A szülési szabadság az anyák és gyermekeik egészségének és jólétének biztosítása érdekében kulcsfontosságú intézkedés. Az Európai Unióban számos irányelv és szabályozás foglalkozik a szülési szabadsággal, hogy egységes és méltányos feltételeket biztosítson a tagállamok munkavállalói számára.
Az uniós szabályozás alapjai
A családdal kapcsolatos szabadságtípusokkal, illetve az ahhoz fűződő jogokkal eddig két irányelv foglalkozik, nevezetesen a 92/85/EGK irányelv (a továbbiakban: szülési szabadság irányelv), melyet 1992-ben, illetve a 96/34/EK irányelv (a továbbiakban: szülői szabadság irányelv), melyet 1996-ban fogadtak el. A 92/85/EGK irányelv módosítja a jelenleg hatályos, a várandós, a gyermekágyas vagy szoptató munkavállalók munkahelyi biztonságának és egészségvédelmének javítását ösztönző intézkedések bevezetéséről szóló, 1992. október 19-i 92/85/EGK irányelvet, különös tekintettel annak 8. cikkére (szülési szabadság), 10. cikkére (elbocsátás tilalma) és 11. cikkére (munkavállalói jogok).
A 76/207/EGK irányelv 2. cikkének (7) bekezdésével összhangban a szülési szabadságon lévő nő jogosult arra, hogy a szülési szabadság lejárta után visszatérjen munkahelyére vagy egy azzal azonos munkakörbe. Az egyértelműség végett helyénvaló rendelkezéseket hozni a szülési szabadságon lévő nők munkához való jogának védelme érdekében, különösen azt a jogukat érintően, hogy ugyanabba vagy hasonló állásba térjenek vissza, a szülési szabadság lejárta után ne kerüljenek hátrányos helyzetbe a munkaviszonyukra vonatkozó szabályok tekintetében, valamint hogy részesüljenek a munkakörülmények azon javulásából, amelyre távollétük során jogosultak lettek volna. A szülési szabadságon lévő nő jogosult arra, hogy a szülési szabadság lejárta után visszatérjen munkahelyére vagy egy azzal azonos munkakörbe olyan feltételek mellett, amelyek számára nem kevésbé kedvezőtlenek, valamint hogy minden, a munkafeltételekben bekövetkezett javulás, amelyre távolléte alatt jogosult lett volna, rá is vonatkozzon.
A tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket ahhoz, hogy megtiltsák a 2. cikkben meghatározott munkavállalóknak a terhességük kezdetétől a 8. cikk (1) bekezdésében említett szülési szabadság végéig történő elbocsátását és az elbocsátására irányuló mindennemű előkészületet, az állapotukkal összefüggésbe nem hozott, a nemzeti jogszabályok, illetve gyakorlat által megengedett különleges esetektől eltekintve, amennyiben az adott esetben az illetékes hatóság ehhez hozzájárult. A nőket következésképpen védeni kell a várandósság vagy a szülési szabadság okán történő megkülönböztetéstől, és gondoskodni kell megfelelő jogi védelmükről.
A férfiak és nők közötti esélyegyenlőség és egyenlő bánásmód elvének a foglalkoztatás és munkavégzés területén történő megvalósításáról szóló, 2006. július 5-i 2006/54/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv és a várandós, a gyermekágyas vagy szoptató munkavállalók munkahelyi biztonságának és egészségvédelmének javítását ösztönző intézkedések bevezetéséről szóló, 1992. október 19-i 92/85/EGK tanácsi irányelv nem zárja ki a fizetés nélküli gyermeknevelési szabadságról szülési szabadságra távozó munkavállaló részére a szülési szabadság idejére járó, kollektív szerződésben előírt díjazás megtagadását.
A szülési szabadság időtartama és juttatásai
A szülési szabadság időtartama eltérő lehet a tagállamokban. Az egyik megfogalmazás szerint a szülési szabadság időtartama tizenhat hét, amely a szülés várható időpontja előtt hat héttel kezdődik. Más források szerint a szülési szabadság időtartama 105 nap, amely a szülés várható időpontja előtt 28 nappal kezdődik. A minimális szülési szabadság 20 hétre növelése, ami megegyezik az Egészségügyi Világszervezet ajánlásával, egy fontos lépés a dolgozó anyák támogatásában.
Az Európai Parlament és Tanács 2006. évi 2006/54/EK irányelve a férfiak és nők közötti esélyegyenlőség és egyenlő bánásmód elvének megvalósításáról szóló, és a 92/85/EGK irányelv (várandós, gyermekágyas vagy szoptató munkavállalók biztonsága és egészségvédelme) előírja, hogy a szülési szabadság idejére a munkavállaló juttatásban részesüljön. A javasolt irányelv módosítja a 92/85/EGK irányelvet, különös tekintettel annak 8. cikkére (szülési szabadság), 10. cikkére (elbocsátás tilalma) és 11. cikkére (munkavállalói jogok). Az egyik célkitűzés, hogy az anyák teljes összegű fizetésüket megtarthassák a szülési szabadság alatt. A szülési szabadság meghosszabbítása az erre irányuló egyik eszköz, és fontos a gyermekek fejlődése szempontjából. Fontos, hogy a szülési szabadság teljes fizetéssel járjon.
