Az újszülött érkezése a családba a világ legcsodálatosabb, ugyanakkor legizgalmasabb eseménye. A friss édesanyák az első hetekben rengeteg új információval, orvosi tanáccsal és feladattal találják szembe magukat. A szoptatás kialakítása, a köldökcsonk ápolása és a végtelen pelenkázások közepette az egyik legfontosabb rutinfeladat a patikában kiváltott, apró ampullák pontos beadása. Bár generációk óta bevett gyakorlatról van szó, sok szülőben mégis felmerül a kérdés, hogy valójában miért van szükség erre a rutinra, és mi történik a pici szervezetében a hatóanyag bevételét követően.
A vitaminok szerepe a csecsemőkorban
A csecsemő és gyermekkor különösen hajlamosít vitaminhiányra. Önmagában az anyatejes táplálással számos vitaminhoz jut a baba, de az anyatej összetétele a szoptatás előrehaladtával változik. A kolosztrumnak még magas az A-, E- és K-vitamin tartalma, azonban később egyre csökken a mennyiség. A csecsemők biológiai védekezőrendszere és raktárai még nagyon eltérnek a felnőttekétől. Ami számunkra egy átlagos, vegyes étrenddel könnyedén fedezhető mikrotápanyag, az egy újszülött számára szó szerint életmentő külső segítség lehet az első hónapokban.
K-vitamin: Miért és hogyan pótoljuk?
A K-vitamin hiány okai és következményei
A K-vitamin alig jut át a méhlepényen az anyából a gyermekbe, és alig választódik ki az anyatejbe. Amikor egy baba megszületik, a szervezete szinte teljesen üres raktárakkal indul neki az életnek. Ennek két oka van: egyrészt ez a molekula nagyon nehezen jut át a méhlepényen a terhesség alatt, másrészt a pici bélrendszere születéskor még teljesen steril. Mivel az újszülöttek steril bélrendszere nem tudja előállítani, elengedhetetlen a K-vitamin adása nekik. A K-vitamin pótlására az újszülöttkori vérzékenységi állapotok megelőzése érdekében van szükség. A normális véralvadáshoz K-vitaminra is szükség van. Ritkán ugyan, de előfordulhat az újszülöttek első életheteiben, hónapjaiban bőr - vagy nyálkahártyavérzés, esetleg bélrendszeri vagy tüdővérzések, amelyek csillapítására, a megfelelő véralvadáshoz elengedhetetlen a K-vitamin jelenléte.
Kellene-e a K-vitamin injekció az újszülött babájának? Íme, amire szüksége van!
K-vitamin pótlásának protokollja
Az adagolási protokoll országonként némileg eltérhet, de a magyarországi gyermekorvosi és védőnői ajánlás rendkívül egyértelmű és könnyen követhető. Születést követően minden baba kap az újszülöttosztályon K-vitamint. A tudományos kutatások megerősítették, hogy minden újszülöttnek kötelező jelleggel meg kell kapnia a K-vitamin prevenciót.
Az újszülött babáknak megszületést követően szükségük van K vitamin adására, hogy megelőzzük vele a korai (1-7. nap) és késői (8. naptól) K-vitamin-hiányos vérzékenységet. A baba a K vitamint a méhlepényen keresztül kapja az anyától, de sajnos azon csak kis hatékonysággal jut át a vitamin. Az anyatejben szintén alacsony a K vitamin koncentráció, így az újszülött nem jut elég vitaminhoz élete első időszakában. A K vitamin fontos szerepet játszik a véralvadásban.
Dr. Kovács Tibor gyermekgyógyász szakorvos, a Svábhegyi Gyermekgyógyintézet orvosigazgatója szerint a világra jött újszülött véralvadásának normális funkcionálásához már megszületésekor a kórházban kap egy adag (2 miligramm) K-vitamint, amit Konakionként ismerünk. Szorosan az első adagot követően, 4-7 nap múlva újabb adag Konakiont kap szájon át a baba - ezt jellemzően már az otthonában a szülők adják be neki.
Kizárólagosan anyatejjel táplált csecsemők ezután is a K-vitamin rendszeres pótlására szorulnak: a harmadik adagot egy hónapos korukban kapják, azt követően havi egy adagot kell adni nekik. Egészen addig, amíg a hozzátáplálás eljut arra szintre, hogy a napi tápanyagbevitel több, mint 50 százalékát szilárd ételből - főzelékek, zöldségek, gyümölcsök - fedezi a baba. Ennek élettani hátterében az áll, hogy a hozzátáplálás megkezdésekor módosul a kisbaba bélflórája, s a megtelepedő jótékony bélbaktériumok már képesek a K-vitamin előállítására.
