Szülés utáni szédülés és fokozott gyomorsav: tünetek, okok és kezelési lehetőségek

A várandósság, a szülés és az azt követő időszak élettani és érzelmi szempontból is rendkívül jelentős állomásai egy nő életének. Ezen időszakokban a test és a lélek egyaránt hatalmas változásokon megy keresztül. Míg a fizikai változások többnyire könnyen felismerhetők, a pszichés állapotok alakulása olykor rejtettebb marad. Az anyák gyakran nem ismerik fel, hogy amit tapasztalnak, az komolyabb mentális zavar is lehet.

A szülés minden nő testén nyomot hagy így vagy úgy. Az általános vélekedés szerint a női testnek legalább annyi időre van szüksége a teljes regenerálódáshoz, ameddig a terhesség tartott. Vagyis nagyjából 9 hónapra. Valójában minden nő szervezete másképp működik: másképp éli meg a várandósságot, a szülés utáni gyermekágyas időszakot, és a felépülés ideje is változó. A szülés utáni első hat hét a regeneráció első és legintenzívebb szakasza.

Szülés utáni szédülés: gyakori panasz és lehetséges okai

Amikor a baba végre megérkezik, a világ hirtelen lelassul és fel is gyorsul egyszerre. Az első napok és hetek a varázslatos kötődésről, a hormonok viharáról és a teljes kimerültségről szólnak. A fókusz természetesen az újszülöttön van, és hajlamosak vagyunk figyelmen kívül hagyni a saját testi jelzéseinket. Az egyik leggyakoribb, mégis gyakran félresöpört panasz a szülés utáni szédülés. Ez az érzés lehet enyhe bizonytalanság, de akár olyan erős forgó érzés is, ami megnehezíti a felállást vagy a babával való gondoskodást. Ne gondolja, hogy ez csak a „normális” kimerültség része.

A szülés közvetlen hatásai

A szülés, függetlenül attól, hogy hüvelyi úton vagy császármetszéssel történt, maratoni teljesítmény. A test óriási fizikai és hormonális változásokon megy keresztül, amelyek azonnali hatással vannak a keringési rendszerre, az energiaszintre és az idegrendszerre. Nem meglepő, hogy a hirtelen vérnyomás ingadozás és a kimerültség gyakran szédülés formájában jelentkezik.

• Vérveszteség és kiszáradás: Minden szülés jár vérveszteséggel. Hüvelyi szülés esetén ez átlagosan 300-500 ml, császármetszésnél 500-1000 ml. Bár a szervezet felkészül erre a veszteségre (a terhesség alatt megnő a vérplazma mennyisége), a hirtelen vérveszteség mégis okozhat átmeneti anémiát és volumenhiányt. Gondoljunk csak bele: a méhlepény leválása után a szervezetnek hirtelen meg kell szabadulnia a terhesség alatt felhalmozott extra folyadéktól (akár 5-10 liter is lehet). Ez a folyamat a vizelet és a verejték fokozott ürítésével jár, ami ha nem pótoljuk megfelelően, gyorsan dehidratációhoz vezethet. A postpartum vérzés (amikor a vérveszteség meghaladja az 500 ml-t hüvelyi, vagy 1000 ml-t császármetszés esetén) sokkal súlyosabb szédülést és gyengeséget okoz. Ebben az esetben a tünetekhez sápadtság, szapora szívverés és hideg verejtékezés is társulhat.
• Hormonális változások: A terhességi hormonok, különösen a progeszteron és az ösztrogén szintje drámaian zuhan a szülés után. Ez a hirtelen változás nemcsak a hangulatunkra, hanem a vérerek tónusára is hatással van. A progeszteron például értágító hatású, és a szintjének csökkenése okozhat átmeneti keringési zavarokat, amíg a szervezet stabilizálja a vérnyomást.
• Epidurális érzéstelenítés hatása: Ha epidurális érzéstelenítést (vagy spinalis érzéstelenítést) kapott, a szédülés oka lehet a gyógyszer elhúzódó hatása. Ezek az érzéstelenítők a gerincvelői idegek blokkolásával csökkentik a fájdalmat, de gyakran okoznak vazodilatációt (az erek kitágulását) a lábakban és az alsó testfélben. Ez a kitágulás csökkenti a vér visszaáramlását a szívhez, ami hirtelen vérnyomásesést és szédülést eredményezhet, különösen felülés vagy felállás közben.
• Kimerültség és alacsony vércukorszint: Egy hosszú, több tíz órás vajúdás során az anya energiatartalékai kimerülnek. Gyakran előfordul, hogy a vajúdás alatt nem tudott megfelelően étkezni vagy aludni. A fizikai kimerültség, az izzadás és a stressz együttesen alacsony vércukorszinthez (hipoglikémia) vezethet, ami klasszikus szédülést, remegést és gyengeséget okoz.

