A kiegyensúlyozott tápszeres táplálás és a növekedési ugrások

A csecsemő és gyermek egészséges növekedésének és fejlődésének biztosítása minőségileg és mennyiségileg az életkornak megfelelő táplálék biztosításával kulcsfontosságú. Az optimális táplálás fontos szerepet játszik a megfelelő súlygyarapodásban, az immunrendszer érésében, a mozgás fejlődésében, valamint az értelmi és érzelmi élet alakulásában.

Az ideális csecsemőtáplálás

A csecsemőtáplálás módjai közül a legideálisabb a kizárólagos szoptatás, melyet a csecsemő 6 hónapos koráig mindenképpen folytatni kell, majd fokozatos hozzátáplálás mellett legalább 12 hónapos korig, igény szerint 2 éves korig ajánlott az anyatejes táplálás.

Elégtelen anyatej esetén csecsemőkorban tápszert kell adni, melynek egyszeri mennyisége 150-200-250 ml, a napi etetések száma 5. A modern tápszereket úgy alakították ki, hogy biztosítsák a baba számára a megfelelő tápanyagokat és vitaminokat, amelyek a növekedéshez és fejlődéshez szükségesek. Sok édesanya szembesül azzal, hogy a szoptatás nem megy könnyen, vagy nem valósítható meg.

Ennek rengeteg oka lehet - például egészségügyi problémák, alacsony tejtermelés, stressz vagy egyszerűen az, hogy az anya számára a szoptatás nem működik jól. Ha a szoptatás miatt folyamatos stresszt, fájdalmat vagy kimerültséget érzel, ez hatással lehet rád és a babára is. Konzultálj a gyermekorvossal vagy védőnővel, hogy megtaláljátok a babád számára legmegfelelőbb tápszert. A tápszeres táplálás nem kudarc, hanem egy szeretetteljes döntés, amely azt mutatja, hogy mindent megteszel a babádért.

Tápszeres táplálás és növekedési ugrások

Amikor már úgy érezzük, kezd kialakulni a napirendünk, és kisbabánk nyugodtabb, kiegyensúlyozottabb, hirtelen jön egy időszak, amikor úgy tűnik, minden felborult. Ilyenkor semmi rosszra nem kell gondolnunk, a csecsemők ugyanis ekkor növekedési ugrásban vannak: ez azt jelenti, hogy a fejlődésük intenzívebb fokozatba kapcsolt, így több energiára van szükségük, mint eddig.

A fejlődési ugrás legszembetűnőbb jele a folyamatos éhség: a kisbabák ilyenkor egész nap képesek lennének enni, és sokszor még az etetés végén is éhesnek tűnnek. A fokozott éhség következtében valószínűleg még azok a babák is folyamatosan felkelnek éjszaka, akik addig jól aludtak, és nappal sem fogják tudni teljesen kipihenni magukat.

A növekedési ugrás előtt pár nappal jellemző az is, hogy a babák többet alszanak, mint azelőtt. A szervezet így készíti fel a testet a közelgő növekedési ugrásra, ami rengeteg energiát fog igénybe venni. Az első növekedési ugrás általában 3 hetes korban jelentkezik, majd 6 hetes, 3 hónapos és 6 hónapos korban, de később, 2 éves kisgyermekeknél is visszatér még.

A tápszeres csecsemők étvágya ugyanúgy megnő növekedési ugráskor, mint az anyatejes babáké, azonban nagyon oda kell figyelnünk a tápszer adagolására. Sose emeld meg egyik etetésről a másikra nagy mennyiségben az adagot, és mindig kövesd a tápszer adagolási útmutatásait! A babák maratoni éhsége csupán néhány napig tart, általában 2-4 nap alatt vége van ennek az időszaknak. Bár ezek az időszakok csupán néhány napig tartanak ugyan, mégis különösen kimerítőek az édesanyák számára, ezért fontos, hogy időben felkészüljetek rájuk!

A tápszer kiválasztása és elkészítése

Az első 6 hónap kifejezetten fontos a babák táplálása szempontjából, ilyenkor az egyetlen táplálékforrás az anyatej. Azonban előfordul, hogy anyatej hiányában tápszerekre van szükség. Szerencsére a 21. században rengeteg lehetőség és alternatíva van, ami a legjobb megoldást nyújthatja ebben a kényszerhelyzetben.

