A szülészeti halálozás okai és megelőzési lehetőségei

Az anyai halálozás fogalmába az tartozik bele, ha egy nő a várandósság vagy a szülés alatt, illetve a szülés utáni negyvenkét napon belül bármilyen okból meghal. A fejlett országok egészségügyi rendszerében mára már szerencsére alacsony az érintett nők száma, de a jelenség még mindig létezik.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 2023-as februári jelentése szerint kétpercenként meghal egy anya a szülés után vagy terhesség során fellépő komplikációk következtében. A WHO adatai és véleménye alapján elfogadhatatlanul magas az anyai halandóság.

Anyai halálozás Magyarországon és nemzetközi összehasonlításban

Magyarországon az elmúlt hét évben többszörösére nőtt az anyai halálesetek száma, holott a tragédia gyakorta elkerülhető lenne, ha hárítás helyett a szakértők szembenéznének a tényekkel és levonnák a következtetéseket. A számok tükrében Magyarország 2016 óta ebben a kérdésben kifejezetten rosszul áll. Az összes nyugat-európai ország, és az angolszász országok megelőznek minket, kivéve az Egyesült Államokat. Az UNICEF adatai szerint Magyarország szénája nem áll túl jól nemcsak világviszonylatban, de a szűkebb környezetünkhöz képest sem. A statisztikák azt mutatják, hogy Lengyelországban, Csehországban vagy épp Romániában is kevesebb anya hal meg a szülés utáni komplikációk miatt.

Az anyai halálozási arányszám (100 ezer élve születésre jutó anyai halálozások száma) a régióban a következőképpen alakult 2020-ban:

• Lengyelország: 2
• Csehország: 3
• Románia: 10
• Magyarország: 15

Fontos ugyanakkor kiemelni azt is, hogy 2000 és 2020 között körülbelül 34 százalékkal csökkent világszerte a 100 ezer élve születésre jutó anyai halálozások száma.

Az anyai halálozás fő okai és kockázati tényezők

A terhességgel, szüléssel összefüggő szövődmény miatti halálozás általános kockázata alacsony. A legtöbb haláleset a szakértők szerint megelőzhető lenne. A leggyakoribb halálok a szülés utáni vérzés (postpartum hemorrhage, PPH). A szüléssel összefüggésben elhunyt anyák nagyjából 95 százalékának ez veszi el az életét. A szüléssel kapcsolatos súlyos vérzésnek az számít, ha több, mint fél liternyit veszít a kismama természetes szülés közben vagy utána. A meglepő az, hogy a jelenség pontos okát a mai napig sem ismerik.

Dr. Elizabeth Abrams és Dr. Julienne Rutherford elméletük szerint az emberi magzatboholy sejtjei (trofoblasztok) által termelt hormon szerepe állhat a háttérben. Normális szülés során a méhlepény még a szülés befejeződése előtt leválik a méhfalról. Ekkor a simaizmok összehúzódása miatt a vérerek fala szűkül, ami vérzéscsillapító hatású. Vérzés jelentkezhet a születés után hetekkel is, azonban igazán végzetesnek azok bizonyulnak, amelyek négy órán belül alakulnak ki. A szülés utáni vérzés csökkentésében a közvetlenül szülés utáni szoptatás és a babával való szoros kapcsolat is döntő szerepet játszik. A baba testközelsége és a szopás hatására ugyanis jelentős mennyiségű oxitocin szabadul fel, és ez segíti a méh összehúzódását. Többek között ezért kockázatos az az elterjedt gyakorlat, hogy az újszülöttet azonnal elviszik anyjától, csecsemőosztályon helyezik el, a szoptatásra pedig csak sokkal később kerül sor.