Tartós szédülés: postpartum anaemia és egyéb tényezők

Ha a szédülés nem múlik el néhány nap alatt, hanem hetekig, vagy akár hónapokig is fennáll, az esetek jelentős részében a postpartum anaemia, azaz a szülés utáni vérszegénység áll a háttérben. A vérszegénység azt jelenti, hogy a vörösvérsejtek száma vagy a bennük lévő oxigénszállító fehérje, a hemoglobin szintje alacsony. Ennek következtében a szervezet szövetei - beleértve az agyat is - nem kapnak elegendő oxigént. Sok anyuka a szédülést egyszerűen a fáradtság számlájára írja, holott a vérszegénység egy orvosilag kezelhető állapot.

• Vérszegénység (postpartum anaemia): A postpartum anémia szülés utáni vérszegénységet jelent. Ennek oka lehet a szüléskor fellépő nagyobb vérvesztés (postpartum vérzés), de lényegesen gyakoribb, hogy a kismama már a terhessége során is vashiánnyal küzdött, és ezt súlyosbította a szülés alatti vérveszteség. Ekkor az édesanya a gyermekágy eltelte után sem képes összeszedni magát és fokozódó fáradtságról, depresszióról, aluszékonyságról és erőteljes szédülésről számol be, ami megnehezíti a gyerek körüli feladatok elvégzését is. Dr. Szélessy Zsuzsanna elmondta, a vashiányos vérszegénység megállapításához laborvizsgálat szükséges, mely alapján a szakember fel tudja állítani a diagnózist. Az értékeket figyelembe véve a szakember az étrendre vonatkozó javaslatok mellett megfelelő dózisú, vastartalmú gyógyszer szedését javasolhatja. A vaskészítményt addig kell szedni, amíg a vasraktárak feltöltődnek.
• Vérnyomás ingadozás: A szülés utáni időszakban a vérnyomás hajlamos az ingadozásra. A szédülés hátterében gyakran az alacsony vérnyomás, vagy az átmeneti vérnyomásesés áll.
• Dehidratáció szoptatás alatt: A szoptatás egy komplex folyamat, amely hormonális választ vált ki a szervezetben. A baba szopizása során felszabaduló oxitocin, a „szeretet hormonja”, nemcsak a tejleadó reflexet indítja be, hanem enyhe vazodilatációt (érfal lazulást) is okozhat. Ezt az érzést súlyosbíthatja a dehidratáció. A dehidratáció nemcsak a szülés utáni első napokban, hanem a teljes szoptatási időszak alatt komoly kockázatot jelent. A tejtermelés napi 700-1000 ml extra folyadékot igényel. A folyadékhiány jelei nemcsak a szédülés, hanem a koncentrációs zavarok, a fejfájás és a sötét vizelet is.
• Alváshiány és stressz: Az alváshiány nem csupán fáradtságot okoz; komoly fiziológiai stresszként hat a szervezetre. Amikor a szervezet krónikus alváshiányban szenved, a kognitív funkciók romlanak, és az idegrendszer túlterheltté válik. A neurotranszmitterek egyensúlya felborul, ami növeli a szorongás és a pánikrohamok kockázatát. A krónikus stressz, amely a kimerültséggel és a szüléssel járó felelősséggel jár, folyamatosan magas szinten tartja a kortizol (stresszhormon) szintjét. A magas kortizolszint befolyásolhatja a vércukorszint szabályozását, ami ingadozáshoz és szédüléshez vezethet.
• Nem megfelelő táplálkozás: A szülés utáni anyák gyakran rohanásban vannak, és hajlamosak megfeledkezni a rendszeres, kiegyensúlyozott étkezésről. Azonban a szervezetnek most van a legnagyobb szüksége a megfelelő tápanyagokra a gyógyuláshoz és a tejtermeléshez. Amikor a kimerült anya gyors energiára vágyik, gyakran nyúl cukros italok, csokoládé vagy fehér lisztből készült péksütemények után. Ezek a gyorsan felszívódó szénhidrátok hirtelen megemelik a vércukorszintet, amit a szervezet intenzív inzulintermeléssel próbál kompenzálni.
• Vitamin- és ásványi anyag hiány: Nemcsak a vas, hanem a B-vitaminok, különösen a B12-vitamin és a folsav (B9) is létfontosságúak a vörösvértestek képződéséhez és az idegrendszer megfelelő működéséhez. A B12-hiány (ami gyakori, különösen vegetáriánus vagy vegán étrendet követő anyáknál) okozhat krónikus fáradtságot és szédülést. Az elektrolitok (nátrium, kálium, magnézium) szintén kritikusak a megfelelő ideg- és izomműködés, valamint a folyadék-egyensúly szempontjából. A szoptatás és az izzadás során sok elektrolitot veszíthetünk. A magnéziumhiány különösen gyakori, és izomgörcsök mellett szédülést is kiválthat.

