A terhesség alatti és a szülést követő időszak jelentős változásokat hoz a párok szexuális életében és egészségében. A szexualitás fontos szerepet játszik az egyének általános jóllétében, életminőségében, valamint a párkapcsolatok minőségének és stabilitásának megőrzésében.
Kisbabánk megszületésével mi sem lehetne természetesebb, hogy a legfőbb fókusz őrá helyeződik, és az intim együttlétek egy darabig kevesebb figyelemhez jutnak. Megannyi testi és lelki változás történik szülés közben és után, amelyek hatással lehetnek a szexuális életünkre, és amelyekről fontos őszintén, nyíltan beszélni a párkapcsolatban.
A szülés utáni (postpartum) időszak szintén jelentős változásokat hoz a nők szexuális életében és egészségében. A medencefenék és hüvelyi fájdalom, az izomfeszülés, a mellbimbó érzékenysége, a tej szivárgás/tej kilövellés, a hüvelynedvesedés hiánya és a gátmetszés miatti hegfájdalom gyakori problémát okozhat, ami korlátozza a szexuális aktivitást. Az újdonsült jövevény a családban elvonhatja a fókuszt egymásról (szülők), így a szexualitás is háttérbe kerülhet. Kardinális tényezők a szexuális diszfunkciókat és változásokat befolyásoló dolgok között a szülés módja, a szoptatás, a hormonszintek változása és a postpartum depresszió.
A szülés utáni fizikai regenerálódáshoz tehát legalább 6 hétre van szükség. A panaszok, kérdések persze szergetőek lehetnek, és mindig egyéni mérlegelést igényelnek. Dr. Horváth Rita szülész-nőgyógyász tapasztalata szerint a vizsgálat során hamar felfedezhető, hogy elsősorban testi vagy lelki eredetű panaszról beszélünk-e. A kompetenciahatárokat viszont mindig tiszteletben kell tartani, így az utóbbi esetén felmerülhet az igény a pszichológus kollégával való konzultációra.
A szülés utáni szexuális nehézségek okai
A terhesség alatti szexuális diszfunkciók gyakoriak lehetnek, beleértve a csökkent szexuális vágyat, a fájdalmat vagy a nehézségeket az orgazmus elérésében. Emellett a kulturális hiedelmek és tabuk is befolyásolhatják a várandósság alatti szexuális életet, például az aggódást az idő előtti szülés miatt. Továbbá a partnernek való megfelelési kényszer is erős pszichológiai nyomást gyakorolhat a várandósokra, amely szintén nem pozitívan befolyásolja a szexualitás megélését.
A kutatásokban is olvashatjuk, hogy a párok gyakran számolnak be a fáradtság, kialvatlanság miatt csökkenő szexuális vágyról. A biológia gondoskodik arról, hogy ebben az időszakban a szülők fókusza a kicsire helyeződjön. Érdekesség, hogy hormonális hatásra nemcsak a nőkben, hanem a férfiakban is kimutatták a szexuális vágy csökkenését. Ha belegondolunk, ebben az időszakban nem is az a biológiai értelemben vett feladatuk, hogy szaporodjanak, hanem hogy az utódot ellássák, táplálják, teljeskörűen gondoskodjanak róla.
A szülés utáni (perinatális) szexuális egészség, mint téma sajnos nem vagy alig jelenik meg a babát várókat célzó felvilágosító, előkészítő programokban, nem része a terhesgondozásnak, és nem fordítanak rá figyelmet a nőgyógyászati, háziorvosi vizetek során sem. Így nem váratlan, hogy sem a nők, se partnereik nincsenek felkészülve szexuális egészségük megváltozására a születés után, ami aggasztó lehet, negatívan befolyásolja az új anyai, szülői szerephez való alkalmazkodási képességet, és hosszú távon hatással van nemcsak a nő egészségére, hanem a párkapcsolatra, a családra, a gyermekvállalásra és nevelésre is.