Egyéb kockázati tényezők:

• A császármetszés magas aránya: Az Egészségügyi Világszervezet ajánlásaiban azt hangsúlyozza, hogy a császármetszést csak valódi szükség esetén szabad alkalmazni. A WHO ajánlása szerint a császármetszések aránya 5-12 százalék között legyen. E fölött már az anyai és az újszülött halálozási és megbetegedési arányszámok erősen megnőnek. Magyarországon az összes szülés közt a császármetszések országos aránya 1990-ben 10 százalék körüli volt, 2015-ben pedig már 39 százalék. A császármetszés is iszonyatosan növelheti a szövődmények és akár az anyai halálesetek számát. Ha például a várandósság során valamilyen okból nem került felismerésre, hogy rossz helyre tapadt be a placenta, akkor a császármetszés miatt pillanatokon belül kialakulhat olyan szövődmény, amely az anya néhány percen belüli halálához vezethet.
• Várandósgondozási rendszer hiányosságai: Iványi Anna szülésznő szerint bár a várandósgondozási rendszerben a szülésre készülő nő számtalan egészségügyi szakemberrel találkozik (védőnő, háziorvos, szűréseket végző szakemberek, nőgyógyász, szülésznő), ez nem mindig növeli az ellátás biztonságát. Az egészségügyi rendszer átláthatatlansága, a szegényes infrastruktúra és a heterogén szakmai hozzáállás következtében nem sokon múlott, vagy éppen nagyon is múlott egy-egy baba vagy anya élete.
• Szakmai hozzáállás és hárítás: Magyarországon gyakori a hárítás: „A legjobb, ha ki sem derül egy ügy, a gyógyítás velejárója a kockázat, nem kell alaposan utánajárni stb.” Ha valaki mégis panaszt emel az egészségügyi ellátás során tapasztalt hiányosságok miatt, akkor a kivizsgálás eredménye sokszor mindössze azt célozza, hogy sikerül-e megúszni.
• Elmaradott adatszolgáltatás és auditálás: Bár a WHO irányelvei rendelkeznek arról, hogyan kell kivizsgálni és szakszerűen auditálni az anyai haláleseteket, a nyomon követésben az Egyesült Királyság jár élen. Míg az anyai halálozási adatok a KSH-ba az alapján kerülnek be, hogy beikszelik-e azt egy külön soron, addig az Egyesült Királyságban a hagyományos statisztikán felül rendszeresen küldenek kérdőíveket azoknak az egészségügyi ellátóknak, akiknek a látókörébe várandós nők is tartoznak, és ily módon minőségi módszerekkel is visszajeleznek az általuk ismert anyai halálesetekről.
• Az ellátás biztonsága és intézményi körülmények: Minél kisebb helyen szül valaki és minél kevesebb egészségügyi dolgozó van éppen ügyeletben, annál nagyobb lehet a kockázat. A baba és az anya életbenmaradási esélye is jelentősen nőhet, ha egy kis vidéki kórház helyett egy nagyobb intézményben tudnak szülni a kismamák.

Halvaszületés: okai és megelőzése

Halvaszületésről beszélünk, amennyiben a magzat a 20. terhességi hét után halálozik el. Az ennél korábban bekövetkező magzati veszteségek a vetélések közé sorolhatók. Az orvosok a halvaszületést három típusba sorolják:

• Korai halvaszületés: akkor fordul elő, ha a magzat a terhesség 20. és 27. hete között hal meg.
• Késői halvaszületés: akkor fordul elő, ha a magzat a terhesség 28. és 36. hete között hal meg.
• Term halvaszületés: akkor fordul elő, ha a magzat a terhesség 37. hete után hal meg.

