A korai burokrepedés (PROM) egy jelentős szülészeti állapot, amely akkor következik be, amikor a magzatot a terhesség alatt körülvevő és védő magzatburok megreped a szülés megkezdése előtt. Ez az esemény különféle szövődményekhez vezethet mind az anya, mind a baba számára, ezért elengedhetetlen, hogy a várandós szülők megértsék a következményeit.
A korai burokrepedés a magzatburok repedését jelenti a szülés megkezdése előtt, amelyet jellemzően a terhesség 37. hete előtti időpontként definiálnak. Amikor ez a repedés bekövetkezik, a magzatvíz szivárgásához vezethet, amely elengedhetetlen a magzat párnázásához és védelméhez.
A korai burokrepedés (PROM) okai és kockázati tényezői
A fertőzések a PROM egyik vezető okai. A hüvelyben vagy a méhnyakban fellépő bakteriális fertőzések gyengíthetik a membránokat, ami repedéshez vezethet. Bár a PROM pontos genetikai okai nem teljesen ismertek, egyes tanulmányok arra utalnak, hogy a koraszülések családi előfordulása növelheti a kockázatot. Bizonyos életmódbeli döntések és étkezési szokások befolyásolhatják a PROM kockázatát.
A méhrepedés során a méhizomzati réteg (myometrium) integritása sérül. Ha a repedés nem teljes, a hashártya (peritoneum) ép marad. A méhrepedés jellemzően a szülés korai szakaszában alakul ki, de a terhesség késői szakaszában is előfordulhat. Kockázati tényező lehet a korábbi császármetszésből megmaradt, a méhen lévő heg. Egyéb, a méh teljes felnyitását igénylő sebészeti beavatkozások (pl. miomektómia), diszfunkciós szülés, a szülés felgyorsítására adott oxitocin vagy prosztaglandinok, a szülési események nagy száma szintén rizikófaktorok lehetnek.
A burok több rétegből áll, erős és rugalmas, idő előtti megrepedését gyakran gyulladás okozza, ennek következtében ugyanis meggyengül az ellenálló képessége. A méhnyakgyulladást hosszú ideig tünetmentes, nemi úton terjedő Chlamydia, Gonorrhoe baktériumok okozzák. A várandósság elején és szükség esetén többször is ezért fontos a hüvelykenet vizsgálata. Ha fertőzésre utaló jeleket találnak, a partnert is kezelni kell.
A korai burokrepedés (PROM) tünetei és diagnózisa
A PROM elsődleges tünete a magzatvíz hirtelen felszabadulása a hüvelyből. Ez jelentkezhet szökkenésként vagy lassú szivárgásként. A PROM elsődleges jele a magzatvíz hirtelen felszabadulása, amely lötyögésként vagy lassú szivárgásként jelentkezhet. Egyéb tünetek közé tartozik a megnövekedett medencei nyomás és az összehúzódások.
Normál szülés esetén a burok a méhszáj teljes kinyílása, eltűnése idején reped meg, ilyenkor elfolyik a magzatvíz. Ha a burok a fájások megindulása előtt reped meg, idő előtti burokrepedésnek nevezzük. Abban az esetben, ha a burok a méhszáj vetületében reped meg (ez az ún. centrális burokrepedés), az hirtelen bőséges mennyiségű, később csökkenő, de állandó magzatvízfolyást eredményez, amely könnyen felismerhető. Ha a magzati koponya rögtön lezárja a medence bemenetet, az utószivárgás minimális lehet. Amikor a burok a belső méhszáj feletti területen reped meg, magas burokrepedés történik. Ilyenkor kevés, esetleg szakaszos magzatvízcsorgást észlelhetünk. Ha ez idő előtt történik, van esély a magas buroknyílás letapadására.
Ha a burok a fájások megindulása után, de a méhszáj eltűnése előtt reped meg, szintén korai burokrepedésről beszélünk. Előnye, hogy ha rögzült az elöl fekvő rész, nem sodródhat ki köldökzsinór vagy aprórész. Ilyenkor általában felerősödnek a fájások és rövidebb lesz a szülés alatti tágulási szak. Ezért rögzült elöl fekvő rész és 4-6 centiméterre kitágult méhszáj esetén az álló burkot meg is repeszthetjük a szülés gyorsítása érdekében.
