Az újszülött egészséges fejlődésének egyik legfontosabb alapja az anyatejes táplálás, de sok szülőben felmerül a kérdés: meddig van rá szükség, és mi történik, ha valamilyen okból nem elegendő? Vajon nem vagyok elég jó anya akkor, ha nekem tápszert kap a babám? Lesz bármilyen hátránya a későbbiekben azért, mert tápszert kellett neki adnom?
Először is tisztázzuk mindjárt itt a legelején: NEM, semmi baja nem lesz a babánknak, és minden a legnagyobb rendben lesz vele!
A tápszer bevezetése esetén nagyon sok családban felmerülnek kérdések - jogosan, hiszen honnan is tudhatnánk, hogy pontosan mi a megfelelő adagolás és hogy egyáltalán mennyit kell adnunk neki? Összefoglalónkban a csecsemőtápszerekről és a táplálással kapcsolatos fontos információkról olvashat.
Az anyatejes táplálás fontossága és a tápszer szükségessége
A WHO ajánlása szerint a csecsemőknek az első hat hónapban kizárólag anyatejre van szükségük. Az anyatej minden fontos tápanyagot tartalmaz, amire a baba növekedéséhez és immunrendszerének fejlődéséhez szükség van. Nemcsak a megfelelő fehérje-, zsír- és szénhidráttartalom miatt ideális, hanem az anyatejben található antitestek is segítenek megvédeni a babát a fertőzésektől és betegségektől. Ezenkívül az anyatej könnyen emészthető, így a baba szervezete optimálisan tudja hasznosítani a benne lévő tápanyagokat.
Az anyatej termelődése már a szülés utáni első napokban beindul. Kezdetben a kolosztrum, azaz az előtej tartalmazza az újszülött számára elengedhetetlen immunanyagokat, vitaminokat és fehérjéket, amelyek az első napokban kulcsfontosságúak. Néhány baba ügyesen megtalálja a mellbimbót, míg másoknak idő kell, hogy összehangolják a szopási, nyelési és légzési reflexeket. Ha nehézségekbe ütközöl, kérj segítséget egy szoptatási tanácsadótól, aki segíthet a helyes technika elsajátításában.
Mikor szükséges a tápszer?
Rengeteg olyan dolog felmerülhet, ami miatt úgy alakul, hogy nem sikerül az anyatejes táplálás. Ez soha nem fekete vagy fehér, a cél mégis mindenkinek egy: hogy a babát táplálni tudja. Egész egyszerűen vannak olyan helyzetek, amikor az anyatej nem elég, vagy egyáltalán nem áll rendelkezésre. Például, ha az anya nem tud szoptatni egészségügyi okok miatt, ha nem elegendő a tejtermelése, vagy ha a baba valamilyen anyagcsere-betegségben szenved, amely speciális táplálást igényel. Megtörténhet az is, hogy már az első pillanattól kezdve, születése után tápszert fog kapni a pici, mert az édesanyának olyan egészségügyi problémái vannak, hogy nem tudja anyatejjel ellátni a babát.
A legtöbb szülő szinte semmilyen segítséget nem kap ahhoz, hogy hogyan táplálja, használja a cumisüveget és a tápszert. Mi azt javasoljuk, hogy ne magunktól kísérletezzünk, hanem kérjük ki a gyermekorvos és a védőnő tanácsát is.
Hogyan büfiztesd meg a kisbabádat? – Tippek szoptatás és tápszer után
Tápszerek típusai és jellemzői
Az üzletekben kapható tápszerek általában tehéntejből készülnek, de létezik szója alapú is - ez utóbbi különleges esetben, ún. galaktozémiában lehet indokolt (a galaktóz hasznosulásának zavara, mely teljes tejmentes diétát kíván). Szója alapú készítmény alkalmazása válhat szükségessé vallási vagy kulturális okból is.
A megvásárolható tápszerek három fő típusa:
- Kész tápszerek: előkészítésük nem szükséges, a felbontásig sterilnek minősülnek.
- Folyadék koncentrátumok: a felbontásig sterilnek minősülnek.
- Por alapú készítmények: előkészítést igényelnek, nem minősülnek sterilnek.
