A gyermek születése az emberi élet egyik legboldogabb és legmeghittebb pillanata, ám egyben a legkritikusabb és legradikálisabb változást is jelenti. Ez az időszak számos kihívást tartogat a nők és a párkapcsolatok számára, és sajnos gyakran tabu témának számítanak a felmerülő nehézségek, például a szexuális élet változásai, vagy a szülés utáni depresszió.
Magyarországon évente hozzávetőlegesen 90000 szülés történik. A szülést követően a nők 50-85%-a egy rövidebb ideig tartó, enyhén lehangolt állapotba kerül, különösen érzékennyé, hangulata instabillá válik. Ez a természetesnek mondható testi-lelki állapot többnyire a szülést követő héten jelentkezik és pár óráig, vagy néhány napig tart.

A szülés utáni depresszió és hatásai
Évről évre nő a szülés utáni depresszióval diagnosztizált nők száma, melynek nagyon súlyos következményei lehetnek, mind az anyára, mind a gyermekre, mind a születő családra nézve. A szülés utáni depresszió kialakulása mögött számos kockázati tényező áll. Az egyik a genetikai érintettség: ha valakinek vérszerinti rokonai közt előfordult már depressziós megbetegedés, bipolaritás vagy jelentősebb szorongásos zavar, esetleg szülés utáni depresszió, akkor nagyobb eséllyel fog nála kialakulni a betegség. Ezeken kívül azonban még számos dolog játszhat szerepet a szülés utáni depresszió kialakulásában.
A szülés utáni depresszióban szenvedőkre a depresszió klasszikus tünetei mellett a terhességgel, a gyermek gondozásával kapcsolatos jellemzők is társulnak. A depressziós állapot az édesanyák pszichés egészségén túl a magzat, illetve a csecsemő fejlődésére is komoly hatást gyakorol. A terhesség időszakában anya és születendő gyermeke nem csupán fizikai, hanem lelki értelemben vett szimbiózisban él együtt, amely együvé-tartozás a születés után fokozatosan enyhül a kisbaba fejlődésének és önállósodási törekvéseinek köszönhetően.
A magzati időszak, illetve az első 2 év ilyen szempontból kiemelten érzékeny, kritikus időszak a gyermek fejlődését tekintve. A korai anya-gyermek kapcsolat alakulását az anya depressziója alapjaiban határozza meg, hiszen a csecsemő az első időszakban kizárólag anyja által képes meghatározni magát, illetve belső, ösztönös szorongásaira, valamint a stresszhelyzetekre is édesanyjától várja a megoldást.
Többek között Hammen és munkatársai (1990) foglalkoztak azzal, hogy milyen hatással is van a gyermekre az édesanya depressziója. Eredményeik szerint a depressziós anyák gyermekeinek nagyobbik részénél depressziós tünetek jelentkeznek még 20 éves koruk előtt. Cohn és munkatársai (2012) eredményei szerint a depressziós anyák gyermekei negatívabban reagáltak a stresszre és kevésbé voltak aktívak. Az anya depressziós állapota megnyilvánulhat gyermekének viselkedésében, etetési-, szoptatási problémákban vagy abban, hogy a baba elkerüli az édesanya tekintetét.

A gyermekágyi szomorúság
A baby bluesként is emlegetett gyermekágyi szomorúság a legtöbb édesanyánál előfordul, általában a szülés után 72 órával jelentkezik és csupán egy átmeneti, veszélytelen időszakot jelent, ami jellemzően pár nap alatt magától elmúlik. Az édesanyákra ilyenkor szakad rá, hogy a kórházi közeget elhagyva a továbbiakban egyedül kell a gyermekről gondoskodniuk, annak minden felelősségével együtt, valamint ilyenkor tudatosodik legtöbbször az is, hogy életük, mindennapjaik örökre megváltoztak.
A gyermekágyi szomorúság tünetei általában a következők:
- reménytelenség és értéktelenség érzése
- indokolatlan ingerültség és harag
- az édesanya úgy érezheti, hogy elszakadt másoktól, ideértve a csecsemőt is
- alvásproblémák, azon túl is, ami ebben az időszakban elvárható
- megváltozik az étvágy
- a korábban örömteli tevékenységek kiüresednek
- megjelenhetnek önmagunkkal vagy másokkal kapcsolatos bántalmazó gondolatok, a gyermeket is beleértve
Mivel a fenti tünetek szinte minden szülés után előfordulnak, így gyakran szemet hunyunk felettük, nem figyelünk oda rájuk. Problémát mindezek akkor jelentenek, ha két hétnél tovább fennmaradnak. A házastárs/partner odafigyelése pedig segíthet az esetleges problémák felismerésében és kezelésében.