A szülés utáni szexuális egészséget vizsgáló kutatások száma jelentősen megnövekedett az elmúlt 20 évben. G. Barrett 2000-es tanulmánya az elsők között volt, amelyben kifejezetten szexuális egészségi állapotukról kérdeztek meg közel 500 nőt, 6 hónappal első szülésük után. Ezt követően bő 10 évig főként olyan kutatások születtek, melyek a szülés utáni szexuális egészség fizikai aspektusaira összpontosítottak. Ezekből a tanulmányokból kiderül, hogy a szülés után jelentősen és akár tartósan leromlik a nők szexuális életének minősége - minden vizsgált paraméterben. A leggyakoribb panasz a szexuális vágy és érdeklődés csökkenése volt, melyet a hüvelyi sikosodás elégtelensége, a fájdalmas szex, és az orgazmus elérésének nehézsége követett. Ezen felmérések alapján a szexuális diszfunkció gyakorisága a szülés után 3 hónappal a nők akár 80%-ánál jelen van, a szülés után 6 hónappal 60% körül alakul, de 12 hónap után is még 17-38% között volt és egyik csoportban sem érte el a terhesség előtti szintet.
Az egyik leggyakoribb és jelentős oka a szülés utáni szexuális élet csökkenésének a fizikai fáradtság és a kialvatlanság, ami a babáról való gondoskodás természetes velejárója. Az éjszakai ébredések és etetések gyakorisága a baba növekedésével csökken, ennek köszönhetően a kimerültség az első hónapok után egyre kevésbé veti vissza a szexuális életet a későbbiekben. Ennek ellenére a fáradtság összességében lényeges hatással van a kisbabás és kisgyermekes párok szexuális életére.
A test fizikai változásait fókuszba helyezve látnunk kell, hogy a terhesség, és főként a szülés során számos sérülés keletkezhet a kismedencében, mint pl. izomsérülés, felfüggesztő szalagok szakadása, megnyúlása, idegek tartós nyomása, de a has, a hasfal, a gerinc területén is (pl. szétnyílt hasfal, összenövések a hasban, hegtorzulás). Az ennek nyomán kialakuló változások, újonnan megjelenő tünetek is sokfélék lehetnek: akaratlan vizeletvesztés, alhasi húzó-nyomó érzés, a székelési inger visszatartásának meggyengülése vagy akár intenzív fájdalom közösülés során.
A szülés módja is befolyásolja valamennyire a nemi élet alakulását, bár a kutatási eredmények ellentmondásosak e téren. Egyes tanulmányok alapján a hüvelyi szülés okozta sérülések és változások az első évben visszavetik a természetes úton szült nők szexuális kedvét a császármetszésen átesett anyákhoz képest. Más kutatások szerint egy-másfél évvel a szülést követően viszont már nincs különbség a szexuális aktivitás tekintetében a nők között, bármilyen módon adtak is életet gyermeküknek. Ettől eltérő eredmények alapján hosszú távon a hüvelyi szülést megélt nők nagyobb nemi vágyról számoltak be a császármetszéssel szült anyákhoz képest, annak ellenére is, hogy a hüvely izomzatát renyhébbnek élték meg.
Több kutatás egybehangzó eredménye alapján a szoptatás bizonyos mértékben hátráltatja a szexuális aktivitást. A szoptató anyák valamivel később kezdik újra a szexuális életet és kevésbé élvezik az együttléteket a babájukat cumisüvegből tápláló anyákhoz képest. Ennek hátterében elsősorban a szexuális vágy csökkenése és a fájdalmas közösülés gyakorisága áll, amelyek hormonális folyamatokra, vagyis a prolaktin szint emelkedett mértékére vezethetők vissza. Az emelkedett prolaktin szint ugyanis alacsony ösztrogénszintet eredményez, ami csökkent szexuális vággyal és hüvelyi szárazsággal jár együtt.
A hüvelyi diszkomfortérzet, illetve a hüvely, a gát és a medencefenék izomzatának sérülései pedig fájdalmas együttlétet okozhatnak, és emiatt mind kifejezetten visszavetik a nők szexuális kedvét, nem csupán az első hónapokban, hanem akár az első évet követően is.
