A hematokrit (HCT, HTK vagy Ht) egy gyakori laboratóriumi vizsgálat, amely a vérben található vörösvértestek arányát mutatja meg. A vizsgálat a teljes vérkép részeként történik. A hematokrit százalékban vagy arányszám formájában kifejezve azt mutatja meg, hogy a vér teljes térfogatának mekkora hányadát teszik ki a vörösvértestek. A vér alakos elemei közül a hemoglobint tartalmazó vörösvértestek (eritrociták) felelősek azért, hogy a megfelelő mennyiségű oxigén eljusson a célsejtekig. Ezért a vörösvértestek száma rendkívül fontos a szervezet optimális működése szempontjából.
Mi az a hematokrit és miért fontos terhesség alatt?
A hematokrit érték a vér oxigénszállítási kapacitásáról ad információt. A vörösvérsejtek létfontosságú szerepet játszanak az oxigénszállításban és a hulladék eltávolításában. A hemoglobin a vörösvértestekben található vastartalmú fehérje, amely létfontosságú szerepet tölt be szervezetünk működésében: feladata az oxigén szállítása a tüdő és az oxigént felhasználó szövetek között. Terhességben a vérszegénységnek azért nagy a jelentősége, mert a vas alacsony szintje lelassíthatja a magzati agy fejlődését. Amennyiben az első trimeszterben az anya szervezetében kevés a vas, az gátolhatja a kicsi központi idegrendszerének egészséges kifejlődését. A terhesség alatti vashiányos vérszegénység a koraszüléssel, valamint az alacsony születési súllyal is összefüggésben áll. Az anémia definíciójánál említettük, hogy a hemoglobin vérbeli arányának csökkenését értjük alatta. A hemoglobin vagy a vörösvértestek abszolút mennyisége is jelezheti a vérszegénységet, de az anémiánál ezek arányát vesszük figyelembe, amit a hematokrit-érték tükröz pontosan. A hematokrit egyéb paraméterekkel kiegészítve jelentős segítséget nyújthat egyes kórállapotok felismeréséhez, és alapvető szerepe van az állapotkövetésben is.
A hematokrit vizsgálata és normál tartománya
A hematokrit meghatározása a teljes vérkép részeként történik. A vizsgálatra sor kerülhet rutinlabor alkalmával, kontroll céljából vagy megváltozott vörösvértestszámmal járó betegség gyanúja esetén. A hematokrit vizsgálata vénás vérmintából történik, és önmagában nem igényel éhgyomri vérvételt. A hematokrit normál tartománya függ a nemtől és az életkortól. Nők esetében alacsonyabbak, míg férfiaknál magasabbak a tartomány szélső értékei. A hematokrit értékelése mindig a vérkép egyéb paramétereinek figyelembevételével történik. Egyes laborok a fentiektől néhány százalékkal eltérő értékeket is megadhatnak, ilyenkor mindig az adott laboratórium referencia tartományát javasolt figyelembe venni.
Normál hematokrit értékek:
- Férfiak: 0,41-0,52 (41-52%)
- Nők: 0,35-0,47 (35-47%)
- Újszülöttek: 0,45-0,61 (45-61%)
- Gyermekek: 36-44%
A terhesség alatt a vérplazma térfogata fokozatosan növekszik, a terhesség előrehaladtával 40%-kal. A vörösvérsejt tömegének 15-25%-os növekedése, a III. trimeszterben már lemarad a plazma növekedéséhez képest, ezért csökken a vér festékanyag tartalma, azaz a hemoglobin. Terhesség során megnő a vértérfogat, amelynek következményeként előfordulhat a normál értéknél valamivel alacsonyabb hematokrit. A Hgb csökkenése a vérképben a terhesség II. trimeszterében még nem jelent vérszegénységet, ha az érték 11 g/l illetve a III. trimeszterben nem alacsonyabb a Hgb. A terhesség alatt a vérszegénység előfordulása tehát magasabb, mint a nem várandós hölgyek körében, ezért a terhes gondozása során rendszeresen ellenőrizni kell a vérképet.