Szülés utáni depresszió: Amit minden friss anyukának és partnerének tudnia kell + jelek, tünetek és támogatás
A szülés utáni depresszió kezelése
A szülés utáni depresszió egyik lehetséges kezelési módja a pszichológiai tanácsadás, illetve a pszichoterápia. A depressziós állapot egyik jellemzője a passzivitásra való hajlam, amelyhez a kiszolgáltatottság, tehetetlenség érzése párosul. A pszichológiai konzultáció nagy előnye, hogy az édesanyák egy olyan, objektív szakemberrel dolgozhatnak együtt, akivel egy biztonságos, támogató légkörben, őszintén megoszthatják érzéseiket, gondolataikat, illetve aki tanácsokkal, és a stressz kezeléséhez, a szorongás csökkentéséhez és a depresszió leküzdéséhez szükséges eszközök átadásával igyekszik elősegíteni kliensei gyógyulását.
A depresszióval kapcsolatos pszichológiai intervenciók hatásosságát folyamatosan igyekeznek kutatásokkal is alátámasztani a szakemberek. O’Hara és munkatársai (2000) vizsgálata remekül szemlélteti ezt. 120 szülés utáni depresszióval diagnosztizált pácienssel végeztek felmérést, melynek során egy 12 hetes, speciális pszichoterápiás folyamaton ment keresztül az édesanyák egyik fele. Az eredményekből az derült ki, hogy a depressziót mérő teszteken a terápiában résztvevők eredményei több mint 50%-kal javultak, míg azoknál, akik nem kaptak ilyen kezelést, ugyanennyi idő alatt csupán elhanyagolható változás mutatkozott.
Szexualitás a várandósság és a szülés után
A szexualitás és a gesztációs periódus kapcsolatát sokféle szempont szerint elemezhetjük. Feltehetjük azt a kérdést, hogy mi a „normális” és mi a „kóros”. Vizsgálhatjuk többek között, hogy a szexuális magatartás hogyan befolyásolja a fogamzást, a várandósság és a szexuális aktivitás milyen kölcsönhatásban van egymással, hogyan és miért változik meg a szexuális magatartás a várandósság során, mi történik a férfival, van-e valamilyen kedvezőtlen hatása a szexuális aktivitásnak a várandósság kimenetelére. Ebben az összefüggésben a leggyakrabban az a kérdés merül fel, hogy a közösülés megindítja-e a szülést vagy sem. És mire lehet számítani a szülést követően? Hogyan változik a szexuális kapcsolat és a partnerkapcsolat a szülés utáni hónapokban?
A „szex - várandósság - gyermekágy” továbbra is a tabu témák közé tartozik. Miközben sokat bővült a szakirodalom, és a laikusok számára is egyre több a hozzáférhető információ, a várandós nővel közvetlenül kapcsolatba kerülő egészségügyi dolgozók (orvos, védőnő, szülésznő) és a várandós nő között közvetlen kommunikáció alig folyik. Tényként kell megállapítanunk azt, hogy a szexuális funkció zavarok (pl. orgazmus zavar, fájdalmas közösülés) kezdete gyakran egybeesik a várandóssággal vagy a szülés utáni időszakkal. Ha a zavart a pár nem tudja megoldani, az út könnyen a párkapcsolat felbomlásához vezet.
Az első megfigyeléseket W. Masters és V. Johnson, a modern amerikai szexológia kiemelkedő személyiségei gyűjtötték. A szerzőpáros 119 várandós nőt és 79 apát kérdezett ki személyes interjú során. Hat személynél anatómiai és élettani vizsgálatokat is végeztek. Megfigyelték, hogyan változnak a külső és belső nemi szervek és az emlő a terhesség különböző szakaszaiban folytatott közösülés, maszturbáció során. A szerzők megfigyelése szerint a szexuális reakció ciklus jelentősen eltér a nem terhes állapottól és változik a várandósság szakaszaiban is.