Tápszer típusok a táplálás időszaka alapján:
- Anyatejpótló tápszer: Amennyiben a születést követő első hat hónapban nincs, vagy nem elegendő az anyatej mennyisége, az ún. anyatejpótló készítmények töltik be a szerepét. Ezeket a tápszereket szinte kivétel nélkül csak orvosi vényre, gyógyszertárban lehet megvásárolni. „HA”, illetve „1”-es jelzéssel ellátottak. Mivel az összetételük szigorúan szabályozott, a különböző gyártók termékei között nincs jelentős különbség.
- Elválasztó, követő tápszer: Hat hónapos kort követően adandó tápszerek, melyek „2”‑es jelzéssel vannak ellátva. Gyümölcsök, főzelékek mellé kiegészítésként lehet alkalmazni, ha már kevés az anyatej mennyisége.
- Juniortápszer: Egyéves kor után javasolják az ún. „3”-as típusú, úgynevezett juniortápszereket, amik már a kisgyermekek táplálására szolgálnak.
Fontos tudni, hogy a modern technológiák segítségével átalakított tápszereket úgy gyártják, hogy mindenben megfeleljenek a modern orvostudomány, a szülők, de legfőképpen a gyermekek által támasztott elvárásoknak. Tehát nem csak egészségesek, laktatóak, de még finomak is. A megbízható és jó nevű tápszer gyártókra jellemző az állandó kutatás, innováció, a technológia és termékfejlesztés, valamint a termékek folyamatos tesztelése. A gyártás és az értékesítés során nagyon szigorúan vannak ellenőrizve a higiéniai körülmények, és a gyártási folyamatok precíz, pontos betartása, ezek által garantálva, hogy a kisbabánk biztonságos, a fejlődését elősegítő, finom tápszerhez jusson. Viszont arra figyeljünk oda, hogy csakis megbízható gyártótól és kereskedőtől vásároljunk tápszert. Ha bármilyen félelmünk lenne egy adott termékkel, a gyártójával, vagy a kereskedővel kapcsolatban, inkább kérjük ki a védőnőnk, vagy gyermekorvosunk véleményét, tanácsát, hiszen a gyermekünk fejlődéséről és egészségéről van szó.
Tápszeres etetés gyakorlati tudnivalók
Mivel a tápszeres tápláláshoz sok minden kell, ezért sokkal macerásabb, körülményesebb, mint az anyatejes etetés. Ezért mondják, hogy mennyivel egyszerűbb, amikor az anyai mell táplálja a gyermeket. A tápszer készítésénél viszont egy-két szabályt fontos betartanunk a baba egészségének érdekében.
Szükséges eszközök és előkészületek
A tápszerek előkészítéséhez az alábbi eszközökre van szükség:
- Palack és a megfelelő kupak
- Kanalak, keverőeszközök
- Digitális hőmérő (porított tápszer esetén)
- Nagy edény fedővel vagy vízforraló
- Biztonságos ivóvíz (folyékony koncentrátumhoz és porított készítményhez)
A csecsemő táplálására a csapvíz nem minősül megfelelően biztonságos víznek. A boltokban megvásárolható „babavíz” az ásványi anyagok mennyiségében és összetételében különbözik a felnőttek számára kapható víztől. Vannak azonban alternatív megoldások is a csapvíz kerülésére: ilyen például a víztisztító kancsó, vagy a csapra szerelhető víztisztító készülék.
Az eszközök tisztítása és sterilizálása
A tápszerek elkészítéséhez az eszközök tisztítására és sterilizálására is szükség van. Ügyeljen az alábbi pontok betartására:
- A kezét, a mosogatót és a munkaterületet mossa meg szappannal vagy tisztítószerrel, majd szárítsa meg és törölje szárazra!
- Az összes etetőeszközt mossa el forró, tisztítószeres vízben!
- Használjon palackmosó kefét a palackok belsejének súrolásához!
- Mindent öblítsen el forró vízben!
- A tiszta kellékeket helyezze nagy edénybe és töltse fel annyi vízzel, hogy ellepje az eszközöket!
- Forralja 2 percig a vizet (ne takarja le az edényt)!
- Használjon fertőtlenített fogót az összes eszköz eltávolításához!
- Hagyja őket a levegőn megszáradni!
Figyelem! A mosogatógépek nem fertőtlenítenek, így kisbabák táplálására szánt eszközök tisztítására nem alkalmasak! Amennyiben otthoni fertőtlenítőgépet használ, kövesse a gyártó utasításait.