A szülés utáni orgazmushiány és gáttájéki panaszok mögött ugyanis állhat gátizom-probléma, medencefenék-diszfunkció is. A medencefenék nem más, mint az izmok, kötőszövet és idegek alkotta, a medenceüreg alján lévő hálózat, ami megtartja a méhünket, a húgyhólyagunkat, a vastagbelünket és a végbelünket. Funkciója, feladata sokféle és összetett: segít a törzs és a csípő stabilizálásában, a széklet- és vizelet-visszatartásban, és elvitathatatlan szerepe van az orgazmus létrejöttében, megélésében is. Ha azonban a medencefenék táján valami nincs rendben, vagyis ez a fontos rendszer nem működik úgy, ahogy szeretnénk, például szülés után (akár feszes, akár laza, nem tudjuk úgy irányítani, ellazítani, megfeszíteni, ahogy kellene pisilés, kakilás, szex közben), medencefenenék-diszfunkcióról (PFD) beszélünk.
A császármetszés után is adódhatnak gondok a gátizmokkal, mert nem a szülés módja az egyetlen tényező, ami hatással van állapotukra! Ha császár után, a regenerációs lépéseket betartva, a császár utáni tornával, légzőtornákkal, hegmasszázzsal és fokozatos visszaerősödéssel, otthoni kísérletezéssel az ágyban, akár magunknak, akár partnerünkkel - minden önterápiás eszközt bevetve sincs átütő változás szexuális életünkben, akkor érdemes a medencefenék zavaraira specializálódott gyógytornászt keresni, aki alapos kivizsgálással, manuális kezelésekkel, eszközökkel és célzott otthoni gyakorlatokkal segíthet.
A nagy hasi műtéttel az a császáros heg odakerül a pocakunkra, ez is befolyásolhatja a kismedence vérkeringését, a terület feszességén keresztül, s ez a gátra is hatással van. Mivel minden mindennel összefügg testünkben, a gátizmok szempontjából is fontos a műtét után a kismedence keringésének fokozása, s ezáltal nemcsak a császáros heg funkciója, a belső szervek működése javul, de a gátizmok állapota, az orgazmuskészség is jó eséllyel.
Megoldások és tippek a szülés utáni orgazmus nehézségeire
Kulcsszó lehet itt a türelem, mivel mind a libidó, mind a síkosodás rendeződése időt igényel. Ha hüvelyszárazsággal küzd az édesanya, teljesen gyakorlatias megoldást tudunk a figyelmébe ajánlani: léteznek síkosítók és hialuronsav tartalmú hüvelykúpok, krémek, amelyek javítják a szövetek turgorát, rugalmasságát.
A szexuális problémák, különösen a reprodukcióval összefüggők, gyakran tabuként kezeltek, pedig fontos helyén kezelni és támogatást nyújtani ezekben az esetekben. A pszichológiai beavatkozások hatékonyak lehetnek, ideértve a gyermektervezés előtti és a szülést követő tanácsadást és a kommunikáció fejlesztését a partnerrel.
A hüvelyi orgazmus mellett a klitorisz néha nagyobb szerepet tölt be, ezt Ön is ki tudja próbálni. Ami jobban beválik, arra nagyobb hangsúlyt fektessen.
A testméretekben, testsúlyban és testképben végbemenő változások miatt a nők nagyon nehéz időszaknak élhetik meg az első heteket, hónapokat, maga a várandósság és a szülés pedig intenzív megterheléssel jár. Ahogy a nővel, úgy a férfival szemben is fontos a figyelmesség, türelem és megértés, például nem várható el egyik féltől sem jó teljesítmény egy kimerült állapotban. Beszéljünk egymással őszintén, nyíltan arról, hogy milyen pozitív és negatív érzéseink vannak (ítélkezés helyett befogadható módon), és mi segíthet megoldani a fáradtságunkat, kialvatlanságunkat! Ha pedig ennél többről van szó, kérdések cikáznak bennünk, járjunk utána szakembereknél, nőgyógyásznál, védőnőnél, pszichológusnál!