A szexuális aktivitás változásai a várandósság alatt
Az izgalmi fázisban a kisajkak jelentősen megnőnek, a hüvely lumene jelentősen csökken, fokozódik a hüvelyváladék mennyisége. A plató fázisban a hüvely térfogata kb. 75 %-kal csökken. Az orgazmus fázisban az orgasztikus mandzsetta ritmikus összehúzódásai a várandósság során is igazolhatók. Az oldódás fázisában a kismedencei vérpangás lassabban csökken, a szexuális izgalom „tovább tart”.
Masters és Johnson a második harmadban a szexuális aktivitás fokozódását írták le. Ezt első sorban élettani változásokkal, a kismedencei szervek fokozott vérbőségével magyarázták. Későbbi vizsgálatokban a kutatók nem tudták Masters és Johnson második harmadra vonatkozó megfigyeléseit megerősíteni. Napjainkban a szakemberek körében egyöntetű az állásfoglalás, hogy a várandósság ideje alatt a szexuális aktivitás (nemi vágy, együttlétek gyakorisága, kielégülés) fokozatosan csökken. Ez a negatív irányú változás önmagában a terhesség kísérő jelensége, és mint ilyen, nem tekinthető kórosnak. Pozitív irányú változás csak a nők kis csoportjában észlelhető, és csupán a terhesség rövid időszakára érvényes. Az is megfigyelhető, hogy míg a közösülés iránti vágy csökken, nő a nongenitális praktikák, általában az intimitás iránti vágy. - A gyengédség iránti igény nő.
A női szexuális érdeklődés és a szex gyakorisága általában kicsit csökken a várandósság első trimeszterében, a második trimeszterben egyénenként nagyon változó képet mutat, míg a harmadik trimeszterben sokat csökken. A szexuális töltetű álmok jelzik vagy akár növelhetik is a szexuális érdeklődést: egy vizsgálatban a svájci nők 17%-a érezte úgy, hogy több szexuális tartalmú álmuk volt a várandósság alatt, mint egyébként. A nők gyengédség iránti vágya változatlan vagy erősebb, mint a várandósság előtt. A kedvelt erotikus és szexuális tevékenységek megmaradnak a várandósság alatt és a szülés után is, de a hüvelyi stimuláció veszít fontosságából a második és harmadik harmadban.

A szülés utáni szexuális élet
Az irodalmi adatok szerint az első közösülésre Európában és Amerikában a szülés után 6-8 héttel kerül sor. A párok 9-17 %-a közösül 6 héten belül, 95-100% a 6. hónap végéig. Azonban a nők kb. 3 %-a még egy évvel a szülés után sem közösül. Egy évvel a szülés után a nők 24-30 %-a egyáltalán nem élvezi a szexet. Az első együttlét során csupán a nők 20 %-a jelez orgazmust. Az orgazmus készség 3-6 hónap múlva éri el a várandósságot megelőző szintet. A nők szexuális vágya is jelentősen csökken, egészen 3-6 hónapig. A szexuális válaszkészség a férfiak 20%-ában is csökkent, gyakran 6-12 hónapig. A változások hátterében az élettani változások (nemi szervek visszafejlődése, tejelválasztás) játszanak szerepet. Kevesebb a szexuális vágy, a hüvelyhám vékonyabb, érzékenyebb. Az orgazmus is kevéssé intenzív. Összességében azonban azt lehet mondani, hogy akinek a várandósságot megelőzően is kielégítő, harmonikus volt a szexuális kapcsolata, annak kevesebb negatív irányú változással kell számolni.
Fizikai regeneráció és kihívások
A nőgyógyász a szülés utáni 6. héten javasolja az első kontrollt, tehát a szülés utáni fizikai regenerálódáshoz legalább 6 hétre van szükség. A panaszok, kérdések persze szerteágazóak lehetnek, és mindig egyéni mérlegelést igényelnek. Dr. Horváth Rita szülész-nőgyógyász tapasztalata szerint a vizsgálat során hamar felfedezhető, hogy elsősorban testi vagy lelki eredetű panaszról beszélünk-e. A kompetenciahatárokat viszont mindig tiszteletben kell tartani, így az utóbbi esetén felmerülhet az igény a pszichológus kollégával való konzultációra.