A tápszer elkészítése és adagolása
A tápszerek biztonságos előkészítése az alábbi módon történik:
- Kész tápszer előkészítése: a kész tápszerekhez nem szükséges víz hozzáadása, a szükséges mennyiséget töltse a fertőtlenített üvegbe.
- Folyadék koncentrátum előkészítése: a folyadék koncentrátum elkészítéséhez 2 percig forraljon vizet vízforralóban vagy fazékban, majd hagyja szobahőmérsékletűre hűlni. A címkén található utasítás szerinti arányban keverje össze a koncentrátumot a szobahőmérsékletű vízzel.
- Por alapú tápszer előkészítése: A por alapú tápszer elkészítéséhez 2 percig forraljon vizet, majd hagyja visszahűlni 70 °C-ra. A 70 °C alatti víz nem elég meleg ahhoz, hogy elpusztítsa a porban előforduló baktériumokat (a por tápszer ugyanis nem steril!). Használjon digitális hőmérőt a hőmérséklet ellenőrzéséhez. Kövesse a címkén szereplő utasításokat a tápszer kiméréséhez és összekeveréséhez. Ezt követően hűtse le a tápszert az etetési hőmérsékletre és azonnal használja fel!
A tápszereket mindig frissen kell elkészíteni minden etetés előtt és az utasításokat pontosan be kell tartani és úgy kell elkészíteni, ahogyan azt a doboz oldalán vagy alján olvashatjuk. Ha a pici nem ette meg a tápszert 2 órán belül, ne használjuk fel újra, öntsük ki!
Tápszer hőmérséklete
A tápszer hőmérséklete ideálisan testhőmérsékletű, vagyis kb. 37 °C. Ezt legegyszerűbben úgy ellenőrizhetjük, hogy néhány cseppet a csuklónk belső oldalára cseppentünk - ha langyosnak érezzük, akkor megfelelő.
A por alapú tápszer a készítést követően nem használható fel azonnal, mert forró, várja meg, míg lehűl.
A hűtőszekrényben tárolt tápszer adható közvetlenül a hűtőszekrényből, vagy felmelegítést követően - a baba viselkedése elárulja, hogy melyiket kedveli jobban. Amennyiben a tápszert melegíteni szükséges, helyezze az üveget egy tál forró vízbe, legfeljebb 15 percig. Ügyeljen rá, hogy az üveg pereme és a cumisüveg etetőcumija ne legyen vizes.
Tesztelje a hőmérsékletet úgy, hogy 1-2 alkalommal megrázva az üveget, néhány csepp tápszert csöppentsen a csuklója belső felére. Ha a tápszert melegnek érzi - de nem forrónak -, akkor etetheti vele a babát.
Mikrohullámú sütőben ne melegítse a tápszert! A mikrohullámú sütő ugyanis egyenetlenül melegíti fel a tápszert, és forró pontokat hozhat létre, melyek megégethetik a baba száját.
A felmelegített tápszert 2 órán belül használja fel, ezt követően a megmaradt tápszert dobja ki.
Tápszer tárolása
A bontatlan tápszeres dobozokat tárolja száraz, hűvös helyen. A bontott készítmények tárolása változó (kész tápszer, folyadék koncentrátum - hűtőszekrényben maximum 48 óra; por alapú tápszer - hűvös hely, de nem hűtőszekrény, legfeljebb 1 hónap). A tárolási körülmények és a szavatosság készítményenként eltérő lehet, így minden esetben kövesse a csomagoláson javasoltakat! Ha egyszerre több adagot készít elő, az előkészített tápszert tárolja hűtőszekrényben és 24 órán belül használja fel!
Adagolás és etetési gyakoriság
Az első hónapokban a babák általában három óránként esznek, ami napi hat-nyolc etetést jelenthet. Az adagolás a baba súlyától és korától is függ, illetve nyilván igény szerint érdemes etetni őket, hiszen pontosan tudják, hogy mennyi ételre van szükségük. Fontos, hogy mindig a baba szükségletei határozzák meg az adagolást, és ha kétségünk merül fel, érdemes szakember véleményét kikérni. Lényeges, hogy a tápszerfajtákról, a táplálásról mindenféleképpen érdeklődjünk a gyermekorvosnál és természetesen a védőnőnél is!
