Az Egészségügyi Szakmai Kollégium az egészségügyért felelős miniszter javaslattevő, véleményező és tanácsadó szakmai testületeként működik. A szakmai kollégium elnökségből és tagozatokból áll. Működését a 26/2020. (VIII. A szakmai kollégium működtetési költségeit a miniszter által vezetett minisztérium az Országos Kórházi Főigazgatóság költségvetésében, valamint meghatározott országos gyógyintézetek költségvetésében biztosítja.
A szakmai kollégium tagjainak megbízatása négy évre szól, azzal, hogy az új szakmai kollégium megalakulásáig a korábbi tagok ellátják a jogszabályban meghatározott feladat- és hatáskörüket. A kinevezés korlátlan alkalommal meghosszabbítható. A szakmai kollégium elnökségből és tagozatokból áll. Az elnökség elnökét a miniszter nevezi ki. Az elnökség döntéseit üléseken hozza meg. A szakmai kollégium szakterületein 5 fős tagozatok működnek, egy tagozatnak egy elnöke, egy titkára és három tagja van.
A Szülészeti és Nőgyógyászati Szakmai Kollégium 2002. január 18-i állásfoglalása a „tervezett otthonszülés” kérdéséről kiemeli, hogy a hazai állásfoglalás azonos a legtöbb nemzetközi szülészeti és nőgyógyászati szakmai grémium véleményével. Ezen grémiumok, beleértve az Amerikai Szülészeti és Nőgyógyászati Szakmai Kollégiumot is, úgy vélik, hogy a „tervezett otthonszülés” olyan veszélyeket rejt magában, amelyeket nem ellensúlyoznak előnyei, nevezetesen az otthoni környezet emberi és érzelmi befolyása az anyaság és a korai anya-gyermek kötődés kialakulására.
A klinikai/kórházi háttér biztosítja a szülés kiszámíthatatlan veszélyeinek és szövődményeinek elhárítását és korai gyors kezelését. Ugyanakkor a szakmai biztonság mellett megfelelő körülmények kialakításával hazánkban is egyre több helyen szülhetnek egyágyas, fürdőszobás szülőszobákban az édesanyák, kihasználva a családközcentrikus szülészeti gyakorlat minden előnyét, beleértve az együtt szülést, a korai bőrkontaktust, az anya és újszülött együtt maradását.
Jelenleg lehetőség van arra, hogy a szülőnő a szabad orvosválasztás jogával élve olyan intézményben szüljön, ahol nem betegként kezelik, és kívánságait, elképzeléseit, elvárásait meghallgatják, és ha lehet, teljesítik. Szülés után a néhány napos klinikai/kórházi bent fekvés lehetőséget ad az újszülöttápolás, a szoptatás, az emlőápolás megtanítására, valamint a korai adaptációs zavarok felismerésére és elhárítására. Ezzel teljes összhangban van az Amerikai Egyesült államokban a legutóbbi években bevezetett gyakorlat, miszerint a régebben meghatározott 24 órás szülés utáni kórházi tartózkodás helyett a biztosító már csak azt a szülést finanszírozza, ahol az újszülött és az anya legalább 72 óráig a kórházban marad.
Bár a szülések egy része orvosi beavatkozás nélkül is lezajlik, a szövődménymentes vajúdás és szülés definíciója csak retrospektív lehet, mert a legtöbb szövődmény váratlanul és kiszámíthatatlanul lép fel. Ezért sem jogi, sem szakmai szempontból nem határozható meg előre 100%-os bizonyossággal a terhesek azon csoportja, akiknek esetében szövődménymentes vajúdás és szülés várható. A szülészet „sürgősségi” felkészültséget igénylő orvosi szakma, ezért a szülőnők számára állandóan készenléti szolgálatnak kell rendelkezésre állnia.
Amennyiben az egészségügyi kormányzat úgy dönt, hogy a „tervezett otthonszülést” hitelesíti annak ellenére, hogy a legtöbb fejlett országban a szülések közel 100%-a kórházakban történik, sőt, az Egyesült Királyságban és Hollandiában, ahol hagyományai vannak az otthonszülésnek, ezek száma az utóbbi években egyre csökken, úgy a döntést a szakmai kollégium - bár nem ért vele egyet - tudomásul veszi, és továbbra is mindent megtesz annak érdekében, hogy az eddigi gyakorlatnak megfelelően a klinikák/kórházak fogadni tudják a tervezett otthonszülés kapcsán bajba jutottakat. Felhívja ugyanakkor a figyelmet arra, hogy a váratlan szülészeti vagy neonatológiai szövődmény esetén kihívott mentővel történő kórházba szállítás időveszteséget jelenthet a kórházi szülés kapcsán fellépő szövődmény ellátásának azonnali lehetőségével szemben, ami mind az anyai, mind a magzati/újszülött halálesetek számának növekedését fogja eredményezni. Lényeges hangsúlyozni, hogy a kórházba érkezés után nem az otthonszülésnél segédkező szülész, hanem a kórházi orvosok szakmai kompetenciájába tartozik a beteg ellátása!
