A szerződés a felek kölcsönös és egybehangzó akaratnyilvánítása, amely kötelezettségeket keletkeztet. A szerződés tartalmát a felek - a kógens jogszabályi rendelkezések szabta korlátok között - szabadon állapíthatják meg. Azonban előfordulhat, hogy a szerződésben foglalt kötelezettséget azért nem tudja a fél teljesíteni, mert az lehetetlenné vált, vagy a másik fél szerződésszegést követ el. Ebben a cikkben részletesen tárgyaljuk a szerződés okafogyottá válásának eseteit, különös tekintettel a késedelemre, valamint a lehetséges jogi következményekre és eljárásokra.
A szerződés létrejötte és tartalma
Az új Ptk. is változatlanul a konszenzuális szerződések elvi alapján áll, vagyis a szerződés létrejöttéhez nem szükséges a dolog átadása vagy más reálcselekmény, hanem elegendő a felek akaratának kölcsönös és egybehangzó kifejezése (konszenzus).
A konszenzusnak a lényeges és a bármelyik fél által lényegesnek minősített kérdésekre kell kiterjednie. Az ellenszolgáltatásban való megállapodás mindig lényeges kérdés, anélkül a szerződés nem jön létre. Az a kérdés tekintendő „lényegesnek minősítettnek”, amellyel kapcsolatban a fél egyértelműen kifejezésre juttatta, hogy az adott kérdésben való megállapodás hiányában a szerződést nem kívánja megkötni.
A jogszabály által kötelezően (vagyis kógensen, eltérést nem engedő módon) meghatározott szerződési tartalom azonban a szerződés részévé válik. Ez egyrészt azt jelenti, hogy a jogszabály által rendezett kérdésekben a feleknek nem is kell külön megállapodniuk, másrészt pedig azt, hogy a szerződés akkor is a kötelező jogszabályi tartalommal jön létre, ha a felek netán a tiltás ellenére mégis eltérően rendelkeznek.
A szerződés létrejöttéhez ajánlat tétele és annak elfogadása szükséges. Az ajánlat szerződés megkötésére irányuló szándékot egyértelműen kifejező, a lényeges kérdésekre kiterjedő olyan jognyilatkozat, amely ajánlati kötöttséggel jár. Az ajánlatot az azzal való egyetértést kifejező jognyilatkozattal lehet elfogadni.
A hallgatás azonban csak a felek kifejezett előzetes megállapodása alapján minősül elfogadásnak. Az üzleti életben gyakori, hogy a szóban kötött szerződés csak a megállapodás lényegi elemeire terjed ki, valamelyik fél azonban a szerződéskötést követően késedelem nélkül, részletesen írásba foglalja a megállapodást és megküldi azt a másik félnek. Az új Ptk. rendezi azt az esetet, ha az ilyen írásbeli „megerősítés” eltér a szóbeli megállapodástól. Ha az eltérés (kiegészítés, módosítás) lényegesnek nem minősülő kérdésekre vonatkozik, akkor az a szerződés részévé válik, feltéve, hogy a másik fél késedelem nélkül nem tiltakozik ellene.
A szerződést csak akkor kell írásban megkötni, ha azt a jogszabály rendeli, vagy ha a felek kifejezetten ebben állapodnak meg. Írásbeli alakhoz kötött szerződés megkötésére ajánlatot és elfogadó nyilatkozatot is csak írásban lehet tenni. Ha a szerződés írásbeli alakhoz kötött, akkor legalább a szerződés lényeges tartalmát írásba kell foglalni, és a szerződő feleknek az okiratot alá kell írniuk. Az alakiság megsértésével kötött szerződés semmis.
Szerződésszegés és annak típusai
A Polgári Törvénykönyv (Ptk.) meghatározása szerint a szerződésszegés akkor következik be, amikor valamelyik szerződő fél nem teljesíti a szerződésben vállalt kötelezettségeit a megállapodás szerinti módon, időben vagy minőségben.
A szerződésszegésnek több fajtája van:
- Nem teljesítés: Akkor beszélünk nem teljesítésről, ha a kötelezett nem teljesít semmit a szerződésben vállalt kötelezettségeiből. A teljesítés elmaradása végleges, azaz nincs esély arra, hogy a jövőben a kötelezett teljesítse a kötelezettségeit.
- Késedelem: A késedelem a szerződésszegés egyik típusa, amely akkor áll fenn, ha az egyik szerződő fél nem teljesíti a szerződésben vállalt kötelezettségeit a meghatározott időben.
- Kötelezetti késedelem: Akkor áll fenn, ha a kötelezett nem teljesíti a kötelezettségét a szerződésben vagy a jogszabályban meghatározott határidőn belül.
- Jogosulti késedelem: Akkor áll fenn, ha a jogosult nem veszi át a teljesítést, vagy nem biztosítja azokat a feltételeket, amelyek szükségesek az adós részéről a teljesítéshez.
- Hibás teljesítés: Akkor áll fenn, ha a szerződő fél ugyan teljesít a szerződésben vállalt kötelezettségét, de nem a szerződésben vagy jogszabályban meghatározott minőségben vagy mennyiségben.
