Magzati béltágulat: okok, tünetek és kezelési lehetőségek

A magzati béltágulat egy olyan állapot, amelyet ultrahangvizsgálat során észlelhetnek a terhesség alatt. Fontos tudni, hogy önmagában egy ilyen lelet nem feltétlenül jelent rosszat, és gyakran átmeneti jelenségről van szó. Azonban bizonyos esetekben komolyabb problémákra is utalhat, ezért elengedhetetlen a gondos orvosi felügyelet és a további vizsgálatok.

A magzati ultrahang lelet rövidítései és jelentése

A kismamák számára a legérdekesebb, legkülönlegesebb vizsgálatok az ultrahangok, hiszen ilyenkor bepillanthatunk a születendő kisbabához. Az orvos nagyon fontos méréseket végezhet, megállapíthatja, hogy a magzat megfelelően fejlődik-e. Az alábbiakban bemutatjuk a leggyakoribb rövidítéseket, amelyekkel a magzati ultrahang leleten találkozhatunk:

• Aa (gesztációs zsák): Ez a képződmény körbeveszi az embriót, és már azelőtt megfigyelhető, hogy az embrió látszódna az ultrahangon.
• CRL (ülőmagasság): Az embriót az első trimeszterben, a 7-13. hét között nemcsak testrészenként mérjük, hanem a teljes ülőmagasságát, vagyis a feje és feneke közötti hosszát. Ennek a hossznak az alapján meglehetősen pontosan meg lehet határozni a várandósság pontos korát, így a szülés várható időpontját is jobban megállapíthatjuk.
• BPD (koponya harántátmérője): Ezt a fontos adatot a 13. héttől mérjük. A koponya harántátmérője a második trimeszter elején nagyjából 2,4 cm, míg a 40. héten 9,5 cm. Időnként a BPD mellett a koponya hosszanti átmérőjét (OFD) és kerületét (HC) is mérjük. A koponya méretei segítenek pontosítani a magzat korát.
• FL (combcsont hossza): A test leghosszabb csontjának méretéből következtetni lehet a magzat magasságára, hosszanti növekedésére, és valamennyire becsülni lehet azt is, hogy mekkora lesz az újszülött. A combcsont hosszát szintén a 11. héttől mérjük, ekkor nagyjából 7-10 mm, míg a születés előtt kb. 7 cm.
• AC (has körfogata): A has körfogatának méretéből következtetni lehet arra, hogy mekkora a magzat, mekkora a súlya, hogyan fejlődik. Ezek az adatok nagyon fontos fogódzókat jelentenek az orvosnak arra vonatkozóan, hogy a magzattal minden rendben van-e. Az AC-t bizonyos esetekben kiegészítheti a has hosszirányú, illetve keresztirányú átmérője (APAD, illetve TAD).

A haskörfogatból, a combcsont hosszából és a koponya harántátmérőjéből nagyon jól meg lehet becsülni a magzat súlyát. Ez segíthet például a szülés előkészületeiben, illetve a szülés körülményeinek meghatározásában is.

Magzati béltágulat: mit jelent és mikor aggódjunk?

A "tág magzati bélkacs" kifejezés nem feltétlenül utal kóros elváltozásra. Azt jelenti, hogy valami van a belekben, de nem kell, hogy elzáródás legyen. Gyakori, hogy a terhességek nagy százalékánál látják ezt a jelenséget, ilyenkor a legtöbb esetben csak tele van magzatszurokkal a belecskéje, és általában a legrosszabb, ami történhet, hogy a magzatvízbe ürít. Ha azonban a béltágulat nagyobb mértékű vagy ismétlődik, az aggodalomra adhat okot, és további vizsgálatokra lehet szükség.