A Konakion MM Paediatric 2 mg-os injekcióból - a D-vitamin beadásánál leírt technikával - havi 1 ampullát kell megitatni a picivel. Amikor a köldökcsonk leesik, időnként pici kis vérzést észlelhet az anyuka. Ebben az esetben a K-vitaminból kapjon plusz 1 ampullát a baba, függetlenül attól, hogy mikor lenne esedékes a K-vitamin adása. 6 hónapos kor után a K vitamin adagolást nem kell folytatni, mert a vérzékenység veszélye nem áll fenn tovább. Sokan nem érik el 6 hónapra a felerész tápszer/egyéb élelmiszert, de a K vitamin adagolást így sem kell ennél az időpontnál tovább folytatni.
A Konakion ampullában érdemes először ellenőrizni, hogy az összes folyadék a lenti részben legyen, ne a fenti, nyak felettiben, mielőtt letörjük a tetejét. Ha fent van, le kell rázogatni. Az ampullán egy pötty jelzi, hol kell az ampullát megnyomni, hogy a teteje könnyen letörjön. Ha nem a felfestett pöttynél nyomjuk meg, az ampulla akár több darabra is törhet, sérülést okozva.
Mellékhatások és túladagolás
Az egyik leggyakoribb szülői félelem a vitaminok túladagolása. Bár az A- vagy a D-vitamin esetében valóban szigorúan ügyelni kell a felső határokra, a K1-vitamin biokémiai profilja teljesen más. A szervezet nagyon gyorsan felhasználja a véralvadási faktorokhoz, és a felesleget az epe- és bélrendszeren keresztül gond nélkül kiüríti. Nagyon ritkán, kizárólag a bevétel módjából adódóan fordulhat elő apró kellemetlenség. Ha a baba a csepp beadása után közvetlenül sokat bukik, előfordulhat, hogy a hatóanyag egy része is távozik az anyatejjel együtt.
Mint minden gyógyszer, így ez a gyógyszer is okozhat mellékhatásokat, amelyek azonban nem mindenkinél jelentkeznek. A legtöbb csecsemő esetében nem jelentkeznek mellékhatások. Ritkán allergiás reakciókat jelentettek a Konakion intravénás (érbe történő) beadása után. Ennek jelei lehetnek a gyermek torkának, arcának, ajkainak és szájának duzzanata (ez légzési vagy nyelési nehézséget okozhat), valamint a gyermek kezeinek, lábainak és bokáinak hirtelen duzzanata. Ha gyermekének allergiás reakciója van, azonnal tájékoztassa kezelőorvosát!
Az injekció beadásának helyén irritáció léphet fel, ez azonban nem valószínű az injekció kis mennyisége miatt. Ritkán azonban súlyos reakciók is jelentkezhetnek, mint például gyulladás (ennek jelei lehetnek a bőr kipirosodása, duzzanata, fájdalma), a bőr sorvadása (atrófia) vagy elhalása (nekrózis). Ilyen esetekben sebhely is maradhat a beadás helyén.
Amennyiben gyermekének túl sok gyógyszert adott be, vagy ha valaki más véletlenül bevette a gyógyszert, azonnal forduljon kezelőorvosához vagy gyógyszerészéhez, illetve keresse fel a legközelebbi kórház sürgősségi osztályát. Felléphet sárgaság (a bőr vagy a szemfehérje sárgás elszíneződése), hasfájás, székrekedés, lágy széklet, rossz közérzet, nyugtalanság, bőrkiütés és májműködési zavar (vérvizsgálattal kimutatható).
D-vitamin pótlása csecsemőknél
Az anyatej tartalmaz D-vitamint, de csak elenyésző mennyiségben (25-50 NE/l), így ugyancsak 2 hetes kortól kezdve, megelőzendő a csontrendszeri problémákat, napi 400 - 500 NE D-vitamin adása szükséges 1 éves korig, illetve ezt követően a téli hónapokban. A vitamint a szervezet is képes előállítani, ehhez azonban márciustól októberig, naponta 15-20 perces, az arcot és a fedetlen végtagokat érintő direkt napsugárzás lenne szükséges.
Kéthetes kortól minden újszülöttnek el kell kezdeni a D-vitamin adását, mert különben ebben az igen intenzív növekedési szakaszban, ami az első életév során vár rájuk, a szervezetben képződő D-vitamin nem fogja fedezni a szükségleteiket. A D-vitamin hiány következtében zavart szenved a normális csontfejlődés, és angolkór (csontdeformitások, növekedésbeli elmaradás, izomgyengeség, étvágytalanság, tarkótáji izzadékonyság, ingerlékenység, fertőzésekre való hajlam, vérszegénység) lesz a következménye.
A D-vitamin napi szükséglete érett újszülötteknek 400 nemzetközi egység. A D-vitamin cseppet kis mokkáskanállal, pár csepp lefejt tejjel vagy tápszerrel lehet legkönnyebben beadni. Célszerű a beadást mindig ugyanabban a napszakban elvégezni (pl. fürdetés előtt), mert akkor ez jobban rögzül a napi tevékenységek sorában és nem felejtik el adását.