A szülés körüli érzelmekről korábbi cikkünk itt olvasható. Zárt csoportunkban is várunk, ha kérdésed van még, gyere! 2021. | Olvasási idő kb. Hogyan élik meg az anyák a szülés utáni első szexuális együttlétet? Milyen hatással lehet a szülés élménye, a gyermekágyi időszak, a párkapcsolati dinamikák változása a szexre? Mi minden befolyásolja az egészet azon túl, hogy hüvelyi úton vagy császárral, de világra jött egy (vagy több) kisbaba? Erről szóló vallomásgyűjtésem után nagyon sok kérdés merült föl bennem - és bennetek is.
Létfontosságú lenne megtanítani a párokat kommunikálni egymással. Meg úgy egyáltalán: az embereket. Sokan azért nem foglalkoznak ezzel, nem gyakorolják, mert nem ezt a példát látták, és nem is tudják, hogyan kell. Azt sem tudják, hogy máshogy is lehet. Látom, mennyit segít akár csak egy-két szempontváltás fontosságának a felfogása. És hát ugye van egy régi mondás, hogy a szülő azzal teheti a legtöbbet a gyerekéért, hogy láthatóan, érezhetően és igazán szereti a párját. Hiába van széttutujgatva az a kicsi, ha a szülők ennek oltárán teljesen elhidegülnek egymástól. Nyalogatja mindenki a saját sebeit, miközben azon izgulnak, mikor kakil már a baba. Azzal lehet készülni, hogy már a szülés előtt is sokat beszélgetünk. Érdeklődünk. Próbáljuk egymás szempontjait megérteni.
A szexuális egészség kulcsfontosságú eleme mind a nők, mind a férfiak általános egészségének és életminőségének. A szexualitás összetett folyamat, benne az idegrendszer, az érrendszer, az endokrin rendszer koordinált működésével. Magába foglalja a családi, társadalmi és vallási meggyőződéseket, és folyamatosan változik az életkorral, az egészségi állapottal, a személyes tapasztalatokkal. A szexuális egészség nem csupán a betegség, a működési zavar vagy a fogyatékosság hiánya, hanem a fizikai, érzelmi, mentális és szociális jólét állapota a szexualitással kapcsolatban.
A szülés utáni szexuális egészséget vizsgáló kutatások száma jelentősen megnövekedett az elmúlt 20 évben. A 2000-es évek tanulmányai főként a fizikai változások statisztikájára fókuszálva meglehetősen egysíkú képet adnak a szülés utáni szexuális egészségről. 2010 után számos olyan átfogóbb szülés utáni szexuális egészségkutatás jelent meg, melyekben a fizikai változások mellett a szociális (szülői szerephez való alkalmazkodás, megváltozott szerepek), pszichológiai (test-kép, vágy, félelem, aggodalom és szorongás) és a kapcsolati (érzelmi és gyakorlati támogatás, szexuális vágy érzékelése partnerben és megváltozott szerepekben) szempontok is megjelentek.
Ezek rávilágítottak arra, hogy a szülés utáni szexuális egészség nagyon is összetett és sokrétű, a szülés utáni szexuális egészségügyi problémák pedig nem redukálhatók objektív fizikai állapotokra. A megélt egészséget a fizikai változások mellett jelentősen befolyásolják a nő szexualitással kapcsolatos elvárásai, a szülői szerephez való alkalmazkodás, az extrém fáradtság, a stressz és a szorongás hatása, a párkapcsolaton belüli kommunikáció, a háztartási feladatok és a babagondozás megosztása és még egy csomó dolog. A nők szülés utáni jó szexuális egészségének eléréséhez szükséges minden befolyásoló tényező megértése, amelyet meg kell beszélni a nőkkel a szülés utáni időszak egészségének, valamint a nők és családjaik életminőségének optimalizálása érdekében.
