A szülési szabadság megkezdése előtt fontos tájékozódni a szükséges dokumentumokról és eljárásokról, hogy a folyamat zökkenőmentes legyen. A Munka Törvénykönyve (Mt.) számos ponton védi a kisgyermekes anyákat, így például a gyermek hároméves koráig felmondási védelem illeti meg az anyát, amennyiben visszatér a munkahelyére.
A munkavállaló, gyermeke harmadik életéve betöltéséig - a gyermek gondozása céljából - fizetés nélküli szabadságra jogosult, amelyet a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban kell kiadni. A fizetés nélküli szabadság alatt azt kell érteni, hogy ilyenkor a gyermekgondozást segítő ellátás folyósítása történik meg.
Ez a tartamú “szabadság”, ami tulajdonképpen gyermekgondozást jelent, nem csak európai szinten kiemelkedő támogatást jelent a gyermek vállalásának, hanem világ szinten is egyedülálló szabályozás. Ezt támogatja továbbá a szülőnek járó szülési szabadság és a gyermekgondozási szabadság egységes 160 hetes mértéke.
A gyermekek egészséges fejlődéséhez elengedhetetlen a mélyreható és bizalmas anya-gyermek kapcsolat kiépítése. Azon országok, amelyek szabályozással próbálják csökkenteni a szülési szabadság időtartamát, a munkaerő hatékonyságára hivatkozva, azok hosszú távon feltehetően sokkal többet ártanak a gazdaság hatékonyságát tekintve.
A szülési szabadságra való jogosultság és a hozzá kapcsolódó kifizetések
A törvény szerint minden anya jogosult 24 hét szülési szabadságra, amiből 2 hetet köteles vagy igénybe venni, de úgy is beoszthatod, hogy maximum 4 hét a szülés elé essen. A szülési szabadságra jogosult vagy, tehát nem külön igénylendő, hanem jár Neked!
A szülési szabadság időtartamára jár a fizetett szabadság is, amelyet a munkavállaló majd a munkába való visszatérése után tud ténylegesen igénybe venni [Mt. 115. § (2) bekezdés c) pont]. A szülési szabadság tartama alatt a munkáltató felmondással nem szüntetheti meg a munkavállaló munkaviszonyát [Mt. 65. § (3) bekezdés b) pont].
A szülési szabadság jogszerző idő a végkielégítés és a felmondási idő szempontjából is, ezt az időtartamot tehát e szempontokból úgy kell tekinteni, mintha a munkavállaló dolgozott volna [Mt. 69. § (4) bekezdés és 77. § (2) bekezdés].
Fontos szabály, hogy a szülési szabadság tartama - a kifejezetten munkavégzéshez kapcsolódó jogosultságot kivéve - munkában töltött időnek minősül [Mt. 127. § (5) bekezdés]. A szülési szabadság munkában töltött idővé való minősítésének célja elsősorban az egyenlő bánásmód követelményének érvényre juttatása, ez a szabály ugyanis a gyermekével otthon lévő nőt ugyanolyan helyzetbe hozza, mint azt az összehasonlítható helyzetben lévő munkatársát, aki továbbra is dolgozik.
A gyakorlatban ez úgy érvényesül, hogy a szülési szabadság időtartama alatt a munkavállaló részére minden olyan juttatást biztosítani kell, aminek a feltétele a felek közötti munkajogviszony fennállása. Tipikusan ilyen juttatás lehet a cafeteria, a hűségbónusz, vagy az év végi kifizetések is, amennyiben azok a munkában töltött idő alapján járnak a munkavállalóknak és nem a mérhető teljesítményhez vannak kötve.
A szülési szabadságon lévő dolgozónak járó kifizetések esetén tehát mindig azt kell vizsgálni, hogy a munkáltató az adott juttatást mire tekintettel adja; amennyiben a juttatás „alanyi jogon jár”, vagyis annak pusztán a felek közötti jogviszony fennállása a feltétele, akkor az az anyát is megilleti, azonban, ha a munkavégzésre tekintettel történik a kifizetés akkor már nem, és ez feltehetően nem is fogja sérteni az egyenlő bánásmód követelményét.
A munkavégzésre tekintettel adott juttatás tipikusan a munkába járási költségtérítés, a távmunka költségtérítése vagy a cégautó használati jogosultsága, illetve a munkahelyi telefon vagy laptop használata, amennyiben azt kizárólag a munkavégzéshez szabad (vagy volt szabad) használni. Ebből következik az is, hogy a munkáltató felszólíthatja a szülési szabadságon lévő munkavállalóját, hogy az ezen feltételek mellett részére biztosított eszközöket adja vissza, legalábbis addig, amíg vissza nem jön dolgozni.
A fentiek alapján tehát a munkáltatóknak nemcsak az aktív, de a passzív állományban lévő munkavállalók kapcsán is figyelniük kell a megfelelő juttatási csomagokra. Éppen ezért érdemes alaposan körül járni és rendezni azt a kérdést, hogy milyen feltételek mellett, milyen mértékű kifizetésekre, juttatásokra tarthatnak igényt a dolgozók. Ezzel ugyanis elkerülhető egy vitás helyzet, valamint biztosítható, hogy a szülési szabadságon lévő munkavállalók is tudják, hogy mit várhatnak és mit nem ezen időszak alatt.