Fokozott gyomorsav és reflux terhesség alatt és után

A terhes nők kb. 80%-ában fordul elő úgy nevezett refluxbetegség, mely a gyomortartalomnak a nyelőcsőbe történő időnkénti visszajutását jelenti. Ez enyhébb, vagy súlyosabb tüneteket okoz, az anyai életminőséget jelentősen ronthatja. Terhesség során gyakori panasz a gyomorégés, savas felböfögés, az állandó hányinger, esetleg hányás. Szerencsére a hányinger többnyire a terhesség első harmadának befejeződését követően megszűnik, de vannak, akiket a szülésig elkísér. Az utóbbi évek kutatási derítették fel, hogy a terhesek egy nagyobb csoportjában reflux betegség áll a háttérben, még akkor is, ha a típusos gyomorégés, savas felböfögés hiányzik. Úgy tartják, hogy terhesség alatt a reflux gyakoribb előfordulásának oka a megváltozott hormonszintek által provokált simaizom ellazulás, mely rontja a nyelőcső alsó záró izmának a működését. Ehhez előrehaladott terhességben a hasűri nyomás fokozódása is hozzájárul. A hormonális változások rontják a gyomor mozgását, lassítják az ürülését. A panaszok leggyakrabban gyomorégés, vagy savas felböffenés formájában jelentkeznek.

Mi az a reflux?

A reflux a gastroesophagealis reflux betegség (GERD) hétköznapi neve. Egy nagyon gyakori betegségről van szó, szinte kivétel nélkül mindannyiunknak van érintett ismerőse, hacsak nem ő maga szenved a reflux betegség által. Reflux esetén a savas gyomortartalom időnként visszaáramlik a nyelőcsőbe. A savas közeg irritációt, gyulladást és kellemetlen tüneteket okozhat a nyelőcsőben. Olyan kellemetlen tünetek jelentkezhetnek, mint például a gyomorégés, a savas íz érzése a szájban, a torokfájás vagy a mellkasi fájdalom. Érdemes tudni, hogy habár maguk a zavaró tünetek is okot adnak a kezelésre, mégsem ez a legfőbb probléma vele. A reflux az első lépés lehet a súlyosabb betegségek kialakulásának láncolatában. Akár daganat is képződhet reflux talaján.

A reflux tüneteit a savas gyomortartalom visszaáramlása okozza. A gyomorban erős sav képződik, ami könnyen kimarja a nyelőcsőben található, ehhez nem adaptálódott sejteket. Ez a reflux leggyakoribb tünete, a hétköznapi nyelven gyomorégésnek nevezett panasz. A gyomorégés égő fájdalmat vagy kellemetlen érzést jelent, amely a gyomorból ered, de kiterjedhet a hasra, mellkasra, és akár a torokban is érezhető lehet. A gyomorégés okozta fájdalom lehet éles, égő vagy szorító. Egyes emberek úgy írják le ezt a fájdalmat, mint ami felfelé, a torok és a nyak irányába terjed, míg mások pedig a szegycsont mögül eredő kellemetlen érzésként fogalmazzák meg. Egy másik gyakori tünet a gyomortartalom visszaáramlása. Ekkor a gyomorsav a nyelőcsőbe kerülve keserű ízt eredményez a torokban és szájban. Ez rendszerint étkezés után jelentkezik, és rontja az előre hajlás vagy a fekvés. A gyomorsav visszaáramlásakor a légcsőbe is bejuthat, ami nehézlégzést okozhat. Mélyebbre, a tüdőbe jutva pedig gyakori miatta a visszatérő tüdőgyulladás. Hosszú távon asztmához is vezethet a reflux.

