Az orvosi hivatás mindig is nagy társadalmi megbecsülésnek örvendett, komoly felelősséggel járt. Az elmúlt másfél évszázadban az orvosi hivatás gyakorlásával kapcsolatos felelősségi szabályok jelentős változáson mentek keresztül. Míg a 19. század végéig az orvosi etika, főként a Hippokratészi Eskü szövege határozta meg az orvosi tevékenység alapnormáit, és az orvos felelősségre vonására ritkán került sor, addig a 20. században, különösen az elmúlt évtizedekben az egészségügyi szakmai felelősségre vonás kérdése egyre nagyobb teret kap. Napjainkban egyre több bírósági határozat és Legfelsőbb Bírósági jogegységi döntés születik és szolgál iránymutatásul e jogterületen.
Az orvosi műhiba jogi megítélésén felül egy etikai dilemma is, megítélése igen komoly jogászi feladat. Az "orvosi műhiba" kifejezés a köznyelvben terjedt el, a jogi szaknyelv nem ismeri ezt a kifejezést. Az adott esettől függően jogászként az orvos büntetőjogi felelősségéről, vagy az egészségügyi szolgáltatók polgári jogi felelősségéről beszélhetünk, esetleg mindkettőről.
Az egészségügyi szakmai felelősség fogalma és leggyakoribb esetei
Az egészségügyi szakmai felelősség elengedhetetlen eleme, hogy az eljárás nem az egészségügyi szolgáltatásra, egészségügyi tevékenységre irányadó, illetve az egészségügyben dolgozók szakmai előírásai szerinti eljárás, amely veszélyeztetést, egészségkárosodást vagy halált okoz. Mindenképpen a fogalomba kell érteni azt is, hogy ha a veszélyeztetés, egészségkárosodás vagy halál a nem megfelelő és elvárható tájékoztatás mellett következik be.
A klasszikus műhiba esetek, mint idegen test bennmaradása egy műtét során, kórházi fertőzések vagy műtét-technikai hibák mellett, a leggyakoribb esetek közé tartozik a tájékoztatás hiánya, vagy a nem megfelelő tájékoztatás.
Az orvosnak ugyanis szakmai kötelezettsége a beteget vagy a döntésre jogosult személyt olyan helyzetbe hozni, amely a beavatkozással kapcsolatos döntés meghozatalához szükséges. A tájékoztatás megadását a kórháznak kell igazolnia, ugyanis a bírói gyakorlat szerint azt kell vélelmezni, hogy az egészségügyi szolgáltató felróhatóan járt el, nem megfelelő tájékoztatást adott, és ennek ellenkezőjét neki kell bizonyítania.
Dokumentációs hiányosságok
A másik legjellemzőbb szakmai hiba a dokumentációs hiányosság. A bírói gyakorlat alapján, ha a beavatkozásról, kezelésről nincs dokumentáció, vagy az hiányos, pontatlan, olvashatatlan, akkor fennáll az egészségügyi szolgáltató felelőssége. Megjegyzendő, hogy a dokumentációs hiányosság még tanúvallomással sem pótolható, így az egészségügyi intézményeknek nagyon szigorú adminisztrációt kell vezetniük.
Diagnosztikai tévedések
Orvosi műhibák közé sorolandók a diagnosztikai tévedések is, amelyek egy kicsit speciális csoportot képeznek, megítélésük is bonyolultabb. A bírói gyakorlat azon az állásponton van, hogy abban az esetben, ha az egészségügyi intézmény valamennyi szükséges vizsgálatot elvégezte, és mégis téved a diagnózisban, akkor nem állapítható meg a felelőssége. Abban az esetben, ha ez az észlelés azért marad el, mert valamilyen indokolt vagy szükséges vizsgálatot elmulasztanak a kórházban, akkor ezért állapítható meg a felelősség.
