A babavárás nagy öröm az ember életében, azonban sok nő nincs azzal tisztában, hogy kismamaként vagy kisgyerekes anyukaként milyen jogok és ellátások illetik meg. A munkáltató nem szüntetheti meg a munkaviszonyt felmondással a várandósság, a lombikbébi program első 6 hónapja, a szülési szabadság vagy a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság tartama alatt. Ha a felmondási tilalom ellenére a munkáltató felmondással megszünteti a munkaviszonyt, a felmondás érvénytelen.
A Munka Törvénykönyve kimondja, hogy a munkavállalót csak olyan munkára lehet alkalmazni, amely egészségi állapotára tekintettel rá hátrányos következményekkel nem jár. Ha a munkavállaló várandóssága megállapításától gyermeke 1 éves koráig orvosi vélemény alapján a munkakörében nem foglalkoztatható, a munkáltatónak az egészségi állapotának megfelelő munkakört kell felajánlania. A munkavállaló a felajánlott munkakörnek megfelelő alapbérre jogosult, amely a munkaszerződés szerinti alapbérénél kevesebb nem lehet. Ha nincs ilyen munkakör, akkor a munkavállalót a munkavégzés alól fel kell menteni. Veszélyeztetett terhesség esetén a munkavállaló nem betegszabadságra, hanem táppénzre jogosult.
Az anya egybefüggő 24 hét szülési szabadságra jogosult, azzal, hogy ebből 2 hetet köteles igénybe venni. A szülési szabadság a szülés várható időpontja előtt legfeljebb 4 héttel kezdődhet. A felhalmozódott szabadságot a munkavállaló visszatérését követő 60 napon belül ki kell adni.
Szabadság mértéke és kiadása
A szabadság mértéke több tényezőtől függ, és az alapszabadságon túl különféle további formák is léteznek. Minden munkavállalót évente 20 munkanap szabadság illet meg. Ez az alap, amelyhez különböző pótszabadságok adódhatnak. 25 éves kortól kezdve a munkavállaló életkorának növekedésével pótszabadság jár, amely 1-10 nap között alakul. A fiatal munkavállalók 5 nap pótszabadságra jogosultak, utoljára abban az évben, amelyben a 18. életévüket betöltik.
A gyermekek után további pótnapokra jogosultak a munkavállalók, amely a szülőt először a gyermek születésének évében, utoljára pedig abban az évben illeti meg, amikor a gyermek a 16. életévét betölti. Egy gyermek után 2 nap, két gyermek után 4 nap, kettőnél több gyermek után összesen 7 munkanap pótszabadság jár. Ha a gyermek fogyatékos, a pótszabadság 2 munkanappal nő.
A megváltozott munkaképességű munkavállalókat plusz 5 nap pótszabadság illeti meg. A föld alatt vagy ionizáló sugárzásnak kitett munkahelyen dolgozók is jogosultak többletszabadságra.
Ha a munkaviszony év közben kezdődik vagy szűnik meg, a szabadságot időarányosan kell számítani. A szabadság kiadását főszabály szerint a munkáltató határozza meg, ugyanakkor a munkavállaló jogosult arra, hogy évente legalább 7 napot saját kérésére, egybefüggően vegyen ki. A munkáltatónak a szabadság kiadásának időpontját legkésőbb a szabadság kezdete előtt 15 nappal közölni kell a munkavállalóval.
A szabadságot az esedékességének évében kell kiadni. Bizonyos esetekben - ha a munkaviszony október elsején vagy azt követően kezdődött - a munkáltató az esedékességet követő év március 31-ig adhatja ki. Ha a munkavállaló oldalán felmerült ok miatt nem lehetett az adott évben kiadni, az ok megszűnésétől számított hatvan napon belül ki kell adni.
Betegszabadság és táppénz
Évente 15 nap betegszabadság jár, amelyre a munkáltató fizetett távolléti díjat biztosít. A betegszabadságot mindig orvosi igazolással kell alátámasztani, és külön kell kezelni a táppénztől. A betegszabadság idején a teljes fizetés jár. A táppénz a betegszabadság lejártát követően indul, ami a fizetés 70%-át jelenti. Vannak speciális esetek, amikor azonnal táppénz jár a dolgozóknak, ilyen például a veszélyeztetett terhesség vagy az üzemi baleset.
