Inzulinrezisztencia a terhesség után: tudnivalók és gondozás

Az inzulinrezisztencia (IR) a szénhidrát-anyagcsere zavara, amely egyre gyakoribb a modern társadalmakban. Különösen a terhesség alatt jelentkezhet, mivel a hormonális változások fokozzák az inzulinrezisztenciát. Habár a terhességi cukorbetegség (GDM) legtöbbször a szülést követően megszűnik, a szülés utáni gondozása mind az anya, mind a baba számára kiemelten fontos, hiszen hosszú távú kockázatokat hordozhat.

Terhes nő és inzulinrezisztencia

Mi az inzulinrezisztencia és hogyan alakul ki?

Az inzulinrezisztencia egy olyan állapot, amikor a szervezet sejtjei nem képesek felvenni a működésükhöz szükséges glükózt, mert az inzulin gyengén tud csak kapcsolódni a sejtek felszínén lévő inzulin-receptorokhoz. Az inzulin a hasnyálmirigy bétasejtjei által termelt hormon, melynek feladata, hogy segítse a glükóz energiává alakítását a sejtek számára.

Az elfogyasztott táplálékot emésztőrendszerünk glükózzá bontja le, ami a véráramba kerül és így eljut testünk minden sejtjéhez. A megemelkedett vércukorszint hatására a hasnyálmirigy inzulin hormon termelésébe kezd, az inzulin hatására pedig megnyílnak a testünk sejtjei és befogadják a cukormolekulákat, így a vérben lecsökken a cukor mennyisége. Inzulinrezisztencia esetén a sejtek nem reagálnak megfelelően az inzulinra, ami a hasnyálmirigyet még több inzulin előállítására készteti.

Az inzulinrezisztencia okai

  • A policisztás petefészek szindróma (PCOS) gyakran együtt jár inzulinrezisztenciával.
  • Bizonyos génekről már kimutatták, hogy hajlamosíthatnak az inzulinrezisztencia és diabétesz kialakulására, és ennek esélyét az is növeli, ha családon belül már előfordult 2-es típusú cukorbetegség.
  • A túlsúly, az egészségtelen táplálkozás és a mozgás hiánya szintén IR kialakulásához vezethet.
  • Kockázati tényező a szervezet nem megfelelő D-vitamin ellátottsága, emellett a különböző gyomor- és bélrendszeri, emésztőszervi problémák is, összességében minden olyan tényező, ami kapcsolatba hozható a szénhidrát-anyagcsere zavarával.
Az inzulinrezisztencia okait bemutató infografika

Terhességi cukorbetegség (GDM)

A terhességi cukorbetegség (gesztációs diabétesz) a várandósság alatt kialakuló cukorbetegséget jelenti. Általában a terhesség második felében jelentkezik, amikor a várandósság alatt olyan hormonok szabadulnak fel nagy mennyiségben, amik csökkentik a szervezet inzulinérzékenységét és a 2-es típusú cukorbetegséghez hasonlóan az inzulinrezisztencia irányába tolják el a folyamatot.

A méhlepény olyan hormonokat termel, amik csökkentik az inzulin hormon hatékonyságát. Tehát hiába termel a hasnyálmirigy inzulin hormont, a sejtek nem nyitják ki az ajtót a cukormolekuláknak, így a vérben nem csökken túlzottan a cukorszint és ezáltal elegendő energia (cukor) jut a kisbabához.

Ez a biztonsági szelep az elmúlt sok-sok tízezer év alatt, amikor az ősi kismamák élete során gyakori volt az éhezés, tökéletesen működött. Az elmúlt néhény évtizedben viszont tele van a hűtőnk, a táplálkozásunk már javarészt széhidrát alapú, ezért ez a biztonsági szelep azt eredményezi, hogy túlzottan megemelkedik a vércukor-szintünk. A várandósság második fele egy többé-kevésbé inzulin rezisztens állapot, ezért minden kismamának figyelnie kellene a vércukorszintjére.

A terhességi cukorbetegség diagnózisa

A terhességi cukorbetegség nem rendelkezik jellegzetes tünetekkel, a korai felismerésben éppen ezért a szűrővizsgálatok a legfontosabbak. A terhességi cukorbetegség szűrése a terhesgondozás részét képezi Magyarországon, minden kismamának részt kell vennie rajta a 24-28. terhességi hét között, a rizikócsoportnak pedig még korábban.

A szűrővizsgálaton az úgynevezett orális glükóz tolerancia tesztet (OGTT) végzik el, ami alatt azt mérik, hogy hogyan reagál a vércukorszint glükóz fogyasztását követően. A vizsgálat során elsőként vérvétel történik az éhomi vércukorszint felmérése végett, majd 75 gramm glükózt (szőlőcukrot) kell elfogyasztania a kismamának. Ezután 120 perc múlva egy újabb vérvétel történik, amiből megállapítható, hogy a sejtek normál ütemben veszik-e fel a cukrot vagy sem. A vércukorterhelés eredménye alapján lehet kimondani a terhességi cukorbetegség diagnózisát.

