Szülés: jelek, szakaszok és a méhszájtágulás mellékhatásai

A terhesség utolsó hetei tele vannak izgalommal és várakozással, de néha a természetnek szüksége van egy kis segítségre. Amikor az ember csak várja-várja a kiírás napját, de az nem jön el, a pocak már nagyon nagy, a mozgás egyre nehezebb, a lábak vizesek, az alvás nem megy. De vajon honnan tudhatod, mik a szülés jelei? Mikor szülök már?

Hiába a jóféle szüléskalkulátorok, a számítási módszerek, az ultrahangos jóslás és az orvos tanácsai, a babák sosem akkor bújnak ki, amikor mi szeretnénk, vagy amikor szerintünk ideális lenne, hanem azt az időpontot választják, amit ők jónak gondolnak. Ebben a nagy várakozásban és izgalomban idővel minden apró jelről azt hiszed, ez most már biztos jel. Minden ultrahangon és CTG vizsgálaton várod az egyértelmű bizonyítékokat: sajnos azonban sem az UH, sem a CTG, sem az orvos nem képes megjósolni az első fájások időpontját.

A szülés megindulásának jelei

A szülés és az azt megelőző vajúdás természetes folyamat, amely általános élettani törvényszerűségek szerint zajlik a terhesség 37-40. hete között. A szülés folyamán a magzat - a méhlepénnyel, a köldökzsinórral és a magzatvízzel együtt - a méhből a külvilágba jut.

Igazi fájások vs. jósló fájások

A méh már jópár héttel a szülés igazi megindulása előtt elkezd „gyakorolni”, azaz néha hasfeszüléseket érzel. Ezek csak gyenge összehúzódások, rendszertelenek, sosem erősödnek. Néha nehéz elkülöníteni az igazi szüléstől, egy méhszájvizsgálat azonban segíthet eldönteni a kérdést (jósló fájásnál sosincs tágulás, az igazi szülésnél van).

A Braxton-Hicks-összehúzódások (jóslófájások) legfontosabb jellemzői:

• Olyan méhösszehúzódások, melyek intenzitása és gyakorisága nem nő.
• Rendszertelen méhösszehúzódás inkább kellemetlen, mint fájdalmas.
• Az összehúzódások a lágyéki területen, a test elülső részén jelentkeznek, nem hátul.
• Sétálás vagy lefekvés hatására az összehúzódások csillapodnak, alábbhagynak.
• Már akár a 6. héten is jelentkezhetnek, de leginkább a második vagy harmadik trimeszterben jellemzőek.

Sok nő a harmadik trimeszterig nem is tapasztalja ezeket az összehúzódásokat. A prodromális összehúzódások a szülés tényleges megindulását megelőző hetekben, napokban, órákban jelentkeznek. Ezek az összehúzódások gyakran erősebbek, szabályosabbak és hosszabbak, mint a Braxton-Hicks-összehúzódások, de nem a szülés tényleges kezdetét jelzik. Szakértők szerint ezeknek az összehúzódásoknak a célja, hogy a baba a megfelelő helyzetbe kerüljön a szüléshez.

Az igazi fájásoknak nem a fájás a lényege és nem is a fájás mértéke a lényeg. A fontos a rendszeresség: kezdetben 10-20 percenként ismétlődnek, majd egyre sűrűbben jelentkeznek, egyenként legalább 30 másodpercig tartanak. Nem lehet elmulasztani őket, ha tehát két fájás között beülsz egy kád vízbe és a következő fájás gyengébb lesz, vagy ritkulni kezdenek, akkor ezek még nem igazi fájások. Nem igazi fájás a folyamatos vagy rendszertelen és nem 30 másodpercig tartó haskeményedés, sem az, amikor a hasad alja fáj. A fájások jellege a menstruációs fájdalomhoz hasonlít és általában deréktáji fájdalommal párosul.

A szülőfájások megindulásától a méhszáj eltűnéséig első szülésnél átlagosan 9-11 óra, a másodszor vagy többször szült nők esetében átlagosan 4,5-5,5 óra telik el.

Nyákdugó távozása

A szülés megindulásának egyik jele lehet a nyákdugó távozása. Ez általában a szülés előtti 1 napban jelentkezik, de van akinél akár 1 héttel hamarabb kipottyan (főként második babánál). A nyákdugó egy barnás/vöröses zselés anyag, ami normálisan a méhnyakban található és „leforrasztja” a bejáratot a méhüreg felé, azaz a babát védi a fertőzésektől. Ha a méhnyak kicsit kinyílik (kb. 1 cm-re), akkor a nyákdugó távozhat, de a valódi szülés időpontja akár még hetek múlva is lehet. Ha látod a nyákdugót, de semmi más tünet nincs (nincs fájás, nincs magzatvízfolyás, nincs vérzés, baba mozog rendesen) akkor nem kell csinálni semmit.

Magzatvíz elfolyása

Ez a legegyértelműbb jele a szülés kezdetének. Lehetséges ugyanis, hogy csak egy bővebb (a terhesség végefelé igen gyakori) folyást érzünk magzatvíz-szivárgásnak. Ha magzatvízfolyást látsz, az olyan, mintha 1 pohár vizet kiöntöttek volna, a bugyi / nadrág is alaposan elázik ilyenkor. Ritka eset, ha a magzatvíz csak gyengén szivárog, ilyenkor a bugyiba tett papírtörlő segít: a sima hüvelyváladék a papíron egy helyen megmarad, a magzatvíz gyorsan szétáramlik. Ha bármiben nem vagy biztos, inkább kérj a szülészeten orvosi vizsgálatot! A nyákdugó távozása után megreped a magzatburok, és a magzatvíz távozik a méhnyakon és a hüvelyen át. A magzatburok megrepedését követően általában 24 órán belül megtörténik a szülés.