Az alacsony hematokrit szint terhesség alatt
A normálisnál alacsonyabb hematokrit szint arra utal, hogy a vörösvértestek aránya a vérben lecsökkent. Az alacsony hematokrit leggyakoribb oka a vérszegénység (anémia). A terhesség alatt a vérplazma mennyisége nő, míg a vörösvértestek száma nem emelkedik arányosan, emiatt az érték alacsonyabb lehet. Ez normális élettani jelenség, de ha túlzottan csökken, vashiányos vérszegénységre is utalhat. Várandósság során a szervezetben számos természetes és kórosnak is tekinthető változás történik. Ezek egyike a vérszegénység, mely a szülés idejére - még a fejlett országokban is - a várandósok 20-25%-ában kialakul. Az anémia oka 95%-ban vashiány, ritkábban folsav- vagy B12-vitamin-hiány.
Az alacsony hematokrit okai terhesség alatt:
- Vashiány: a leggyakoribb ok terhesség alatt.
- B12-vitamin- és/vagy folsavhiány.
- Vérvesztés (akut vagy krónikus): például méhen kívüli terhesség, méhlepény-leválás vagy szülés utáni vérzés.
- Krónikus betegségek: például vesebetegség, gyulladásos bélbetegségek.
- Csontvelő-rendellenességek.
Tünetek, melyek vérszegénységgel, illetve alacsony hematokrittal társulhatnak:
- Sápadt bőr és nyálkahártyák.
- Gyengeség, fáradékonyság, levertség, energiahiány.
- Légszomj.
- Szédülékenység, fejfájás.
- Szapora és/vagy szabálytalan pulzus.
- Hideg végtagok.
- Hajhullás, körömelváltozások.
- Csökkent koncentrálóképesség, stressztűrő- és védekezőképesség.
VASHIÁNYOS VÉRHÁNYSÁG TERHESSÉG ALATT - Amit TUDNOD KELL!
A terhességi vashiányos anémia természetesen az anya egészségi állapotára nézve is hátrányos. Energiahiányt, levertséget idéz elő és a fertőzésekkel szemben fogékonyabbá válhat miatta a kismama. Emellett nagyobb a terhességi magasvérnyomás, az ún. preeklampszia kockázata. A hiányállapot rosszabbodik a szülés következtében fellépő jelentékeny vérveszteségtől. Szédülés, erős szívdobogás léphet fel, amelyek meghosszabbítják a kórházi tartózkodás idejét. Akár vértranszfúzió végzése is szükségessé válhat.
Az alacsony hematokrit szint kezelése terhesség alatt
Az első lépés minden esetben a csökkent hematokrit pontos okának, illetve az adott eset súlyosságának meghatározása. A vérszegénység pontos okának felderítéséhez általában kiegészítő vizsgálatok is szükségesek. Csökkent vörösvértestszám esetén a kórelőzmény és a panaszok mellett a diagnózis felállítása során meghatározó marker többek között a hemoglobin, az MCV és az MCH, a reticulocitaszám, a folsav, a B12-vitamin, a ferritin és a transzferrin is. A WHO ajánlása szerint a várandós nők számára megelőzésként napi 30-60 mg vas (és 400 μg folsav) kiegészítő szedése javasolt. Terhességben folsavval együtt adandó a vastabletta, és érdemes vitaminokat is szedni. Emellett kiemelt jelentőségű a vasban gazdag táplálkozás. Fontos tudni, hogy a legjobb az állati eredetű élelmiszerekben - például bárányhús, májban található vas felszívódása. A növényi eredetű - például spenót, ribiszke - vas felszívódása körülményesebb, mert át kell alakítani a szervezetünknek.
Vaspótlás és étrend
- Vasban gazdag élelmiszerek: vörös húsok, máj, szárnyasok, lencse, babfélék, tofu, datolya, füge, szilva, mazsola, barack, burgonya (héjával), brokkoli, zöld leveles zöldségek, teljes kiőrlésű gabonatermékek, diófélék és magvak, zabliszt, vassal dúsított gabonatermékek.
