A hozzátáplálás kulcsfontosságú időszak a csecsemő fejlődésében, amelynek során a baba megismerkedik az új ízekkel és textúrákkal. Bár számos ajánlás kering a témában, fontos tudni, hogy ezek országonként eltérhetnek, figyelembe véve a helyi szezonális zöldségeket és gyümölcsöket.
A hivatalos ajánlások azonban egyetértenek abban, hogy egyes allergénekkel (tej, tejtermék, mogyoró, glutén stb.) különösen óvatosan kell bánni, és az első gyümölcsöket-zöldségeket körültekintően kell kiválasztani. A többi étel hétről-hétre fokozatosan bevezethető.
A hozzátáplálás megkezdése és alapelvei
A hozzátáplálás javasolt elkezdése kizárólagos anyatejes táplálás esetén hat hónapos kor, míg vegyes (anyatej + tápszer) és tápszeres táplálás esetén betöltött négy hónapos kor. Négy hónapos korban történő bevezetésnél különösen ügyelni kell a bevezetett gyümölcsök, zöldségek sorrendjére és figyelni kell a gyermeket gondozó szakemberek javaslatait is.
A kóstolgatást kezdhetjük gyümölcslevekkel vagy pépekkel is, de létezik olyan irányzat (BLW) is, ami szerint rögtön lehet kicsit darabosabb ételekkel kezdeni a kóstolgatást (párolt, villával összetört ételek, puha gyümölcsök, amiket a baba maga kóstolgathat meg a kezébe fogva).
Minden csecsemőnek olyan ételt kell először adni, ami az ő élőhelyén megterem, könnyedén elérhető. A vitamin megőrzéséhez minél kíméletesebben kell elkészíteni ezeket az ételeket. A párolást részesítsük előnyben a főzés helyett. A legcélszerűbb és legegészségesebb, ha a szilárd ételek bevezetése a kínált gyümölcs préselt levével kezdődik, később gyümölcspépet és gyümölcspürét is kaphat a csecsemő. Ezt követik a párolt zöldségfélék.
A cukor és a zsír kerülendő, felesleges ezekkel terhelni a baba szervezetét. Az új ételeket egyenként vezessük be, kb. 1 hetet várva egy-egy étel között. Ez azért fontos, mert így nyilvánvaló lehet, hogy bizonyos tünetek - kiütés, hasmenés, székrekedés stb. - az újonnan bevezetett ételnek köszönhető-e. Egyszerre csak egy ételt, kis mennyiségben (10-20 g) célszerű bevezetni, és fokozatosan kell emelni az adagot.
Folyadékbevitel és italok
A víz nélkülözhetetlen az élethez. A gyermekeket ösztönözzük arra, hogy sima, ízesítetlen vizet igyanak. Csecsemők számára 0-6 hónapos korban kizárólag az anyatej vagy az anyatej-helyettesítő tápszer ajánlható a folyadék- és tápanyagigény kielégítéséhez.
Amikor a csecsemő hozzátáplálása elkezdődik (általában 6 hónap körül), kezdjünk egy kis mennyiségű vizet kínálni számára. Ennek az a célja, hogy a baba megismerje a vizet, valamint elősegítse az ivás készségeit, amelyek fejlesztése időbe telik. Álljon rendelkezésre egész nap tiszta víz felnőtt- és gyermekkorban egyaránt.
A cumisüveg nem megfelelő a folytonos folyadékfogyasztásra, ahogyan azok a kulacsok sem, amelyek elősegítik, hogy például gyümölcslé fogyasztásakor fogszuvasodás következzen be. Szívből ajánlom inkább a szívószálas itatókulacsot, mely segítségével a gyermek nyelve aktívan mozoghat, megfelelően nyelhet.
Darabos étel babáknak a hozzátáplálás során
A babák és a kisgyermekek folyadékszükséglete:
- 6 hónapos korig: kb. 120-150 ml / testtömeg kg
- 6-12 hónapos kor között: kb. 110-130 ml / testtömeg kg (kb. 900 - 1100 ml összesen/ nap, ebből a szomjoltó mennyisége kb. 200-300 ml / nap)
- Kisgyermekek 1-3 éves kor között: kb. 80-100 ml / testtömeg kg (kb. 1000-1500 ml összesen / nap, ebből a szomjoltók mennyisége kb. 500-1000 ml)
Tej és tejtermékek
Sok téves információ kering a tejtermékek bevezetésével kapcsolatban. Fontos tudni, hogy a csecsemők egyéves koruk előtt is fogyaszthatnak szilárd táplálékként tejtermékeket, de nagyon fontos az adott tejtermék típusa és elkészítése.
Az olyan tejtermékeket, mint a teljes zsírtartalmú joghurt, az alacsony sótartalmú sajtok, a kefír vagy a túró, de akár a vaj is adható 6 hónapos kor után 12 hónapos kor előtt, az életkornak megfelelő mennyiségben, jellemzően a húsok bevezetését követően.
Ha kis mennyiségű tejet tartalmaz egy főtt étel, abból is kaphat a baba, de semmilyen körülmények között sem helyettesítheti az anyatej- vagy tápszerbevitelt. A tehéntejet italként 11-12 hónapos kor előtt ne adjuk, mert vashiányos vérszegénységhez és bélrendszeri zavarokhoz vezethet. A tejben található tápanyagok, mint a kalcium és a D-vitamin, megtalálhatók a joghurtokban, sajtokban és növényi eredetű forrásokban is (szezámmag, mandula, brokkoli, tofu).
