Mikor hívjunk mentőt szülés esetén? Részletes útmutató és felkészülés a váratlan helyzetekre

Az élet egyik legizgalmasabb, legcsodálatosabb eseménye a születés. A megelőző 9 hónap tele van várakozással, tervekkel, bizonytalansággal és annak ellenére misztikummal, hogy biológiailag, orvosilag egyre többet tudunk erről az eseményről. Bár a legtöbb esetben van idő kényelmesen összepakolni a kórházi csomagot és elindulni a választott intézménybe, a természet néha átírja a forgatókönyvet. A rohamtempóban zajló vajúdás váratlan helyzet elé állíthatja a családot, ahol a mentőautó válik az ideiglenes szülőszobává. Fontos tisztában lenni azzal, mikor van szükség mentőhívásra, és hogyan kell eljárni egy ilyen vészhelyzetben.

Mentőhívás általános szabályai és indokai

Mentés szükségessége esetén bárki - állampolgárságtól és egészségbiztosítási jogviszonytól függetlenül - hívhat mentőt a Magyar Köztársaság területén. A segélyhívó szám: 112.

Mikor hívhatunk mentőt mentés céljából? Minden esetben, amikor a beteg azonnali egészségügyi ellátásra szorul:

• Ha életveszély, vagy annak gyanúja áll fenn (eszméletlen állapot, bármilyen eredetű súlyos vérzés, traumás sérülés stb.).
• Baleset, sérülés, súlyos közúti baleset, bármilyen eredetű mérgezés esetén.
• Megindult szülés, illetve a fennálló terhesség alatt bekövetkező bárminemű hirtelen kezdetű rendellenesség miatt.
• Ha erős fájdalom, vagy más riasztó panasz, illetve tünet észlelhető (például fulladásérzés, nehézlégzés, mellkasi fájdalom, végtagbénulás, beszédzavar).
• Hirtelen eszméletvesztés esetén.
• Ha olyan magatartászavart észlelünk, mely során a beteg saját maga, vagy mások életét veszélyezteti.

Mentőhívás menete - Mit mondjunk a diszpécsernek?

Mentőhívás esetén az alábbi kérdések szerint tegyük meg a bejelentést, és ne szakítsuk meg a vonalat, amíg a diszpécser nem mondja:

• Hol történt? (Pontos cím, ennek hiányában a helyszín megközelíthetősége, emelet, kapukód.)
• Mi történt? (A sérülés, rosszullét bekövetkezte: például összeesett, eszméletlen; szívbeteg fullad; magasból esett, gépkocsi elgázolta; motorkerékpárral fának ütközött, stb.) Ha szülésről van szó, jelezzük ezt azonnal.
• Hány sérült, beteg van?
• Milyen sérülés, panasz, tünet észlelhető? (Például földön fekszik, lábát fájlalja; sápadt, verejtékes; fullad, nyugtalan, ajkai elkékültek; földön fekszik, görcsöl, szája habzik. Szülés esetén a fájások gyakorisága, magzatvíz színe, vérzés.)
• A bejelentő neve és telefonszáma (Szükség lehet a bejelentő visszahívására, például pontatlan cím esetén!)
• Várjunk a mentésirányító esetleges kérdéseire (a történtek pontosítása érdekében fontos!), és csak ezután tegyük le a telefonkagylót. A telefonon keresztül is adhat olyan tanácsokat, amik a mentő kiérkezéséig életmentőek lehetnek.

A szülés megindulásának jelei és a kórházba indulás

A várandósság utolsó heteiben minden kismama figyeli teste jelzéseit, próbálja megkülönböztetni a jóslófájásokat a valódi tágulási szakasz kezdetétől. A kezdődő szülés jelei eltérhetnek egyénenként, de ugyanannál a kismamánál is változhat a különböző várandósságoknál. A legtöbb esetben az első szülés jobban elhúzódik.

Mielőtt sorra vennénk a leggyakoribb jeleket, nézzük meg, hogy milyen folyamatok zajlanak bennünk a szülés alatt!

A várandósság alatt a progeszteron hormon kapja az egyik főszerepet: védi a terhességet, gátolja a prosztaglandin nevű hormon szintézisét, ami a méhösszehúzódásokat tenné lehetővé. Amikor a baba mellékveséje elég érett lesz, olyan hormont termel, amely segíti a prosztaglandin szintézisét. A prosztaglandin érzékennyé teszi a méhet az összehúzódásra, több oxitocin receptort is létrehoz, így a méh erőteljesebben húzódhat össze a későbbiek során az oxitocin hatására.