A PROM diagnózisa jellemzően alapos klinikai vizsgálattal kezdődik. Az egészségügyi szolgáltatók részletes kórtörténetet vesznek fel, és fizikális vizsgálatot végeznek. A diagnózis jellemzően klinikai vizsgálatot foglal magában, beleértve a részletes kórtörténetet és a fizikális vizsgálatot.
A korai burokrepedés (PROM) kezelése és a méhrepedés kezelése
A PROM kezelése a terhességi kortól, valamint az anya és a magzat egészségi állapotától függ. A kezelési lehetőségek az anya és a baba terhességi korától és egészségi állapotától függenek. Ezek magukban foglalhatják a kórházi kezelést, antibiotikumokat, kortikoszteroidokat és monitorozást.
Ha a PROM a terhesség 34. hete előtt jelentkezik, az anyát kórházba utalhatják megfigyelés céljából, és kortikoszteroidokat adhatnak be a baba tüdejének érésének elősegítésére. A baba tüdejének érésének elősegítésére adják, ha a szülés a 34. hét előtt várható.
A méhrepedés kezelésekor sürgősségi vizsgáló hasmetszést (laparotómiát) végeznek folyadék és vér transzfúziója mellett, a magzatot császármetszéssel segítik a világra.
A korai burokrepedés (PROM) és a méhrepedés szövődményei és prognózisa
A PROM-mal kapcsolatos kockázatok közé tartozik a fertőzés, a koraszülés és a szövődmények, például a köldökzsinór-süllyedés. A PROM koraszüléshez vezethet, ami légzési problémákat, neurológiai problémákat és egyéb egészségügyi kihívásokat okozhat a babánál.
A PROM viszonylag gyakori, a terhességek körülbelül 8-10%-ában fordul elő.
A PROM-ban szenvedő nők prognózisa nagymértékben függ a terhességi kortól, amelyben a betegség jelentkezik, és az állapot kezelésétől.
A méhrepedés nagy veszélyt jelenthet a megszületendő gyermekre, de ebben az esetben az anya van a legnagyobb veszélyben. A gyermek elhal, vérkeringési zavar következtében megfullad. Az anya is életveszélyben van.
Egyéb szülészeti beavatkozások: a burokseprés
Az orvos szülés előtti, vagy közbeni méhszájvizsgálat során (remélhetőleg előzetes beleegyezést kérve!!) membránsöprést végezhet (38-39. héttől). Az angol szakterminus erre “stretch and sweep”, vagy “membrane sweep”, a művelet pedig abból áll, hogy az orvos felnyúl, egy, legfeljebb két ujjal, körülbelül úgy, mint amikor a nő tampont tesz fel applikátor nélkül, vagy mint amikor természetes családtervező módszer keretében magának ellenőrzi a méhszáj állapotát. Az orvos vagy szülésznő az ujjával kitapintja a méhszájat és óvatosan mögényúl egy picit, annyira, hogy a méhszájra rátapadt-rásimult burokot az ujjával épp megemelje. Ha a magzatburok annyira felemelhető, hogy egy ujjbegynek a fele, vagy akár az egész ujjbegy aláfér, akkor meg lehet próbálni a méhszáj széle mentén az egész burkot leválasztani a méhszájról. Ettől a beavatkozástól az remélhető, hogy a prosztaglandin termelését vonja magával. A prosztaglandin egy olyan hormon, ami a szülés beindulását segíti, és egyébként a férfi spermában áll nagy számban rendelkezésre.
Membránsöprést csak már puha, és nyílásnak indult méhszáj esetében lehet (szabad) végezni - tehát NEM lehet arról szó, hogy az orvos (szülésznő) tágítson a méhszájon membránsöprés (vagy egyszerű méhszájvizsgálat) címszó alatt. A membránsöprés sajnos (egyedi eseteben) nem garantálja azt, hogy a baba tényleg hamarabb érkezzen. Bár nagyszámú statisztikára alapozva kimondhatjuk, hogy megnöveli az esélyét annak, hogy a 42. hét előtt a szülés elinduljon. Különösen akkor igaz ez, ha ezzel a 40. hétig várnak (többedre szülő nők esetén akár 41. hétig is).