Gyakori probléma a mell érzékenysége, az aranyérproblémák, a székrekedés, a hőhullámok, amelyek akár még 1 évvel a szülés után is fennállhatnak. Valamennyi említett tényező nehezebbé teszi a nők számára, hogy vágyjanak a szexualitásra és élvezni tudják az együttléteket. A hüvelyi diszkomfortérzet, illetve a hüvely, a gát és a medencefenék izomzatának sérülései pedig fájdalmas együttlétet okozhatnak, és emiatt mind kifejezetten visszavetik a nők szexuális kedvét, nem csupán az első hónapokban, hanem akár az első évet követően is.
Kulcsszó lehet itt a türelem, mivel mind a libidó, mind a síkosodás rendeződése időt igényel. Ha hüvelyszárazsággal küzd az édesanya, teljesen gyakorlatias megoldást tudunk a figyelmébe ajánlani: léteznek síkosítók és hialuronsav tartalmú hüvelykúpok, krémek, amelyek javítják a szövetek turgorát, rugalmasságát.
Nehéz szexuális szempontból szembeállítani a hüvelyi szülést és a császármetszést. Általában azoknak az édesanyáknak van a legkevesebb panasza, akik gátsérülés nélkül szültek (a szülések 80%-ánál előfordul valamilyen szintű gátsérülés, ezek nagy része szerencsére felületes, csak a bőrt érinti). A fájdalmat sokszor ugyanis a hegesedés, sebgyógyulási zavar, illetve a vadhús előfordulása okozhatja.

Hormonális hatások és szoptatás
A biológia gondoskodik arról, hogy ebben az időszakban a szülők fókusza a kicsire helyeződjön. Érdekesség, hogy hormonális hatásra nemcsak a nőkben, hanem a férfiakban is kimutatták a szexuális vágy csökkenését. Ha belegondolunk, ebben az időszakban nem is az a biológiai értelemben vett feladatuk, hogy szaporodjanak, hanem hogy az utódot ellássák, táplálják, teljeskörűen gondoskodjanak róla. Ugyanakkor a szülők mindkét tagjának érdemes szem előtt tartania, hogy az intimitás a kapcsolat fontos része, és az sem jelent megoldást, ha hosszabb ideig, hónapokig, esetleg évekig egyáltalán nem is foglalkoznak ezzel a kérdéssel.
Több kutatás egybehangzó eredménye alapján a szoptatás bizonyos mértékben hátráltatja a szexuális aktivitást. A szoptató anyák valamivel később kezdik újra a szexuális életet és kevésbé élvezik az együttléteket a babájukat cumisüvegből tápláló anyákhoz képest. Ennek hátterében elsősorban a szexuális vágy csökkenése és a fájdalmas közösülés gyakorisága áll, amelyek hormonális folyamatokra, vagyis a prolaktin szint emelkedett mértékére vezethetők vissza. Az emelkedett prolaktin szint ugyanis alacsony ösztrogénszintet eredményez, ami csökkent szexuális vággyal és hüvelyi szárazsággal jár együtt. A prolaktin egy másik feltételezett hatása a szoptatással járó kielégülés-érzés, amihez társul a kisbabával való szoros testi kontaktus miatt az intimitásigény kielégülése is. A prolaktin tehát a kutatások szerint a libidó, vagyis a szexuális vágy csökkenését okozza a szoptatás idején.
A szülés utáni első 6-8 hétben és a szoptatás ideje alatt a nők szexuális érzékenysége és az orgazmus intenzivitása fizikálisan csökken. 3 hónappal a szülés után vagy legkésőbb a szoptatás abbahagyása után ezek a változások megszűnnek, az is előfordulhat, hogy a nők orgazmusa intenzívebb lesz, mint amilyen a szülés előtt volt.
Fáradtság és alvásmegvonás
Nagyon gyakori és jelentős oka a szülés utáni szexuális élet csökkenésének a fizikai fáradtság és a kialvatlanság, ami a babáról való gondoskodás természetes velejárója. Az éjszakai ébredések és etetések gyakorisága a baba növekedésével csökken, ennek köszönhetően a kimerültség az első hónapok után egyre kevésbé veti vissza a szexuális életet a későbbiekben. Ennek ellenére a fáradtság összességében lényeges hatással van a kisbabás és kisgyermekes párok szexuális életére.