Jóslófájások (Braxton-Hicks összehúzódások)

Már a 36-37. hét környékén is jelentkezhetnek jósló fájások, amelyek rendszertelenek, enyhébbek. A front növelheti ezek kialakulásának esélyét. Van olyan kismama is, aki nem tapasztal jósló fájásokat, de van olyan is, aki igen. A jósló méhösszehúzódások a felkészülésről szólnak. A méhnyak felpuhul és előremozdul, elvékonyodik. Készül a test a szülésre. Van, akinél csak keményedés formájában nyilvánul meg az összehúzódás, és van, akinél menstruációszerű fájdalmat okoz. A 37. héttől már nem kell ettől tartani.

A jóslóknál a fájások szabálytalanul jelentkeznek, vagy éppen ugyanolyan ritmusú az egész akár napokig is, és nem fejlődik tovább. Ha bizonytalan vagy, akkor ülj be egy kád meleg vízbe, de csak ép magzatburok esetén! Vajúdásnál erősödnek, sűrűsödnek, és hosszabbodnak a fájások. Egy idő után a jóslózás átcsaphat ebbe a folyamatba. De addig akár több nap is eltelhet. Közben leállhatnak a jóslók, újra indulhatnak stb. A jósló fájásoknál csinálj nyugodtan bármit, amit szoktál: főzz, sétálj, amennyiben az orvos nem rendelte el a pihenést. Tehát ne foglalkozz vele túlzottan. Ha este van, akkor a legfontosabb a pihenés. Így tudsz sok erőt gyűjteni a szüléshez.

Valódi fájások és az indulás ideje

A fájás az elején még menstruációs görcshöz hasonlít, és még nem olyan durva, csak 20-30 másodpercig tart, és köztük hosszabb a szünet, általában 10-15 perc. Utána erősödnek a fájások a méhszalagok feszülése miatt, komolyabb görcsnek tűnnek, egyre nehezebben viselhető el. A has alsó részében, deréktájon, akár a gátnál, hüvelynél is fájhat. Ilyenkor csak lélegezz, orrodon be, szádon ki, lassan. Ne tartsd vissza a lélegzeted semmiképpen! Ha visszatartod, akkor még jobban feszülnek az izmok, erősebbnek érzed majd a fájdalmat, és kevesebb lesz az oxigén, pedig az izomnak kell a megfelelő oxigénellátás. A babának is kell az oxigén.

Az alapszabály az, hogy ha a fájások 5 percnél sűrűbben jelentkeznek és legalább egy perce tartanak, ideje elindulni. Ha már 8-10 percenként jönnek a fájások egy órája, akkor érdemes indulni a kórházba. Első babánál elég 6-7 perces fájásoknál bemenni legtöbb esetben. (Első babánál még nehezebben tágul a méh, ezért a vajúdás itt általában hosszabb.) Ha második babáról van szó, akkor már gyorsabbnak kell lenni. A kitolási szakasz előtt megritkulnak a fájások, mintha leállnának. Talán már nem fáj annyira, de attól még van összehúzódás. A kitolási összehúzódás a pocak tetejéről indul, és préseli ki a babát a méhből. Ilyenkor is vegyél levegőt. Fontos, erre figyelj, és a kifújás közben próbálj préselni.

