A gyermek születése az egyik legmeghatározóbb esemény egy család életében. Azonban a kilenc hónapnyi várakozás után, amikor végre megszületik a csöppség, az újdonsült szülőknek számos hivatalos és egészségügyi teendővel kell szembesülniük. Ezek elintézése és a baba ellátása rengeteg kihívás elé állítja mind mentálisan, mind fizikailag a családot. Cikkünkben részletesen bemutatjuk, milyen feladatok várnak a szülőkre a szülést követően, hogy a család zökkenőmentesen tudjon alkalmazkodni az új élethelyzethez.
Egészségügyi teendők a kórházban és otthon
A szülés alatti és közvetlen teendők
Magyarországon az újszülöttek mintegy 9%-a koraszülött, de még az érett újszülöttek közel 10%-a is azonnali szakszerű beavatkozást igényel a születés során és azt követően. Emiatt minden szülés esetén fel kell készülni az esetleges szövődményekre, biztosítani kell a tárgyi feltételeket, és jelen kell lennie újszülött-újraélesztésben jártas személynek is. A szülés alatt jelentkező szövődményes esetekben a megszületést követő másodpercekben dőlhet el az újszülött életben maradásának kérdése és további életminősége is.
A megszületést követő percek döntő jelentőségűek az újszülött ellátásában. A megfelelő ellátás - vagy annak elégtelensége - akár a teljes életére kihatással lehet. Az újszülöttek ellátása során a szakemberek arra törekednek, hogy az új környezethez való élettani alkalmazkodást segítsék, azonban az anya-gyermek kötődés kialakulását felesleges vizsgálatokkal ne zavarják meg.
Amennyiben egészséges az újszülött (időre született, megfelelő a légzése és jó az izomtónusa), akkor az elengedhetetlen fontosságú bőrkontaktus kialakítása érdekében mielőbb az anya mellkasára helyezendő. Az anya mellét célszerű felszabadítani, hogy az újszülött keresőmozdulataival akár már ekkor elkezdhessen szopni.
A szülést követően kötelezően elvégzendő, alapvető teendők:
- Lehűlés elleni védelem: szárazra törlés és amennyiben szükséges, melegítés (előmelegített takaróval).
- A köldökzsinór késői ellátása: a köldökzsinórt megszületés után nem egyből szorítják le és vágják át, hanem megvárják, amíg a pulzációja spontán csökken. Az elmúlt években a WHO mellett több nemzetközi ajánlás is a késői köldökzsinór-ellátás mellett foglalt állást, hiszen ez az újszülöttre számos pozitív hatással van.
- A szem ellátása: a gonorrhoeás conjunctivitis megelőzése érdekében fertőtlenítő vagy antibiotikumos oldattal kezelik az újszülött szemét.
Az első és ötödik percben szükség van az újszülött állapotának, élettani funkcióinak vizsgálatára. Ezt az ún. Apgar-teszttel végzik, amely öt különböző életfunkció egyidejű figyelését jelenti: szívműködés, légzés, izomtónus, reflexingerlékenység, bőrszín. Az értékelés során minden egyes szempontra 0, 1 vagy 2 pont adható, attól függően, hogy az újszülött állapota mennyire felel meg az elvártnak (0 - nem megfelelő, 1 - részben megfelelő, 2 - megfelelő). Ebből adódóan az eredmény 0 és 10 között lehet.
Már a szülést követően fontos az édesanyát korai szoptatásra bátorítani: az anya első teje a kolosztrum (előtej), amely fontos szerepet tölt be az újszülött egészségének megőrzésében és immunrendszerének erősítésében. A korai szoptatás az édesanyára is jótékony hatással van: a szoptatással termelődő oxitocin hormon hatására könnyebben húzódik össze a méh, így csökkenhet a szülés utáni vérzés mértéke.
Az újszülött első vizsgálata
Az újszülött első orvosi vizsgálatát a szülést követő órákban el kell végezni. A gyermekápoló születés után közvetlenül felméri az újszülött állapotát, megfigyeli a légzését, az izomtónusát és bőrének színét. Ha minden rendben van, akkor a kisbaba az édesanyával maradhat.