A halvaszületés okai:

A magzati halálozásnak számos oka lehet, ezek három fő kategóriába sorolhatók:

1. Születési rendellenességek: öröklött, és az élettel összeegyeztethetetlen betegségek, kromoszómatörések (pl. Down-szindróma, Edwards-szindróma), szív- és tüdőfejlődési zavarok, cisztikus fibrózis, agyi vizenyő stb. Ezek a betegségek eredhetnek a fogamzáskor bekövetkező tökéletlen kromoszómapárosodásból, illetve a szülők által hordozott genetikai hibából.
2. Méhlepény és köldökzsinór rendellenességei: A magzat nem jut elegendő tápanyaghoz vagy oxigénhez. Ennek oka lehet a fenti szervek fejletlensége, működészavara, valamint a placenta kedvezőtlen elhelyezkedése a méhen belül. A köldökzsinór megcsomózódása, a magzat nyaka köré tekeredése is végzetes lehet, ez azonban szerencsére igen ritkán következik be.
3. Anyai problémák: Egyes betegségek, így a cukorbetegség és a magas vérnyomás is halvaszületéshez vezethetnek, főleg későn felismert, rosszul vagy egyáltalán nem kezelt esetekben. Egyes fertőzések szintén késői vetélést, halvaszületést idézhetnek elő, ide tartozik a chlamydia-fertőzés és bizonyos nemi betegségek. Az anya magas láza, esése vagy balesete is magzati halálozást okozhat, szerencsére ezek is ritkák. A méhnyak fejletlensége, rövid mivolta vagy gyenge izomzata felelős a halvaszületések jelentős részéért.

Az esetek körülbelül egyharmadában az okok ismeretlenek. Fontos, hogy ha a nők hüvelyi vérzést tapasztalnak, különösen a terhesség második felében, azonnal forduljanak orvoshoz.

Halvaszületés utáni teendők és támogatás:

Ha egy baba a szülés előtt meghal, az orvos általában megvárja, hogy a nő szüljön. Holtanszületés esetén a nők különleges rendelkezéseket kérhetnek a baba megszületése előtt, például egy privát szobát. A nők láthatják a babát, nevet adhatnak neki stb. A halvaszületés érzelmileg nyomasztó lehet. Egy képzett tanácsadó, pszichiáter vagy pszichológus segíthet a nőknek és családjaiknak a nehéz idők leküzdésében. A nők bűntudatot érezhetnek, de nem szabad elfelejteniük, hogy ritkán felelősek a halvaszületésekért.

A nők nem tudják megakadályozni a halvaszületést, mivel sok tényező nem kontrollálható. Javasolt a kivizsgálás, mielőtt újra teherbe esnek. Fontos, hogy aludjanak az oldalukon, ne a hátukon. Az orvosok gyakran ellenőrzik a nőket, ha terhességük nagy kockázattal jár. Bár a halvaszületett nőknél nagyobb a kockázata annak, hogy újabb halvaszületést szüljenek, ettől függetlenül teherbe eshetnek, és egészséges baba születhet.

Az adatok fontossága és a megelőzés

Fontos megérteni: ha az adatokat pontosan követjük, elemezzük, és minden esetet kivizsgálunk, annak nem az a célja, hogy bűnösöket találjunk, hanem az, hogy életeket mentsünk meg. Míg egyre nagyobb eredmények mutatkoznak például a mesterséges megtermékenyítés terén, a halvaszületés mutatói nem változtak, továbbra is magasak a nyugati civilizációkban. Ennek megelégelvén az Egyesült Államokban megindítottak egy hárommillió dollár összköltségű, ötéves kutatási tervezetet, melynek kivitelezéséért a Nemzeti Egészségügyi Intézmények öt tagja felelős. Ennek keretein belül igyekeznek felderíteni a halvaszületések valós számát, valamint a halott magzat és az anya vizsgálatával legalább 500 esetben utánajárni a halál okának. Teljesen mindegy, hogy melyik egészségügyi szakember vagy felelős szerv mondja el, hogy nálunk a várandós nők számára az ellátás biztonságos - az ugyanis egy esetben lehet hihető, ha a mondatokat alátámasztó transzparens számokat, dokumentált auditokat és az édesanyák beszámolóival egybecsengő, hiteles éves jelentéseket olvasunk a nyilatkozatok mellett.

tags: #szuleszet #no #hal #meg