Kutatásokban is olvashatjuk, hogy a párok gyakran számolnak be a fáradtság, kialvatlanság miatt csökkenő szexuális vágyról. Ahogy a nővel, úgy a férfival szemben is fontos a figyelmesség, türelem és megértés, például nem várható el egyik féltől sem jó teljesítmény egy kimerült állapotban. Beszéljünk egymással őszintén, nyíltan arról, hogy milyen pozitív és negatív érzéseink vannak (ítélkezés helyett befogadható módon), és mi segíthet megoldani a fáradtságunkat, kialvatlanságunkat! Ha pedig ennél többről van szó, kérdések cikáznak bennünk, járjunk utána szakembereknél, nőgyógyásznál, védőnőnél, pszichológusnál!
Testkép és önértékelés
A testméretekben, testsúlyban és testképben végbemenő változások miatt a nők nagyon nehéz időszaknak élhetik meg az első heteket, hónapokat, maga a várandósság és a szülés pedig intenzív megterheléssel jár. A várandósok negyede-fele kevésbé érzi vonzónak magát, 12%-a pedig vonzóbbnak érzi magát, mint a várandósság előtt. Ha a nők fizikailag vonzónak érzik magukat (a saját maguk és párjuk szemében is vonzóak), az pozitívan hat a szexuális aktivitásra és élvezetre.
Felszabadító erőt, muníciót adhat a későbbiekben a „képes voltam végigcsinálni a várandósságot, és világra tudtam hozni a gyermekemet” érzése, gondolata. A női test emlékszik mind a nehézségekre, mind a felszabadultság, megkönnyebbülés megtapasztalására is. Szintén felszabadító erővel bír, amikor a párkapcsolatban merünk és tudunk beszélgetni az intimitásról és akár ennek a megváltozásáról is.
Kommunikáció és tabuk a szexualitásról
Sok páciens a nőgyógyászától várja szexuális nehézségeinek megoldását is. A szülés előtti és a szülés utáni szexuális zavarok megelőzésében az orvos mellett mindazoknak részt kell vállalniuk, akik kapcsolatba kerülnek a várandós nővel és partnerével (védőnő, szülésznő, pszichológus, gyógytornász, szülésre felkészítő szakember, szoptatási tanácsadó). Ne legyen a várandósság alatti szex tabu téma! A várandósgondozás körülményeit úgy kell alakítani, hogy legyen lehetőség intim kérdések megbeszélésére is!
Talán a legfontosabb a felvilágosítás a terhesség során. A párnak tudnia kell például azt, hogy a szexuális aktivitás fokozatos csökkenése gyakori, és élettaninak tekinthető. Azt is kell tudniuk, hogy a szexuális kapcsolat a várandósság teljes ideje alatt megengedett, a közösülés a magzatra nem ártalmas, ha egyéb kockázati tényező nincs, nem kell félni koraszüléstől, a várandósság előre haladtával nongenitális praktikákat is lehet és érdemes keresni. A partner bevonása nagyon fontos, mert a közös beszélgetés stabilizálja a partnerkapcsolatot. Tudniuk kell azt is, hogy a szülést követően normális, egészséges körülmények között is hónapok szükségesek, míg újra visszaáll a fogamzást megelőző időszakhoz hasonló szexuális kapcsolat!
Az amerikai szakmai kollégium azt ajánlja, hogy a várandósság ideje alatt, a három trimeszterben a pszichoszociális kockázati tényezők szűrése is megtörténjen. A szexuális kapcsolat a párkapcsolat legsebezhetőbb területe a várandósság idején és a szülést követő időszakban.

A párkapcsolat és intimitás a szülés után
A baba megszületése utáni időszakot különösen meghittként szokták lefesteni. Az viszont meglehetősen tabu témának számít, hogy nagyon sok párkapcsolat ebben az időszakban romlik meg, és nem egyszer a félrelépések időszakát is a gyermek születése utáni első néhány év jelenti. A párkapcsolatban történő pszichés változások a baba megszületését követően sokrétűek, hiszen az új jövevény érkezése átstrukturálja mindkét fél önmagára, munkájára, és közös kapcsolatukra fordítható idejét. Az új egyensúly kialakítására pedig nincs jól bevált recept: az új családi egységben mindenkinek rá kell éreznie szükségleteire, és azokat jól összehangolnia a gyermekének és párjának szükségleteivel. Erősebben függnek egymástól a rendszer tagjai, mint valaha, amiből bizony számos nehézség fakad.