Tápszeres babák és a vitaminok
A tápszerben benne van a K-vitamin! A csecsemőtápszerek szintén tartalmaznak D-vitamint, ezért a D-vitamin adásánál ezt figyelembe kell venni. A tápszerek D-vitamin tartalma kb. 40 nemzetközi egység 100 ml elkészített tápszerben. Ha a baba tápszeres pótlásra szorul, akkor a továbbiakban K-vitamin külön adására már nincs szükség.
Ha a kisbabád naponta már több mint 500 ml hivatalos, gyári csecsemőtápszert fogyaszt (amely dúsítva van K-vitaminnal), a havi plusz cseppek adása nem szükséges.
További fontos vitaminok és ásványi anyagok
C-vitamin
Kiváló antioxidáns, nagymértékben hozzájárul a szövetek egészséges növekedéséhez és regenerálásához, az immunrendszer és neuroendokrin rendszer megfelelő működéséhez, emellett gyulladásgátló hatású és enyhíti az allergiás tüneteket. Fokozott fizikai megterhelés, gyulladásos, lázas esetben, terhességben és szoptatáskor emelkedik a szervezet igénye. Vízoldékony vitamin, a felesleg a vesén keresztül távozik a szervezetből. Tartós, nagy dózisú C-vitamin adagolás egyéni hajlam esetén összefüggésbe hozható vesekő képződéssel, de normál adagban még tartós adagolás sem eredményez problémát.
A konyhai műveletek során az aszkorbinsav 10-90%-a is tönkre mehet, emiatt a C-vitaminban gazdag ételek nyersen vagy párolva fogyasztása előnyösebb. A tárolással is rapidan csökken a vitamin mennyisége, például a kelkáposzta két nap alatt elveszti C-vitamin tartalmának 95%-át. A C-vitamin adagolása az életkornak előírt mennyiségben biztonságos és akár egész évben folytatható.
C-vitamin ajánlott napi bevitele csecsemőknél:
- Újszülött: 40 mg naponta (kb. 6 mg/kg/nap)
- 1-6 hónap: 40 mg naponta (kb. 6mg/kg/nap)
- 7-12 hónap: 50 mg naponta
Vas
Az anyatej vastartalma alacsony (0,05-0,13 mg/100 ml), azonban biológiai hasznosulása kiváló, kb. 50 %-a felszívódik, ellenben a tápszerrel bevitt vas mindössze 5 %-a. A vas felszívódását segíti a C-vitamin együttes adagolása és rontja a teával való beadás. Fél éves kor után a számított napi vasszükséglet 11 mg-ra emelkedik, ez fedezi ugyanis a napi szükségletet és a raktárak feltöltését.
A természet rendje szerint 2-3 hónapos korra a csecsemők vérszegények. Lecsökken a haemoglobin szintjük és a szervezet vasraktárainak kiürülésével vashiány is kialakul. Azonban ezt az állapotot nem kell kezelni, csak ha tünetei vannak a csecsemőnek! Az étvágytalanság csecsemő kortól akár iskolás korig terjedő, időszakos probléma. Hátterében gyakran vashiány, vagy B-vitamin hiány bújik meg. Rendszerint vírusbetegségeket követően kezdődik, amikor nem csak a felső légutak, hanem a bélnyálkahártya is sérül, romlik a bélflóra minősége.
Azok a babák, akik kis vasraktárral rendelkeznek (iker újszülöttek, koraszülöttek, többszöri vérvételen átesettek) 3-4 hetes koruktól vas pótlására szorulnak a későbbi vashiányos vérszegénység kialakulásának megelőzése céljából. Amennyiben a pici vastartalmú tápszert kap, úgy annak mennyiségét is figyelembe kell venni a vaspótlás során. Későbbi életkorban - különösen az intenzív növekedéssel járó serdülőkorban, illetve lányoknál a menses megjelenését követően - nem ritka a vashiány és a hozzá társuló vérszegénység.
Általános tanácsok vitaminpótláshoz
Legjobb a változatos táplálkozás, mely során a csecsemő minden számára szükséges vitaminhoz hozzájut. Alapállapotban, ha egy gyermek jó étvágyú, és változatosan fogyaszt zöldségféléket, gyümölcsöket, akkor extra vitaminbevitelre nincsen szüksége, hiszen táplálkozása során hozzájut a szükséges mennyiségekhez. Bár jobban szeretjük, ha a vitaminforrást a zöldségesnél szerzik be, és nem a patikákban, természetesen rossz étvágyú, válogatós gyermek esetében szükség lehet gyógyszeres vitaminpótlásra. Erre számtalan multivitamin készítmény áll rendelkezésre a kereskedelemben.