségigényét, és azt terjessze az Országgyűlés elé. Az indítvány kitér a Romániával és Horvátországgal közös határszakaszokon új közlekedési kapcsolatok létrehozására, a Szerbiával és Ukrajnával közös határszakaszokon a meglévő ideiglenes határátmenetek állandósítására, valamint a közforgalmú személyszállítás soron kívüli kezelésére.

A javaslat részletezi továbbá a kishatár-forgalomban alkalmazandó, az egyes országok tarifa- és kedvezményrendszerével harmonizáló új rendszer bevezetését, amely attraktívvá tenné a tömegközlekedést az egyénivel szemben. Tárgyalások kezdeményezésére is felkéri a kormányt a szomszédos országok illetékes közlekedési hatóságaival, a finanszírozás és utazásösztönzés lehetséges alternatíváinak vizsgálatára, valamint a szükséges jogszabályi háttér megteremtésére. Kiemelt feladat a határon átnyúló utazásokat elősegítő vasúti tarifarendszerre vonatkozó javaslat elkészítése, és a menetrendek határmenti igényeket jobban figyelembe vevő ésszerűsítése. Végül, de nem utolsósorban, a kishatár-térségekben a nemzeti engedélyekkel rendelkező áruszállítás lehetőségét is vizsgálni kell, mivel ez a jelenlegi szabályozás szerint csak nemzetközi engedélyekkel és adminisztrációval végezhető. Ezt a határozati javaslatot 342 igen szavazat mellett mindössze az SZDSZ képviselői nem támogatták.

Panamák Nyomában: Sukorói Beruházás Vizsgálata

A „King's City” elnevezésű, Sukoró község külterületén megvalósuló turisztikai projekt kapcsán számos, az állam vagyonvesztését előidéző visszaélésről szóló hír látott napvilágot. A Központi Nyomozó Főügyészség különösen nagy, mintegy 500 millió forintos vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés gyanúja miatt indított nyomozást. Cser-Palkovics András (Fidesz) indokoltnak tartotta a kormányzat felelősségét feltáró parlamenti vizsgálóbizottság felállítását, melynek feladata a körülmények tisztázása és a következő kérdések megválaszolása lenne:

• A sukorói beruházásra tekintettel alkották-e a Veres János által előkészített vagyontörvényt, amely megteremtette a verseny nélküli földcsere lehetőségét?
• Milyen pénzügyi összefonódás állt Bajnai Gordon akkori nemzeti fejlesztési és Veres János akkori pénzügyminiszter „King's City-vel” kapcsolatos együttműködése mögött?
• Milyen számítások alapján állapította meg a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. az albertirsai, illetve pilisi telek-együttes csereértékét?
• Miért olyan feltűnően nagy a különbség az ingatlanok értéke, és a korábban az állam saját tulajdonú ingatlanaként eladott, hasonló fekvésű ingatlanok ellenértéke között?
• Ki határozta meg a pályázat kiírásának és megnyerésének feltételeit?
• Mikor kezdődtek meg a tárgyalások Joav Blum üzletemberrel a kiemelt beruházás megvalósításáról, illetve a telkek cseréjéről?
• Milyen döntési joggal rendelkezett az ügyben Bajnai Gordon és milyennel Veres János?
• Milyen indokok alapján minősítette a kormány a „King's City”-t kiemelt fontosságú nemzetgazdasági beruházássá?

Az Országgyűlés az indítványt ellenszavazat és tartózkodás nélkül elfogadta.

A Tanyák Védelmében: Nemzeti Értékek Megőrzése

Medgyasszay László (KDNP), Lezsák Sándor, Ángyán József, Bagi Béla, Balogh József, Bányai Gábor (Fidesz), Bodó Imre, Czerván György, Ékes József, Font Sándor, Fülöp István, Jakab István, Járvás István, Kékkői Zoltán József, Nógrádi Zoltán, Örvendi László József, Turi-Kovács Béla (Fidesz), Bedő Tamás, Borenszki Ervin, Csontos János, Demendi László, Frankné Kovács Szilvia, Garai István Levente, Godó Lajos, Herbály Imre, Karsai József, Kis Péter László, Zatykó János, Paizs József (MSZP), Velkey Gábor (SZDSZ), Lengyel Zoltán (Független) országgyűlési határozati javaslata a tanyák, a tanyás térségek védelme és fejlesztése, a tanyavilágban még meglévő nemzeti értékeink megőrzése és legfőképpen az ott élők iránti társadalmi törődés és szolidaritás kifejezése érdekében született. A javaslat kiemeli, hogy tanyás vidékeink léte és jövője fenyegetett állapotban van, fenntarthatósági esélyei pedig folyamatosan romlanak.

A javaslat értelmében a tanyák és tanyás térségek megőrzésére, továbbá fejlesztésére irányuló célok megvalósítása érdekében át kell tekinteni és össze kell hangolni a vidékfejlesztési, területfejlesztési, mezőgazdasági, infrastrukturális, energetikai, önkormányzati, környezetvédelmi, vízgazdálkodási, táj- és természetvédelmi, építésügyi, oktatási, szociális, kulturális és munkaügyi szakpolitikákat, szabályozó rendszereket és támogatási formákat. Az Országgyűlés kinyilvánítja, hogy a tanya, a tanyás településrendszer és gazdálkodási forma a magyar nemzeti örökség része, amelynek fennmaradása, új életre keltése és fejlesztése nemzeti érdek. A kormányt felkérik, hogy az eddig elvégzett kutatások eredményeire támaszkodva a hazai tanyák és tanyás térségek helyzetéről, legfontosabb problémáiról és az azok megoldása érdekében eddig tett kormányzati lépésekről 2009. szeptember 15-ig készítsen átfogó jelentést, és azt nyújtsa be a Magyar Országgyűlésnek. Továbbá, 2009. november 30-ig készítsen a különböző szakpolitikákat integráló átfogó cselekvési tervet a tanyák és tanyás térségek megőrzésére és fejlesztésére. Ezt az indítványt egyetlen ellenszavazat vagy tartózkodás nélkül, mindenki támogatta.