A gyakorlatban - a tájékoztatás hiánya, hiányossága mellett - ez a legtöbbet előforduló műhiba-eset, főleg a szülészet-nőgyógyászat területén. Példák mulasztásokra, ha a vakbélgyulladás, a szívinfarktus, a különböző kéz- és lábtörések, a különböző daganatok nem kerülnek felismerésre, mert például vagy nem végeznek megfelelő CTG észlelést, vagy a különböző császármetszési okokat (pl. dinamikája stb.) nem megfelelően értékelik.
A szülészet területén van a legtöbb peres eljárás, leginkább itt alakult ki a tág felelősséggel kapcsolatos bírói gyakorlat. Ennek lényege, hogy az orvos adott pillanatban dönthet úgy, hogy nem végez császármetszést, de utóbb neki kell igazolnia, hogy a döntése helyes volt és a császármetszés esetén sem lett volna nagyobb esélye, hogy a szülés során ne következzen be pl. oxigénhiány, ami a magzat különböző mértékű agykárosodásához vezet, vagy a magzat halála.
A szülészettel kapcsolatos másik nagy diagnosztikai tévedési csoport, amikor a terhesgondozás során nem kerülnek felismerésre különböző genetikai betegségek, mint a Down-kór, a nyitott gerinc, a végtag hiányok. Ez arra vezethető vissza, hogy az ultrahang vizsgálatok felismerési gyakorisága elég alacsony, függ a készülékektől, a vizsgálók képességétől.
Igényérvényesítési lehetőségek orvosi műhiba esetén
Amennyiben az egészségügyi szakmai mulasztás esete vélelmezhető, ma már több fórum is rendelkezésre áll a károsult igényeinek érvényesítésére. Ezek közül azonban érdemlegesnek és valóban használhatónak csak a büntető eljárás és a polgári eljárás tekinthető.
Panaszok és egyéb eljárások
- Lehetőség van panasszal élni az egészségügyi intézményhez vagy az egészségügyi intézmény fenntartójához, de többnyire azért eredménytelenek, mert az egészségügyi intézmények önmagukkal szemben elutasítják ezeket a panaszokat.
- A vélelmezett mulasztás esetén kérhető az adott dolgozó elleni munkajogi felelősségre vonás is, amelynek szabályait a munkaszerződés, vagy kollektív szerződés szabályozza.
- Az Orvosi Kamara Etikai Bizottsága előtt a dolgozóval szemben lefolytatott etikai eljárás már adhat némi reményt a valós felelősségre vonásra, ám a károsult számára ez soha nem jelent semmiféle előnyt.
- Az Uniós csatlakozási törvény alapján panaszeljárás lefolytatását lehet kezdeményezni, vagy közigazgatási eljárás megindítását, illetve finanszírozási felelősségre vonást is lehet kérni az illetékes hivataloktól.
- Az egészségügyi közvetítői eljárás intézménye a gyakorlatban nem igazán működik, egyrészt azért, mert a közvetítők rendkívül drágán dolgoznak, másrészt csak olyan ügyekben lenne eredményes, ahol mindkét fél érdekei megegyeznek.
- Az egészségügyi szakmai felelősségre vonás terén is léteznek békéltető testületek, amelyek együttműködés esetén hatékonyak is lehetnek, de ha az egészségügyi intézmény magára nézve nem ismeri el kötelezőnek a testület döntését, akkor az nem végrehajtható.
Büntető és polgári eljárások
A leghatékonyabb és legeredményesebb igényérvényesítési módnak csak a büntető eljárás és a polgári eljárás mutatkozik. Bár megjegyzendő, hogy a büntetőeljárások nagy része igen kevés esetben jár sikerrel, a legtöbb esetben vagy a nyomozás során, vagy az ügyészi szakban megszűnnek.
Halálesetnél gyakoribb a büntetőeljárás megindítása, itt ugyanis a hozzátartozók igazságérzete, a büntetőjogi felelősségre vonás nagyobb relevanciával bír, mint egy kártérítés megítélése. Egészségkárosodás esetén azonban célravezetőbb a polgári eljárás kezdeményezése, kártérítés kérése, a büntető pert pedig csak másodlagos eljárásként érdemes megindítani.