Szülési szabadság kérelem és szükséges dokumentumok
A szülési szabadság igényléséhez általában a következő dokumentumokra lehet szükség:
- Szülési anyakönyvi kivonat másolata
- Orvosi igazolás a keresőképtelen (terhességi) állományba vételről (ha a CSED-et a kismama szülés előtt igényli)
- Terhesgondozási kiskönyv
A szülési szabadság kezdete legkorábban 4 héttel a szülés várható időpontja előtt, és legkésőbb a baba megszületésekor lehet. A szülési szabadságra járó pénzbeli juttatás, a csecsemőgondozási díj (CSED) feltétele a társadalombiztosítási jogviszony.
A CSED-et az arra rendszeresített formanyomtatványon kell benyújtani a biztosított munkáltatójánál vagy az illetékes kormányhivatalnál (amennyiben a munkáltató jogutód nélkül megszűnt vagy a személy önfoglalkoztató).
A baba legelső és legfontosabb dokumentuma a születési anyakönyvi kivonat, melynek másolatát nem csak az egyes hivataloknál, de a munkáltatónál is le kell adni.
A megszületett babának nem a lakhely szerinti, de a területileg illetékes önkormányzat állítja ki születési anyakönyvi kivonatát. A születést az azt követő első munkanapon kell bejelenteni (otthon szülés esetén legkésőbb 8 napon belül). Az anyakönyvi kivonat kiállítására a kérelem beérkezésétől számított 8 napon belül kerül sor.
Amint megvan a baba születési anyakönyvi kivonata az önkormányzat automatikusan kiállítja a baba lakcímkártyáját, amelyet már a kórházból való távozáskor megkapunk vagy tértivevényes levélben postázzák a címünkre. A baba állandó lakcíme azonos az édesanyja állandó lakcímével.
A Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala az anyakönyvezést követően az újszülött adatait az Országos Egészségbiztosítási Pénztárnak szolgáltatja. Mihelyt a baba megkapja lakcímkártyáját fontos a lakáskezelővel vagy közös képviselővel tudatni, hogy bővült a család, hiszen a szemétdíj vagy vízdíjelőleg kiszámításakor a babát is figyelembe veszik.
Apák szerepe a szülési szabadságban
Kivételesen előfordulhat, hogy a szülési szabadságot nem az anya, hanem az apa veszi igénybe. Erre akkor kerülhet sor, ha a gyermeket az anya egészségi állapota vagy halála miatt végrehajtható bírósági ítélet vagy végrehajtható gyámhatósági határozat alapján ő gondozza [Mt. 127. § (1) bekezdés].
A szülőnek járó szülési szabadság és a gyermekgondozási szabadság egységes 160 hetes mértéke Európában is kiemelkedő.
Szülési szabadság és a munkavállalói jogok
A munkáltatók hajlamosak úgy tekinteni kismama munkavállalóikra, mintha szülési szabadságon létük helyett, egyszerűen csak kiléptek volna a szervezetből, pedig rájuk a távollétük során is folyamatosan gondolni kell, ami nem csupán álláshelyük fenntartását, de az őket érintő kifizetések figyelembevételét is jelenti.
A szülési szabadság tartama alatt a munkavállaló részére minden olyan juttatást biztosítani kell, aminek a feltétele a felek közötti munkajogviszony fennállása. Tipikusan ilyen juttatás lehet a cafeteria, a hűségbónusz, vagy az év végi kifizetések is, amennyiben azok a munkában töltött idő alapján járnak a munkavállalóknak és nem a mérhető teljesítményhez vannak kötve.
Ezzel összefüggésben az Egyenlő Bánásmód Hatóság (amely 2021. január 1-jétől beolvadt az Alapvető Jogok Biztosának Hivatalába) elé még 2017-ben került ügyben a kérelmező azzal fordult a Hatósághoz, hogy munkáltatója szülési szabadságának időtartama alatt megvonta tőle az Erzsébet-utalványt, valamint a munkáltatónál való vásárlásból járó dolgozói 5%-os kedvezményt is. A munkáltató az eljárás során azonban sikeresen védekezett, ugyanis bizonyítani tudta, hogy a béren kívüli juttatások nem alanyi jogon járnak a munkavállalóknak, hanem azt a társaság vezetői - a gazdasági eredménytől is függően - mérlegelési jogkörükben állapítják meg. A Hatóság az elé tárt bizonyítékok alapján megállapította, hogy a kérelmező védett tulajdonsága és a bekövetkezett sérelem között nem állapítható meg ok-okozat összefüggés, a béren kívüli juttatások „megvonására” nem a munkavállaló anyaságára tekintettel került sor.
Szülési szabadságról és a szabadság kiadásáról
tags: #szulesi #szabadsaghoz #szukseges #iratok