A reflux kialakulásának mechanizmusa

A reflux betegség alapját egy nem jól záródó izomgyűrű képezi a nyelőcső alsó szakaszán. A nyelőcső egy izmos falú cső, ami a garat és a gyomor között helyezkedik el. Egyik feladata a táplálék továbbítása a gyomor felé, míg másik feladata, hogy megakadályozza ugyanennek an tápláléknak a visszafele, nyelőcsőbe történő ürülését. A nyelőcső tehát egyirányú forgalmat bonyolít le egészséges esetben, amiben izomgyűrűk segítik. A nyelőcső alsó és felső szakaszán is található egy izomgyűrű, amit úgy is felfoghatunk, mint egy-egy szelepet. Az alsó izomgyűrű lesz a fontos a reflux kialakulása szempontjából, amit az angol elnevezése után LES - lower esophageal sphincter-nek nevezünk. Normális esetben ez a záróizom összehúzódik és bezárul, amint az étel keresztülhaladt rajta. Amennyiben viszont a LES nem zár teljes mértékben vagy túl gyakran nyílik ki, úgy a gyomor savas tartalma kikerülhet, és visszarámolhat a nyelőcsőbe. Ez gyomorégés-szerű tüneteket okozhat. A reflux betegség tehát a LES elégtelensége miatt alakul ki. A LES elégtelenségét sok minden okozhatja, például fejlődési rendellenességek vagy életmódbeli tényezők.

Reflux hajlamosító tényezői

A reflux hajlamosító tényezői között olyan dolgok szerepelnek, amik gyengítik a nyelőcső alsó záróizmát.

• Rekeszizomsérv (hiatus hernia): Egyik gyakori oka például egy fejlődési rendellenesség, a rekeszizomsérv (hiatus hernia). Rekeszizomsérv esetén egy lyuk, a középső izmos terület hiánya van jelen a rekeszen. Ezen a területen keresztül a gyomor felső része és a LES a rekeszizom fölé tud kerülni. Normál esetben a rekeszizom választja el a gyomrot és a mellkast egymástól, és segít a gyomorsavat a gyomorban tartani.
• Megnövekedett hasűri nyomás: Minden olyan tényező is kockázati faktort jelent, amikben krónikusan vagy visszatérően megnő a has és a gyomor nyomása. A LES-nek ugyanis ellent kell tartania ezzel a megnövekedett nyomással szemben, ami egy idő után elégtelenné válhat.
• Reflux gyermekkorban: A reflux gyakori betegség a gyermekeknél, egészen a kisbabáktól a kamaszkorig bármely korosztálynál előfordulhat. Valójában a gyerekek körülbelül negyedénél jelentkeznek a reflux tünetei. Ez azért lehetséges, mert a kisbabák és kisgyermekek gyomra sokkal kisebb és kevésbé képes tolerálni azt, hogyha teli van. Ilyen esetekben is megnő a gyomor nyomása, aminek nem biztos, hogy ellent tud tartani a LES. A nyelőcső izmai ugyanis még éretlenek a kisgyermekek körében, ezért nehezebben tud ellent tartani. Ennek eredményeképpen a gyomor tartalma esetükben sokkal könnyebben áramlik vissza a nyelőcsőbe. A jó hír viszont, hogy a nyelőcső izmainak és az emésztőrendszer érésének köszönhetően a gyermekek 95%-a idővel kinövi a reflux betegséget. Fejlődési rendellenességek (például a már említett hiatus hernia) miatt is kialakulhat reflux a gyermekeknél.