A szükséges vizsgálatok az alábbiakból állnak:
- Fizikális vizsgálatok (a bőr, fej, nyak, mellkas, szív, tüdő, has, hát, nemi szervek, végtagok, gerinc és csípő vizsgálata, a testjáratok átjárhatóságának ellenőrzése).
- A testméretek meghatározása.
- A kor meghatározása (gesztációs kor).
- A fejlettség meghatározása.
- Esetleges szülési sérülések vizsgálata.
- Veleszületett fejlődési rendellenességek vizsgálata.
Kórházi teendők és felkészülés a hazamenetelre
Az aranyóra eltöltése után az Újszülött Osztályon lemérjük a kisbaba paramétereit: a súlyát, a hosszát, a mell- és fejkörfogatát. A szülést követően a legtöbbször már nem fürdetjük meg az újszülöttet. A rooming-inben zajló ellátás (amikor az édesanya együtt van kisbabájával) alatt az édesanyát igyekszünk megtanítani az alapvető babagondozási feladatokra, a baba fogására, tartására, megmutatjuk a pelenkázást, a köldökápolást és a fürdetést is. A köldök szakszerű ápolásának nemzetközi ajánlása szerint szárazon, pelenkán kívül kell tartani a köldökcsonkot.
A hazabocsátás előtt megtörténik az anyagcsere-szűrővizsgálat, amire PKU-szűrésként is szoktunk utalni. Nagyon ritka anyagcsere-betegségeket szűrünk vele, sőt vizsgáljuk a veleszületett alacsony pajzsmirigyműködést is. Vizsgáljuk továbbá a babák hallását. Az ép hallás a beszédfejlődés alapja, ezért minden újszülöttnél kötelező elvégezni. Ha nem sikerül kimutatni az Újszülött Osztályon elvégzett vizsgálatkor, akkor egy hónapon belül ismétlésre van szükség. A látás vizsgálatát a gyermekorvos végzi a részletes gyermekorvosi vizsgálat keretében a távozás napján.
A babák a hazabocsátás előtt az Újszülött Osztályon megkapják az első kötelező védőoltást, a BCG-t, ez a TBC kórokozója ellen ad védelmet. Az oltást a picik a bal váll felső harmadába kapják, a védőoltás nem jár lázzal. Négy-hat hét múlva kicsi piros duzzanat jelenik meg, mely elfehéredhet, esetleg gennyes lesz, ami kifakadhat és hegesen gyógyul.
A kórházból való hazaengedést megelőzően az ápolószemélyzetnek meg kell győződnie arról, hogy az anya szakszerűen ápolja és táplálja újszülöttjét. Korai hazaengedés esetén a K-vitamin-pótlás szükségességéről, valamint a szűrővizsgálatok elvégzésének módjáról az anyát tájékoztatni kell.
Helyes mellretétel - szoptatási tippek
Teendők a gyermekágy ideje alatt (első 6 hét)
A szülés utáni első hat hetet gyermekágyas időszaknak is szokás nevezni. Ez az az idő, amely alatt az édesanya szervezete a szülést követően regenerálódik, és visszanyeri korábbi állapotát. A hatodik hét végére rendszerint normalizálódnak a hormonszintek, megszűnik a szülés utáni természetes vérzés, visszahúzódik a has, a gátseb begyógyul.
Miután a baba megszületett és mindketten hazaérkeztek a kórházból, 72 órán belül védőnői látogatásra számíthat. A védőnő a hazaengedésetek után - hétvége és munkaszüneti napok kivételével - 2 napon belül, majd a gyermek 6 hetes koráig hetente meglátogat titeket. A védőnő segít a felmerülő kérdésekben, és nyomon követi a gyermek fejlődését.
A gyermek születéséről értesítenetek kell a választott vagy a lakóhely szerint illetékes gyermekorvost, akivel az első találkozás időpontját is egyeztetni tudjátok. A házi gyermekorvost már a terhesség alatt érdemes kiválasztani. Ha a várandóság 34. hetéig nem választ házi gyermekorvost vagy választásáról nem nyilatkozik, a védőnő az EMMI rendelet értelmében a terhesgondozási kiskönyvben a területileg illetékes házi gyermekorvos nevét és elérhetőségét rögzíti.