A tervezett otthonszüléshez az ismert beleegyező nyilatkozat módosított változata szükséges, amely tartalmazza azt az egyértelmű kitételt, hogy a Szülészeti és Nőgyógyászati Szakmai Kollégium ezt a szülési formát nem javasolja. A várandós otthonában rendelkezésre kell állniuk azoknak a tárgyi feltételeknek, amelyeket az ÁNTSZ a szakorvosi rendelőkkel szemben jelenleg is megkíván. Az anyakönyvezés egyértelmű szabályszerűségének biztosítására állami jelenlét (például területi védőnő megszervezése) lenne szükséges.
Jelenleg az idevonatkozó [33/1992. (XII. 23.) NM] rendelet értelmében „a gondozást végző orvos által elrendelendő” többek között a terminusközeli magzat felügyelete. Ezt az „otthonszülést” választók többsége nem veszi igénybe, ezzel is növelve a magzati perinatális halálozás esélyét. A gondozó orvos pedig ennek elmulasztása esetén szakmai szabályt szeg!
A szakmai kollégium az egészségügyi törvény idevonatkozó megállapításait úgy értelmezi, hogy egy várandós a klinikai/kórházi szülés lehetőségének elutasításával nem veszélyeztetheti magzata/újszülöttje egészségét/életét, ezért a Szülészeti és Nőgyógyászati Szakmai Kollégium megítélése szerint alkotmánybírósági értelmezésre vagy törvénymódosításra van szükség a „tervezett otthonszülés” minisztériumi hitelesítéséhez.
A Kollégium 1999-ben és 2002-ben már foglalkozott az "otthon szülés" kérdéskörével. Mind két alkalommal elutasította az otthon szülés gondolatát és gyakorlatát. A terhesség és a szülés egy élettani folyamat ugyan, de bármennyire is hihetetlen magában hordozza a legsúlyosabb szövődményeket, akár az élet elvesztésének a kockázatát is. Köztudott, hogy az élet legveszélyesebb szakasza a születés körüli időszak. Nem vitatható azonban, hogy a szülések egy része akár otthon, spontán, akár orvosi beavatkozás nélkül is, minden anyai és/vagy magzati probléma nélkül egészséges újszülött világra jövetelével érhet véget. Ezt a zavartalan lefolyást, eredményt azonban előre garantálni egyetlen szülés esetében sem lehet. Nem létezik olyan módszer, amellyel teljes bizonyossággal előre meg lehetne jósolni, hogy a szülés során előfordul-e szövődmény vagy sem. Ha előfordul, az gyakran egyik pillanatról a másikra történik, amikor azonnali beavatkozásra van szükség, teljes személyi-, tárgyi-, intézményi háttérrel.
Magyarországon az otthon szülések kockáztatják az édesanyák és újszülöttek egészségét, életét. A Szülészeti és Nőgyógyászati Szakmai Kollégium megítélése szerint tehát az otthon szülés súlyos magzati kockázatot, vészhelyzetet jelenthet. Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény kimondja: "A beteg beleegyezésére nincs szükség abban az esetben, ha az adott beavatkozás, intézkedés elmaradása mások - ideértve a 24. A szülészet történetében hatalmas vívmány volt, amikor az otthon szülés helyett a szülőotthonokban, később pedig az azonnali műtéti beavatkozás lehetőségét biztosító kórházi szülészeti osztályokon történő szülés vált általánossá.
Ma ennél is előrébb tartunk. A Kollégium messzemenően egyetért az asszonyok önrendelkezési jogával, azonban ez addig terjedhet csak, amíg a magzat életének kockázata nem fokozódik. Véleménye szerint a szakmai biztonság mellett megfelelő körülmények kialakításával a családközpontú szülészeti gyakorlat még nagyobb mértékű elterjesztésével, a biztonságot nyújtó kórházak szülőszobáin, szülészeti osztályain kellene megteremteni a családi együttlét hangulatát és biztosítani azokat a feltételeket, ahol az édesanya szinte otthon érezheti magát.