- Jogellenes magatartás: A szerződésszegés súlyos esetei közé tartozik, amikor az egyik fél olyan cselekményt vagy mulasztást követ el, amely ellentétes a szerződés rendelkezéseivel vagy a vonatkozó jogszabályokkal, és amely akadályozza vagy ellehetetleníti a szerződés céljának megvalósulását.
A késedelem esete és a felelősség alóli mentesülés
Szerződésszegés (például késedelem, hibás teljesítés) esetén a kötbér is felmerülhet. A mentesítő okok fennállásának bizonyítási terhe a szerződésszegő felet terheli. Az ilyen jellegű kimentési okok egyik esete lehet a vis maior, amely fogalom nem került jogszabály által meghatározásra, így bírói mérlegelés kérdése az adott tényállás vis maiornak való minősítése. A járványok, mint például a COVID-19, gyakran minősülnek vis maiornak, azaz a kötelezett ellenőrzési körén kívül eső körülménynek.
A felelősség alóli mentesülés feltétele a szerződésszegés bekövetkezte és az azt kiváltó ok (vis maior helyzet) közötti ok-okozati összefüggés bizonyítása. Ténybeli okozatosság fennállása szükséges, tehát megállapíthatónak kell lennie, hogy adott előzmény nélkül a szerződésszegés nem következett volna be. További mentesülési feltétel a szerződésszegést kiváltó okra való hatás hiánya. Itt fontos megjegyezni, hogy az előre nem láthatóság a szerződésszerű teljesítést akadályozó körülmény tekintetében álljon fenn, és ne a kárkövetkezményre vonatkozóan.
A „nem volt elvárható, hogy a körülményt elkerülje, vagy a kárt elhárítsa” feltétel esete annyiban eltér az előző kritériumoktól, hogy ennek már a szerződésszegés időpontjában kell teljesülnie. A szerződésszegő kötelezettől elvárható magatartásnak mind a kármegelőző, mind a kárelhárító cselekmények során teljesülnie kell.
Például, amennyiben a megbízott a szerződés alapján gondos eljárás követelményének eleget tett, úgy a szerződésszegésért való felelősség sem terheli.
A szerződés lehetetlenné válása
A szerződésben vállalt kötelezettségeket a szerződésben és a jogszabályokban előírtak szerint kell teljesíteni. Azonban előfordulhat, hogy a szerződésben foglalt kötelezettséget azért nem tudja a fél teljesíteni, mert az lehetetlenné vált.
A szerződés lehetetlenné válásához vezető okok sokfélék lehetnek:
- Fizikai lehetetlenülés: Fizikailag nem lehetséges a szerződés teljesítése, ha például a szerződés tárgya már nem áll rendelkezésre. Ilyen lehet, ha például a szerződésben átruházni kívánt műalkotás megsemmisült.
- Jogi okból történő lehetetlenülés: Lehetetlenné válhat a szerződés teljesítése jogi okból is. Ilyen eset lehet például, ha időközben bekövetkezett jogszabályváltozás miatt nem képes a fél a szerződésben vállaltak teljesítésére.
- Gazdasági okból vagy más érdekből bekövetkező lehetetlenülés: Ide olyan esetek tartoznak például, amikor a szerződés megkötését követően olyan gazdasági, piaci változások következnek be, amelyek miatt a szerződés teljesítése nem lehetséges, vagy az rendkívüli nehézséggel járna.
Ha a szerződő felek bármelyike tudomást szerez a teljesítés lehetetlenné válásáról, késedelem nélkül köteles erről a másik felet értesíteni. Ha a szerződés teljesítése lehetetlenné vált, a szerződés megszűnik. A további következmények pedig attól függenek, hogy a lehetetlenülésért ki volt a felelős.
- Ha egyik fél sem tehető felelőssé: A szerződő feleknek el kell számolniuk egymással. Ha az egyik fél a vállalt szolgáltatását - akár részben - már teljesítette, akkor ennek ellenértékét a másik félnek meg kell térítenie.
- Ha csak az egyik fél felelős: A vétlen fél mentesül a szerződésből származó kötelezettségei alól. Az érintett akkor tekinthető vétlennek, ha a lehetetlenülés oka ellenőrzési körén kívül eső, és a szerződéskötés időpontjában előre nem látható körülmény volt, továbbá nem is volt elvárható, hogy e körülményt elkerülje vagy elhárítsa.
- Ha mindkét fél felelős: Ebben az esetben a közrehatásuk aránya a lényeges, ugyanis a lehetetlenné válásból eredő kárukat a közrehatás arányában követelhetik egymástól.
Sajátos esetet teremt, ha vagylagos szolgáltatások közül valamelyik teljesítése lehetetlenné válik. A vagylagos szolgáltatás azt jelenti, hogy a szerződésben a felek többféle szolgáltatást határoztak meg, amelyek közül a felek egyike választhat. Ha a vagylagos szolgáltatások közül valamelyiknek a teljesítése lehetetlenné válik, a szerződés a többi szolgáltatásra korlátozódik.