Jó lenne, ha a jelenleginél sokkal több információ, erre az életszakaszra kialakított támogató szolgáltatás és program lenne elérhető a nők, anyák testi-lelki egyensúly újraépítése érdekében. Jó hír, hogy már vannak olyan orvosok és gyógytornászok, akik nem az „Ezzel jár a szülés!” vagy „Örüljön a szép kisbabának!” mondatok lekezelésével tolják félre a kérdéseket, hanem segítenek a fizikai változások megértésében és rehabilitációjában. Egyre több olyan pszichológus érhető el, aki nem csak a nőt hallgatja végig, hanem a párok, a családok változását támogatja.
Amennyiben a terhességhez vagy szüléshez kapcsolódóan kialakult elváltozás megoldásához mégis sebészi beavatkozásra van szükség, úgy azt vagy a szülést követően azonnal, vagy a szülés után leghamarabb 12 hónappal fogják elvégezni. Ilyen lehet a gát súlyos sérülése, főként ha a végbél záróizomzata is károsodik.
A szexuális diszfunkció mérséklése, kivédése érdekében javasolt minden nők állapotának terhesség előtti és a harmadik trimeszteri felmérése, valamint a szülésre való felkészítése. Kifejezetten fontos a szülés után 3 és 12 hónappal a rehabilitáció folyamatának felmérése, a rehabilitáció aktív támogatása, a kórállapotok kiszűrése és megfelelő kezelése. Ehhez a kismedence vizsgálatához és betegségeihez értő szakemberekre, elsődlegesen nőgyógyászokra és gyógytornászokra van szükség. Számos esetben a kialakult kórállapotok kezeléséhez további szakemberek: kismedencei sebész, urológus, pszichológus, pszichiáter bevonása is szükséges lehet.
A szülés utáni szexuális élet újrakezdésében a méh nagyjából 6 hét alatt nyeri vissza eredeti állapotát, de a közhiedelemmel ellentétben nem ez a legmeghatározóbb tényező a szexuális élet újrakezdésében. A nőkben az a félelem is felmerülhet, hogy a terhesség során megváltozott alakjuk miatt már nem vonzóak a férjük szemében. Szögezzük le ugyanakkor: a szex nem kizárólag egyféle nemi együttlétet jelenthet.
Szülés után szinte minden nő megtapasztalja, hogy átalakul a teste. A változások - amelyek legfőképp a hüvelyt és annak környékét érintik - kellemetlenségeket okozhatnak, ám egy kis odafigyeléssel néhány hét alatt általában elmúlnak.
A kutatások azt mutatják, hogy az első gyermekes szülőkben számos aggodalom és kérdés fogalmazódik meg a szexualitás kapcsán. Nagyon jó szívvel ajánljuk nektek Baranyi Linda pszichológust, a cikk íróját, aki bármilyen kérdés vagy nehézség esetén bármikor felkereshető.
Szülés utáni jóga | 18 perces regeneráló erősítő gyakorlatsor (négykézláb gyakorlatok)
Összességében elmondható, hogy szülés után a nemi élet a fenti tényezők hatására jelentős mértékben lecsökken, és a szülést követő időszak kihívásai után a szexuális aktivitás csak lassan tér vissza az eredeti szintre. Szerencsére azonban az idő mégis egyfajta választ ad a szexualitás nehézségeire, hiszen a hónapok múlásával egyre magasabbá válik a nők szexuális vágya és orgazmuskészsége is. Vagyis a változás csak átmeneti, és teljesen természetes, hogy a szülés utáni időszakban a szexualitás módosul.
Érdemes a szexualitásnak arra az oldalára helyezni a hangsúlyt, ami az örömszerzésről szól. Előnyös az a hozzáállás, hogy az elsődleges cél az öröm megélése legyen, ennek pedig a legelső lépcsőfokát az önkielégítés jelentheti. A nők egyébként is rengeteg változást élnek meg a saját testükkel kapcsolatban a várandósság és a szülés következtében, így a maszturbálás sokat segíthet nekik abban, hogy a saját testet mint örömforrást élhessék meg megint önmaguk számára is. Megváltozott testük újbóli felfedezése révén könnyebben elfogadhatják és megszokhatják a testük változásait is.
