Szülésindítás: Részletes Információk és Természetes Módszerek

A szülésindítás egy olyan orvosi beavatkozás, melynek célja a terhesség tervezett befejezése, amennyiben az anya vagy a magzat egészségügyi állapota indokolttá teszi a mihamarabbi szülést. Fontos tudni, hogy normális esetben a vajúdás a terhesség 37-42. hete között bármikor megkezdődhet. Ez a poszt ismeretterjesztő céllal íródik, hogy részletes információkat nyújtson a szülésindítás módszereiről, különös tekintettel a természetes alternatívákra.

Mikor van szükség szülésindításra?

Szülésindítás abban az esetben javasolható a várandós anyának, ha a terhesség továbbviselésével fennáll a veszélye az anyai vagy a magzati egészségkárosodásnak. A javallatok között szerepel a túlhordás (több mint 41 hetes terhesség), méhlepényi keringészavar, anyai kórállapot (például cukorbetegség, magas vérnyomás), a normálisnál kevesebb magzatmozgás, magzati szívhangeltérés, a magzat méhen belüli fejlődésének visszamaradása (magzati retardáció), vagy idő előtti burokrepedés, amennyiben 24 óra alatt nem indul spontán fájástevékenység.

A szülésindítás módszerei

Szülésindítás esetén a méhnyak felpuhulása, tágulása és a méhösszehúzódások mesterségesen történnek.

Hormonális készítmények alkalmazása

Amennyiben a méhszáj még nem puhult fel és nem nyílt meg kellőképpen (éretlen), hormonális készítmény adásával érlelik. A méhszáj területére juttatott készítmény hatására a méhszáj felpuhul, és méhösszehúzódások indulnak meg. Sikertelenség esetén ismételhető a használata. Fontos, hogy előzetes császármetszés esetén alkalmazása nem megengedett.

Mechanikus méhszájtágítás (ballon-katéter)

Teljesen zárt méhszáj esetén mechanikus (ballon-katéteres) méhszájtágítás alkalmazható. Az eljárás során a méhszájon keresztül katétert vezetnek fel a méhűrbe, majd annak felfújható végébe körülbelül 60 milliliternyi sóoldatot fecskendeznek. A ballon önmagában is tágító hatású, de szükség esetén elvégezhető annak óvatos, lassú áthúzása is a méhszájon keresztül. Az eljárás előnye, hogy előzetes császármetszés esetén is alkalmazható. Esetenként ezt az eljárást kiegészítik a természetes szülés során termelődő hormon (oxitocin) szintetikusan előállított formájának adásával.

Burokrepesztés és oxitocin infúzió

Nyitott méhszáj esetén belső vizsgálattal, körkörös mozdulatokkal manuálisan is leválasztható a magzatburok (kézzel tágítás). Kedvező anyai és magzati állapot esetén burokrepesztés történhet, amely azáltal, hogy a magzati koponya lejjebb kerülését segíti, méhösszehúzódásokhoz vezethet. A továbbiakban a méhösszehúzódások hatékonyabbá tehetők a fent említett oxitocin infúzióban való adásával.

A mellstimuláció, mint természetes szülésindító módszer

A természetes szülésbeindítási módszerekről szóló blog-sorozat negyedik részében egy olyan módszert járunk körül, ami bizonyos kultúrákban szinte része a vajúdás „menedzselésének” és nem csak a szülés beindítására, de a méhtevékenység erősítésére is használják a vajúdás során. Ez a módszer a mellstimuláció, vagyis a mellbimbó ritmikus ingerlése.

Talán most egy kicsit meghökkensz, hogy hát ugyan mi köze van a melleknek a szüléshez, hiszen a melleknek nem jut főszerep a szülés során és szülés az egészen „máshol” zajlik a testünkben. A melleknek valóban nincs feladata a szülésnél, de biológiai kapocsként összeköti őket a szülés során főszerepet játszó hormon, az oxitocin. Amikor majd szoptatod a kisbabádat, a ritmusos szopó mozgás a szájacskájával egy olyan ingert képez, aminek hatására az agyalapi mirigy azonnal oxitocin hormon termelésébe kezd. A szoptatás során az oxitocin hormon húzza össze a mellben lévő tejhólyagokat (tejleadó reflex) és emiatt fogja tudni kiszopizni a tejet a kisbabád a melledből.

A mellstimuláció legnagyobb előnye, hogy olcsó, kéznél van és nincs annyira beavatkozás-jellege, mint az orvosi szülésbeindítási módszereknek, ráadásul ezzel egy kicsit azt is érezheted, hogy a Te kezedben van az eszköz a szülés időpontjának az előrehozatalához - ráadásul kutatások igazolják, hogy ez a módszer múködik!

Kutatások a mellstimuláció hatékonyságáról

2005-ben jelent meg egy összefoglaló tanulmány ebben a témában, ami több kutatás eredményét foglalta össze. Ezekben több mint 700 szülés előtt álló nőt vizsgáltak: a nők felét véletlenszerűen két csoportba sorolták és az egyik csoportnak azt mondták, hogy 3 napon át végezzenek mellstimulációt naponta 1 órán keresztül, 15 percenként váltogatva a melleket. A másik csoporttól viszont azt kérték, hogy ne csináljanak semmit. A két csoportot vizsgálva azt tapasztalták, hogy akiknek már érettebb volt a méhszájuk, azok közül sokkal több nőnél indult be a vajúdás 72 órán belül a mellstimuláló csoportból, mint abból a csoportból, akiknek ugyanolyan érett volt a méhszájuk, de nem végeztek mellstimulációt. Érdekes különbség volt még a kutatásban, hogy a szülések során kevesebb nőnél tapasztaltak kóros mértékű szülés utáni vérveszteséget a mellstimuláló csoportból.