A szerződésmódosítás és -megszüntetés
A szerződéskötési szabadság elvéből következően a szerződés módosítása elsősorban a felek kompetenciakörébe tartozik. Konszenzusos megállapodással a felek jogában áll a korábban kötött szerződés rendelkezéseit módosítani az újonnan kialakult helyzethez alkalmazkodva. Fő szabály, hogy a szerződésmódosítást olyan alakban kell megtenni, amilyen módon a szerződést megkötötték.
Amennyiben a felek nem tudnak megegyezni a módosítás tekintetében, abban az esetben a bíróság is jogosult a szerződés módosítására. A bírói eljárás egyik fő szempontja, hogy a módosításból fakadóan egyik fél lényeges jogi érdeke se sérüljön. Ennek meghatározását az mutatja be legjobban, hogy a jogszabályi rendelkezés elsődleges funkciója a szerződéskötéskori szerződéses érdekegyensúly helyreállítása.
A körülmények változásában visszatérő szempont a felróhatóság. A szerződésmódosítás gyakorlatának további korlátai, hogy a jogalkotó akaratával párhuzamosan a visszamenőleges hatályú módosítása nem lehetséges, továbbá a már megszűnt szerződések módosítására sincs mód.
A szerződésszegés következménye lehet bizonyos esetekben a szerződés megszüntetése (felmondás, elállás). Ha a szerződés teljesítése lehetetlenné vált, a szerződés megszűnik. A vállalkozási szerződés felmondása alatt értjük azt a másik félhez címzett jognyilatkozatot, amely megszünteti a szerződést a jövőre nézve. A vállalkozási szerződés felmondása történhet egyrészt a megrendelő által, aki a teljesítés megkezdését követően a teljesítésig a szerződést bármikor felmondhatja, azonban ilyenkor gondoskodnia kell a vállalkozó kártalanításáról.
Példa a hibás teljesítésre és a jogi lépésekre
Egy konkrét eset alapján, ahol a vállalkozó hibásan teljesítette a tetőszerkezet cseréjét, és a beázás miatt jelentős károk keletkeztek:
A levél alapján a vállalkozó a szerződést hibásan teljesítette. A hibás teljesítés miatt (kellék)szavatossági és kártérítési felelősséggel tartozik a megrendelő felé. Ebben az esetben követelhetik a hiba kijavítását, és ha ezt a vállalkozó nem teszi meg, igényelhetik a vállalkozói díj arányos csökkentését, illetve a hibát a vállalkozó költségére mással kijavíttathatják. Ezen túl természetesen követelhetik mindazon káruk megtérítését, melyek a hibás teljesítéssel okozati összefüggésben merültek fel.
Lényeges szabály, hogy a hiba felfedezését követően késedelem nélkül közölni kell a hibát a vállalkozóval, és ezt természetesen írásban, tértivevényes levél útján célszerű megtenni, hogy utólag ne lehessen letagadni. Az igényérvényesítéssel nem szabad feleslegesen késlekedni, mert a szavatossági jogok elévülnek, a fogyasztó és vállalkozás közötti szerződés esetén a fogyasztó kellékszavatossági igénye például a teljesítés időpontjától számított két év alatt évül el.
Ha a vállalkozó nem hajlandó kijavítani a hibát, nincs más lehetőségük, mint azt mással elvégeztetni és a vállalkozótól minden ezzel összefüggésben felmerült költséget és kárt behajtani. Annak érdekében azonban, hogy a vállalkozóval szembeni igényérvényesítésük a későbbiekben eredményes lehessen, tértivevényes levélben közöljék vele a hibákat és határidő megjelölésével szólítsák fel azok kijavítására.
Jogkövetkezmények és szankciók
A szerződésszegés jogkövetkezménye elsősorban attól tehető függővé, hogy a szerződésszegés mely esetével állunk szemben. Továbbá a szerződésszegés szankciójának a mértékét az eset súlyossága is befolyásolja.
- Kártérítés: Ha a szerződésszegés miatt a jogosultnak kára keletkezik, követelheti annak megtérítését az adóstól.
- Elállás: A jogosult elállhat a szerződéstől, ha a szerződésszegés jelentős érdeksérelmet okoz számára.
- Felmondás: Bizonyos esetekben a jogosult felmondhatja a szerződést, ami a jövőre nézve szünteti meg a szerződést.
- Kijavítás vagy kicserélés: Hibás teljesítés esetén a jogosult kérheti a hiba kijavítását vagy a hibás termék kicserélését.
- Késedelmi kamat: Késedelem esetén a jogosult késedelmi kamatot követelhet az adóstól a késedelem időtartamára.
- Jogosultságok korlátozása: A szerződésszegésért felelős fél jogosultságai korlátozhatók lehetnek.
- Póthatáridő tűzés: Néhány esetben a szerződésszegés miatt a jogosult köteles lehetőséget adni a kötelezettnek, hogy javítsák ki a hibákat, vagy pótolják a hiányosságokat.
- Bírósági eljárás: Ha a felek nem tudnak megegyezni a szerződésszegés jogkövetkezményeiről, bírósági eljárás kezdeményezhető.