A tápszer adagolását bemutató táblázat kötelezően feltüntetendő a tápszer csomagolásán, olvassuk el figyelmesen, hogy pontosan mennyi tápszer kell a babának.
| Életkor | Adagolás (ml) | Etetések száma (naponta) |
|---|---|---|
| 0-2 hét | 60-90 | 6-8 |
| 2-4 hét | 90-120 | 5-7 |
| 1-2 hónap | 120-150 | 5-6 |
| 2-4 hónap | 150-180 | 4-5 |
| 4-6 hónap | 180-210 | 4-5 |
Igény szerinti táplálás és hozzátáplálás tápszeres babáknál
Amikor szopnak a babák, akkor megnyugszanak, jóllaknak és elalsznak. A babáknak az a természetes, az a legjobb, ha szopnak - ez közhely. Azért, mert attól, hogy a te babád nem (csak) szopik, még pontosan ugyanolyan jót akarsz neki, mint az, aki (csak) szoptat. Mert a szopizás nem véletlenül működik úgy, ahogyan működik, hanem azért, mert ahogyan az igény szerinti szoptatás működik, úgy jó a babának. A babáknak az a természetes, az a legjobb, ha szopnak. Ahhoz, hogy ezt megérthessük, kérlek, gondoljuk végig, hogy mit is kap az a baba, amelyik igény szerint szopik: sok és gyakori szopást, ami szopó mozgást és testközelséget, sőt, bőr-bőr kontaktust jelent egyszerre. Akkor kapja ezt, amikor éppen nyugtalan, akkor, amikor álmos, fáradt, és akkor is, amikor éhes. Szóval, éjjel-nappal bármikor, első nyikra. Az elalváshoz segítségre: a leghatékonyabb segítség számára a szopó mozgás és a folyó tej nyelésének a nyugtató hatása, testközelben.
Létezik igény szerinti cumisüveges és nyugtatócumis gondoskodás, ami mindkettőtöknek nagyon finom lehetne!
A hozzátáplálás megkezdése
Alapvetően hat hónapos kortól kezdődik a hozzátáplálás és a tápszeres etetés fokozatosan csökken ezzel arányosan. Mivel a baba egyre több szilárd ételt fogyaszt, egyre kevesebb tápszerre lesz majd szüksége. Ez a folyamat fokozatosan zajlik, hiszen minden baba más tempóban szokik hozzá az új ételekhez. A szilárd táplálék mennyiségének növekedésével a tápszer szerepe egyre inkább kiegészítővé válik. Az esti vagy reggeli tápszeres etetés sok családban hosszabb ideig megmarad, mivel a baba számára biztonságérzetet adhat és valahol megszokássá is válik. Fontos, hogy mint minden másban, ebben is figyeljük a baba igényeit!
Érdemes mindig a csecsemő fejlettségét, érettségét szem előtt tartani a hozzátáplálás megkezdésének időzítésekor. Érettségre utal, ha egy csecsemő már stabilan ültethető, érdeklődik az ételek iránt, nyúl értük, szájához emel tárgyakat. A jelenlegi táplálkozási ajánlás először a folyékony-pépes ételek bevezetését javasolja, majd következhetnek a darabos és szilárd ételek. A rágásra szoktatás általában 8-10 hónapos kor körül kezdődhet el. Nagyon fontos a csecsemő igényeit szem előtt tartani és sohasem erőltetni vagy tömni a gyermeket. Minden csecsemőnek egyéni elképzelése van a hozzátáplálásról, némelyikük a pépeset preferálja, vagy az összenyomott, de nem teljesen pépesített ételt, van, aki saját maga szeretné kezdetektől kóstolni a puha, de darabos, megragadható ételt.
