Az egészségügyi ellátáshoz való jog mindenkit megillet, beleértve a várandós és szülő nőket is. Ahogy a betegjogok általában, úgy a szülészeti ellátás során is biztosítani kell az emberi méltóság, az önrendelkezés és az egészséghez való jog tiszteletben tartását. Az alábbiakban részletesen bemutatjuk azokat a legfontosabb betegjogokat, amelyek a szülő nőket megilletik, különös tekintettel azokra az esetekre, amikor nem választott orvos segíti a szülést.
Az egészségügyi ellátáshoz való jog és a szabad orvosválasztás joga
Az egészségügyi ellátáshoz való jognak biztosítania kell a páciens egészségi állapota által indokolt megfelelő, folyamatos, hozzáférhető és egyenlő bánásmód követelményeinek megfelelő egészségügyi ellátást. Ez azonban nem jelent korlátlan jogot. Hazánkban törvény biztosítja a szabad intézmény- és orvosválasztás lehetőségét a terhesgondozásnál és a szülésnél. Mindenki annál az orvosnál szülhet, akit választ. A választást a progresszív ellátás elvei, az intézmény/orvos felkészültsége és az orvos szabad kapacitása korlátozza. Az orvos nem utasíthatja vissza a páciensét önkényesen, diszkriminatív alapon.
Az ellátás sürgőssége azonban megelőzi a szabad választási jogot, mivel ilyenkor a páciens egészségének megmentése a cél. Ez azt is jelenti, hogy ha az adott egészségügyi intézményben nem részesíthető az egészségi állapota által indokolt legrövidebb időn belül a szükséges ellátásban a páciens, tájékoztatni kell őt arról, hogy az adott ellátás milyen egészségügyi intézménynél biztosítható.
A szabad orvosválasztás alapvetően a tervezhető ellátásokra vonatkozik. Az előre nem látható, sürgős ellátásokat azok az orvosok nyújtják, akik éppen dolgoznak (munkaidő- vagy ügyeleti beosztás szerint). A szabad orvosválasztás joga ilyenkor az éppen dolgozó orvosokra korlátozódik. A szülészetben nehézséget okoz, hogy mind a tervezhető (várandósgondozás és utógondozás), mind a nem tervezhető ellátás (maga a szülés) jelen van benne. A szabad orvosválasztás jogának korlátaiból viszont az következik, hogy ez csak a szülészeti ellátás tervezhető részére, azaz a szülés előttre és utánra vonatkozik. Ez nem jelenti azt, hogy ne lehetne megállapodni arról, hogy egy orvos az ellátás nem tervezhető részében, tehát a szülésnél is jelen legyen. Azt azonban hangsúlyozni kell, hogy ez nem vezethető le a szabad orvosválasztás jogából.
Az orvosválasztás kihívásai és a hálapénz hatása
A hálapénz betiltása szabályos pánikreakciót váltott ki szülés előtt álló vagy gyereket tervező nők sokaságánál, mivel egy csapásra megszűnt a fogadott orvosnál szülés lehetősége is, egyúttal kiderült, mennyire nincs egységes szülészeti ellátás Magyarországon. A KSH Népességtudományi Kutatóintézete által 2018-ban végzett Magyar Születési Kohorszvizsgálat azt mutatta, hogy a nők több mint kétharmada akar fogadott orvossal és szülésznővel szülni. Sokan azt hiszik ugyanis - részben joggal -, hogy a minőségi ellátás nem a rendszeren, nem a protokollokon, nem a teammunkán, hanem egyetlen orvos személyén múlik.
A várandós nők a hálapénzzel egy kalauzt is vásárolnak maguknak, aki végigvezeti őket a magyar egészségügy bonyolult labirintusában: megadja nekik a szükséges információkat, elmondja, mikor, hova, milyen vizsgálatra kell menniük, és mire számíthatnak majd a szülésen. Az elmúlt évek adatai szerint ünnepek idején és hétvégéken kevesebb baba születik, mint hétköznapokon. A hálapénz áll amögött is, hogy eleve magas az előre tervezhető császármetszések aránya Magyarországon: míg nálunk 2018-ban a szülések 41 százaléka történt császármetszéssel, addig a WHO 10-15 százalékban határozta meg a valóban indokolt császármetszések ideális arányát.
