Az ambuláns szülés egy olyan lehetőség, amely lehetővé teszi, hogy a kórházban szülj, de a baba világra jötte után hamarosan hazatérhess a gyermekeddel. Ez nem utópia, hanem az anya jogában álló döntés, amelyet a törvény is támogat.
Azok a kismamák, akik az otthonszülést fontolgatják, gyakran azért teszik, mert nem szeretnének napokat kórházban tölteni. Számukra az ambuláns szülés ideális megoldást kínálhat, amelyre a magyar jogrendszer is lehetőséget ad.
Az anya tehát dönthet úgy, hogy a szülés után, amennyiben felkészültnek érzi magát, gyermekével együtt elhagyja a kórházat. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy nemcsak az anya, hanem a baba állapotát is értékelniük kell az orvosoknak, hogy alkalmas-e a hazaszállításra. Az, hogy az anyát hazaengedik, még nem jelenti, hogy a babát is azonnal hazavihetik; ezt a gyermekorvosnak kell jóváhagynia.
Ez a lehetőség adott, de némi utánajárást igényel a kivitelezéshez. Még a szülés előtt érdemes megkérdezni a kórház gyermekorvosát a véleményéről. Vannak, akik kategorikusan elutasítják az ambuláns szülést, hivatkozva arra, hogy egy újszülött állapota bármikor kritikusra fordulhat.
Amennyiben első babádat várod, érdemes az ambuláns szülés mellett döntened, ha van olyan segítséged, aki az első napokban támogat a baba ellátásában. Ez a lehetőség különösen azoknak kedvező, akiket már több gyermek vár otthon.
A várandósgondozás folyamata
A várandósság biztos megállapításához nem elegendő egy pozitív terhességi teszt. Fel kell keresned egy nőgyógyászt, aki vizsgálatokkal igazolja a várandósságot. Ezt követően elvégzi a rizikóbesorolást, megállapítva, hogy a terhességed alacsony vagy magas kockázatú-e. Ekkor kezdődik a várandósgondozás, amely a szülésig tart.
A várandósság megállapítása után választanod kell egy szülész-nőgyógyászt vagy szülésznőt a gondozásodhoz. Emellett a háziorvosodat és a körzeti védőnőt is fel kell keresned.
A várandósságot megállapító első vizsgálatra a nőgyógyászodnál, a területileg illetékes szakrendelőben vagy kórházban jelentkezhetsz. Ez egy ultrahangvizsgálat, amelyre érdemes minél előbb elmenni a pozitív teszt után.
A következő nőgyógyászati vizsgálat az első trimeszteri ultrahang a 11-13. héten. Ennek célja a nyaki redő, orrcsont, koponya, végtagok és magzati szívhang vizsgálata, valamint az élő várandósság megállapítása és egyes fejlődési rendellenességek kiszűrése.
A várandósgondozás megkezdéséhez először szülész-nőgyógyász szakorvost kell felkeresned, aki igazolást állít ki a várandósságról. Ezt követően eldöntheted, hogy az igazolást kiállító orvos vagy egy másik szakorvos végezze-e a gondozásodat.
Ha a terhességed alacsony rizikójú, a törvény szerint szülésznő is végezheti a várandósgondozást. A várandósságot megállapító vizsgálat után minél előbb keresd fel a területileg illetékes védőnőt. A védőnőt nem választhatod szabadon, a körzetihez kell járnod. A védőnő állítja ki a terhességi könyvet, amit minden vizsgálatra magaddal kell vinned. Ha nem tudtok együttműködni a védőnővel, kérheted a kormányhivataltól egy másik kijelölését.
A háziorvosodat is értesítened kell azután, hogy a védőnő gondozásba vett. Egyes vizsgálatokat ugyanis a háziorvos végez el.
Amennyiben táppénzre lenne szükséged a várandósság alatt, arra szülész-nőgyógyász szakorvostól kell javaslatot kérned, majd a háziorvosodhoz fordulnod.