Lehetséges okok és állapotok

A magzati béltágulat hátterében számos ok állhat:

• Átmeneti jelenség: Ahogy említettük, sok esetben a béltágulat csak átmeneti, és spontán rendeződik.
• Magzati székrekedés: Ez a legjobb eset, amikor a születést követően egy beöntés meg tudja oldani a problémát.
• Bélelzáródás: Súlyosabb esetben bélelzáródás is okozhatja, ami műtéti beavatkozást igényelhet a születés után.
• Hirschsprung-kór: Ez egy ritka, veleszületett betegség, amely a vastagbél beidegzési zavarából adódik. Az érintett bélszakaszból hiányoznak az idegvégződések, ami perisztaltika hiányát és bélsárpangást okoz. A betegség kezelése kizárólag műtéti.
• Invagináció (bélbetüremkedés): Ez egy kóros állapot, amikor egy bélszakasz teleszkópszerűen a folytatásába eső bélszakaszba csúszik. Bár leginkább a kisgyermekeket érinti, és nem prenatális diagnózis, fontos megemlíteni, mint bélelzáródással járó problémát. Kezdetben a bélfal duzzadttá, vizenyőssé válik, majd a folyamat előrehaladtával az invaginálódott bélszakasz vérellátása teljesen megszűnik, egy idő után a bél elhal, kilyukad. A béltartalom hasüregbe jutása az egész szervezetet veszélyeztető gyulladásos folyamathoz, sokkos állapothoz, végül halálhoz vezethet.

Hirschsprung-kór

A Hirschsprung-kór átlagosan 5000 születésre jutó egy eset, így ritkának mondható. A terhesség második trimeszter idején jelentkező fejlődési zavar következtében alakul ki, amikor a magzat emésztőrendszerében az idegelemek bélfalba történő beépülése akad el. Ennek pontos oka nem ismert, de öröklött tényezők is szerepet játszhatnak. A betegséget rendszerint nagyon hamar felfedezik, ugyanis már újszülött korban súlyos tüneteket, székelési zavart okoz. Az esetek jó részénél már a magzatsár ürülése sem történik meg, az első széklet az első két napban nem érkezik meg. A baba felfúvódik, hasfájás gyötri.

A betegséget alapvetően a tünetek alapján, valamint úgynevezett manometriás (nyomásméréses) vizsgálattal diagnosztizálják. Képalkotó vizsgálatok során kontrasztanyaggal való feltöltést követően jól láthatóvá válik a szűkült bélszakasz, valamint a felette kialakult következményes tágulat. A betegség kezelése kizárólag műtéti. A beavatkozás lényegében annak megfelelője, mint amikor felnőtt korban valamilyen súlyos elváltozás miatt el kell távolítani a végbél egy szakaszát.

Invagináció

Az invagináció leginkább a kisgyermekeket érinti, gyakorisága 1-4/1000 gyermek. A gyermekkori bélbetüremkedések 90%-ában nincs kimutatható anatómiai elváltozás. Az esetek 70-80%-a 2 éves kor alatt jelentkezik. Ennek hátterében életkori sajátosságként a táplálkozásbeli változások, a bélfal „érése” miatti fokozott bélmozgás (perisztaltika), vagy bélfali nyirokcsomók megnagyobbodása (limfoid hiperplázia) okozhatja, gyakran kisebb fertőzéses megbetegedésekhez társulva. 4 éves kor felett az esetek mintegy felében vezető pont, bélfali elváltozás (polipus, bélfali tumor, limfóma, Meckel-divertikulum stb.) vagy elakadt idegentest szerepel kiváltó tényezőként.

Tünetek: Nagyon típusos tünet a kisded heves, visszatérő görcsös hasi fájdalma, elsápadással, nyugtalansággal kísérve. A rohamokat hányás kísérheti, mely elhanyagolt esetben súlyos kiszáradáshoz is vezethet. Véres széklet (típusosan „málnazselé” szerű) kis mennyiségű és általában későbbi tünet. Jellemzően a gyermek az étel és folyadék szájon át való bevitelét elutasítja, hasa kezdetben kissé puffadtabb. A fenti panaszok, tünetek jelentkezésekor feltétlenül orvoshoz kell fordulni! Fontos, hogy ilyenkor a gyermeknek ne adjanak szájon át enni és innivalót!