A membrán söprés időnként burokrepedést is okoz, az pedig mindig a fertőzés lehetőségét növeli, hiszen a burok már nem védi a babát. Burokrepesztés orvos is max a vajúdáskor, a kórházon belül végez, hiszen ezzel a beavatkozással valójában “elköteleződünk” arra, hogy 12 (max. 24) órán belül meg kell szülnie a babának.
A membránseprés (ha túl korán történne meg) rendezetlen méhmunkát eredményezhet (a kontrakciók sűrűségét, illetve a méh különböző izmainak összehúzódási, komplex “koreográfiáját” értjük ez alatt). Előfordul, hogy a kontrakciók beindulnak tőle, de a méhszáj ennek ellenére “le van maradva”, és nem puhul-tágul elég gyorsan.
Ha nem akarsz burokrepesztéses indítást, jogod és lehetőséged erre nemet mondani. Igazán a membránsöprés akkor a leginkább helyénvaló, ha a mama vajúdása már beindult, de valami miatt (és ténylegesen) az lelassult, vagy le is állt. Ha a betöltött 40. hét után az orvos másféle, erősebb, gyógyszeres indításokban gondolkodik. Ha a mama méhszája erre megfelelő állapotban van, vagyis: már puhul, már vékony, már tágulásnak indult.
Fontos (mint más témákban is) folyamatos párbeszédben lenni az orvosunkkal, szülésznőnkkel a vizsgálat közben is. Ha méhszájat vizsgálnak mondják el pontosan, hogy mit “látnak” ott bent, mert csak így tudunk információ alapú (valódi) beleegyezést adni.
A burokseprés vagy burokleválasztás lényege, hogy egy hüvelyi vizsgálat alkalmával az orvos két ujjal benyúl a méhnyakon keresztül a méh üregébe, és a méh alsó részében körkörös mozdulattal az ujjait végighúzza a méhfal belső része és a rátapadó magzatburok között, azért, hogy erre a mechanikai ingerre válaszul beinduljon a vajúdás. Természetesen a burokseprést csak akkor lehet elvégezni, ha a méhszáj már nyitott annyira, hogy az orvos két ujja átférjen rajta. Ha a méhszáj még zárt, akkor általában a méhnyak masszírozásával, ingerlésével próbálják meg a szülés „gyengéd” beindítását, erre a mechanikai inger prosztaglandin hormon termelését váltja ki, ami beindít(hat)ja a méhnyak érési folyamatát és így a szülést is.
A burokleválasztás - és a méhnyak masszírozás is - ambuláns beavatkozás, vagyis nem kell ezért befeküdni a kórházbai. Viszont ez a művelet csak akkor hoz eredményt, ha a háttérben a tested és a kisbabád szinte már teljesen készen állnak a szülésre és a burokleválasztás csak egy utolsó szikra a szülés láncreakciójának beindításához! Ha ezek a feltételek nem állnak fenn, akkor a burokleválasztás nem fogja beindítani a szülést!
Mivel a burokleválasztás során nincs semmiféle gyógyszeres kezelés, hanem csak a mechanikai inger válthatja ki a vajúdást, ezért a burokseprést gyakran „természetes” vagy „gyengéd” jelzővel illetik…Való igaz, hogy nincs semmiféle gyógyszeres kezelés, de ennek ellenére a burokseprés igenis beavatkozás a szülés természetes folyamatába! De mik a burokseprés kockázatai, esetleges nemkívánatos mellékhatásai? Az első és talán legfontosabb, hogy a burokseprés elég kellemetlen, fájdalmas beavatkozás. Sajnos nem egyedi eset, hogy nők arról számoltak be, hogy a terhesgondozás során, a terminus környékén „kézi tágítást” végzett az orvos…ennél sokkal valószínűbb, hogy mindenféle tájékoztatás nélkül burokseprést vagy méhnyakmasszázst végzett… Természetesen tájékoztatás és beleegyezés nélkül egyik sem elfogadható!