Gyakran jelenik meg például negatív érzelmi spirál a párkapcsolatban. Az egyik fél időszakosan kevésbé kívánja a szexuális együttlétet, amit a másik zokon vesz, és egyre félszegebben próbálkozik a kezdeményezéssel. Saját kudarcaként, kívánatosságának csökkenéseként éli meg a másik visszautasítását, ami negatívan hat az önértékelésére. Emiatt egy idő után haragot élhet meg a párja iránt, és ha a közeledését tapasztalja sértődöttséggel, vagy visszahúzódással reagálhat. A sürgetés, vagy a másik hibáztatása, valamint az önostorozás még inkább elkedvetlenítheti a másik felet, így egy állandóan jelen lévő feszültség költözik a kapcsolatba. Nőknél és férfiaknál egyaránt megjelenhet a baba megérkezését követően a szexuális érdeklődés csökkenése, és ezzel párhuzamosan akár a másik fél szexuális libidójának növekedése is. Ilyenkor az igényszintek annyira távol kerülhetnek egymástól, hogy kellemetlenséget okoznak a hétköznapokban mind saját jóllétük, mind a párkapcsolati intimitás tekintetében.
Fontos tehát ezekkel a kérdésekkel tudatosan foglalkozni, hiszen mind az intimitás csökkenésével mind a szabad szexualitás megélésének hiányával ki-ki megküzd egyedül egy ideig, de hosszú távú fennmaradása komoly károkat okoz a párkapcsolatban, valamint a felek személyes elégedettségében, boldogságában és önértékelésében. Bár a pár tagjainak személyisége, valamint a párkapcsolat korábbi minősége és előtörténete befolyásolhatja ezt, de alapvetően jól működő kapcsolatokban is könnyen felborulhat az intimitás és a szexualitás egyensúlya. A családi rendszerben a gyermek születését követően újra meg kell tapasztalnunk saját igényeinket és hozzáigazítanunk a többiekéhez.
Tévhitek az intimitásról és szexualitásról
- Tévhit I. Minél intimebb a párkapcsolat, annál jobb a szex. A kötődést, a biztonságot és az érzelmi összetartozást ugyan tényleg erősíti a megélt intimitás, a szexhez azonban a vágyak szabad megélése is szükséges. Kisgyermek mellett ehhez sokkal aktívabban kell alakítani a környezetet, mint bármikor korábban, hiszen nehéz lopott perceket találni.
- Tévhit II. A nemi különbségek észlelése is gyakran tévhiteken alapul. Nők ugyanúgy számolnak be párkapcsolaton kívüli szexuális fantáziákról és együttlétekről, mint férfiak, az ehhez tapadó kifejezett szégyenérzetben észlelhető talán némi különbség. Ez pedig nem feltétlenül azt jelzi, hogy a férfiak kevésbé szégyellnék magukat hasonló gondolatok megjelenéséért, hanem azt, hogy a nők sokszor még önmaguk számára is nehezen mernek ehhez hasonló gondolatokat bevallani, nemhogy másoknak mesélni ezekről.
- Tévhit III. A nőnek bőven elég a kisbabával megélt közelség, nincs szüksége még a férfi közeledésére is. Ez egy meglehetősen ártalmas gondolat, mert egyenesen azt a következtetést sugallja, hogy a férfinek az elhanyagolás a sorsa, a nő pedig nélküle is boldog. Valójában a felnőtt intimitásra továbbra is vágyik a nő, ugyanakkor lehet, hogy más módon van szüksége az odafigyelésre, mint ahogy korábban működött. Ha ezt észleli a társ, és képes rá érzékenyen reagálni, akkor a másik félben is több energia marad a közös pillanatok megélésére. Az érzések és új igények megfelelő kommunikációja itt is elsődleges fontosságú.
Az elidegenedés megállítása és az intimitás újraépítése
Mit tehetünk, ha a lelki vagy szexuális eltávolodás tüneteit észleljük magunkon? Keressünk egy olyan személyt, akiben megbízunk, és akivel megoszthatjuk félelmeinket, felmerült gondolatainkat, anélkül, hogy az ítélkezésétől kellene tartanunk. Ha sikerült megfogalmaznunk önmagunk számára kétségeinket, vonjuk be párunkat is a beszélgetésbe és magyarázzuk el számára a bennünk felmerült érzéseket. Alakítsunk ki új, közös rutinokat az intimitás és szexualitás jó minőségének fenntartásáért!