A növényi tej népszerűsége egyre növekszik, de fontos tudni, hogy tápanyagösszetétel szempontjából nem egyeznek a tejjel. Ha növényi alapú italokra lenne szükség, a szakértői testület javasolja, hogy a kizárólag édesítetlen fajtákat fogyasszák a gyermekek (kalciummal, B12-vel dúsítottakat).
Gyümölcslevek és egyéb italok
A szakértői testület nem azonosított adatokat a korai gyermekkorban a 100% gyümölcslé fogyasztásáról a korai gyermekkori cukorbetegséggel kapcsolatban. A 100% gyümölcslé fogyasztását nem szabad üvegben vagy könnyen adagolható, hordozható, fedett kulacsban kínálni, amely megkönnyíti a folyamatos fogyasztást egész nap. A hozzáadott cukrokat tartalmazó gyümölcslé nem 100% gyümölcslé, és kerülni kell.
Az ízesített tej sok kalóriát tartalmaz, ezért 2 évesnél fiatalabb gyermekek számára a hozzáadott cukrok elkerülése érdekében kerüljék kínálását. Az idősebb gyermekek (2 és 5 év közötti) esetében is ajánlott az ízesített tejek, italok elkerülése a hozzáadott cukrok minimalizálása és a hozzászokás elkerülése érdekében.
Kerülni kell a cukorpótlókat vagy édesítőszereket tartalmazó italokat, valamint a koffeintartalmú italokat (kávé, tea, kávés italok). Ezek a termékek nem megfelelőek a kisgyermekek számára.
Étrend 9 hónapos korban
A 9 hónapos csecsemő étrendje már változatosabb, mint a korábbi hónapokban. Fontos, hogy továbbra is fokozatosan vezessünk be új ételeket, és figyeljünk a baba reakcióira.
Gyümölcsök és zöldségek
8 hónapos kortól új gyümölcsök, mint a kék szilva, ringló, sárgabarack, sárgadinnye és mangó adhatók. Zöldségek közül a spenót, sóska (magas oxalát tartalma miatt csak hetente egy alkalommal), csicsóka, kukorica (héj nélkül), zeller, karalábé, kelbimbó, kelkáposzta, karfiol, brokkoli is bevezethető.
A rágásra szoktatást általában 8-10 hónapos kor körül kezdjük. Ennek módja, hogy egy-egy nagyobb, de egészen puha darabot hagyunk a főzelékben, amit az ínyével összenyomhat a csecsemő. A rágás kedvezően befolyásolja az állcsontok fejlődését és a fogcsírák fejlődését is, valamint tisztítja a rágófelületet.
Állati fehérjék és zsírok
A főzelékek dúsítására 8-9 hónapos kortól már főtt tojássárgája is kínálható heti 1-2 alkalommal. Kezdetben csak egy fél sárgája, majd később az egész is adható. Allergia jelenléte a családban, vagy a gyermeknél megjelenő bőr vagy légúti allergiás reakció a tojássárga bevezetésének idejét későbbi időpontra tolhatja.
A csirke- és pulykahús mellett már kaphatja más fiatal állat (házinyúl, borjú) húsát is a csecsemő. Ezen kívül legfeljebb heti egy alkalommal - mivel az állat méregtelenítő szerveként funkcionál - fiatal csirke mája is adható, mely jó vasforrás. Dúsíthatjuk az ételt az újonnan bevezethető savanyított tejtermékekkel: sajt, túró, kefir stb. A savanyított tejtermékek rendszeres fogyasztása segít fenntartani a bélrendszer baktériumflórájának egyensúlyát, így növeli a szervezet fertőzésekkel szembeni ellenálló képességét.
A zsírban oldódó vitaminok felszívódását elősegítő telítetlen zsírsavakat tartalmazó növényi olaj bevezetése ekkortól történhet. Adagja 1 kávéskanál / 1 dl főzelék. Az omega 3 és az omega 6 zsírsavak adása szintén szükséges. Fontos, hogy inkább vajat használjunk, mint margarint, főleg 1 éves kor előtt.
Fűszerek és pékáruk
A főzelékek ízesítésére még mindig nem használandó a vesét igénybe vevő só, de a zöld fűszerek, úgymint petrezselyem, zellerlevél, metélőhagyma már változatosabbá tehetik az ízeket. 8 hónapos korban bevezethető a bazsalikom, kakukkfű, borsikafű, borsmenta, szurokfű, citromfű, lestyán, fokhagyma, vöröshagyma. A hagymák sütve vagy főzve kínálhatók.
A kifli és a zsemle (inkább ezt kapja a baba, mert vízzel készül, ellentétben a tejjel készült kiflivel) a rágómozgás tanulását segíti és nem elsősorban táplálásra szolgál. Ugyancsak rágást segítő, de élelmi rostanyagot is juttat a szervezetbe a kölesgolyó, puffasztott kukorica, rizspehely, puffasztott rizs.
Étkezések gyakorisága és mennyisége
Az étkezések gyakorisága az életkor növekedésével csökken, azaz a napi 6-7 étkezés a nyolcadik-kilencedik hónapra lecsökken 5 étkezésre, az étkezésenként elfogyasztott mennyiségek viszont folyamatosan növekednek, 200-250 ml-re.
A csecsemőnek egy éves korig minimum 500 ml anyatejre vagy annak hiányában tápszerre van naponta szüksége. Hathónapos kortól kezdve a csecsemő energia-igényét már nem fedezi az anyatej. A hiányzó energiát kell a kiegészítő táplálékkal pótolni. Az elfogyasztott táplálék mennyisége 1 éves korig ne haladja meg a napi 1000 g-ot. Az egyszeri adag kb. 200-250 ml legyen, napi 4-5 étkezéssel számolva.