További jelek, amikor kórházba kell indulni

• Magzatvíz elfolyása: Ilyenkor nem szükséges megvárni a rendszeres fájásokat. A magzatvíz általában színtelen vagy opálos, szagtalan és nem tartható vissza, mint a vizelet. Mennyisége lehet néhány csepp vagy akár tenyérnyi is. Szivárgásnál elbizonytalanodhatunk, hogy magzatvízről vagy vizeletcseppekről van-e szó. A végére járhatunk úgy, hogy beteszünk egy szalvétát vagy papírtörlőt az alsóneműbe, és köhögünk. Ilyenkor a hasprés hatására általában ismét jönni fog a magzatvíz, és a papír nedves lesz. Ha viszont el van színeződve, zöldes, és akár darabok is vannak benne, akkor a magzatvíz mekóniumos, vagyis székletdarabok vannak benne a babától. Ilyenkor nagyon gyorsan oda kell érni a kórházba.
• Vérzés: Kiemelten indokolt a mentő hívása, ha a kismama vérzést tapasztal. Ha a hüvelyből friss piros vér távozik, akkor is érdemes szakorvosi vizsgálatot kérni (bemenni a kórházba). A mennyiségtől, illetve a vér színétől függ a diagnózis. A hüvelyi vizsgálat következtében is előfordulhat vérzés, de az általában kisebb mennyiségű, nem összetévesztendő a tágulási vérzéssel. Szexuális együttlét után is előfordulhat vérzés. Ha a vérzés ismétlődik, akkor viszont sürgősen kell menni a kórházba.
• Nyákdugó távozása: A nyákdugó egy nyákos kocsonyás, rózsaszín anyag, ami védi a babát a méhszájnál a fertőzésektől. Ha ez kiesik, akkor sem kell rögtön szaladni, mert a szülés előtt 1-2 héttel is távozhat, de lehet, csak a szülés során jön majd ki. Ha csak pici foltnyi rózsaszínes vagy enyhén vörös váladékot látsz a fehérneműn, akkor nem kell megijedni, de mindenképpen hívd fel az orvosodat vagy szülésznődet, vagy ha nem tudod őket elérni, akkor inkább menj be a kórházba egy vizsgálatra.
• Egyéb rendellenességek: Akkor is a mentő a legbiztonságosabb választás, ha a baba fartartásos vagy egyéb ismert fekvési rendellenessége van, hiszen ilyenkor a köldökzsinór-előreesés veszélye nagyobb.

Kórházba indulás személyautóval vagy mentővel?

Sok kismama bizonytalan abban, hogy mikor elegendő a saját autó, és mikor van szükség a 112-es segélyhívó tárcsázására. Sok esetben felesleges a mentő kérése. A szülőszobára való megérkezéshez elegendő egy kísérő, szükséges a terhesgondozási könyv, TAJ kártya, személyi igazolvány, lakcímkártya ill. A szülőszobára csak a legszükségesebb személyes holmit vigyék.

Kiemelten indokolt a mentő hívása, ha a kismama vérzést tapasztal, ha a magzatvíz színe nem tiszta, hanem zöldes vagy véres, illetve ha korábbi császármetszés utáni hegfájdalom jelentkezik. Akkor is a mentő a legbiztonságosabb választás, ha a baba fartartásos vagy egyéb ismert fekvési rendellenessége van, hiszen ilyenkor a köldökzsinór-előreesés veszélye nagyobb.

Mentőautóban történő szülés: felkészültség és folyamat

Bár senki sem tervezi, hogy mentőautóban szül, a felkészültség csökkenti a szorongást. A mentők nem csak a szállítást végzik, hanem egy mobil intenzív egységet is biztosítanak, amely fel van készülve a szülészeti szövődmények azonnali ellátására.

A mentőszolgálat felszereltsége és személyzete

Magyarországon a mentőegységek különböző szintű ellátást nyújtanak, de minden mentőtiszt és mentőorvos részesül alapos szülészeti-nőgyógyászati képzésben. Az esetkocsikon és rohamkocsikon mentőtiszt vagy mentőorvos teljesít szolgálatot, akik képesek vénát biztosítani, gyógyszereket adagolni és szükség esetén az újszülött újraélesztését is elvégezni. A mentőápolók a technikai segítséget és az asszisztenciát biztosítják, ügyelve a sterilitásra és a kismama kényelmére. A mentőautóban dolgozó szakemberek rutinszerűen gyakorolják a sürgősségi szülésvezetést, így a legváratlanabb helyzetben is pontos protokollok szerint járnak el.

Bár a mentőautó belseje szűkösnek tűnhet a tágas szülőszobákhoz képest, minden megtalálható benne, ami egy biztonságos szüléshez szükséges. Az újszülött ellátásához speciális eszközök állnak rendelkezésre, mint például a leszívó készülék a légutak szabaddá tételére, vagy a különböző méretű lélegeztető ballonok és maszkok. Mivel a kisbabák hőszabályozása még tökéletlen, a mentőben mindig van hőtakaró (izotermiás fólia) és sapka, hogy megakadályozzák a baba lehűlését. A monitoring eszközök, mint a pulzoximéter és a vérnyomásmérő, folyamatos tájékoztatást adnak az édesanya állapotáról. Bár CTG-készülék (magzati szívhang- és fájásmérő) általában nincs a mentőkben, a szakemberek magzati szívhanghallgatóval vagy dopplerrel tudják ellenőrizni a baba állapotát.