Kisbabánk megszületésével mi sem lehetne természetesebb, hogy a legfőbb fókusz őrá helyeződik, és az intim együttlétek egy darabig kevesebb figyelemhez jutnak. Megannyi testi és lelki változás történik szülés közben és után, amelyek hatással lehetnek a szexuális életünkre, és amelyekről fontos őszintén, nyíltan beszélni a párkapcsolatban.
Érdemes a szexualitásnak arra az oldalára helyezni a hangsúlyt, ami az örömszerzésről szól. Előnyös az a hozzáállás, hogy az elsődleges cél az öröm megélése legyen, ennek pedig a legelső lépcsőfokát az önkielégítés jelentheti. A nők egyébként is rengeteg változást élnek meg a saját testükkel kapcsolatban a várandósság és a szülés következtében, így a maszturbálás sokat segíthet nekik abban, hogy a saját testet mint örömforrást élhessék meg megint önmaguk számára is. Megváltozott testük újbóli felfedezése révén könnyebben elfogadhatják és megszokhatják a testük változásait is. Következő lépcsőfok lehet a pár számára a közös önkielégítés az orgazmusig jutva, amely során a nő még mindig saját maga kontrollálja a testét érő ingereket, viszont az élménynek már a párja is részesévé válhat, és egy közösen megélt, kellemes és örömteli tapasztalattal lehetnek együtt gazdagabbak. Ezt követően, ha a nő úgy érzi, hogy már készen áll testileg az együttlétre, akkor először érdemes olyan pozíciót választani, ahol a kontroll a nőnél lehet, és a teste jelzéseire könnyebben reagálhat az aktus során. Ilyen lehet minden olyan pozíció, ahol a nő van felül, illetve ahol ő határozza meg a behatolás ritmusát, irányát és mértékét.
A partner szerepe a szülés utáni időszakban
Felvetődhet ugyanakkor bennünk, hogy házastársként mit tehetünk a szülés utáni időszakban partnerünkért? Közösen készítsük el a szülés utáni wellness-tervet! Ahogy az édesanyák gyakran készítenek szülési tervet, amelyben összefoglalják a szüléssel kapcsolatos elvárásaikat, úgy a partnerrel közösen készíthetünk egy hasonló tervet a szülés utáni időszakra is. A terv magába foglalhatja az édesanya fizikai, mentális és szociális jóllétét szolgáló tevékenységeket. Megtervezhetjük például, hogy a szülés után mit tudunk tenni azért, hogy mindkét szülő elegendő mennyiségű alváshoz jusson vagy a szociális hálózatunkat aktivizálva előre elrendezhetjük úgy a napirendet, hogy a frissen szült édesanyára minél kevesebb teher háruljon a háztatársi feladatok terén. Például ahelyett, hogy a gyermeknek adnának a rokonok egy ezredik ajándékot, kérjük meg őket, hogy inkább néhány napnyi meleg ételt hozzanak magukkal vagy ajánlják fel segítségüket a ház körüli teendők kapcsán. Érdemes előre tisztázni, hogy a szülés utáni időszakban az édesanya elsődleges feladata a gyermek ellátása, nem pedig a vendéglátói szerep betöltése, ne várják tehát el a rokonok, hogy minden alkalommal terített asztallal fogadja őket.
Mentális egészség szempontjából párként fontos előre egyeztetnünk, hogy mit tehetünk egymásért a szülés utáni időszakban, hogy mindketten értékelve érezzük magunkat. Természetes, hogy a gyermek születésével ő kerül a középpontba, a köré szervezett napirend és az álmatlan éjszakák okozta kialvatlanság miatt nehezebb odafigyelnünk egymásra, ugyanakkor apró cselekedetekkel mindennap éreztethetjük a másikkal szeretetünket és összetartozásunkat. Ilyen apró cselekedet lehet például, hogy az édesapa munka előtt főz a feleségének egy forró teát/kávét vagy épp készít egy egyszerű reggelit. Nem kell tehát nagy dolgokra gondolnunk. Fontos azonban, hogy egyeztessük egymással, mi segítene nekünk leginkább ebben az örömteli, ugyanakkor gyakran nem egyszerű időszakban. Ez azért is fontos, mivel a szülők 67 százaléka számol be a gyermek születése után a kapcsolati elégedettség tartós csökkenéséről, amely akár 3 évig is kihathat a kapcsolatra. Egy rugalmas, egyszerű terv, valamint a megfelelő kommunikáció azonban jelentősen megkönnyítheti ezt az időszakot is.
tags: #szules #utani #elegedettseg