A szülész-nőgyógyász és a szülésznő szerepe
A szülész-nőgyógyász orvosi végzettséggel és szakvizsgával rendelkező szakorvos. A szülésznő nem orvos, hanem egészségügyi végzettséggel rendelkező szakember, aki gondozási és ápolási teendőket lát el, a szülés alatt pedig támogatja és biztatja a nőt, kíséri a folyamatot. A komplikációmentes hüvelyi szüléseket a szülésznő önállóan is kísérheti.
A szülész-nőgyógyász vagy a szülésznő felelős a várandósgondozásért, figyelemmel kíséri a terhesség alakulását, elvégzi a szakterületéhez tartozó vizsgálatokat, rögzíti az eredményeket a várandósgondozási könyvben.
Fontos megjegyezni, hogy a kórházban dolgozó szülésznők általában nem vállalnak várandósgondozást. A bábák kórházon kívül, magánpraxisban dolgozó szülésznők, akik otthonszüléseket kísérnek.
A védőnő, a háziorvos és a dúla szerepe
A védőnő a várandósság alatt elsősorban tanácsadást végez. Feladata a terhességi könyv kiállítása, a várandós nő nyilvántartásba vétele, valamint a támogatás, tájékoztatás és a szülésre való felkészítés.
A háziorvos a feladatkörébe tartozó vizsgálatokat végzi el, például EKG-t, vérnyomásmérést, általános fizikális vizsgálatokat, és utal vérvételre, vizeletvizsgálatra, szükség esetén további szakorvosi vizsgálatokra.
A dúlák általában nem rendelkeznek egészségügyi végzettséggel, de képesítéssel vagy tapasztalattal rendelkezhetnek. Információval látják el a várandóst, fizikai komfortérzetet, lelki segítséget nyújtanak, de egészségügyi ellátást vagy vizsgálatokat nem végeznek.
Rizikóbesorolás és vizsgálatok
A várandósgondozásban részt vevő szakemberek köre és a szükséges vizsgálatok száma a várandósság rizikóbesorolásától függ. Magas rizikójú terhességnek minősülhet például, ha a kismama 35 év feletti, korábban elvetélt, császármetszéssel szült, vagy krónikus betegségben szenved.
Ha a rizikóbesorolás változik a terhesség alatt, az befolyásolhatja a gondozást végző szakembereket is. Például, ha alacsony rizikójúból magas rizikójúvá válik a terhesség, a szülésznő nem végezheti tovább a gondozást, orvosra lesz szükség.
A törvény szerint alacsony kockázatú terhesség esetén dönthetsz úgy, hogy szülész-nőgyógyász szakorvos helyett felsőfokú végzettséggel rendelkező szülésznő végezze a gondozást. Fontos, hogy a kórházban dolgozó szülésznők általában nem vállalnak várandósgondozást.
A kötelező vizsgálatok ingyenesek minden társadalombiztosított várandós nő számára. Ha nem mész el ezekre a vizsgálatokra, negatív következmények érhetnek, de jogi szankciókkal nem sújthatnak.
Az első trimeszterben kötelező nőgyógyászati vizsgálat és ultrahangvizsgálat történik (11-13. hét), amelynek célja az élő várandósság, ikerterhesség, méhen kívüli terhesség megállapítása, valamint egyes fejlődési rendellenességek kiszűrése. Ebben az időszakban zajlik az első laborvizsgálat is, amely teljes vérképet, éhomi vércukor-ellenőrzést, szifilisz- és hepatitis B szűrést, valamint vércsoport-meghatározást foglal magában.
A 37 évesnél idősebb várandós nőknek kötelező felajánlani a genetikai tanácsadást az első trimeszterben. A második trimeszterben is javasolt egy nőgyógyászati ultrahangvizsgálat (18-20. hét) és egy laborvizsgálat.
Szülés nem körzeti kórházban
A magyar jogrendszer 2011 óta teszi lehetővé a tervezetten nem kórházi szülést a 35/2011 (III. 21.) Korm. rendelet alapján. Ez az intézeten kívüli szülés szakmai szabályairól, feltételeiről és kizáró okairól szól.
Az intézeten kívüli szülés magában foglalja az otthonszülést és a más, szülésre alkalmas helyszínen történő szülést. A várandós nő a terhessége betöltött 36. hetéig dönthet úgy, hogy nem kórházban szül.