Az Így szültem projekt kérdőívére adott válaszok szerint a fogadott orvosnál zajló szüléseknél 45 százalék volt a császármetszések, 32 százalék a szülésindítások aránya, gátmetszést a hüvelyi úton szülők 75 százalékánál végeztek. Az ügyeleti időben lezajlott szüléseknél ezzel szemben csak 33 százaléknál császároztak, 19 százaléknál indították meg mesterségesen a szüléseket, és 62 százaléknál történt gátmetszés.
A praxisközösség, mint lehetséges megoldás
Az „orvosfüggőség” csillapítására a lehetséges eszközt úgy hívják: praxisközösség. Ennek lényege, hogy az anyák nem egyetlen doktorhoz járnak, hanem 5-6 hasonló szemléletet és módszertant képviselő orvos és szülésznő alkotta csoporthoz. A nyugatabbra sok helyen jól bevált szülészeti praxisközösséggel áthidalható az egyik legnagyobb probléma: a szakemberhiány. A praxisközösség is egyfajta ügyelet, ahol nem azt garantálják, hogy XY orvos akár éjjel kettőkor is kipattan az ágyból és bemegy a szülésre, hanem a szemléletet és a hozzáállást.
🔴 ÉLŐ bejelentés: Magyar Péter megnevezi a Tisza-kormány első hét miniszterét
Az emberi méltósághoz való jog
Az emberi méltósághoz való jog, olyan alapvető jog, amely soha, semmilyen körülmények között sem korlátozható. Az egészségügyben azt jelenti, hogy mindenkinek törvényes joga, hogy tisztelettel és megbecsüléssel bánjanak vele. Az ellátás során kizárólag a páciens szempontjából szükséges, az egészségügyi állapota miatt indokolt beavatkozások végezhetők el. Az ellátás során a páciens jogainak gyakorlásában csak az egészségügyi állapota által indokolt ideig - törvényben meghatározott - mértékben és módon korlátozható. A korlátozó intézkedés csak addig tarthat, ameddig az elrendelésének oka fennáll. Az emberi méltósághoz való jogot az ellátás színvonalától, illetve az ellátás körülményeiből folyó különbségek ellenére is biztosítani kell, még akkor is, ha esetleg más betegjogok érvényesülése nem garantálható.
A terhesgondozás, szülés körében felmerülő leggyakoribb esetek: a páciens szeméremérzetére tekintettel elvégzett vizsgálatok, elkülönített vetkőző helyiségek biztosítása, kellő tisztelettel történő megszólítás, szervezetlenség, hosszú várakozási idő, empátia hiánya stb. Nem szükséges, hogy a vizsgáló szobában olyanok is jelen legyenek, akik nem vesznek részt a vizsgálat elvégzésében. Oktatókórház vagy klinika esetében a vizsgálat és gyógykezelés során oktatási célból (passzív megfigyelés vagy aktív részvétel formájában) hallgatók és gyakornokok is jelen lehetnek. Amennyiben egyes konkrét esetekben kifejezetten tiltakozik a beteg a hallgatók jelenléte ellen, ezt a kívánságot az intézménynek tiszteletben kell tartania.
A tájékoztatáshoz való jog
A páciensnek teljes körű tájékoztatást kell adni és ennek egyéniesített formában, a páciens által érthetően kell megtörténnie. A tájékoztatás formája, tartalma és mélysége a beteg személyiségére, életkorára, iskolai végzettségére és lelki állapotára tekintettel, egyénenként eltérő lehet. Fontos, hogy a tájékoztatásnak interaktívnak kell lenni. A páciens kérdéseket is feltehet, további tájékoztatást is kérhet, vagyis aktívan részt vehet azon ismeretek megszerzésében, ami az ellátását érinti. A szóbeli, közvetlen tájékoztatás megadását soha nem helyettesítheti a beteg számára átadott ismertető anyag vagy brosúra átadása. A betegnek továbbá joga van megismerni az ellátása során a beavatkozások eredményét, esetleges sikertelenségét, várttól eltérő eredményét és annak okait. Joga van megismerni az ellátásban közvetlenül közreműködő személyek nevét, szakképzettségét és beosztását is.