Ha az értékek emelkedettek, de az éhomi érték még nem éri el a 7,0 mmol/l-et vagy a 120 perces érték 7,8 mmol/l alatt van, akkor terhességi hiperglikémiáról beszélünk. Ilyenkor életmódváltás és sűrűbb vércukorvizsgálat szükséges. Ha az értékek efelett vannak, kimondható a terhességi cukorbetegség diagnózisa. Ilyen esetben mielőbb javasolt egy diabetológus felkeresése, hogy átbeszélhessék a további teendőket!

Rizikócsoportba tartozó kismamák

Bizonyos esetekben a szűrővizsgálat korábbi elvégzésére van szükség. Azok között, akiknek nagy a kockázatuk a terhességi cukorbetegség kialakulására, már a 12-16. hét között elvégzik ezt a vizsgálatot, majd megismétlik a 24-28. hét körül. A rizikócsoportba a következő kismamák tartozhatnak:

  • 30 év feletti életkor
  • Túlsúly
  • Családban előforduló cukorbetegség
  • Jellegzetes tünetek, például gyakori húgyúti infekciók esetén
  • Korábbi terhesség során fellépő terhességi cukorbetegség, preeclampsia vagy méhen belüli elhalás
  • Habituális vetélés
  • Korábbi gyermek 4000 gramm felett született

A terhességi cukorbetegség veszélyei

A terhességi cukorbetegség kezeletlen esetben mind a magzat, mind az anya számára veszélyt jelent.

Szövődmények: Terhességi cukorbetegség (GDM) - Szülészeti ápolás | @LevelUpRN

Az anyára vonatkozó kockázatok:

  • Magas vérnyomás: A terhességi cukorbetegség fokozza a magas vérnyomás kialakulásának kockázatát, ami akár súlyos szövődményekhez, például preeklampsziához vezethet.
  • Koraszülés: A magas vérnyomás és a méhlepény károsodása miatt nőhet a koraszülés kockázata.
  • Császármetszés: A nagyobb méretű baba miatt gyakrabban válhat szükségessé a császármetszés.
  • Gyakoribb fertőzések: Terhességi cukorbetegség esetén gyakoribbak a hüvelyi, a hólyag- és a vesefertőzések.
  • Toxémia: A terhességi cukorbetegség legsúlyosabb szövődménye a toxémia, ami mind az anyára, mind a kisbabára nézve is életveszélyes lehet.
  • Vércukorszint ingadozások: A vércukorszint gyakori és jelentős ingadozása megterhelő az anya szervezetének.
  • 2-es típusú cukorbetegség kialakulásának fokozott kockázata: A terhességi cukorbetegségben szenvedő nőknél nagyobb az esélye annak, hogy később 2-es típusú cukorbetegség alakuljon ki.

A babára vonatkozó kockázatok:

  • Nagy születési súly (makroszómia): Az anyai magas vércukorszint a babánál is megjelenik, ami miatt a baba gyorsabban nőhet, és óriásnövés alakulhat ki. Ez szülési komplikációkat, a vállak elakadását okozhatja. A hatalmasra nőtt baba mérete önmagában nem olyan nagy dráma, de természetesen nehezebb lesz hüvelyi úton világra jönnie és ilyen babáknál gyakrabban fordul elő vállelakadás is, mert a baba válla kifejezetten széles.
  • Veleszületett rendellenességek: A terhességi cukorbetegség egyes veleszületett rendellenességek kialakulásának kockázatát is növelheti.
  • Méhlepény elégtelenség: A terhességi cukorbetegség a méhlepény keringésének károsodásához vezethet, ami miatt elmaradhat a magzat fejlődése.
  • Alacsony vércukorszint születés után (hipoglikémia): A baba továbbra is rengeteg inzulin hormont termel (mert ezt szokta meg a hasnyálmirigye), így a születés után túlzottan leeshet a vércukorszintje. Ez az állapot aluszékonysággal járhat, a baba esetleg nem akar szopizni, nem akar enni emiatt és így még az újszülöttkori sárgaság is gyakrabban előfordul.
  • Légzési problémák: A magas inzulinszint gátolja a kortizol tüdőérlelő hatását, ami miatt légzési problémák alakulhatnak ki.
  • Hyperbilirubinemia: A magzati vörösvértesteknek csökkenhet az élettartama, nagy mennyiségben történő elhalásuk pedig a bilirubin szint emelkedéséhez és sárgasághoz vezethet.
  • Elhízás és 2-es típusú cukorbetegség kockázatának növekedése: A nagy születési súlyú babáknál nagyobb az elhízás és a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásának kockázata a későbbi évek során.