• 1-es típusú tápszerek: Már újszülött kortól adhatóak, kiegészítésül vagy akár helyettesítésül szolgálnak az anyatejnek, ízük teljesen semleges.
• 2-es típusú tápszerek: 6 hónapos kortól adhatóak.
• Junior gyerekitalok: 2 éves kor után is szükségük van a gyermekeknek az immunrendszer erősítésére. Ezek a tehéntejhez hasonlóak, de az allergiát kiváltó hatások nélkül, és a szükséges ásványi anyagokat és a D-vitamint egyszerűen lehet biztosítani velük.

Az újszülöttek, allergiára veszélyeztetett vagy laktóz-, tejfehérje- vagy tejcukor-érzékeny kisbabák számára speciális tápszereket hoztak létre. A tápszer csomagolásán mindig jelölve van, hány gramm tápszert hány milliliter előmelegített babavízzel kell csomómentesre keverni. Nagy segítséget nyújt tápszerkészítésben a vízmelegítő, ugyanis az ideális hőmérsékletet nem egyszerű eltalálni.

A Baby Brezza Tápszerkészítő gép bármilyen márkájú poralapú tápszerből lefőzi a megfelelő állagú és megfelelő hőmérsékletű tápszert egy gombnyomásra! A kialakításnak köszönhetően bármilyen méretű cumisüveggel használható, így igazán megkönnyíti a szülők feladatát. Úgy kell elképzelni a használatát, mint egy kávéfőzőét. Megtöltöd a víztartályt, betöltöd a tápszertartályba az egész doboznyi port, beállítod a kívánt hőmérsékletet és a mennyiséget, megnyomod a gombot és már csorog is. Egy teli tartállyal akár 20 üvegnyi tápszert is le tud főzni.

Tápszeres táplálás előnyei

A tápszeres táplálás egyik legalapvetőbb előnye az alvás. A tápszer jobban eltelíti a pocakot, mint a tej. Tehát többen tapasztalják, hogy amint a kisbaba megette a maga adagját, szépen végigszundítja az éjszakát. És napközben sem kell olyan gyakran kiszolgálni. Vagyis az anyuka - nyilván nem számítva a fogzást és egyéb nyűgöket - nyugodt körülmények között szintén meg tudja aludni a neki szükséges mennyiséget, és egy-egy délelőtti bevásárlásnál vagy délutáni kiruccanásnál sem kell agyonaggódnia magát, hogy mikor sír fel farkaséhesen a csecsemője.

A tápszeres etetés lehetővé teszi, hogy ne csak az anya, hanem apa, nagymama, nagypapa, barátnő, szomszéd is részt vegyen a baba táplálásában. Ráadásul ezt igénye szerinti változatokban posztolhatja a közösségi oldalára, rajtam kívül senki se rökönyödik meg rajta. És ugyanez vonatkozik a nyilvánosságra is. Az utcán, tömegközlekedési eszközön, bevásárlóközpontban, a társasház udvarán - vagy bárhol - senkit nem zavar, ha egy kisbaba szájában cumisüveg lóg, függetlenül attól, hogy víz, tea, gyümölcslé vagy tápszer (esetleg anyatej) van benne. Az idegen helyen való szoptatást azonban sokan nem nézik jó szemmel, néhányan a véleményüknek is hangot adnak.

Egy tápszeres bébi lényegesen nyugodtabb és kiegyensúlyozottabb, mint a szoptatással békében nem lévő, mégis anyatejjel tömött kisded. Már csak az anya lehiggasztott idegrendszere miatt is. Fontos megjegyezni, hogy a szülői lét egyik legfontosabb része, hogy gondoskodj a kisbabád szükségleteiről, és minden anyuka számára az a legfőbb cél, hogy a gyermeke boldog és egészséges legyen. Nem az számít, hogyan táplálod a babádat, hanem az, hogy szeretet és odafigyelés kísér minden egyes etetést.

A csecsemő tápanyagigénye

A szükséges energiamennyiség életkor szerint:

• 1-3 hónapos korban: 100-120 kcal/kg/nap
• 3-6 hónapos korban: 90-110 kcal/kg/nap
• 6-9 hónapos korban: 80-100 kcal/kg/nap
• 9-12 hónapos korban: 80-100 kcal/kg/nap

A bevitt energia 50-60 százaléka szénhidrát (15-20 g/kg/nap), 25-40 százaléka zsír (3-4 g/kg/nap) és 10-15 százaléka komplett fehérje (2,0-2,5 g/kg/nap).