A tájékoztatásra a betegnek az ellátás teljes időtartama alatt joga van, még akkor is, ha nem szükséges a beleegyezése egy adott beavatkozáshoz. Csak megfelelő tájékoztatás esetén tudja a páciens az önrendelkezési jogát gyakorolni. A teljes körű tájékoztatás (terápiás célú és önrendelkezési célú) kiterjed a páciens egészségi állapotának orvosi megítélésére, javasolt vizsgálatokra, beavatkozásokra, ezek elvégzésének vagy elmaradásának lehetséges következményeire (előny, hátrány), várható időpontjára, a páciens döntési jogára a saját kezelését illetően, lehetséges alternatív eljárások ismertetésére, az ellátás folyamatára és várható kimenetelére, további ellátásokra, javasolt életmódra.
Az önrendelkezéshez való jog
Ennek gyakorlása keretében a páciens szabadon eldöntheti, hogy kíván-e egészségügyi ellátást igénybe venni, illetve ha igen, akkor mely beavatkozások elvégzésébe egyezik bele, illetve melyeket utasít vissza. Ezt a jogát csak akkor tudja teljes körben gyakorolni, ha megfelelően tájékoztatták, ha valóban tudja, érti, hogy milyen kezelést miért fogad el és miért utasít vissza, ha tudja, hogy milyen döntése milyen következménnyel jár. Az önrendelkezési jog érvényesülésének legfontosabb biztosítéka, hogy minden egészségügyi beavatkozás elvégzésének feltétele, hogy ahhoz a beteg kényszertől és fenyegetéstől mentes, megfelelő tájékoztatáson alapuló beleegyezést adjon.
Kórházba kerüléskor, vajúdás alatt számos papírt íratnak alá, többnyire előre, még mielőtt bármilyen beavatkozás lehetősége felmerülne. Így előzetesen beleegyező nyilatkozatot kérnek például a császármetszés elvégzéséhez is. Mivel a vajúdás nem a legjobb alkalom a teljes körű tájékozódásra, célszerű a belegyező nyilatkozatokat már a várandósság alatt elkérni és áttanulmányozni. Fontos tudni, hogy ezen beleegyező nyilatkozatok bárki számára megismerhetők.
Garanciális szabály az is, hogy a beteg a beavatkozás elvégzéséhez való hozzájárulását bármikor, a beavatkozás (annak természetétől függő) egész tartama alatt visszavonhatja. Azonban, ha a betegnek nem volt meg az alapos indoka a beavatkozás visszavonására, köteles az ebből esetlegesen eredő károkat megtéríteni. A beavatkozást csak abban az esetben nincs lehetőség visszautasítani, ha közvetlen életveszély áll fenn, vagy annak elmaradása mások - ideértve a 24. hetet betöltött magzatot is - egészségét vagy testi épségét súlyosan veszélyeztetné. Problémát okoz, hogy nem egyértelmű, mi számít veszélyeztető tényezőnek, illetve a fenti rendelkezést az orvos tölti meg tartalommal, ő dönti el, hogy adott esetben mi minősül súlyosnak. Vagyis tulajdonképp bármi lehet veszélyeztető tényező, amiről a szülést levezető szakorvos úgy gondolja. Ebben az esetben kérjünk teljes körű tájékoztatást, mi alapján minősíti az ellátó orvos súlyosnak az esetet, és jogunk van további orvos véleményének kikérésére is. A vajúdás közben felkínált beavatkozásokat mérlegelhetjük, elutasíthatjuk. Fontos tudni, hogy ez minden egyes beavatkozásra külön-külön értendő, tehát nem elfogadható, ha olyan beleegyező nyilatkozat aláírását kérik, amin az áll, hogy „a szükséges beavatkozások elvégzéséhez hozzájárulok”. Célszerű már a várandósság alatt előre tisztázni, hogy milyen eljárásrend szerint vezetik/kísérik a szülést, és milyen beavatkozásokat szeretnénk elkerülni.