A gyermek 1, 2, 3, 4, 6 és 9 hónapos korában kötelező szűrővizsgálaton kell részt vennetek a védőnőnél és a gyermekorvosnál. A szűrővizsgálatokon megmérik a gyermek súlyát, hosszát, és elvégzik az adott fejlődési szakasznak megfelelő egyéb vizsgálatokat. A szakemberek segítséget nyújtanak a gyermek gondozásával és táplálásával kapcsolatos kérdésekben is.
Kötelező oltások 0-6 hónapos kor között:
| Kor | Oltás |
|---|---|
| 0-4 hetes kor között | BCG |
| 2 hónapos korban | DTPa + IPV + Hib + PCV |
| 3 hónapos korban | DTPa + IPV + Hib |
| 4 hónapos korban | DTPa + IPV + Hib + PCV |
Hivatalos ügyintézés a baba születése után
Amíg az édesanya a kórházban tartózkodik a kicsivel, az apa feladata lesz az ügyintézés. Sok időt spórolhattok meg, ha már a szülés előtt beszerzitek a szükséges dokumentumokat.
Apasági nyilatkozat és családi név
Az érvényes törvény értelmében a gyermek szüleinek megállapodása szerint apjának vagy anyjának vagy házasságkötéssel szerzett családi nevét viseli. A családi név legfeljebb kéttagú lehet. A gyermek utónevét szintén a szülők határozzák meg. Amennyiben a szülők nem házasok és azt szeretnék, hogy születendő gyermekük az édesapja vezetéknevét viselje, apai elismerő nyilatkozatra lesz szükség. A nyilatkozat a házassági anyakönyvi kivonattal egyenértékű és szülés előtt vagy után is kiállítható a területileg illetékes önkormányzatnál.
A nyilatkozatot csak személyesen lehet megtenni és megtételéhez be kell nyújtani mindkét szülő személyazonosító igazolványát, lakcímkártyáját és a kismama terhesgondozási kiskönyvét, valamint a szülés várható időpontjának szakorvos általi igazolását. A nyilatkozatot a kórházban le kell adni. Amennyiben a nyilatkozat nincs a kismamánál, a baba automatikusan édesanyja vezetéknevét kapja.
Születési anyakönyvi kivonat
A megszületett babának nem a lakhely szerinti, de a területileg illetékes önkormányzat állítja ki születési anyakönyvi kivonatát. A születést az azt követő első munkanapon kell bejelenteni (otthon szülés esetén legkésőbb 8 napon belül). Ennek a kötelezettségnek kórházi szülés esetén a kórház vezetője, intézeten kívüli szülés esetén a szülők vagy a szülésnél közreműködő orvos tesz eleget.
A legtöbb magyarországi kórházban van kirendelt kórházi anyakönyvvezető, akinek közreműködésével a kicsi anyakönyvi kivonatát már a kórházi tartózkodás utolsó napján kiadják. Az anyakönyvi kivonat kiállítására a kérelem beérkezésétől számított 8 napon belül kerül sor. Az anyakönyvi kivonattal a személyi igazolványt bármelyik kormányablakban intézhetitek.
Ha a szülők házasok, akkor a gyermek anyakönyveztetéskor be kell mutatni az anyakönyvvezetőnek egy 90 napnál nem régebbi, hitelesített házassági anyakönyvi kivonatot, amely a házasságkötés színhelyén vagy a területileg illetékes anyakönyvi hivatalban szerezhető be.
Külföldön születés esetén is magyar állampolgár lesz a gyermek, és Magyarországon is anyakönyveztetni kell. Ehhez keressétek fel az adott ország konzuli szolgálatát vagy bármelyik magyar települési anyakönyvvezetőt vagy kormányablakot a szükséges okmányokkal.
TAJ, lakcím- és adókártya
Az egészségbiztosítási ellátások igénybevétele során a társadalombiztosítási azonosító jelet (közismertebb nevén TAJ) alkalmazzuk. A TAJ az egészségügyi, szociális, egészség- és nyugdíjbiztosítási rendszerekben, a személyi adatok védelme érdekében bevezetett, személyt azonosító kód.
