A szülési hajlandóság fogalma és a demográfiai kihívások

A népességfogyás ténye már évtizedek óta megfigyelhető mind európai, mind hazai szinten. Számos próbálkozást láthatunk a kormányzat és a nemzetközi szervek részéről is annak érdekében, hogy redukálják a fogyatkozás mértékét, ösztönözzék a szaporulatot, azonban ez mégsem sikerül. Az elöregedő társadalomra vonatkozó kutatásokra egyre több erőforrást szentel a szakirodalom. Hátterében az áll, hogy fokozatosan csökken a nők szülési hajlandósága, így a reprodukció folyamatosan a várt szint alatt marad, ezzel párhuzamosan pedig nő a halálozási mutató - ebből következik a mára már jellemzővé vált egyensúlytalanság. Három tényezőt kell figyelembe vennünk tehát: a termékenységet, az életesélyek javulását és a vándorlást.

A népességfogyás okait bemutató infografika

A demográfiai helyzet Magyarországon

Az általános értelemben vett népességfogyásról a társadalom jórészének van véleménye és tapasztalata. Mindenki tudatában ott él, hogy fogyatkoznak a honfitársaink, de ennek mértékét illetően a legtöbben sötétben tapogatózunk. A népesség tekintetében elég egy húszéves távlatot vizsgálni ahhoz, hogy érzékeljük milyen mértékben redukálódik a magyarság.

2001-es és a 2020-as évet elemezve megállapíthatjuk, hogy amíg 2001-ben a népesség száma elérte a 10.200.298 főt, addig 2020-ban már csak 9.769.526-ot számláltunk. A 2021 januárjára vonatkozó előzetes adatok alapján a halálozásokat tekintve 12.916 esettel találkozhatunk, ez a szám 1136-tal nagyobb, mint 2020-ban.

Metszet: az erdélyi magyar népesség várható alakulása – 2021. március 16.

Egy, az EFOP - Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program - keretében végzett kutatás feltárja a Kárpát-medence demográfiai viszonyait és előreszámítást végez a magyarság lélekszámát illetően. A legvalószínűbb forgatókönyv alapján a térségben élő magyarság aránya 2051-re a jelenlegi 12.000.000-ról 9.000.000 főre fog csökkeni.

A népességfogyás következményei

A gyermekvállalási kedv javítása kulcskérdéssé vált, ugyanis amennyiben nem emelkedik a népességszám, úgy könnyen piacprobléma alakulhat ki. Ennek az az oka, hogy míg egy elöregedő társadalom fogyasztásához tud igazodni a kínálat, addig egy redukált piachoz csak sokkal nagyobb kihívások árán. Problémát eredményez a nyugdíjrendszert érintően is, ami országunkban felosztó-kirovó rendszer alapján működik. Ehhez alapjaiban véve, noha nem létfeltétel a gyerekvállalás, mégis kihat a népességfogyatkozás a jövedelemtermelésre.

Az elöregedő társadalom gazdasági hatásait bemutató diagram

A szülési hajlandóságot befolyásoló tényezők

Bizonyos elméletek azt állítják középpontba, hogy a magasan iskolázott nők körében kisebb, míg a kevésbé tanult nők esetében magasabb a szülési hajlandóság. Az előbbit tekintve nem ritka az sem, hogy a gyermekvállalás elmarad. Emellett mára nehezebbé vált a párkapcsolatok kiépítése és hosszútávú fenntartása, valamint már nem számít eretnekségnek egy olyan életmód, ahol tudatos a gyermektelenség.

Az abortusz kérdése

Napjainkban egyre nagyobb port kavar az abortuszkérdés. Magyarországon a KSH adatai alapján 2019-ben összesen 25.783 terhességmegszakítás történt. Sokan arra támaszkodnak, hogy a nőnek önrendelkezési joga dönteni a saját teste felett, de vajon ez kiterjedhet-e a magzatra is - emiatt vannak, akik a magzat jogait helyeznék előtérbe. A probléma az, hogy erre konkrét választ a világon egyetlenegy szerv sem ad.

Az abortuszról szóló jogi és etikai vitákat ábrázoló infografika

A kivándorlás hatása

A kivándorlás legtöbb esetben egy spontán folyamat, melynek hátterében leggyakrabban munkavállalási és továbbtanulási célok állnak. Általában régió-specifikus, mivel nagy szociális és gazdasági eltérések vannak egyes térségek között. Figyelembe kell venni az anyagi kérdéseket, a politikai elégedetlenséget, a munkahelyhiányt és az általánossá vált társadalmi bizonytalanságot.

Metszet: az erdélyi magyar népesség várható alakulása – 2021. március 16.

Megoldási javaslatok és családtámogatási rendszerek

Az Állami Számvevőszék elemzése alapján a következőket tudhatjuk meg a családpolitikai hozzáállást illetően. 2010-től a magyar kormány egy folyamatosan növekvő, komplex családtámogatási rendszert dolgozott ki, aminek segítségével szerették volna megoldani a demográfiai deficitet. A stratégián belül megjelennek a jövedelmi egyenlőtlenségeket, a szegénységi kockázatot oldó pénzbeli- és természetbeni juttatások. Szintén ennek a keretében hozták létre 2015-től a CSOK-ként ismert családi otthon teremtési programot, majd ez 2019-től kiegészült a Családvédelmi Akciótervvel, mely új területeket is lefedve, hét ponton keresztül nyújt támogatást a családok számára.

A magyarországi családtámogatási rendszer elemeit bemutató séma

Abból kifolyólag, hogy a demográfiai változások nem korlátozódnak konkrét országhatárokra, orvoslásuk is globális szintű feladattá vált. Ezt szolgáló projekt például az Európai Bizottság regionális politikájának keretében megszületett stratégia, a „CE-Ageing Platform” - „Közép-európai tudásplatform az idősödő társadalomért”.

A jövő kilátásai

Mára tehát világossá vált azon tény, hogy össztársadalmi szinten reformokra van szükség, melyek lehetővé tennék az életkilátások javítását, problémák mérséklését. Elengedhetetlen a kiszámítható perspektíva, az anyagi biztonság és kedvező jövőkép garantálása ahhoz, hogy a fiatalabb generációk körében növekedjen a gyermekvállalási hajlandóság, ami egyben enyhíthetné a nyugdíjrendszerre nehezedő nyomást.

tags: #szulesi #hajlandosag #fogalma