A reflux szövődményei

A reflux kezeletlen esetben súlyos szövődményekhez vezethet. A tünetekhez hasonlóan a szövődmények is a gyomorsav irritáló hatása miatt alakulhatnak ki. A gyomorsav ugyanis maró hatással bír, ezáltal sérülést okozhat a nyelőcső felületi rétegeiben. Kezetlen esetben ez gyulladást, vérzést, fekélyesedést és hegesedést eredményezhet. További probléma, hogy metaplasztikus elváltozásokat okoz a nyelőcső sejtjeiben. Ez azt jelenti, hogy megváltozik a nyelőcső belső, nyálkahártya sejtjeinek a genetikai állománya, ami a későbbiekben daganatokhoz vezethet. Ilyen sejtek borítják az úgynevezett Barrett-nyelőcsőt. A krónikus refluxszal rendelkezők mintegy 10-15%-ánál jelentkezik ez az állapot. A Barrett-nyelőcső tehát a rák megelőző állapota, szakértők szerint a legtöbb esetben ez a kiinduló állapota a nyelőcsőráknak. A Barett-nyelőcső jellemző tünete a nehéznyelés, nyelészavar. A nyelőcsőráknak azonban nem csak a reflux a kockázati tényezője, hanem például a dohányzás és az alkoholfogyasztás is. Heti két alkalomnál többször előforduló gyomorégés esetén érdemes orvoshoz fordulni!

Reflux diagnózisa és kezelése

A típusos tünetek alapján már valószínűsíthető a diagnózis, ám további vizsgálatokkal ezt meg tudjuk erősíteni. Gyakori, hogy gyógyszeres kezelést és életmódbeli változásokat javasol az orvos, majd a kontroll vizsgálaton közösen kielemzi a pácienssel a tapasztalatait. Ezek a kísérletek is segítenek azonosítani a reflux betegséget, de természetesen vannak speciális diagnosztikai módszerek is reflux esetén.

• Röntgen: Szükség lehet nyelési röntgen készítésére, amely során kontrasztanyagot kortyoltatnak a vizsgált személlyel.
• pH-érték ellenőrzése: A feljutó gyomorsav megváltoztatja a nyelőcső és a száj normál pH-értékét.
• Endoszkópia: Az endoszkópiás vizsgálat alkalmával egy flexibilis és megvilágított csőt vezetnek le a nyelőcsőbe, amelynek a végén kamera található.

A reflux kezelése során egyaránt javasolnak életmódbeli változtatásokat és gyógyszeres kezelést is. Javasolt például az étrend megváltoztatása; a fűszeres, zsíros és savas ételek, valamint az alkohol, a koffein és a dohányzás kerülése. Érdemes törekedni a testsúly csökkentésére is. Segíthet, ha étkezések után nem fekszünk le közvetlenül, illetve kissé megemelt felsőtesttel és fejjel alszunk. A gyógyszeres kezelés részeként savlekötőket, protonpumpagátlókat és H2-receptor blokkolókat szoktak felírni, amik csökkentik a gyomorsav termelését. Többen kedvezően számoltak be a Salvus víz alkalmazásáról, amely akár gyógyszer mellett is alkalmazható.