A polgári peres eljárás elsődleges célja a kártérítési felelősség megállapítása, és csak másodlagosan annak mértéke. Éppen ezért műhiba-perek többnyire két szakaszból állnak. Az első, hosszabb részben megállapításra kerül, hogy az egészségügyi szolgáltatónak van-e egészségügyi szakmai felelőssége. Amennyiben a jogalap megítélésre kerül, úgy a bíróság azt közbenső ítélettel lezárja, majd a második, már sokkal rövidebb részben az összeg tekintetében folytatódik az eljárás.
Kártérítési felelősség és a sérelemdíj
A kártérítés mértéke sok tényezőtől függ. Egyrészt attól, hogy mekkora a vagyoni és nem vagyon kár, vagy az új Ptk. alapján ún. sérelemdíj. A vagyoni kár tartalmazza mindazokat a kiadásokat, költségeket, amely a károsodás miatt a károsultnál keletkezett. Ennek összegét számlákkal célszerű bizonyítani, éppen ezért nehezen is támadható az egészségügyi szolgáltató részéről.
A korábban nem vagyoni kárként ismert sérelemdíj mértéke a károsodás miatt a károsult által elszenvedett hátrány, sérelem összegszerűen kifejezve. Az új szabályozás szerint a károsultnak már nem kell bizonyítania a hátrány, sérelem bekövetkeztét, ugyanakkor a sérelemdíj mértékének megítélése annál cizelláltabb bírói feladat.
Szülészeti jogok és a beteg tájékoztatási kötelezettség
A szülészeti ellátásban részesülőket is megilletik azok a jogok, amelyek a betegeket az egészségügyi ellátás során. Ezeket a jogokat az egészségügyi törvény (1997. évi CLIV. tv.) rögzíti. Az Egészségügyi törvény 5. § (3) bekezdése kimondja, hogy mindenkinek joga van olyan ismeretek megszerzéséhez, amelyek lehetővé teszik számára az egészsége védelmével és fejlesztésével kapcsolatos lehetőségek megismerését, valamint megfelelő tájékoztatáson alapuló döntését az egészséggel kapcsolatos kérdésekben. Emellett joga van tájékoztatást kapni az egészségügyi szolgáltatók által nyújtott ellátások jellemzőiről, azok elérhetőségéről és az igénybevétel rendjéről, továbbá a betegeket megillető jogokról és azok érvényesíthetőségéről.
Az orvosnak átfogó tájékoztatást kellene adnia a javasolt vizsgálatokról, beavatkozásokról, azok tervezett időpontjáról és azok elvégzésének, illetve elmaradásának előnyeiről és kockázatairól, döntési jogunkról, a lehetséges alternatív eljárásokról, módszerekről. Az orvosnak a páciens számára érthető módon kell ezt megtennie. A korrekt, elfogulatlan és érthető szakmai tájékoztatást azért tartjuk kiemelten fontosnak, mert ez az alapja az önrendelkezési jognak, valamint annak, hogy az anyák élhessenek az ellátás visszautasításának jogával. A tájékoztatás joga akkor is megilleti a szülő nőt, ha nem feltétele a beleegyezése az orvosi beavatkozás megkezdésének. Például, ha életmentő császármetszésre kerül sor, a szakszemélyzetnek a császármetszés elvégzéséhez nem kell kérnie az anya beleegyezését, de tájékoztatást akkor is kötelessége adni.
A várandósgondozás és szülés joga
- Magyarországon 2014. óta az alacsony rizikójú várandós elviekben választhat szülésznői és orvosi várandósgondozás között.
- Várandósként nem kötelező részt venni a 24. terhességi hét előtti vizsgálatokon, és a 24. hét után sem kötelező a havi egy orvos-védőnő kontaktus, valamint az ultrahang- és laborvizsgálatok.
