Közel másfél évvel a hálapénz kivezetése után a Telex járt utána annak, hogy mi történt a szülészeti ellátásban. A kormány 2021. január 1-jétől vezette be a hálapénzt ellehetetlenítő törvényt, amely március 1-jén lépett hatályba az egészségügyi szolgálati jogviszony átalakításával. Innentől kezdve büntethető az, aki hálapénzt ad, és az is, aki elfogadja. Ez a szabályozás különösen erősen érintette a szülészeti ellátást, ahol a hálapénz szorosan összefonódott az orvosválasztással.
A törvény szerint aki terhesgondozásra magánellátásba jár, nem szülhet állami kórházban a fogadott orvosánál. A megoldást azonban lassan másfél év elteltével sem találták meg, és a szülészeti ellátásban máig nincs eltérő szabályozás. A szülészeti ellátás két részre tagolódik: a várandósgondozásra, ami előre tervezhető, nem sürgősségi ellátás, és ahol van lehetőség szabad orvosválasztásra, valamint magára a szülésre, ami sürgősségi ellátásnak számít. Eddig a magán- vagy állami ellátásban várandósgondozást végző orvos bement az állami kórházba a szülésnél akkor is, ha egyébként nem dolgozott. A mostani szabályozás szerint állami intézményben akkor szülhet valaki a választott orvosánál, ha az éppen ügyeletben van.
A hálapénz nem tűnt el teljesen a szülészetből, csak kevésbé láthatóvá vált. Az Ígyszültem.hu oldalon 2020 júliusa óta gyűjtik országosan az adatokat a szülészeteken a hálapénzről és a nők szülésélményeiről. Eddig több mint 17 ezren töltötték ki a kérdőívet. A statisztikák szerint a törvény hatálybalépése óta csökkent ugyan a hálapénz átlagos összege, de teljesen nem szűnt meg. Míg 2020-ban 2084 szülés alapján 119 ezer forintot adtak átlagosan a nők egy szülésért, 2021-ben 253 szülés adatai szerint 111 ezer forintot. A 2022-es adatok alapján az átlagosan adott hálapénz összege 84 ezer forint volt.
Somlai Anna, a Másállapotot a Szülészetben! mozgalom aktivistája is megerősítette: nem tűnt el teljesen a hálapénz a szülészeti ellátásból. Van, ahol állami ellátásban fizetnek magánszülésért, van, ahol orvost nem, de szülésznőt lehet fogadni. A kérdőívben rákérdeztek arra is, mit várt a nő a szüléskor fizetett hálapénzért cserébe. A legtöbben - több mint ötezren - azt válaszolták: a választott orvosuk vagy a szülésznőjük legyen ott a szülésnél, tehát ők a rendelkezésre állást fizették meg. Több mint négyezren mondták azt, hogy nem vártak semmit a pénzért cserébe, csak hálásak voltak az ellátásért. Ez azért érdekes, mert a kormány eredeti célja a hálapénz kivezetésével éppen az volt, hogy az ellátás minősége ne függjön az eltérő anyagi juttatásoktól.
A szülészeti ellátásban azért merült fel a külön szabályozás igénye, mert egy olyan bizalmas területről van szó, amit Orbán Viktor is a „legszemélyesebb közügyként” definiált. Gulyás Gergely, Miniszterelnökséget vezető miniszter is beszélt egy kormányinfón az eltérő szabályozás jogos igényéről: „Keressük azt a megoldást, ami nem feszíti szét az új szabályozás egyébként helyes kereteit, amely a hálapénzt megtiltja, de lehetőséget ad arra, hogy ellentételezni lehessen, ha egy szülész-nőgyógyász éjjel-nappal készenlétben áll.”
A „felvetés is érthetetlen számomra, hogy a kismamák miért gondolják, hogy egy otthonából riasztott, messzebbről jövő orvos jobban fogja őket ellátni, mint az, aki fizikálisan, mentálisan készen áll a kórházban a segítségnyújtásra. Sehol a világon nincs ilyen!” - mondta Lénárd Rita, a Magyar Orvosi Kamara alelnöke. Ráadásul szerinte ez betegbiztonsági kérdés is, mert korábban a fogadott orvost meg kellett várni a kórházban, miközben ott voltak a tapasztalt kollégák, akik már előbb megvizsgálhatták volna a kismamát.
Legális úton most is van lehetőség állami intézményben orvost fogadni. Ehhez szerződést kell kötni az állami kórház, az orvos és a páciens között. Például a Semmelweis Egyetem klinikáján magánkórházi áron lehet szülni állami orvosnál. Ez egy olyan pluszszolgáltatás, mint például az egyágyas kórterem. Így 660 ezer forintba kerül egy hüvelyi szülés választott orvossal, kiemelt körülmények között.