Na de térjünk vissza a kockázatokra! Anyák sokszor arról számolnak be, hogy burokseprés után erős, sokszor napokig tartó derékfájással szenvednek. Szintén velejárója a burokseprésnek, hogy utána vérezgetést, barnázást fogsz tapasztalni, mivel megbolygatták a méhnyakat. Előfordulhat az is, hogy burokseprés közben az orvos akaratlanul megrepeszti a magzatburkot. A burokseprés tehát nem egy egyértelmű szülésbeindító módszer, kicsit a „házi” szülésbeindító módszerekkel egy kalap alá vehetjük: vagy beindítja a szülést - vagy nem! Viszont lehet néhány olyan helyzet, amikor érdemes elgondolkodni ezen a lehetőségen is! De a legfontosabb, hogy a buroksepréshez a Te beleegyezésed szükséges!
Mit tehetünk, ha hirtelen folyadékürítést tapasztalunk?
Azonnal forduljon orvoshoz, ha hirtelen folyadékürítést, kellemetlen szagú folyadékot, lázat vagy súlyos hasi fájdalmat tapasztal. Ha otthon, váratlanul történik a burokrepedés, nem lehetünk biztosak abban, hogy a fej beilleszkedett-e, ezért értesíteni kell a mentőket, akik fekvő helyzetben szállítják kórházba a kismamát.
Ha a baba feje még nem illeszkedett be a medencebemenetnél, a kizúduló magzatvíz előresodorhatja a köldökzsinórt, ami veszélyeztetné a magzat oxigénellátását.
A korai burokrepedés esetén a teendők a magzat érettségétől függnek. Az idő előtti burokrepedés fő veszélye a hüvely felől felszálló fertőzés esélye. Ezért érett magzat esetén legfeljebb hat órás várakozás indokolt a szülés megindításáig. Akkor, ha a magzat még nem elég fejlett (a terhesség 24-36. hete között), van, ahol ugyanígy járnak el, tekintet nélkül a magzat érettségére, de van olyan intézmény, ahol gondos ellenőrzés mellett a várakozó álláspontot képviselik a kissúlyú magzat tüdőérésének javítása érdekében. Ekkor fokozott ellenőrzés szükséges az esetleges fertőzés elkerülése érdekében, melynek kialakulása esetén a szülést mesterségesen indítják meg, vagy azonnal császármetszést hajtanak végre.
A várakozás feltételei: négyóránkénti anyai hőmérséklet- és pulzusmérés, naponta fehérvérsejt számolás, nyakcsatorna váladék és magzatvíz bakteriális tenyésztése, napi ultrahangos vizsgálat. Van, ahol megelőző antibiotikus kezelést is adnak, legkésőbb a szülés beindításakor.
Ha a méhtevékenység hat órán belül nem indul be, a legtöbb kórházban oxitocin-infúzióval vagy a méhszájra felvitt prosztaglandinhormon-tartalmú zselével segíti az orvos a szülési folyamatot. Ennek eredménytelensége esetén gyakran császármetszéssel végződik a szülés.
Milyen esetekben alakulhat ki korai burokrepedés? A magzatburok tartalmazza a magzatvizet, melynek mennyisége fokozatosan nő a terhesség folyamán. A 12. terhességi héten 60 milliliter, középidőben 300, szülés idejére 1000-1500 milliliter a mennyisége. A magzatvíz biztosítja a magzat körül az állandó hőmérsékletet, lehetővé teszi a szabad magzatmozgást és védő funkciót is ellát a külső behatásokkal szemben.
Mi válthatja ki a magzatburok idő előtti megrepedését? Az ok sokféle lehet: a méhnyakcsatorna és a hüvely fertőzöttsége, mely átterjed a belső méhszájon a burok alsó pólusára és csökkenti annak szilárdságát. Még gyakoribb a méhszáj és nyakcsatorna zárási elégtelensége, ami lehet veleszületett, de erőltetett műszeres feltágítás következménye is okozhatja, például terhesség megszakítás után. Előfordulhat túlfeszített méhtágulás, kóros magzatvizesség (hyramnion) vagy ikerterhesség esetén is.
A PROM szövődményei közé tartozik a koraszülés, lepényleválás, köldökzsinór előreesés és a méhűri fertőzés is.