Diagnózis és kezelés: Amennyiben az invagináció gyanúja felmerül, hasi UH vizsgálatra kerül sor. A kezelést a diagnózis felállítása után azonnal meg kell kezdeni. Az oki terápia a bélbetüremkedés megszüntetése, melyet altatásban, folyadék vagy levegő befújásával végeznek. Az eljárás folyamatát és eredményességét, UH vizsgálattal és/vagy röntgen átvilágítással ellenőrzik. A nem műtéti kezelés eredményessége kb. 80%. Eredménytelen konzervatív kezelés, vagy szövődményes esetben műtéti beavatkozás szükséges.

Gastroschisis: egy veleszületett hasfalhiány

A gastroschisis egy veleszületett hasfalhiány, ami a magzati fejlődés során kialakuló hasfali záródási zavar miatt alakul ki. Következtében a hasi szervek a hasüregen kívülre esnek. Súlyos állapotnak tekintendő, ami összetett ápolási és sebészi ellátást igényel. Az elváltozás hasonló az omphaloceléhez, azonban utóbbinál mindig egy több rétegű - a hashártyából és magzatburokból álló - tömlő fedi a kitüremkedő hasi szerveket, míg gastroschisisben a hasfalon kívülre eső beleket és egyéb szerveket nem védi hártyás burok.

Kiváltó okok és diagnózis

A magzati hasfal eltéréseinek pontos okai nem ismertek, feltételezhetően több külső hatás halmozódása, együttes jelenléte vezet a hasfali záródás zavarához. Gyakoribb a fiatal életkorú anyáknál és az első születések tekintetében, területileg gyakoribb olyan országokban, ahol nem megfelelő a várandósgondozás. Kialakulásában szerepet játszhat az anyai alultápláltság, vitaminhiány (pl. alacsony folsav bevitel), fehérje- és folyadékhiány, méhlepény-rendellenesség, illetve a köldökzsinórt tartósan érő nyomás is. Kimutatták, hogy egyes drogok, köztük a kokain, a metamfetamin és a kannabisz fogyasztása jelentősen növeli a gastroschisis kialakulásának valószínűségét.

A hasfali rendellenesség terhességi ultrahang vizsgálattal a 12. héttől mutatható ki, ám jellemzően 18. héten kerül diagnosztizálásra. Anyai vérvizsgálat esetén a megnövekedett, emelkedett anyai szérum alfa-fetoprotein (AFP) ugyancsak kórjelző eltérés.

Kezelés és prognózis

A gastroschisissel diagnosztizált gyermekek esetében a szülésre csak olyan intézményben kerülhet sor, ahol rendelkezésre áll az újszülött szakápolói és sebészeti ellátása. A születés után az újszülött a hasüregen kívül lévő belső szerveit steril, sóoldatot tartalmazó tasakba helyezik, hogy megvédjék a kiszáradtól és a fertőzéstől. Születés után a lehető legrövidebb időn belül a szerveket sebészi úton helyezik vissza a hasüregbe és zárják a hasfalat. A prognózis jó, a betegek több mint 90%-a hosszútávú következmények nélkül túlél.

Magzati béltágulat és genetikai vizsgálatok

Amennyiben magzati béltágulatot észlelnek, felmerülhet a kérdés, hogy genetikai problémával áll-e összefüggésben. A modern genetikai szűrővizsgálatok, mint például a kombinált teszt vagy a NIPT (Non-Invazív Prenatális Teszt) segíthetnek kizárni vagy megerősíteni bizonyos kromoszóma-rendellenességeket, mint például a Down-kórt.

A kombinált teszt Fetal Medicine Foundation (FMF) rendszerű kiterjesztett genetikai szűrővizsgálat, melyet a terhesség 11-13. hetében végzünk, ultrahangvizsgálat és vérvizsgálat kombinációjával.

Az iGen NIPT szűrésekkel Ön a lehető legnagyobb biztonságban tudhatja születendő gyermeke egészségét. Bármely NIPT tesztünket is választja, a 99% feletti megbízhatóságon kívül komplex szolgáltatásra számíthat. Klinikai genetikusok, saját citogenetikai laborháttér és a legkiválóbb magzati diagnosztikus orvosok várják intézményünkben.

tags: #tagabb #belszakasz #a #magzatnal