Ez az összegző kutatás elég régen készült, de azóta 2014-ben Indiában is készítettek egy minőségi, véletlenszerű vizsgálatot: itt 200 nőt vontak be a kutatásba: a 38. héten megvizsgálták a méhszáj érettségét, feljegyezték és a nők felének azt mondták, hogy rendszeresen végezzenek mellbimbó masszázst. Egy héttel később megint megvizsgálták a méhnyak állapotát mindkét csoportban és azt tapasztalták, hogy a méhnyak érettebb volt abban a csoportban, akik mellmasszázst végeztek, mint a másik csoportban, akik nem csináltak semmit. Ráadásul nemcsak a méhnyak volt érettebb, de a vajúdás is korábban beindult, sőt, kevesebb műtéti szülésre volt szükség a mellmasszázst végző csoportban!

Tehát a kutatások eredménye egyértelműen az, hogy bizonyos feltételek mellett a mellbimbó stimulálásának méhnyak érlelő hatása van és korábbra hozza a vajúdás beindulásának idejét! Emiatt nagyon fontos, hogy ha gondolkodsz ennek a módszernek a bevetésén, akkor erről feltétlenül beszélj az orvosoddal illetve otthonszülés esetén a bábáddal, hogy a Te egyéni esetedben mennyire biztonságos ez a módszer. Szintén fontos, hogy egyszerre csak egy mellbimbót ingerelj, két újjal, ritmikus, szopizáshoz hasonló mozdulatokkal vagy tejszívóval és 10-15 percenként váltogasd a melleidet.

Szoptatás terhesség alatt és koraszülés

A fentieket olvasva talán felmerül Benned is a kérdés, hogy akkor nem veszélyes-e a terhesség alatt szoptatni a nagyobb testvért és hogy a szoptatás az oxitocin hormonon keresztül nem okozhat koraszülést? A válasz szerencsére teljesen megnyugtató, határozott nem! Tehát a szoptatás nem fog koraszülést okozni, ugyanis a mellstimuláció csak akkor indítja be a vajúdást, amikor már a szülésre készülődve megemelkedik a méhen található oxitocin jelfogók (receptorok) száma! Tehát amikor a baba még nem kész a megszületésre és a tested még nem kész a szülésre, akkor ezek a jelfogók még nem vagy csak olyan kicsi mértékben vannak jelen a méhen, hogy bármennyi oxitocin is termelődik a szoptatás következtében, az nem fog méhösszehúzódásokat kiváltani és nem fogja a szülést beindítani. Az viszont azért eléggé valószínű, hogy ha valaki a nagyobb testvért a várandóssága alatt végig szoptatja, akkor a vajúdás spontán beindulása inkább egy picit a terminus előtt vagy a terminus környékén fog történni.

A szülésindítás és a spontán szülés közötti különbségek

A mesterségesen indított vajúdás fájdalmasabb lehet, mint a magától induló (spontán) vajúdás. Spontán induló szülés esetén az összehúzódások fokozatosan erősödnek, azonban szülésindítás esetén a méhösszehúzódások gyorsabban indulhatnak el, és erősebbek is lehetnek. Ezért a mesterségesen indított vajúdás során az anyák gyakrabban igényelnek fájdalomcsillapítást. A szülésindítás során fájdalomcsillapítás gyógyszer adásával vagy gerincbe adott (epidurális) érzéstelenítés alkalmazásával történhet. Szülésindítás esetén nagyobb valószínűséggel válnak szükségessé egyéb beavatkozások is, például a fogóműtét vagy vákuum alkalmazása a magzat megszületésének elősegítésére.

Statisztikai adatok a szülésindításról

2021-ben jelent meg egy cikk, amely a szülés körülményeit vizsgálja többszázezer komplikációmentes, élveszüléssel végződő várandósság esetében. A szerzők összehasonlították a megindított szüléseket és a spontán megindult szüléseket, a szülés közbeni beavatkozásokat és azok kimenetelét az anyák, újszülöttek és 16 év alatti gyermekek esetében. A megindított szüléseket is két részre osztották: az orvosi indokból végzett és a nem orvosi indokból végzett csoportra. Amikor elismerten nem orvosi indokból indították meg a szülést, azt tapasztalták, hogy a szülés alatt több volt a beavatkozás, különösen elsőszülő nőknél, és a legtöbb vizsgált változó esetében kedvezőtlenebb kimenetelű volt a szülés mind az anyára, mind az újszülöttre, mind a gyermekekre nézve. Minden várandósnak van lehetősége megtudni, hogy ő melyik csoportba tartozik akkor, amikor a szülését meg akarják indítani.

A szülésindítás ellenjavallatai

Amennyiben a következő esetek valamelyike fennáll, nem lehetséges, és nem is javasolt a szülésindítás a hüvelyi szülés ellenjavallata miatt:

• Elöl fekvő méhlepény
• Harántfekvés vagy ferdefekvés
• Medencevégű fekvés (farfekvés)
• Abszolút téraránytalanság a magzat és az anyai medence méretei között
• Korai lepényleválás
• Anyai herpes genitalis fertőzés aktív stádiuma

Amennyiben a magzatot bármilyen okból világra kell segíteni, és nem várható meg a szülés spontán megindulása, ugyanakkor a szülésindításnak valamilyen ellenjavallata áll fenn, a császármetszés a választandó megoldás.

tags: #szulesinditas #felicitas #blogja