Azonban ellentétes az uniós irányelvekkel az olyan nemzeti kollektív szerződés, amely alapján a fizetés nélküli gyermeknevelési szabadságról szülési szabadságra távozó munkavállaló részére nem fizetik ki a szülési szabadság idejére a kollektív szerződésben előírt díjazást. Az 1996. december 20-i 96/97/EK irányelvvel módosított, a férfiak és a nők közti egyenlő bánásmód elvének a foglalkoztatási szociális biztonsági rendszerekben történő megvalósításáról szóló, 1986. július 24-i 86/378/EGK irányelv 6. cikke (1) bekezdésének g) pontja akként értelmezendő, hogy tiltja az olyan nemzeti szabályokat, amelyek alapján a női munkavállaló a részben a munkáltató által fizetett, jogszabályban biztosított szülési szabadság ideje alatt azért nem szerez jogosultságot a kiegészítő nyugdíjbiztosítás részét képező biztosítási járadékra, mert a jogosultság megszerzésének feltétele az, hogy a női munkavállaló a szülési szabadság alatt adóköteles jövedelemmel rendelkezzen.
Különleges helyzetek és jogok
Ha a próbaidő során a szerződéses alkalmazott feladatait betegség, a személyzeti szabályzat 58. cikke szerinti szülési szabadság vagy baleset miatt folyamatosan legalább egy hónapig nem tudja ellátni, a 6. cikk első bekezdése szerinti hatóság a tisztviselő próbaidejét a megfelelő időtartammal meghosszabbíthatja. Abban az esetben, ha munkaszerződés keretében alkalmazott helyi asszisztens szülési szabadság vagy súlyos betegség miatt három hónapnál hosszabb ideig van távol, a távolléte harmadik hónapjától számítva a helyettesítéséből fakadó költségek azon része, amelyet az alkalmazandó nemzeti társadalombiztosítási rendszer értelmében az alkalmazott javára folyósított összegek nem fedeznek, a 33. cikk (4) bekezdésében meghatározott összegen felül visszatéríthetők.
A hivatkozott rendelkezések célja, hogy a leendő anyákra vonatkozó munkavégzési tilalom és/vagy a szülési szabadság alatt készenlétet nem teljesítő munkavállaló jogosult legyen az ilyen szolgáltért járó díj további folyósítására. Az 1992. évi 92/85/EGK irányelv (tizedik egyedi irányelv a 89/391/EGK irányelv 16. cikke (1) bekezdésének értelmében) módosítja a meglévő irányelvet, és rendelkezik a szülési szabadság (8. cikk), az elbocsátás tilalma (10. cikk) és a munkavállalói jogok (11. cikk) vonatkozásában. A javasolt irányelv a jelenleg hatályos, a várandós, a gyermekágyas vagy szoptató munkavállalók munkahelyi biztonságának és egészségvédelmének javítását ösztönző intézkedések bevezetéséről szóló, 1992. október 19-i 92/85/EGK irányelvet módosítja.
A szülési szabadságának első és utolsó napját a szülés tényleges időpontját figyelembe véve állapították meg, noha a Szabályzat említett 58. cikke szerint a szülési szabadság hat héttel a szülésnek - az érintett tisztviselő által benyújtott igazolásban megjelölt - várható időpontja előtt kezdődik. Feleség halála a szülési szabadság idején: a szülési szabadságból hátralévő napok számának megfelelő nap; ha az elhunyt feleség nem tisztviselő, a szülési szabadságból fennmaradó részt a személyzeti szabályzat 58. cikke rendelkezéseinek analógia útján történő alkalmazásával határozzák meg.
A szülési szabadság maximális időtartama 52 hét (az első két hét kötelező). Ha az alkalmazott 26 hét vagy annál kevesebb szülési szabadságra megy, joga van visszatérni ugyanabba a munkakörbe. Az anyák átválthatják a maximum 50 hetes anyasági szabadságot megosztott szülői szabadságra, amennyiben erre ő és az apa/partnere jogosult. Azok az alkalmazottak, akik szülők is egyben, és legalább egy éves munkaviszony áll fenn a munkáltatójukkal, jogosultak szülői szabadságra gyermekeik gondozása érdekében. Ez nem minősül fizetett szabadságnak, és egy hetes időszakokban vehető ki. Gyermekenként maximum 18 hét vehető ki minden egyes gyermekre. Évente legfeljebb négy hét szabadság vehető ki. Ez a szabadság csak a gyermek 18. életévéig vehető igénybe.
Volt egyszer egy szülési szabadság
A szülési szabadság időtartama tizenhat hét, amely a szülés várható időpontja előtt hat héttel kezdődik. A terhes munkavállaló a szülés várható időpontja előtt nyolc héttel nem foglalkoztatható. A szülési szabadság legkorábbi kezdete a szülés várható időpontját megelőző nyolc hét, a szülés várható időpontját feltüntető orvosi igazolás benyújtásával.
A szülési szabadságon lévő nők részére legalább 20 hét szabadságot biztosítanak a gyermekszülés előtt és/vagy után, és e szabadság alatt ezen irányelv rendelkezéseinek megfelelő szintű jövedelmet garantálnak. Több havi munka után, ma ismét szavazhattunk a szövegről, amely lehetővé teszi az anyák számára teljes összegű fizetésük megtartását; javítja jogi védelmüket az elbocsátással szemben; nagyobb rugalmasságot biztosít a munkaórák tekintetében, az anyaság és a munka jobb összeegyeztethetősége érdekében; a szülési szabadság minimális hosszát 20 hétre növeli; elősegíti a dolgozó anyák mobilitását az EU-ban, és előrelépést jelent az apák közös felelőssége tekintetében.