- Vaskészítmények: Szájon át szedhető készítmények, például szukroszomális vas, amely kíméletes a gyomorhoz. Súlyos esetekben, különösen előrehaladott terhességben, vénás vaspótlásra is szükség lehet.
- A vas felszívódását segítő anyagok: C-vitamin (narancslével vagy C-vitamin tablettával), savak, cukrok, aminosavak.
- A vas felszívódását gátló anyagok: Savellenes szerek, savkötők, fertőzés.
A vashiányos vérszegénység stádiumai és tünetei
A vashiányos vérszegénység rendszerint lassan alakul ki, mivel a szervezet vasraktárainak felhasználása hónapokig is eltarthat.
Táblázat: A vashiányos vérszegénység stádiumai és tünetei
| Stádium | Jellemzők | Tünetek |
|---|---|---|
| Prelatens vashiány | Csak a csontvelői raktárak ürülnek ki. | Nincsenek laboratóriumi eltérések, nincsenek klinikai tünetek. |
| Latens vashiány | A szérum vas szint csökken, a TVK (totál vaskötő-kapacitás) növekszik. | Általában nincsenek tünetek, de ritkán előfordulhat barázdált körömképződés, kanálköröm, hajhullás, szájnyálkahártya-gyulladás, fejfájás, koncentráció csökkenés, ingerlékenység. |
| Manifest vashiány (vashiányos anémia) | A hemoglobin szintézis is károsodik. | Halvány bőr és nyálkahártyák, szédülés, gyengeség, koncentráció csökkenés, fejfájás, nem fájdalmas nyelvgyulladás, terhelésre fokozódó nehézlégzés, szívzörej. |
A magas hematokrit szint
A normálisnál magasabb hematokrit szint azt jelzi, hogy a vörösvértestek aránya a vérben megnövekedett. A vörösvértestek nagyobb aránya megnövelheti a vér viszkozitását, "sűrűbbé" téve azt. Ennek következtében nő az áramlási ellenállás a kisebb erekben, ami végeredményben rosszabb szöveti oxigenizációhoz és többlet szívmunkához vezethet.
A magas hematokrit leggyakoribb okai:
- Kiszáradás (dehidratáció): a vérplazma térfogatának csökkenése miatt hamisan emelkedett hematokrit szintet mérhetünk.
- Policitémia vera: fokozott vörösvértest termelődéssel járó ritka betegség.
- Krónikus tüdőbetegségek (pl. COPD): a szervezet oxigénhiány miatt fokozottan termel vörösvértesteket.
- Krónikus szívbetegségek.
- Nagy tengerszint feletti magasságokban való élés: a levegő oxigéntartalma lecsökken, melyhez a szervezet idővel a vörösvértestek számának növelésével alkalmazkodik.
- Dohányzás.
- Anabolikus szteroidok és eritropoetin (EPO) használata.
Tünetek, melyek magas hematokrittal társulhatnak:
- Magas vérnyomás.
- Fejfájás.
- Vörös arc.
- Fokozott trombózishajlam.
- Viszketés.
- Látászavar.
- Légzési nehezítettség.
- Fáradékonyság.
- Lépmegnagyobbodás.
A magas hematokrit szint kezelése
Az alacsony hematokrithoz hasonlóan ebben az esetben is mindig a mögöttes ok felderítése az első lépés. Amennyiben például a magas hematokrit szint oka policitémia, a kezelés szerves része a rendszeres vércsapolás (veneszectió). Ilyenkor az eljárás során eltávolított vérmennyiség függvényében csökken a keringésben maradt vörösvértestek száma, így a hematokrit is. Ha kiszáradás a magas hematokrit kizárólagos oka, akkor a folyadékpótlás (akár intravénás) viszonylag gyorsan rendezheti az állapotot.