Jog az otthonszüléshez
2011 óta hazánkban a várandós nő a szülés két formája közül választhat: vagy kórházban szül, vagy otthon hozza világra a gyermekét, bába segítségével. Az otthonszülést szabályozó rendelet részletesen meghatározza az otthonszülés szakmai szabályait, tárgyi és higiénés feltételeit, a kórházba szállítás okait. A rendelet szerint az otthonszülést számos anyai (előzetes császármetszés, méhlepény előesés, cukorbetegség, ritmuszavar, vérzékenység, erős dohányzás stb.) és magzati állapot (ikerterhesség, felvési rendellenesség, Rh-összeférhetetlenség, korai burokrepedés stb.) kizárja. Kizáró okok hiányában a várandós nőnek a várandósság betöltött 36. hetéig kell eldönteni, hogy hol szeretne szülni, és ezt jelezni kell a választott bábának. Döntéséről a rendelet mellékletét képező adatlap kitöltésével haladéktalanul, de legkésőbb 3 napon belül tájékoztatja az egészségügyi szolgáltatót.
Nem tervezett otthonszülés: mit tegyünk?
Ha a baba gyorsabban érkezik, mint azt a szülők gondolnák, és nincs idő beérni a kórházba, akkor a legfontosabb, hogy ne pánikoljunk! A testünk tudja a dolgát, a kisbabánk tudja a dolgát, és egy egészséges, természetes folyamat zajlik. Fontos, hogy biztonságos helyet találjunk a szüléshez, és a kismama ruháit vegyük le. A férj vagy kísérő segítsen a kényelmes testhelyzet felvételében. Ha a baba feje már kint van, ne húzzuk ki, hanem várjuk türelmesen, amíg a következő összehúzódásokkal megszületik a test is. Amikor a baba teljesen kint van, azonnal helyezzük az édesanya mellkasára, közvetlen bőrkontaktusba, és takarjuk be őket, hogy melegen legyenek. A köldökzsinórt nem kell elkötni vagy elvágni, amíg meg nem érkezik a szaksegítség. Ha a baba légzési problémákkal küzd, az anya ösztönösen kiszívhatja a magzatvizet és váladékot a baba orrából-szájából. A méhlepény születése után nagy adag vérzés várható, ezért legyen kéznél törölköző vagy takaró. A mentőket akkor hívjuk, amikor tudatosul, hogy nem fogunk beérni a kórházba, de először a biztonságos helyet és a ruházat eltávolítását intézzük. Ha az események nagyon gyorsan zajlanak, a kísérő elsősorban az anyára és a babára figyeljen, és csak utána telefonáljon.
🔴 ÉLŐ bejelentés: Magyar Péter megnevezi a Tisza-kormány első hét miniszterét
Az egészségügyi intézmény elhagyásának joga
A szülő nőnek jogában áll, hogy az intézményt elhagyja, amennyiben azzal mások testi épségét, egészségét nem veszélyezteti. Ez a jog csak törvényben meghatározott esetekben korlátozható. Hazánkban általános gyakorlat, hogy a kórházak a szülést követő 72 órán, azaz 3 napon át bent tartják az anyát és a babát az intézményben. Ennek problémamentes szülés esetén nincs igazán egészségügyi indoka. Az ún. ambuláns szülés lehetősége, vagyis a kórház elhagyása a szülést követő 24 órán belül, mindenki számára adott lehetőség, amelyet az egészségügyi törvény is biztosít. Amennyiben a beteg az intézményből távozni szeretne, azt kezelőorvosának jeleznie kell, és azt fel kell tüntetni az egészségügyi dokumentációban, mint „saját felelősségre történő távozást”. A beteget minden körülmények között tájékoztatni kell az esetleges szövődmények kialakulásának lehetőségéről. Az önrendelkezési jog nevesített esete, amelynek alapján a cselekvőképes ember szabadon eldöntheti, hogy a számára javasolt, illetve felajánlott egészségügyi ellátást visszautasítsa.