Szülés utáni szédülés és fokozott gyomorsav kezelése

Életmódbeli változtatások szédülés és reflux esetén

• Pihenés és folyadékpótlás: A szülés utáni szédülés gyakran a szervezet kiáltása a pihenésért, a folyadékpótlásért és a tápanyagok feltöltéséért. A megoldás egyszerű, de kritikus: mindig legyen egy pohár víz a szoptatós fotel mellett, és igyon, mielőtt elkezdi a szoptatást. A szerkesztőség tanácsa: ne várja meg a szomjúságérzetet! A pihenés nem csak az alvást jelenti. Jelentheti azt is, hogy nemet mond a felesleges látogatóknak, vagy elengedi a házimunka tökéletes elvégzésének kényszerét. Minden lehetőséget ragadjon meg a relaxációra.
• Kiegyensúlyozott táplálkozás: A megoldás a lassú felszívódású, komplex szénhidrátokban gazdag étrend, mint például a teljes kiőrlésű gabonák, zöldségek és gyümölcsök. Fogyasszon zöldségleveseket, húsleveseket vagy gyümölcs-zöldség turmixokat. Ne háromszor, nagy mennyiséget egyenek naponta, hanem többször, kevesebbet. Minden étkezésnél ügyeljenek rá, hogy a táplálék lassan kerüljön a gyomorba, ne kapkodjanak. Könnyű ételeket válasszanak, kerüljék a sok fűszert és az olyan ételeket, amelyek tipikusan gyomorégést okoznak. Evés közben keveset igyanak, a megfelelő folyadékpótlásról inkább étkezések között gondoskodjanak.
• Életmód a reflux enyhítésére: Táplálkozás után azonnal nem tanácsos lefeküdni. Alvás, pihenés közben egyébként is legyen magasabban a fejük, ezzel segítenek a gravitációnak a gyomorban tartani a savat. Ne hordjanak szoros szoknyákat, ruhákat, öveket, harisnyákat. Ruházatuk legyen laza, kellemes viselet.
• Vaskészítmények és C-vitamin: A vérszegénység kezelése általában vas-szubsztitúciót jelent. A C-vitamin jelentősen javítja a vas felszívódását. Kerülje a gátló anyagokat: A kalcium (tejtermékek), a kávé, a tea és egyes gabonafélékben lévő fitátok gátolják a vas felszívódását. Még ha a kezdeti vérvizsgálat nem is mutatott súlyos anémiát, a szülés, a lochia (tisztuló vérzés) és a szoptatás folyamatosan meríti a vasraktárakat. Beszéljen orvosával egy megfelelő vastartalmú étrendkiegészítő szedéséről, és ne feledkezzen meg a B-vitaminokról sem.

Gyógyszeres kezelés és természetes gyógymódok

Sokáig gyógyszeres kezelést nem ajánlottak a savcsökkentőkkel kapcsolatos kellő tapasztalat hiányában. Tekintettel arra, hogy a terhesség egy tartós, de mégis csak átmeneti állapot, a nem kívánt szövődmények pedig nem csak súlyos lelki terhet jelentenek, de a kártérítési perek miatt anyagi következményekkel járnak, a gyógyszergyárak nagyon óvatosan szinte minden gyógyszerre ráírják, hogy megfelelő tapasztalat hiányában a gyógyszereket terhesség és szoptatás ideje alatt nem ajánlják. Ez a legtöbb esetben csak annyit jelent, hogy nincs meg a kellő számú humán vizsgálat, amely bizonyosan kizárná a mellékhatást, ezért a terhesek inkább ne szedjék. Nincs ez másképpen a savcsökkentő gyógyszerekkel sem. Annak ellenére, hogy gyűlnek a tapasztalatok arra vonatkozólag, hogy nem károsak a magzatra nézve, még az alkalmazási előíratokban az szerepel, hogy nem ajánlott. Számos eredmény van azonban már a birtokunkban.

1. Antacidák (savlekötők): Állatkísérletek során a sav megkötését szolgáló úgy nevezett antacidák (savlekötők, savközömbösítők) nem okoztak fejlődési rendellenességet, ezért alkalmazásuk első vonalbeli kezelésként ajánlott. Azonban nagy dózisban szedésük nem ajánlható, sok estben pedig kis dózisuk nem kellően hatékony. A hagyományos háztartási szódabikarbóna szintén nem ajánlható, mert bizonyos körülmények között az anyai és a magzati sav-bázis egyensúlyt felboríthatja, valamint folyadék visszatartással jár.
2. H2 receptor-blokkolók: Amennyiben csak nagy dózisú savlekötővel uralhatók a panaszok, helyesebb tovább lépni és a savtermelést csökkentő H2 receptor-blokkolót alkalmazni. A terhességük korai szakában lévő, H2 receptor-blokkolót szedő terhes adatait feldolgozva kutatók azt találták, hogy sem a fejlődési rendellenességek, sem a spontán abortusz, sem a koraszülés előfordulása nem volt gyakoribb ebben a csoportban, mint a gyógyszert nem szedők esetén. Ezek alapján úgy tűnik, biztonságosan szedhető gyógyszernek tartható várandósok számára.
3. Protonpumpa-gátlók (PPI): Amennyiben a H2 receptor-blokkolók sem kellően hatékonyak, a hatékonyabb protonpumpa-gátlók (PPI) adása lehet a következő lépés. A terhesek eddigi nagy elemszámú vizsgálatai során szintén nem észleltek káros mellékhatást, így az eddigi eredmények szerint ezek a készítmények is veszélytelenek a magzatra nézve. A témában született legátfogóbb kutatás 841 ezer, 1996 és 2008 közötti születést vizsgált meg, és egészen egyéves korukig követték figyelemmel a csecsemők fejlődését. A kismamák közül körülbelül ötezren szedtek gyomorégés gátló gyógyszereket az első trimeszter végétől kezdve egészen a szülés előtti egy hónapig. A kutatók szerint elhanyagolhatóan kicsi a valószínűsége annak, hogy a gyomorsav termelést szabályozó, úgynevezett protonpumpa gátló gyógyszerek (PPI) veszélyeztetnék a magzat fejlődését. A fenti eredmények azt bizonyítják, hogy a terhesek reflux betegségének kezelésére a teljes gyógyszeres arzenál rendelkezésre áll. Az óvatosság azonban indokolt. Terhesség esetén az életmódváltástól indulva a gyengébb és régebb óta használt szerektől haladunk indokolt esetben az erősebb hatású, újabb gyógyszerek felé. A protonpumpa-gátló szereket egyelőre csak a legsúlyosabb tünetek mellett, és a szükséges legkisebb dózisban kell és lehet alkalmazni terhesekben.