Szénhidrátok, zsírok, fehérjék, vitaminok és ásványi anyagok

• Szénhidrátok: szerepük az energiabiztosítás, az agy és idegrendszer fejlődése, a normál bélflóra kialakítása, a kötőszövetek felépítése.
• Zsírok: energiaforrások, a zsíroldékony vitaminok felszívódásában, az étvágy szabályozásában, a sejtmembránok felépítésében fontosak.
• Fehérjék: feladatuk az enzimek, hormonok, immunglobulinok, transzportfehérjék biztosítása. Az állati eredetű fehérjék tartalmazzák azokat az esszenciális aminosavakat, amelyek elengedhetetlenek a növekedéshez és fejlődéshez, ezeket a növényi eredetűek nem tartalmazzák, így a vegetarianizmus nem engedhető meg csecsemő- és kisgyermekkorban.
• Vitaminok: szerepük a fejlődésben rendkívül összetett.
  • Zsírban oldódó vitaminok:
    • A-vitamin: fontos a látásban, szöveti differenciálódásban, hiányában szürkületi vakság, túladagolása esetén hányás léphet fel.
    • D-vitamin: szerepe a kalciumháztartás szabályozása, hiánya angolkórt, túladagolása étvágytalanságot, lázat, hányást okozhat.
    • E-vitamin: antioxidáns, hiányában izomgyengeség jelentkezhet.
    • K-vitamin: a véralvadásban játszik fontos szerepet, hiánya esetén vérzés lehetséges.
  • Vízben oldódó vitaminok (B-vitaminok):
    • B1-vitamin (tiamin): szerepe a szénhidrát anyagcserében van, hiányában beri-beri lép fel.
    • B2-vitamin (riboflavin): szintén a szénhidrát anyagcserében fontos, hiánya nyelv- és szájgyulladást okoz.
    • B3-vitamin (niacin): jelentős a DNS szintézisben, elégtelen fogyasztása bőrbetegségeket von maga után.
    • B5-vitamin (panthotensav): a koenzim A része, hiánya során izomgyengeség jelentkezhet.
    • B6-vitamin (piridoxin): a glikogén, zsír és hormon anyagcsere szereplője, hiányában csecsemőkori görcsök, bőrgyulladás lehetséges.
    • B12-vitamin (kobalamin): a vörösvértestek érésében és a központi idegrendszer anyagcseréjében szerepel, hiánya hasmenést, gyengeséget, anorexiát okoz.
    • Folsav: a DNS szintézisben kiemelt szerepet érdemel, hiányos bevitel esetén velőcsőzáródási rendellenesség a következmény.
    • Biotin: a zsír és szénhidrát anyagcserében fontos.
    • C-vitamin: antioxidáns, skorbut jelentkezhet hiánya esetén.
• Ásványi anyagok: kiemelten fontos a vas a vérképzésben, a jód a pajzsmirigyhormon termelésben, a fluor a fogzománc képződésében, a szelénium pedig antioxidáns.

Az életkornak megfelelő étrend és a hozzátáplálás

A kisbaba számára változatos étrendet kell biztosítani, hogy minden tápanyaghoz egyformán hozzájusson. Az elválasztás során a baba egyre több idegen fehérjével találkozik. Minél éretlenebb a gyomor- és bélrendszerének nyálkahártyája, annál nagyobb annak a valószínűsége, hogy táplálékallergia alakul ki nála. Ezért is javasolt, hogy a hozzátáplálást anyatejes etetés mellett 6 hónapos kor után kell elkezdeni. A mennyiséget és az étkezések gyakoriságát fokozatosan kell emelni. 3-4 napig csak egy újdonságot próbáljanak adni a babának, hiszen számára eddig teljesen ismeretlen, új ízeket kóstol. Ha nem ízlik, akkor nem szabad erőltetni, mert ez a későbbiekben gondot okozhat a többi étel elfogadtatásában. Ha az elválasztás a cél, akkor 2-4 hét alatt kell kiváltani egy szopást.

Életkori ajánlások:

• 0-4 hónapos kor között: anyatej vagy tápszer etetése szükséges.
• 4-6 hónap: tápszer mellett már adható rizs, vastartalmú cereáliák (búza, árpa, rozs, zab). A glutén tartalmú ételeket 7 hónap előtt fokozatosan mindenképp be kell vezetni, mivel csökkenti a lisztérzékenység, a cukorbetegség kockázatát. Anyatejes táplálás esetén továbbra is elegendő csak a tejet adni a babának.
• 5-7 hónap: zöldségek, főzelékfélék, gyümölcsök minden édesítés, ízesítés nélkül. Ezek bevezetése csökkenti az édességekre való igényt, segít kialakítani a helyes táplálkozási szokásokat. Anyatejes vagy tápszeres etetések között gyümölcslé, majd gyümölcspép (40-50 g) adható.
• 6-8 hónap: joghurt, túró, tojás sárgája, darabolt hús, száraz kenyér (fehérje, vitamin, vas bevitel növelése, emellett segíti a rágás tanulását) adása ajánlott.
• 8-10 hónap: főtt, darabos zöldség, falatméretű hús (baromfi, hal), hetente egyszer hüvelyesek. Főzelékfélék közül burgonya, répa, borsó, paraj, karfiol, tök, cékla adható.
• 9-12 hónap: már próbál önállóan enni. Továbbra is zöldségek, gyümölcsök, búzafélék, kenyér, sajtok fogyaszthatók.
• 1 éves: már tojásos ételeket is ehet, valamint ihat kakaót.
• 1 éves kor után: már a család vegyes kosztját fogyaszthatja.
• 2 éves kor végére: általában önállóan eszik.

Folyadékpótlásra adható szénsavmentes víz, hársfatea, kamillatea, limonádé és frissen facsart gyümölcslevek.

Gyakori hibák és szakértői tanácsok a hozzátáplálás során

A hozzátáplálás nem csak a tápanyagbevitelről szól, hanem a tapicskolásról, majszolásról, érintésről, tapasztalásról, élményszerzésről és ismeretek megszerzéséről („mi az a reggeli?” / „mi illik a pizzára?” / „mi az a nagyi piskótája?” stb). a cél. Ekkor nagyon nyitott rá a legtöbb baba. A mi dolgunk csak biztosítani ezeket (bevásárolni, kínálni, példát mutatni, mesélni), és biztonságossá tenni, de nem félni. Ne parázzuk túl, és figyeljünk a tápszerbevitelre is!

Az evési pozíció rendkívül fontos. Fontos, hogy a baba mindent jól lásson, tudjon fogni, kényelmesen üljön és jól tartsa a szék. A falatok finom falatok legyenek, ne például párolt natúr burgonya, ami a legtöbb babának ekkor már unalmas, hanem sült, grillezett finomságok, pirított dolgok, kencék, friss zöldségek és gyümik, gabonafélék, pékáruk (nem péksütivel egyenlő), ricotta, tojásos finomságok, husik (vagdalt/fasírt), halak. Fűszerek, ízek, formák, színek, a biztonságos kereteken belül is rengeteg a lehetőség. Sokkal jobb például a sárgarépa, ha nem pároljuk, hanem a sütőben sütjük, és belemártjuk a zöldfűszeres joghurtba. Főleg, ha a baba megfigyelheti azt is, hogy ezt anya hogyan eszi, és érzi, ez tényleg jó.

Ha a baba nem eszik, kérd ki szakember véleményét. Át kell nézni az anamnézist, a baba technikáját, minden apró részletet. Nem lehet legyinteni, hogy „majd enni fog”, rengeteg esetben nem az a probléma, hogy nem eszik a kicsi mennyiségeket, hanem az, hogy nem ideálisak a feltételek:

• Nem jó evési pozíció (próbálj meg te hátradőlve, szíjakkal, lábtámasz nélkül enni, megemelve a fejed). Nem biztonságos és nem kényelmes.
• Nem jó ételek (sokáig csak püré, amit megun a gyerkőc és nem érdekes annyira, nem finom annyira. íztelen ételek (a baba nem krónikus beteg akinek párolt, natúr burgonyán és almán kellene felnőnie. Az étel nem csak -főleg nem ekkor még- kalóriaforrás, hanem tapasztalatszerzés.

Meg kell említenem a sok rossz tanácsot, főleg ha szakembertől jön, az anya túlaggódik, megfélemlítik, és ekkor kezdődik a méricskélés, a stressz, aminek nincs helye a fesztelen evésnél. A felnőttek sem tudják normál esetben, hogy hány gramm rántott húst esznek, a babáknak sem kell. Egyedül arra figyeljünk, hogy vegyesen tápláljuk, változatosan, finoman, és általában havi 1x elég mérni a súlyt, hosszt. Nézzük a pelust is persze, de hagyjuk békén enni, felfedezni. Ha 6 hós körül kezdtük a hozzátáplálást, 3-4 heti +1 kínálással számoljunk, a gyerek igénye és jelzései szerint. Lehet hogy ez néha 1 szem eper. A percentilgörbe megadja, ha gond van, szakember segít kiértékelni (és mérni). Ha a baba nem TUD enni, akkor is a szakember segít, ez sem múlik el segítség és változtatás nélkül.

tags: #tapszeres #baba #kiegyensulyozottabb