A kapcsolattartás joga
A kapcsolattartás joga a magánélet zavartalan gyakorlásának jogát biztosítja, amelynek csak az egészségügyi intézményben uralkodó körülmények, az intézmény házirendje és a betegtársak hasonló jogainak tiszteletben tartása szab korlátot. A szülő nőnek is nevesített joga van arra, hogy egy általa megjelölt nagykorú személy a vajúdás és a szülés alatt folyamatosan vele lehessen (pl. apás szülés). Fontos megjegyezni, hogy a „megjelölt nagykorú személy” nemcsak hozzátartozó lehet, hanem akár egy bába is. A kórházak sokszor szűken értelmezik ezt a szabályt és csak egyetlen személy jelenlétét engedélyezik. Azonban a kapcsolattartás általános szabályai szerint annak egyetlen korlátja csak az, hogy a jelenlévő másokat és a betegellátás rendjét ne zavarja.
Továbbá a szülő nőnek joga van ahhoz is, hogy az újszülöttjével egy helyiségben helyezzék el, amennyiben ezt a szülőnő vagy újszülöttje egészségi állapota nem zárja ki. Ha ezt a szülő nő állapota kizárja, akkor ezt a jogot az újszülött törvényes képviselője, vagy más (a szülő nő által vagy a törvényes képviselő által megjelölt) személy gyakorolhatja (pl. nagyszülő). Abban az esetben, ha a szülő nő fizikai állapota vagy a pihenés igénye miatt nem igényli a gyermek vele egy helyiségben történő elhelyezését, az nem rendelhető el kötelezően.
Az egészségügyi dokumentációba való betekintés joga
A törvény rendelkezése szerint az egészségi állapotával kapcsolatos dokumentációval az egészségügyi szolgáltató, az abban szereplő adataival pedig a beteg rendelkezhet. Az egészségügyi dokumentációnak része az ápolási és gondozási tevékenységről készített dokumentáció is. A beteg jogosult az egészségügyi dokumentációval kapcsolatban:
- a gyógykezelésével összefüggő adatainak kezeléséről tájékoztatást kapjon,
- az egészségügyi adatok megismerésére,
- az egészségügyi dokumentációba betekinthet, és azokról saját költségére másolatokat kérhet,
- az egészségügyi intézet elhagyásakor zárójelentést kapjon,
- egészségügyi adatairól a beteg indokolt célra, saját költségére összefoglaló vagy kivonatos írásos véleményt is igényelhet.
A dokumentáció kiadásának rendjét, a fénymásolás költségeit a kórház szervezeti és működési szabályzata tartalmazza. A beteg mást is felhatalmazhat arra, hogy az egészségügyi dokumentációba betekinthessen. Az egészségügyi intézmény vagy a háziorvos a beteg kérésére köteles átadni a rá vonatkozó teljes körű orvosi dokumentációt. Az adatközlési kötelezettség teljesítésének a zárójelentés átadása nem elegendő feltétele. Garanciális szabály, hogy a hibás egészségügyi adatot az adatfelvételt követően nem lehet törölni, azt úgy kell kijavítani, hogy az eredetileg felvett adat is megállapítható legyen.
A beteg kötelességei
Fontos azonban tisztában lenni azzal, hogy a betegnek nemcsak jogai, de kötelességei is vannak a jogszabályok szerint:
- A betegek kötelesek tiszteletben tartani a betegellátással kapcsolatos jogszabályokat és az intézményi rendet.
- Kötelesek együttműködni az ellátásukban közreműködő egészségügyi dolgozókkal, tájékoztatást adni mindarról, ami szükséges a kórisme megállapításához, a kezelési terv elkészítéséhez és a beavatkozások elvégzéséhez.
- Kötelesek a gyógykezelésekkel kapcsolatos rendelkezések betartására.
- A beteg és hozzátartozói jogaik gyakorlása során kötelesek tiszteletben tartani más betegek jogait, illetve nem sérthetik az egészségügyi dolgozók törvényben foglalt jogait.
- Hitelt érdemlően igazolnia kell a személyes adatait és egészségbiztosítását.