Következő lépcsőfok lehet a pár számára a közös önkielégítés az orgazmusig jutva, amely során a nő még mindig saját maga kontrollálja a testét érő ingereket, viszont az élménynek már a párja is részesévé válhat, és egy közösen megélt, kellemes és örömteli tapasztalattal lehetnek együtt gazdagabbak. Ezt követően, ha a nő úgy érzi, hogy már készen áll testileg az együttlétre, akkor először érdemes olyan pozíciót választani, ahol a kontroll a nőnél lehet, és a teste jelzéseire könnyebben reagálhat az aktus során. Ilyen lehet minden olyan pozíció, ahol a nő van felül, illetve ahol ő határozza meg a behatolás ritmusát, irányát és mértékét.
Ha úgy érzed téged is érint a medencefenék izomzatának problémája, vagy bármely szexuális problémád merülne fel, akkor konzultálj szakemberrel (nőgyógyásszal, urogynekológussal, gyógytornásszal stb.)!
A szülést követő hónapokban a női testben spontán is jelentős változások zajlanak le. Ezt a folyamatot célzott rehabilitációval, főként gyógytornával, biofeedbackkel, életmódbeli és pszichés támogatással tudják segíteni a hozzáértő szakemberek.
A szülés utáni (postpartum) időszak szintén jelentős változásokat hoz a nők szexuális életében és egészségében. A medencefenék és hüvelyi fájdalom, az izomfeszülés, a mellbimbó érzékenysége, a tej szivárgás/tej kilövellés, a hüvelynedvesedés hiánya és a gátmetszés miatti hegfájdalom gyakori problémát okozhat, ami korlátozza a szexuális aktivitást.
Az eredmények azt mutatják, hogy a várandósság alatti szexuális diszfunkciók gyakoriak lehetnek, beleértve a csökkent szexuális vágyat, a fájdalmat vagy a nehézségeket az orgazmus elérésében. Emellett a kulturális hiedelmek és tabuk is befolyásolhatják a várandósság alatti szexuális életet, például az aggódást az idő előtti szülés miatt. Továbbá a partnernek való megfelelési kényszer is erős pszichológiai nyomást gyakorolhat a várandósokra, amely szintén nem pozitívan befolyásolja a szexualitás megélését.
A szülés utáni szexuális problémák gyakran tabuként kezeltek, pedig fontos helyén kezelni és támogatást nyújtani ezekben az esetekben. A pszichológiai beavatkozások hatékonyak lehetnek, ideértve a gyermektervezés előtti és a szülést követő tanácsadást és a kommunikáció fejlesztését a partnerrel.
A szülés utáni fizikai regenerálódáshoz tehát legalább 6 hétre van szükség. A panaszok, kérdések persze szergetőek lehetnek, és mindig egyéni mérlegelést igényelnek. Dr. Horváth Rita szülész-nőgyógyász tapasztalata szerint a vizsgálat során hamar felfedezhető, hogy elsősorban testi vagy lelki eredetű panaszról beszélünk-e.
A szex nem kizárólag egyféle nemi együttlétet jelenthet. Szülés után szinte minden nő megtapasztalja, hogy átalakul a teste. A változások - amelyek legfőképp a hüvelyt és annak környékét érintik - kellemetlenségeket okozhatnak, ám egy kis odafigyeléssel néhány hét alatt általában elmúlnak.
A szülés utáni szexuális egészség megélése komplex, és számos tényező befolyásolja, beleértve a fizikai, pszichológiai és kapcsolati aspektusokat. Fontos a nyílt kommunikáció, a türelem és a szakemberi segítség igénybevétele.
tags: #szules #utan #orgazmus #mehosszehuzo