A terhességi cukorbetegség szülés utáni gondozása

Habár a legtöbb esetben a terhességi cukorbetegség a szülést követően rövidesen megszűnik, még vannak teendők vele kapcsolatban. A terhességi cukorbetegség növeli annak a kockázatát, hogy évekkel később 2-es típusú cukorbetegség alakuljon ki az anyánál. A terhességi cukorbetegség szülés utáni gondozása segít csökkenteni ezt a kockázatot és idejében felismerni a problémát.

Gondozás az anya szempontjából

A terhességi cukorbetegség szülés utáni gondozása során az első lépés vércukorszint méréseket végezni. Ezeket a méréseket a szülést követően még a kórházban elvégzik, hogy lássák normalizálódik-e a szervezet egyensúlya és hormonháztartása. A terhességi cukorbetegség ugyanis a legtöbb esetben a várandóssághoz kötött, és a szülés utáni napokban megszűnik az inzulinrezisztencia és az emelkedett vércukorszint is.

A vércukorszint normalizálásában a szoptatás is segíthet, valamint ez a terhességi cukorbetegségből született kisbabák számára különösen előnyös. Éppen ezért legalább fél évig javasolt a szoptatás terhességi cukorbetegség esetén. A kórházat elhagyva is érdemes ellenőrző vércukorszint vizsgálatokat végezni, és legalább a 6 hetes kontroll vizsgálaton újra megmérni, hogy megbizonyosodjanak arról, hogy a cukorbetegség valóban megszűnt. A későbbiekben is szorosabb kontrollra lesz szükség, kb. kétévente érdemes elvégezni az OGTT-t, hogy hamar felismerjék az inzulinrezisztenciát vagy diabéteszt.

Érdemes tudni, hogy a terhességi cukorbetegség gyakran újra előfordul a későbbi várandósságok alatt. Így érdemes ezeket a kismamákat szorosabban követni és már a 12-16. héten vizsgálni a terhességi cukorbetegség fennállását. A rendszeres kontroll vizsgálatok mellett az egészséges életmód fenntartása a másik lépés, amit megtehet a kismama, hogy elkerülje a későbbi cukorbetegséget. Az optimális testsúly elérésében és az egészséges, vércukorszintet stabilizáló diéta kialakításában a dietetikusok segíthetnek.

Életmódváltás és étkezés

Életmódváltással, megfelelő étkezéssel és mozgással ugyanis a legtöbb GDM-es kismama karban tudja tartani a vércukorszintjét és ha sikerül karbantartani a vércukorszintet - akkor a fent felsorolt kockázatokkal egyáltalán nem kell számolnod! A hagyományos megközelítés szerint GDM esetén 160 g-os szénhidrát diétát fog javasolni az orvosod. A diéta során a meghatározott szénhidrát mennyiséget a nap folyamán szigorú menetrend szerint kell elfogyasztanod, meghatározott időben.

Fontos tisztában lenned a glikémiás index-szel, ami arra utal, hogy egy adott élelmiszer milyen gyorsan emeli meg a vércukorszintedet. Mindenki egy kicsit máshogy működik, hiszen nem vagyunk gépek! Reggel a legrosszabb az inzulinrezisztencia. A modern megközelítésben nincs alsó szénhidrát határ - csak felső. Ez a diéta fehérjében és zsírokban nagyon gazdag, de nem csak ezekben a makro tápanyagokban, hanem vitaminokban és ásványi anyagokban is!

Hatékony tippek a szülés utáni fogyáshoz

A szép és fitt alak a konyhában dől el, ez köztudott. A hatékony és biztonságos fogyás érdekében fogadd meg ezeket a táplálkozási tippeket:

  • NE hagyj ki étkezéseket! Egyél napi 5-6 alkalommal, kisebb adagokat. Ha megéhezel étkezések között, fogyassz egészséges nassolni valókat (pl. olajos magvak, aszalt gyümölcsök, banán, natúr joghurt, stb.)
  • Reggelizz! A nap legfontosabb étkezése a reggeli, energiával lát el és a fogyást is segíti, különösen ha fehérjében gazdag.
  • Lassíts le! Ha lassan eszel és alaposan megrágsz minden falatot, akkor azt fogod észrevenni, hogy könnyebb megállapítanod, mikor vagy tele.
  • Válassz zsírmentes vagy zsírszegény tejtermékeket. Ha nassolni támad kedved, válassz fehérje- és rostdús ételeket, melyek hosszabb ideig adnak teltségérzetet.
  • Igyál legalább napi 12 pohár folyadékot. Kerüld a cukrozott üdítőitalok és gyümölcslevek fogyasztását, illetve minden olyan folyadékot, ami hozzáadott cukrot és sok kalóriát tartalmaz.
  • Válaszd a grillezett vagy sütőben sült ételeket az olajban sültek helyett.
  • Kerüld az édességeket, a cukrot, a telített zsírokat és a transzzsírokat.
  • Ne koplalj és ne dőlj be a divatdiétáknak! A helyes út mindig a kiegyensúlyozott, mértékletes étkezés.