Üvegházban Magyarország: Éghajlatvédelmi Kerettörvény

Az ENSZ egyik tudóscsoportja megállapította, hogy a klímaváltozás a biológiai sokszínűségre, azaz az élővilág fajgazdagságára gyakorolt hatása szempontjából Magyarország Európa egyik legsérülékenyebb országa. Ennek okán Nagy Andor (KDNP), Ékes József (Fidesz), Szili Katalin, Tóbiás József (MSZP), Velkey Gábor (SZDSZ) és Katona Kálmán (Független) határozati javaslata az éghajlatvédelmi kerettörvény előkészítését próbálta siettetni. A kerettörvénynek átfogó megoldást kell nyújtania az éghajlatváltozással összefüggő ökológiai, társadalmi és gazdasági problémákra, figyelembe véve a hazai adottságokat, valamint a nemzetközi és európai közösségi együttműködésből adódó feltételeket.

A javaslat szerint a törvénynek:

• Meg kell határoznia az üvegházhatású gázok kibocsátásának 2050-ig történő lépcsőzetes csökkentésének magyarországi határértékeit.
• Alapot kell teremtenie egy olyan szabályozási rendszer bevezetéséhez, amely ütemezetten mérsékli a hazai társadalom összes fosszilis energiafelhasználását.
• Meg kell határoznia az éghajlatváltozás hatásaihoz való alkalmazkodás hazai feladatait, lehetőségeit és eszközeit.
• Javaslatot kell tennie Magyarország természetes növénytakarójának szükséges mértékű rekonstrukciójára.
• Keretet kell teremtenie a fenntartható módon megtermelt megújuló energiaforrások felhasználásának bővítését, illetve az energiatakarékosság és energiahatékonyság javítását szolgáló hatékonyabb szabályozás kialakításához.
• Hozzá kell járulnia a társadalmi igazságossághoz, a gazdaság élénkítéséhez és a foglalkoztatás növeléséhez.
• Meg kell határoznia az éghajlatváltozáshoz kapcsolódó társadalmi tudatosság erősítésével, illetve a kutatás-fejlesztéssel kapcsolatos feladatokat.

Egyedül Horn Gábor (SZDSZ) tartotta támogatásra érdemtelennek az indítványt.

Soros Found Management: Vizsgálóbizottság Létrehozása

Ágh Péter (Fidesz) a Soros Found Management LLC magyarországi káros pénzügyi tevékenységeit feltáró vizsgálóbizottság létrehozását szorgalmazta. Előterjesztésében hangsúlyozta, hogy a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete által lefolytatott vizsgálat eredménye is rámutatott, hogy a Soros Found Management LLC állt az OTP elleni 2008. október 9-i támadások mögött. Ekkor a magyar fizetőeszköz ellen is összehangolt spekuláció valósult meg, melynek hatására jelentősen gyengült a forint. A nemzeti fizetőeszköz gyengülése az ország iránti bizalmat, a legnagyobb hazai bank papírjainak esése pedig a bankrendszer stabilitását veszélyeztették. Az eset kapcsán született elmarasztaló hatósági határozat és pénzbírság szükséges, de nem elégséges következménye a tőkepiacot ért támadásnak.

A vizsgálat tárgya különösen a következő kérdések megválaszolása lenne:

• A 2008. szeptemberi időszaktól az ügyben érintett piaci szereplők részt vettek-e a hazai deviza kereskedelmében, illetve milyen szerepet töltöttek be a piaci forgalom befolyásolásában?
• Van-e összefüggés az OTP meggyengítése és a MOL Zrt. részvényeladási tranzakciója között?

A vizsgálóbizottság feladata kell, hogy legyen a történtek alapos kivizsgálása, a felelősök megnevezése és a hasonló támadások elleni jövőbeni hatékony fellépés. Nem volt meglepetés, hogy Schiffer János (MSZP), Dávid Ibolya (Független/MDF), Béki Gabriella, dr. Bőhm András, dr. Eörsi Mátyás, dr. Fodor Gábor, Geberle Erzsébet, Gulyás József, Hankó Faragó Miklós, Kóka János, Kovács Kálmán, Magyar Bálint, Molnár Lajos, Pető Iván, Velkey Gábor, Világosi Gábor (SZDSZ) nem támogatta az indítványt.

Kábítószer: Új Nemzeti Stratégiai Program

„A kábítószer-probléma visszaszorítása érdekében készítendő új nemzeti stratégiai programról” szólt Móring József Attila (KDNP), Cser-Palkovics András, Spiák Ibolya (Fidesz), Halmai Gáborné, Tóth István, Winkfein Csaba (MSZP), Gusztos Péter (SZDSZ), Pettkó András (MDF) indítványa. A kábítószer-használat és kereskedelem kedvezőtlen hatásainak csökkentése kizárólag egységes szerkezetű és szemléletű, stratégiai elemeket megvalósító együttműködéssel érhető el. Ennek érdekében az Országgyűlés felkéri a kormányt, hogy a 2010-től esedékes nemzeti stratégiai programot készítse elő és terjessze az Országgyűlés elé. Még a liberálisok sem voksoltak ellene.

tags: #teher #alatt #no #a #palma #arnold