A Magyarországon született, magyar állampolgárságú újszülöttek részére a TAJ kártya kiállítása hivatalból történik, arra vonatkozóan külön kérelmet nem kell benyújtani. A Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala az anyakönyvezést követően az újszülött adatait az Országos Egészségbiztosítási Pénztárnak szolgáltatja. A születés bejelentése után automatikusan elkészül a gyermek TAJ kártyája, lakcímkártyája és adókártyája, amiket postai úton vehettek át.
Amint megvan a baba születési anyakönyvi kivonata az önkormányzat automatikusan kiállítja a baba lakcímkártyáját, amelyet már a kórházból való távozáskor megkapunk vagy tértivevényes levélben postázzák a címünkre. A baba állandó lakcíme azonos az édesanyja állandó lakcímével.
Mihelyt a baba megkapja lakcímkártyáját fontos a lakáskezelővel vagy közös képviselővel tudatni, hogy bővült a család, hiszen a szemétdíj vagy vízdíjelőleg kiszámításakor a babát is figyelembe veszik.
Személyi igazolvány igénylése
Személyi igazolványt személyesen kell igényelnetek bármelyik kormányablakban. Egy szülő jelenléte elegendő az igényléshez. Mivel a gyermekről fénykép készül, ezért neki is jelen kell lennie. Igényléshez szükséges okmányok: gyermek születési anyakönyvi kivonata, gyermek lakcímkártyája, szülő személyi igazolványa, útlevele vagy jogosítványa, szülő lakcímkártyája vagy Digitális Állampolgár mobilalkalmazása.
Pénzbeli támogatások és juttatások
A terhesgondozáshoz bizonyos pénzbeli támogatások kötődnek, egyike ezek közül az anyasági támogatás. Az anyasági támogatás egyszeri juttatás, amely minden gyermek után jár. Az anyasági támogatásra az a kismama jogosult, aki legalább 4 alkalommal megjelenik a terhesgondozáson és ezt bejegyzéssel tudja igazolni (koraszülés esetén egy alkalom is elegendő). Az anyasági támogatás összege egy gyermek esetén 64 125 forint, ikrek esetén személyenként 85 500 forint.
A gyermek 18 éves koráig vagy a tankötelezettség végéig járó családi pótlék havi összege egy gyermek esetén nettó 12 200 forint, két gyermeknél személyenként 13 300 forint, három vagy többgyermekes család esetében személyenként 16 ezer forint.
Az érvényes jogszabályok értelmében a kismamát 24 hét szülési szabadság illeti meg. A kismama leghamarabb 4 héttel a szülés várható időpontja előtt és legkésőbb a baba megszületésekor mehet szülési szabadságra. A szülési szabadságra járó pénzbeli juttatás avagy a csecsemőgondozási díj (CSED, régebbi nevén terhességi gyermekágyi segély azaz TGYÁS) feltétele a társadalombiztosítási jogviszony.
Ha a CSED-et a kismama szülés előtt igényli, ezt a szándékát nőgyógyásza felé jelezi, aki egy „Orvosi igazolás a keresőképtelen (terhességi) állományba vételről“ elnevezésű formanyomtatványt állít ki, melynek másolatát a kismama a munkahelyén adja le. A CSED-et az arra rendszeresített formanyomtatványon kell benyújtani a biztosított munkáltatójánál vagy az illetékes kormányhivatalnál (amennyiben a munkáltató jogutód nélkül megszűnt vagy a személy önfoglalkoztató).
A babakötvénnyel jelentős kezdőtőkét biztosíthatsz a gyermekednek, amelyet ő maga, a 18. születésnapja után kap kézhez. A kicsi megszületése után az állampapír igénylése esetén az állam egyszeri alkalommal életkezdési támogatást ad, amelynek összege 42 500 forint. A babakötvényt ügyfélkapun keresztül lehet igényelni, a befizetések után pedig 10%-os állami támogatás jár.
2017-ben a családi adókedvezmény intézetét is fontos változások érintik. Ennek keretében nőt az eltartottak után érvényesíthető adókedvezmény mértéke.