Rendszeres mozgás

A rendszeres mozgás javítja az inzulinérzékenységet. Fontos, hogy hetente 3-4 alkalommal erre sort kerítsünk, ami lehet kardio- és izomerősítő edzés vegyesen. Ez előnyösen hat nemcsak a testsúlyra, hanem az anyagcsere folyamatokra is.

Gyakorlatilag minden létező kutatás igazolja, hogy a legjobb fogyókúrás eredmény a megfelelő táplálkozás és a mozgás kombinációjával érhető el. Nagyon fontos, hogy fokozatosan kezdj el mozogni. Amint késznek érzed magad rá, el is mehetsz sétálni, végezhetsz nyújtó- vagy Kegel-gyakorlatokat. A megterhelőbb edzésekkel várj 6 hetet, illetve csak akkor vágj neki ezeknek, ha orvosod is engedélyezte.

Edzőteremben edző anyuka

Gondozás a baba szempontjából

A baba számára is komoly veszélyeket hordoz a terhességi cukorbetegség, nehezebb lehet az adaptáció az első órákban-napokban. Éppen ezért terhességi cukorbetegség esetén olyan kórházban kell szülni, ahol van neonatológiai intenzív osztály és ahol fel vannak készülve a kisbaba ellátására.

A terhességi cukorbetegség szülés utáni gondozása a baba szempontjából nagyon változó lehet, attól függően, hogy okozott-e bármilyen szövődményt benne a cukorbetegség. Koraszülés esetén a koraszülött osztályon látják el maximális körültekintéssel a gyermeket. Légzészavar esetén lélegeztetésre lehet szükség. A szülés utáni gondozás során figyelni kell arra, hogy könnyen leeshet a baba vércukorszintje az első órákban, napokban. Ennek oka, hogy a baba szervezete hozzászokott az állandóan magas vércukorszintekhez és nem képes gyorsan és hatékony cukrot felszabadítani a szervezetéből.

A szülés utáni gondozás során napi többször vércukormérést végeznek a kisbabán is, és biztosítják a táplálását, hogy optimális tartományban maradjon a vércukorszint. Az alacsony vércukorszint mellett alacsony kalcium, magas vörösvértestszám és magas bilirubin szint is jellemző lehet az első napokban, és sárgaság is megjelenhet a babánál. Ezek miatt is fokozott figyelmet kell fordítani a kisbabára és szükség esetén beavatkozni.

Az orvos további vizsgálatokat, például szívultrahang vizsgálatot is kérhet, hogy kizárja bizonyos, terhességi cukorbetegséggel szövődő fejlődési rendellenességek kockázatát. A terhességi cukorbetegség nem csupán a baba első napjaiban okozhat kihívást, hanem a későbbiekben is. Az ilyen gyermekek ugyanis hajlamosabbak arra, hogy elhízzanak vagy hogy 2-es típusú cukorbetegség alakuljon ki náluk. Éppen ezért fokozottan oda kell figyelni a gyermek étrendjére, testmozgására és már kiskortól egészséges életmódra tanítani.

Inzulinrezisztencia és meddőség

Az inzulinrezisztencia a modern társadalmak egyik leggyakoribb, mégis sokszor félreértett anyagcserezavara. A lényege, hogy a szervezet sejtjei kevésbé érzékenyek az inzulin nevű hormonra, vagyis az inzulin nem tudja hatékonyan bejuttatni a vérből a glükózt a sejtekbe. Ez a folyamat nem egyik napról a másikra történik: hosszú évek alatt alakul ki, leggyakrabban helytelen táplálkozás, mozgáshiány, stressz, és genetikai hajlam miatt.

Az IR szinte mindig együtt jár a hormonrendszer zavarával: a nőknél gyakori a szabálytalan ciklus, policisztás ovárium szindróma (PCOS), hajhullás, bőrzsírosodás, akné, és persze a testsúlygyarapodás is tipikus kísérője lehet. Az inzulinrezisztencia önmagában nem meddőség, hanem egy kezelhető, visszafordítható állapot. A nehézség ott van, hogy IR esetén a hormonháztartás felborul, a ciklus gyakran rendszertelenné válik, az ovuláció kimaradhat vagy ritkán jelentkezik. Ez jelentősen csökkentheti a teherbeesés esélyét, de nem lehetetlenné teszi azt.

Inzulinrezisztencia és meddőség diagram

tags: #inzulinrezisztencia #utan #terhesseg