Természetes gyógymódok közül a gyömbér például közismert természetes hányinger-csillapító, és számos tanulmány bizonyította hatékonyságát. Gyömbértea, gyömbértabletta vagy friss gyömbér fogyasztása javasolt. A menta és a borsmentaolaj is hatásos lehet a gyomor megnyugtatására.

Homeopátiás szerek reflux és gyomorégés ellen

Mikor kell orvoshoz fordulni?

A legtöbb szülés utáni szédülés pihenéssel, megfelelő folyadék- és tápanyagpótlással kezelhető. Az anya egészsége a család egészségének alapja. Orvoshoz kell fordulni, ha a hányinger több napig fennáll, vagy ha súlyos egyéb tünetekkel társul, például erős hasi fájdalommal, lázzal, sárgasággal, fejfájással, zavartsággal vagy véres hányással. Az is figyelmeztető jel, ha a hányinger gyakran visszatér, vagy befolyásolja a napi tevékenységeket. Terhesség esetén is javasolt az orvosi konzultáció, ha a hányinger és hányás nagyon súlyos, mert az kiszáradáshoz vezethet.

Ha a szédüléshez nagyon erős, nem múló fejfájás, látászavarok (pl. homályos látás, szikrázó fények) vagy hirtelen felgyorsuló súlygyarapodás társul, azonnal forduljon orvoshoz.

Ritka, de potenciálisan súlyos egészségügyi állapotok, amelyek szédülést okozhatnak:

• Preeclampsia (terhességi toxémia): Általában a terhesség alatt vagy közvetlenül a szülés utáni 48 órában jelentkezik, de ritkán előfordulhat akár a szülés utáni hatodik hétig is (késői postpartum preeclampsia). Ez egy potenciálisan életveszélyes állapot, amelyet magas vérnyomás és fehérjevizelés jellemez. Ha a szédüléshez erős, szokatlan fejfájás társul, amely nem enyhül a szokásos fájdalomcsillapítókkal, azonnal orvoshoz kell fordulni.
• BPPV (jóindulatú paroxizmális pozíciós vertigo): A szédülés jellegétől függően (ha forgó szédülés, vertigo) a probléma forrása lehet a belső fülben lévő egyensúlyozó szerv is. A BPPV a belső fülben lévő apró kristályok (otolitok) elmozdulását jelenti, amelyek a félkörös ívjáratokba kerülve téves információt küldenek az agynak a fej helyzetéről. Ez az állapot jellegzetesen rövid ideig tartó, intenzív forgó szédülést okoz, amit bizonyos fejmozdulatok (pl. ágyban való megfordulás, felnézés) váltanak ki. Bár ijesztő, a BPPV kezelhető, gyakran speciális manőverekkel.
• Vestibularis migrén: A vestibularis migrén is okozhat szédülést, fejfájás nélkül is. Ha korábban hajlamos volt migrénre, a hormonális változások felerősíthetik ezt a fajta szédülést.
• Gyógyszermellékhatások: Számos gyógyszer, amelyet a szülés után szedhet (fájdalomcsillapítók, vas-készítmények, antidepresszánsok, vérnyomáscsökkentők), okozhat mellékhatásként szédülést.

tags: #szules #utani #szedules #fokozott #gyomorsav