Az elmúlt években az otthon szülés feltételei mit sem változtak, a médiumok azonban egyre gyakrabban foglalkoznak ezzel a kérdéssel, egyre bátrabban propagálják az otthon szülést. Tekintettel arra, hogy a Szakmai Kollégiumra egyre nagyobb nyomás nehezedett, ezért 2006. szeptember 28-ai ülésén a Kollégium ismét napirendre tűzte az otthon szülés kérdését. A probléma áttekintésére ad hoc bizottság alakult, melynek feladata a legapróbb részletekig kidolgozni a feltételeket, többek között azt is, kik azok, akik egyáltalán levezethetik a szülést, milyen vizsgákat kell letenni, stb.
Szülészet-nőgyógyászat – Dr. Kondor Tibor - ÁB-Medical
Prof. Dr. [Név], az Egészségügyi Szakmai Kollégium Szülészet és Nőgyógyászat Tagozata elnöke, kiemelte, hogy nagy megtiszteltetés és óriási felelősség elnökké választása, amely a szülészet és nőgyógyászat szakmapolitikai fejlődését támogatja javaslataival. Kinevezése egyben a győri kórháznak és a Széchenyi István Egyetemnek is jelentős elismerés a betegellátás, illetve a képzés terén.
A főorvos éppen kinevezése előtt, dékánként tett rendeletmódosító javaslatot a szakpolitika elé, amely egy, a szonográfusokat érintő problémát orvosolna. Akik szakirányú továbbképzésben szerezték szonográfusi képesítésüket, nem rendelkeznek szakmakóddal, így - bár ezt a hivatást művelik önállóan - fizetésüket és pótlékaikat az alapdiplomájuk szerint kapják. Ezt a helyzetet rendezné a javaslat elfogadása, amely az ágazatban maradáshoz, illetve az utánpótlás biztosításához is jelentősen hozzájárulna.
A több mint negyedszázados múltra visszatekintő győri egészségtudományi képzés folyamatos fejlődésen ment keresztül, hiszen kezdetben csak diplomás ápolókat képeztek. Ma már négy alapszak működik a karon, szeptemberől pedig országosan egyedülálló Szülészeti és nőgyógyászati szonográfia mesterképzés indul a Széchenyi-egyetemen. Kiemelte, Győr a szakmai utánpótlás-nevelés fontos bázisa, az egészségtudományi képzés pedig olyan értékes tudást ad, amelyre minden időben nagy szükség van, tehát biztos elhelyezkedést kínál.
A Széchenyi István Egyetem nagy előnye a többi képzőhellyel szemben multidiszciplináris, tizenegy tudományterületet felölelő kínálata, amelynek köszönhetően könnyebben tudnak válaszokat adni a legújabb kihívásokra. Ez a multidiszciplinaritás az alapja a győri, Zrínyi utcai, egykori kórházi épületegyüttes helyén az egyetem által a következő időszakban megvalósítandó Egészségtechnológiai Campus létrejöttének is. E központ egyik meghatározó szegmense az oktatást és a kutatást képviselő Egészség- és Sporttudományi Kar.
Az oktatási terület fejlesztése a nemzetközi nyitás jegyében történik. Több angol nyelvű képzést, sőt külföldi egyetemekkel közös programok indítását is tervezik, az egészségügyi mérnökképzés megvalósításával pedig intézményük technológiai hagyományaira és tudásbázisára is támaszkodnának. A kari struktúra fejlesztése jelenleg is zajlik: folyamatban van a Klinikai Készségek Tanszék létrehozása és tartalommal való megtöltése, amely az elméleti és gyakorlati képzés mellett klinikai készségfejlesztést is kínál - szakterülettől függően - műtői környezetben, betegágy mellett vagy éppen egy laborban. A Széchenyi István Egyetem a modern szemléletű egészségügyi képzés terén is kitűnő kapcsolatokkal rendelkezik, a partnerek közül kiemelve a Petz Aladár Egyetemi Oktató Kórházat és a Semmelweis Egyetemet. A Pető Intézettel is kitűnő az együttműködés, aminek a megfelelő számú szakember biztosításában lehet fontos szerepe.
Az Egészségtechnológiai Campus másik bázisa az Egészségügyi Innovációs Kompetenciaközpont lesz, amely az egészségügy technológiai oldalát, a kutatás-fejlesztést erősíti, akár új szabadalmakat, illetve az egészségipari partnerekkel való együttműködések kiteljesedését is eredményezheti. A harmadik, fontos elemét a minőségi egészségügyi szolgáltatások jelentik, amelyek jó színvonalú ellátást biztosítanak majd.
tags: #szuleszeti #es #nogyogyaszati #szakmai #kollegium #honlapja