- A várandósgondozás szolgáltatás. Az anyát a várandósgondozás során kötelező tájékoztatni az ajánlott vizsgálatokról, de az ombudsman is megállapította, hogy a jelenlegi törvényi szabályozás alapján a várandós nőnek joga van úgy dönteni, hogy a 24. terhességi hét előtti vizsgálatokon nem vesz részt, és a 24. hét után sem veszi igénybe az ajánlott vizsgálatokat.
- A törvény biztosítja a szabad orvosválasztás lehetőségét a terhesgondozásnál és a szülésnél. Mindenki annál az orvosnál szülhet, akit választ.
Betegjogok szülészeti környezetben
- Az emberi méltósághoz való jog nem jelent mást, mint hogy a kórházakban, rendelőkben a betegekkel emberhez méltóan kell bánni: udvarias megszólítás és tiszteletteljes bánásmód illeti meg őket, nem kényszeríthetők indokolatlan várakozásra, szeméremérzetükre tekintettel kell lenni.
- A betegeken csak az ellátásukhoz szükséges beavatkozásokat szabad elvégezni, és tiszteletben kell tartani személyes szabadságukat. Ezek mellett minden betegnek joga van arra, hogy a kórházban saját ruháit és személyes tárgyait használja.
- Az anya és újszülöttje 24 órás együttes elhelyezése a legkorszerűbb és legbiztonságosabb elhelyezési forma, amelynek jogát a törvény is garantálja. Az anyának joga van ahhoz, hogy újszülöttjével egy helyiségben helyezzék el, amennyiben ezt nem zárja ki egészségi kockázat, az ő vagy az újszülöttje egészségi állapota.
- A gyermek testi-lelki egészségének védelme alapvető jog. Ezért kiemelten fontos, hogy amennyiben a gyermek vagy az édesanya egészségügyi ellátása mást nem indokol, az újszülötteket születésük után azonnal bőrkontaktusba helyezzék az édesanyjukkal, biztosítsák számukra a zavartalan aranyórá(ka)t, és bátorítsák az anyákat, hogy figyeljék kisbabájuk jelzéseit, mikor áll készen a szopásra, illetve mutassák meg az anyáknak, hogyan kell szoptatni és a tejelválasztást fenntartani, még akkor is, ha valamilyen okból el vannak különítve újszülöttjüktől.
- A betegnek joga van a gyógyintézetet elhagyni, amennyiben azzal mások testi épségét, egészségét nem veszélyezteti. Fontos tudni, hogy a szülő (törvényes képviselő) nem okozhat (nem kockáztathat) a gyermeknél súlyos egészségkárosodást a döntésével.
- A törvény alapján mindenki szabadon döntheti el, hogy kíván-e egészségügyi ellátást igénybe venni, mely beavatkozásokat fogadja el vagy utasítja vissza. Fontos tudni, hogy ez minden egyes beavatkozásra külön-külön értendő, és minden beavatkozásról, javasolt eljárásról külön-külön kell tájékoztatni az érintetteket.
- Az egészségügyi dokumentáció megismeréséhez mindenkinek joga van. Szülészeti dokumentációnkat - amely tartalmazza többek között a beavatkozások, kezelések, vizsgálatok adatait - megtekinthetjük, vagy fénymásolatban kikérhetjük a kórháztól. Manapság a legtöbb lelet és egyéb orvosi dokumentum felkerül az EESZT-be, ami a lakosság számára is hozzáférhető, letölthető.
Otthonszülés
Hazánkban a szülés két formája közül lehet választani: vagy kórházba megyünk, vagy otthon hozzuk világra gyermekünket bába segítségével. 2011 áprilisa óta hatályos a rendelet, mely az otthonszülést szabályozza (35/2011. (III. 22.) Korm. rendelet).
A várandósság betöltött 36. hetéig kell eldönteni, hogy hol szeretnénk szülni, és ezt jelezni kell a választott bábának. Az ellátás igénybevételét választó várandós nő a döntés meghozatalát követően haladéktalanul, de legkésőbb 3 napon belül a felelős személy közreműködésével négy példányban kitölti a 4. melléklet szerinti adatlapot.
tags: #szuleszeti #muhiba #torvenyjogok