Családtámogatási ellátások
Szülési szabadság és kapcsolódó díjak
Az anyákat 24 hét szülési szabadság illeti meg, amely alatt társadalombiztosítási ellátás jár. A szülési szabadság idejére csecsemőgondozási díjat (CSED) igényelhetnek a nők, ha a kisbabájuk születése előtti két évben legalább 365 napig dolgoztak. A CSED összege a naptári napi jövedelem 100%-a, a korábbi fél éves átlagkereset alapján kiszámítva.
A férfiak 10 munkanap apasági szabadságot vehetnek igénybe gyermekük születése után, amelyet a gyermek születését követő hónapban kell kiadni. A férfiak csak akkor kaphatnak CSED-et, ha az anyuka meghal vagy egészségügyi okból nem élhet a családjával.
Gyermekgondozási díj (GYED) és gyermekgondozást segítő ellátás (GYES)
A szülési szabadság és a csecsemőgondozási díj után gyermekgondozási díj (GYED) jár az egyik szülőnek egészen addig, amíg a gyereke be nem tölti a 2 éves kort (ikrek esetén a 3 éves kort). A GYED összege a jövedelem 70%-a, de legfeljebb havonta a mindenkori minimálbér kétszeresének 70%-a.
A gyermekgondozást segítő ellátás (GYES) minden gyermek születése után alapesetben 3 éves korig, ikrek esetén tanköteles korig, tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos gyermek esetében pedig 10 éves korig alanyi jogon jár. Mivel a GYES szociális juttatás, a bérétől, TB-jogviszonyától függetlenül minden igénylőnek egyformán jár.
Szülői szabadság
2023. január elsejétől bevezetésre került a szülői szabadság, amely 44 munkanap, és a gyermek 3 éves koráig vehető igénybe mindkét szülő által. A munkáltató a szülői szabadság kiadását kivételesen fontos gazdasági érdek vagy a működését súlyosan érintő ok esetén legfeljebb hatvan nappal elhalaszthatja. A szülői szabadság idejére a távolléti díj 10%-a illeti meg a munkavállalót, csökkentve a GYED vagy GYES összegével.
Különleges helyzetek
A szabadság kiadásának szabályai nemcsak a teljes munkaidőben dolgozókra vonatkoznak, hanem a részmunkaidős és próbaidő alatt álló munkavállalókra is. A részmunkaidős munkavállalókat ugyanannyi naptári nap szabadság illeti meg, mint a teljes munkaidősöket, a különbség a kifizetés arányosításában rejlik. A próbaidő alatt is keletkezik szabadságra való jogosultság.
A munkaviszony év közben történő kezdése vagy megszűnése esetén a szabadságot időarányosan kell számítani. A szabadság a munkaviszony első három hónapjában nem kötelező kiadni.
A munkáltató rendkívüli helyzetben, kivételesen fontos gazdasági érdek vagy a működését súlyosan érintő ok esetén élhet a jogával, hogy a munkavállaló már megkezdett szabadságát megszakítsa vagy annak kiadási idejét módosítsa. Ebben az esetben a munkáltató köteles megtéríteni a munkavállaló összes kárát és költségét.
A szabadságot pénzben megváltani kizárólag a munkaviszony megszűnésekor lehet. Ekkor a munkáltató köteles kifizetni a munkavállalónak a felmondáskor időarányosan járó, még ki nem adott szabadságait.
A szabadság tervezése és nyilvántartása a HR egyik legfontosabb feladata. A pontos és átlátható nyilvántartás segít elkerülni a vitás helyzeteket, és biztosítja, hogy minden dolgozó megkapja a törvényben előírt pihenőnapokat. Ma már jellemzően elektronikus platformokon keresztül történik a szabadságtervezés és nyilvántartás.
tags: #szulesi #szabadsag #kiadasanak #szabalyai