Az új ízek bevezetése
A legfrissebb ajánlások megengedőek az ételek bevezetésének sorrendjével kapcsolatban, a legtöbb tápanyag - gyümölcsök, zöldségek, húsok, olajos magvak, tejtermékek is - fokozatosan bevezethetőek 6 hónapos kortól. Új ízek bevezetésekor mind a mennyiséget, mind a minőséget illetően alapvető fontosságú a fokozatosság: egyenként, először csak kis mennyiséget adva vezessük be a gyermek étrendjébe az ismeretlen ízeket. Ha nem ízlik, ne erőltessük! A csecsemő elutasíthatja az új ízeket, előfordulhat, hogy csak több türelmes próbálkozás után fogadja el az újdonságot. Egy-egy új ízt ajánlott legalább 3 nap elteltével kínálni, ez kifejezetten fontos a potenciálisan allergizáló ételeknél (földimogyoró, csonthéjasok, szezámmag, mustármag, tehéntej, tojás, hal, tenger gyümölcsei, szója, búza, zeller, farkasbab), ahol nagy segítség lehet, ha a panaszt tudjuk adott étel bevezetéséhez kötni. Első alkalommal célszerű a délelőtti vagy a déli szoptatás/tápszer előtt próbálkozni, kb. 1-2 kávéskanálnyi mennyiséggel.
Hogyan büfiztesd meg a kisbabádat? – Tippek szoptatás és tápszer után
Gyümölcsök
Az ízekkel való ismerkedéshez nagyon jó lehetőséget biztosítanak a gyümölcsök. A bevezetés sorrendje lehet egyéni, érdemes az adott idénynek megfelelő, friss, hazai gyümölcsöt feldolgozni. Bőséges választék áll rendelkezésünkre almával, őszibarackkal, sárgadinnyével, meggyel, cseresznyével, szilvával, körtével, banánnal és naranccsal. Csecsemőkorban ne adjunk aprómagvas gyümölcsöket (eper, málna, szeder).
Gabonafélék
A gabonaféléket hat hónapos kor alatt kerüljük, ezt követően szintén a fokozatosság szem előtt tartásával kínáljuk. Elsőként a zab, a rizs és a búza kerüljön be az étrendbe, majd 9-10 hónapos kortól megismertethetjük a babával a bulgurt, kuszkuszt, hajdinát is. A glutén bevezetése 6-12 hónapos kor között ajánlott, kezdetben szintén kis mennyiséggel.
Zöldségek
A zöldségeket turmixolni, a héjasakat (pl. zöldborsó) pedig passzírozni ajánlott. Darabosan akkor adhatjuk, ha a gyermek már elég érett a biztonságos fogyasztásra, rágásra! Sűrítésnek használhatunk burgonyát, vagy később fokozatosan rizst, kukoricapelyhet is. Fontos, hogy az alapanyagok ellenőrzött helyekről származzanak, lehetőség szerint próbálkozzunk vegyszermentes zöldség-gyümölcs beszerzésével!
Húsok, olajok és tejtermékek
A főzelékek komplettálása alatt a hússal, növényi olajokkal, majd tojással történő kiegészítést értjük. A húsok közül először a baromfi-, majd a sertéshús javasolt, 6 hónapos kortól pedig elkezdhetjük bevezetni a halat is a gyermek étrendjébe (pl. pisztráng, lazac, tőkehal). Alapvető fontosságú az alapos hőkezelés (főzés, sütés)! Bár a korábbi ajánlás az allergének - köztük a tojás - bevezetését is csak 12 hónapos kor után javasolták, az új szemlélet szerint fontos, hogy a gyermek szervezete időben találkozzék ezekkel.
A savanyított tejtermékeket (túró, pasztörizált sajtok, joghurt, kefir, vaj) 6 hónapos kortól fokozatosan bevezethetjük az étrendbe. Tiszta tehéntejet 1 éves kor előtt nem javasolt adni. Maximum 500 ml tejet fogyasszon naponta a kisgyermek, mivel a vashiányos állapot kialakulását elősegíti a túlzott tehéntej-fogyasztás.
A növényi olaj szintén hasznos kiegészítője a főzelékféléknek, kis mennyiségben (kb. 1 kávéskanál 1 deci főzelékhez) adhatjuk 7-8 hónapos kortól. A napraforgóolaj mellett használhatunk repce-, olíva- és lenmagolajat is.
Újdonság a korábbi táplálkozási ajánláshoz képest - a földimogyoró allergia elleni megelőzésként - a földimogyoró korai (1 éves kor előtti) bevezetése.
Áttérés tehéntejre
A legtöbb baba egyéves korára elhagyja a tápszert, és áttérhet a tehéntejre vagy más, alternatív tejitalokra. Fontos, hogy ez egyéni fejlődéstől is függ, és mindig érdemes a gyermekorvossal konzultálni a megfelelő átmenetről.