Zeller Judit szerint a legnagyobb probléma ma az, hogy az intézménytől és az orvostól függ, egy nő milyen élményeket szerez a szülésnél. Például nem mindenhol támogatják a császármetszés utáni hüvelyi szülést vagy a hüvelyi ikerszülést. Itt tehát nagyon sokat számít, hogy kihez kerül a kismama. Ugyanakkor Lénárd Rita azt mondta: a szülészorvos kiválasztása nem az orvos felkészültségétől függött korábban, hanem attól, mit mondtak a kismama ismerősei. Szerinte az anyukák nem hiteles minőségi mutatók alapján tájékozódtak.
Somlai Anna azt is problémának tartja, hogy a mostani szabályozás nem a természetes szülést támogatja. „Az lenne az ideális, ha a babák akkor születnének meg, amikor meg akarnak, nem akkor, amikor ügyeletben van a választott orvos.” Szerinte az a gond, hogy nincsen olyan szerv, amely előírná és betartatná a legjobb gyakorlatokat, és amelyhez jogorvoslattal fordulhatnak a nők. Például hiába mondta ki Müller Cecília a járvány alatt számtalanszor, hogy a nőnek joga van a választott kísérő jelenlétéhez a szülés alatt, mégis sok kórházba nem engedték be az apákat.
Zeller Judit szerint akkor válik tárgytalanná a hálapénz kérdése, ha mindenhol egyformán jó és nőközpontú lesz a szülészeti ellátás. A tapasztalatok szerint a szülészet rendszerszintű problémái nem a hálapénz kivezetésével kezdődtek, de a nők mozgásterét súlyosan szűkítette a törvény. Somlai Anna kiemelte: eddig sem volt érdekérvényesítő joguk a nőknek, és most sincsen. Az aktivista szerint két sürgető átalakításra lenne szükség a szülészetben: a nők bevonására a döntéshozatalba, és a szokásjog helyett a tudományos álláspont érvényesülésére.
A szülészeti ellátás és a hálapénz eltűnése Magyarországon
Az Ígyszültem.hu felmérés adatai szerint a fogadott orvossal zajló szülések esetében gyakoribbak a császármetszések. Azoknál, akik fogadott orvossal szültek, 43 százalék volt a császármetszéses szülések aránya, míg az ügyeletes orvosnál történt szüléseknél ez a szám 29 százalék. A szülések negyedénél számoltak be a válaszadók arról, hogy a szülést meg kellett indítani. Fogadott orvos esetében 31 százalék a megindított szülések aránya, ügyeletes orvosnál 20 százalék.
A hálapénz helyetti ajándék egészségügyi dolgozónak való adása a jelenlegi törvények függvényében, jóval kedvezőbb 2024-ben is. Mindkét fél számára 100% kockázatmentes megoldás a hála kifejezésére, mint ahogy borítékot adni egy kórházi alkalmazottnak. Egy ápoló vagy orvos gyakran napi 14-18 órát robotol és ment életeket, mindezt sokszor anélkül, hogy anyagilag elismernék a munkájukat. Nem illendő összehasonlítani, de a keresetük jóval kevesebb, mint sok olyan emberé, aki szaktudás nélkül végeznek jóval kevesebb felelősséggel járó munkát. Szerencsére azért mindenre van megoldás, ez pedig az ajándékcsomag orvosnak és/vagy az ajándék nővérnek.
A hálapénzrendszer legalább ilyen fontos fenntartója az egészségügyi intézményekbe vetett bizalom hiánya, amelyet pénzzel tömött borítékokkal remélünk megvásárolni például a legjobbnak hitt orvos formájában. A gyakorlat azonban azt mutatja, hogy semmire sem garancia a hálapénz. Ugyan elképzelhető, hogy többet találkozik a választott nőgyógyászával a szülés során a leendő édesanya és kedvesebben is viselkednek vele, de ez nem menti meg attól, hogy ha az orvosnak úgy kényelmesebb, akkor művi beavatkozással segíti világra hozni a gyereket. Az ellátás minőségét érintő jelentős különbségek miatt ugyanakkor nehéz elvitatni az érintettek azon jogát, hogy legalább megpróbálhassanak olyan orvost vagy intézményt keresni, ahol objektív mutatók alapján figyelemmel vannak a szülési igényekre.
A cél az lenne, hogy minden szülészeten ugyanolyan jó körülmények legyenek. Ma még ez nem valósul meg. Aktualizált szakmai protokollal kell szabályozni, hogy mikor szükséges orvosi beavatkozást végezni.