A szülés vezetése a mentőautóban

Amikor a mentőegység megérkezik, az első lépés az állapotfelmérés. A mentőtiszt megvizsgálja a fájások gyakoriságát, az anya általános állapotát és - amennyiben a körülmények engedik - a tágulás mértékét. Ha úgy ítélik meg, hogy a szülés már a kitolási szakaszban van, és a baba feje látható, nem indulnak el a kórházba, hanem a helyszínen vagy a mentőautóban vezetik le a szülést. A szülés során az anyát félig ülő vagy fekvő helyzetbe segítik, ügyelve arra, hogy kényelmesen tudjon támaszkodni. A mentőápoló előkészíti a steril eszközöket, míg a mentőtiszt irányítja a légzést és a nyomást. A baba feje után általában a vállak szabadulnak fel, majd a test többi része már könnyen kicsúszik. Ezt követően az újszülöttet azonnal az anya hasára helyezik - ez a bőr-bőr kontaktus nemcsak az érzelmi kötődés miatt meghatározó, hanem segít a baba hőháztartásának stabilizálásában is.

A mentőautóban nincs lehetőség epidurális érzéstelenítésre (EDA), így a fájdalomcsillapítás lehetőségei korlátozottabbak. Ugyanakkor bizonyos esetkocsikon rendelkezésre áll a nitrogén-oxidul (kéjgáz), amely inhalálva segít az élek elvételében és az anya ellazításában. A lelki támogatás ereje azonban felbecsülhetetlen. A mentő személyzete folyamatosan kommunikál az anyával, dicséri és biztatja őt. A kismamának tudnia kell, hogy amit érez, az természetes, és a teste pontosan tudja, mit kell tennie.

Miután a kisbaba felsírt és az anya karjaiba került, a folyamat még nem ér véget. A köldökzsinór elvágása után (amit sok esetben hagynak pulzálni, amíg a felszerelés és az idő engedi) következik a lepényi szakasz. A méhlepény megszületése általában 15-30 perccel a baba után történik meg. A baba melegen tartása az egyik legfontosabb feladat. Az újszülöttet alaposan megtörölgetik (kivéve a magzatvázat, ami védi a bőrét), sapkát adnak rá, és takarókba burkolják. A mentőautóban a hőmérsékletet feltekerik, hogy elkerüljék a baba lehűlését, ami veszélyeztetné a cukorháztartását és a légzését.

Komplikációk kezelése a mentőben

Bár a legtöbb mentőautós szülés problémamentesen zajlik, a szakemberek fel vannak készülve a komplikációkra is. Az egyik ilyen a vállak elakadása (dystocia), amelynél speciális műfogásokkal segítik világra a gyermeket. A másik kritikus pont a szülés utáni erős vérzés (atónia). Ha a méh nem húzódik össze megfelelően a lepény megszületése után, a mentőben lévő méhösszehúzó gyógyszerek és a méh külső masszírozása alkalmazható. Ezek az azonnali beavatkozások megelőzhetik a súlyosabb vérveszteséget a kórházba érésig. Ritka, de előfordulhat a köldökzsinór-előreesés, ami akkor történik, ha a víz elfolyásakor a zsinór a baba feje elé kerül és beszorul. Ez egy valódi életveszélyes állapot, ahol a mentősök feladata az, hogy a kismamát térd-könyök helyzetbe kényszerítsék, és manuálisan elemeljék a baba fejét a zsinórról, amíg a legközelebbi kórházba érnek a sürgősségi császármetszéshez.

Felkészülés és fontos tudnivalók

Mit pakoljunk be egy sürgős induláskor?