A szülés csak akkor történhet intézeten kívül, ha a terhesség szövődménymentes, a nő 18 év feletti (első szülés esetén nem töltötte be a 40. életévét), a terhességi kor a betöltött 37. és 41. hét között van, és a baba fejvégű fekvésű.
A rendelet meghatározza a kizáró feltételeket is, mint például bizonyos anyai vagy magzati betegségek, kórelőzmények, amelyek veszélyeztethetik az anya vagy a magzat életét, egészségét. Ide tartozik az előzetes császármetszés, vállelakadás, lázas állapot, terhességi cukorbetegség, magas vérnyomás, ikerterhesség, farfekvés, valamint a mesterséges megtermékenyítés eredményeként létrejött terhesség.
A szülést két szakképzett személy kíséri, aki lehet szülész-nőgyógyász szakorvos vagy felsőfokú végzettségű szülésznő. Biztosítani kell továbbá csecsemő-gyermekgyógyász szakorvos közreműködését az újszülött ellátásában, legalább két éves neonatológiai gyakorlattal.
Amennyiben a szülés folyamata eltér a normálistól, a szakemberek döntenek a szülő nő és a magzat kórházba szállításáról. A szállítást megelőzően a háttérkórházat haladéktalanul értesíteni kell.
A magyar szabályozás nyugat-európai viszonylatban is szigorú feltételeket támaszt az intézeten kívüli szüléssel szemben. Fontos megemlíteni az alkotmányjogi dilemmákat is, mint például az állam beavatkozásának joga, a szülés medikalizáltsága, vagy az otthonszülés mint egyenlőtlenség forrása.
Az orvosi szakma álláspontja szerint a kórházon kívüli szülés veszélyezteti a gyermek életét és egészségét, ezért kontrollált orvosi környezetben javasolják a szülést. Ugyanakkor az anya önrendelkezési joga is kiemelendő, amely magában foglalja a szülés helyszínének megválasztását is.
Akut szülés
A szülés bármikor megindulhat, akár váratlanul is. Ha váratlanul olyankor indul meg a szülés, mikor a kismama nem a bejelentett lakcímén tartózkodik, akkor is a legközelebbi megfelelő ellátást nyújtó szülészeti intézménybe kell fordulni.
Szülészeti vonatkozásban akut eseménynek számít a megindult szülés, koraszülés, vagy bármilyen hirtelen fellépő anyai vagy magzati egészséget, életet veszélyeztető állapot. Ilyen esetekben a várandós helye beutaló nélkül is a legközelebbi megfelelő ellátást nyújtó szülészeti intézmény.
Ha a szülés otthon, az autóban vagy a parkolóban indul meg, a legfontosabb, hogy ne ess pánikba. A tested tudja a dolgát, és egy természetes folyamat zajlik. Fontos, hogy biztonságos helyet találj a szüléshez, és engedd, hogy a tested irányítson.
A köldökzsinórt ne feszítsd, és ne vágd el. A legfontosabb, hogy melegen tartsd a kisbabát, közvetlen bőrköntaktusban az édesanyjával.
Ha a szülésznő megítélése szerint további vizsgálat szükséges, vagy a szülés beindulása feltételezhető, jelentkezz a szülészeti klinikán. A kórház recepcióján rendezheted a szülési csomag és az egyéb igénybe vett szolgáltatások díját.
Patient Education Animation: Labor and Vaginal Birth
A várandósgondozási kiskönyvbe az orvosok és más közreműködők bejegyzik az elvégzett vizsgálatok eredményeit. A kiskönyvet a védőnőtől kapod meg, ezért is fontos felkeresned a területileg illetékes védőnődet.
A szülés után a választott szülési csomagban foglaltak szerint biztosított az elhelyezés egyágyas, kétágyas vagy családi szobában. A baba megszületése után az anyakönyvezés elindítása miatt megkeresnek.
A kórház védőnője értesíti a lakcím szerinti körzeti védőnői szolgálatot és a körzeti gyermekorvost a baba megszületéséről, akik otthon is felkeresik a családot.