Ha hirtelen kell indulni, nincs idő hosszas csomagolásra, de van néhány dolog, ami nagy segítség lehet. Az édesanya várandós kiskönyve és az összes eddigi lelete elengedhetetlen, mert ebből tudja meg a mentőtiszt a baba korát, az esetleges alapbetegségeket, vércsoportot és a terhességi korábbi komplikációit. A személyes iratok (személyi igazolvány, lakcímkártya, TAJ-kártya) szintén szükségesek az adminisztrációhoz. Ha van rá idő, egy tiszta törölközőt vagy egy puha babatakarót érdemes felkapni, bár a mentőben van steril lepedő, a saját holmi kényelmesebb lehet a baba betakarásához. Minden mást (ruhákat a babának, tisztálkodási szereket az anyának) ráér a hozzátartozó később bevinni a kórházba. A mentőautóban a hely szűke miatt a nagy bőröndök csak akadályt jelentenek. A legfontosabb „felszerelés” ilyenkor a bizalom és a higgadtság.

A partner szerepe és tennivalói

Az édesapa vagy a kísérő szerepe felértékelődik, amikor a mentőautó megérkezik. Neki kell segítenie az iratok összegyűjtésében, a kapu kinyitásában, és abban, hogy a mentősök akadálytalanul bejussanak a lakásba. Fontos, hogy a partner maradjon higgadt, még akkor is, ha belül hatalmas feszültséget érez. Amennyiben a mentőautóban nincs hely a kísérőnek a betegtérben, a saját autóval való követés során tilos a mentőt záróvonalon vagy piros lámpán keresztül követni! Ez rendkívül balesetveszélyes. A partnernek tudomásul kell vennie, hogy a mentő gyorsabban haladhat, de a kórházban újra találkozni fognak. A trauma elkerülése érdekében az apának is szüksége lehet támogatásra a szülés után. Látni a szerelmét fájdalmak között, egy mentőautó szűkös terében, megterhelő lehet. Érdemes a történteket később közösen átbeszélni, és pozitív élményként keretezni: „Milyen erős voltál, és milyen profi segítséget kaptunk!”.

A mentőautóban született baba adminisztrációja

Gyakori kérdés, hogy mi kerül a születési anyakönyvi kivonatba, ha a baba a mentőautóban jön a világra. A jogszabályok szerint a születés helye az a település, ahol az esemény ténylegesen megtörtént (vagy ahol a mentőautó állt, vagy amelyik település közigazgatási határán belül haladt). A mentőszolgálat munkatársai jegyzőkönyvet vesznek fel, amely tartalmazza a születés pontos idejét (óra, perc), a körülményeket és az alkalmazott beavatkozásokat. Ezt a dokumentumot a kórházi átvételkor átadják az ügyeletes orvosnak. A szülőknek nem kell aggódniuk a papírmunka miatt a mentőben; az elsődleges feladat az egészségügyi ellátás. A hivatalos okmányok igénylése a kórház által kiállított igazolás alapján történik meg a későbbiekben.

Tévhitek a sürgősségi szüléssel kapcsolatban

Sok tévhit kering a köztudatban a sürgősségi szüléssel kapcsolatban, amiket érdemes tisztázni.

• Tisztaság és sterilitás: Sokan félnek attól, hogy a mentőautó piszkos vagy nem alkalmas a sterilitásra. A valóságban a mentőket minden eset után fertőtlenítik, a szülészeti készlet pedig teljesen steril, egyszer használatos eszközöket tartalmaz.
• Mentősök hozzáértése: Egy másik félelem, hogy a mentősök „nem értenek hozzá”. A mentőtiszt és a mentőorvos felsőfokú végzettséggel rendelkező egészségügyi szakember, akinek a szülészet kötelező vizsgatárgy és gyakorlati elem. Nem egy „egyszerű sofőr” segít a babának világra jönni, hanem egy sürgősségi specialista.
• Veszélyesség: Azt is sokan hiszik, hogy a mentőautóban szülés mindenképpen veszélyes. Statisztikailag a legtöbb rohamszülés komplikációmentes, mert a természet ilyenkor „tudja a dolgát”. A veszélyt inkább az jelentené, ha a kismama egyedül, segítség nélkül, vagy egy nem biztonságosan vezetett személyautóban próbálna meg eljutni a kórházba.
• Költségek: Végül, sokan aggódnak a költségek miatt. Magyarországon a sürgősségi mentőszállítás és a szülésvezetés a TB-biztosítottak számára ingyenes. Senkinek nem kell azért hezitálnia a mentő hívásával, mert attól tart, hogy utólag ki kell fizetnie a szirénázó autót.

tags: #szules #mikor #kell #mentot #hivni