Hüvelyi nyomás érzés és a pocak leszállása

A szülés előtt pár héttel a baba a fejét jobban beilleszti a kismedencébe, kívülről az látszik, hogy a pocak „lejjebb száll”. Ez jó hír, mert így a baba kevésbé nyomja a tüdőd és jobban kapsz levegőt, viszont cserébe a hólyagot feszíti, ezért kell 2 percenként pisilni menni. A pocak „lejjebb szállása” viszont még nem jelenti a szülés megindulását.

Mikor forduljon orvoshoz?

A szülés előtti két hétben előfordulhatnak ún. jósló fájások, amelyek néhány naponta egyszer-egyszer, de még nem rendszeresen jelentkeznek. Ha a méhösszehúzódások rendszeressé válnak, vagyis körülbelül 5-10 percenként érkeznek, és 30-60 másodpercig tartanak, javasolt értesíteni a szülész-nőgyógyász szakorvost, illetve jelentkezni a kórházi szülészeti osztályon.

Mindenképp indulni kell a Szülőszobára, ha:

1. legalább 1 órán keresztül 5 percenként katonásan ismétlődő, markáns összehúzódások, fájások vannak. Ezek a fájások álmodból is képesek felébreszteni, ezért nem lehet őket „nem észrevenni”.
2. Hasonlóan fontos jel, ha magzatvízfolyást látsz. Amennyiben a nyákdugó távozását és a magzatvíz elfolyását észleli, vagy ha nagyobb mennyiségű vért veszít, azonnal induljon a kórházba, vagy hívja a 112-t, és kérjen mentőt!

Ha úgy érzi, hogy a méhösszehúzódásai a szülés megkezdését jelzik, az alábbiakat érdemes megfontolni:

• Több órán át jegyezze fel az összehúzódások időtartamát, intenzitását és gyakoriságát.
• Próbáljon meg sétálni vagy lefeküdni, hogy megfigyelje, az összehúzódások csökkennek-e.
• Figyelje meg, hogy a hüvelyváladék tiszta, rózsaszín vagy véres-e.
• Hívja fel orvosát, ha elfolyt a magzatvíz, különösen, ha az zöldes vagy barnás színű.
• Amennyiben az összehúzódások különösen fájdalmasak, és aggódik a maga vagy a baba egészségéért, forduljon orvoshoz.

A szülés folyamata és szakaszai

A szülés három jól elkülöníthető fázisra bontható: tágulási, kitolási és méhlepényi szakaszból áll.

1. Tágulási szakasz

Az első, tágulási szakasz a vajúdás kezdetétől a méhszáj teljes megnyílásáig tart. A vajúdás alatt a méh ritmikus, fokozódó összehúzódásainak hatására a méhnyak kitágul, és a magzat beilleszkedik a szülőcsatornába. Ebben a bevezető, ún. látens fázisban megindul a rendszeres fájástevékenység: a méhösszehúzódások fokozatosan erősödnek és ritmusossá válnak. Mindeközben a méhnyak elvékonyodik, és körülbelül 3-4 centiméterig megnyílik. Az első szakasz aktív fázisában a méhszáj 4 centiméterről kb. 10 centiméterre nyílik, majd elsimulás után eltűnik. A szülési fájdalommal való megbirkózást segíti a testmozgás, szülésfelkészítő tanfolyam, meditáció, figyelemelterelés és aromaterápia. Lehetőség van még fájdalomcsillapító gáz (N2O) belélegzésére is. Ennek megítélése a szülést vezető orvos feladata.

Vannak olyan szerencsés anyukák, akik 2 óra alatt túlesnek az egész szülésen, mert eleve 5 perces fájásokkal indítanak és már jócskán kinyílt náluk a méhszáj is. Ezt annak köszönhetik, hogy rejtett vajúdáson esnek át, azaz napokon (vagy heteken) át fokozatosan kinyílik a méhszájuk, így a szülés időpontjára már csak egy kicsi út jut. Ezt a folyamatot elősegítheted, ha a 36. héttől málnalevél teát iszol vagy a méhszáj tágulását segítő homeopátiás bogyót szedsz (CAULOPHYLLUM C30 napi 1 golyócska a 36. héttől mindennap). A rejtett vajúdást a gyakori jóslófájások, illetve az orvosi vizsgálatokkor a méhszáj tágulását jelző értékek jelezhetik.

A méhnyak elégtelenség (incompetentia cervicis uteri) a méhnyak gyengeségét jelenti, mely a terhesség alatt a méhnyak idő előtti, méhtevékenység nélküli kinyílását okozza. Kialakulhat méhnyak elégtelenség mechanikai sérülés, veleszületetten kóros szöveti szerkezet (kollagén betegségek), valamint a méhnyak terhesség során létrejövő funkcionális zavara következtében (lokális progeszteron hiány). Gyulladásos faktorokat is összefüggésbe lehet hozni a méhszáj idő előtti érlelődésével. Azonban a leggyakoribb ok a korábban elvégzett terhességmegszakítás során alkalmazott méhszájtágítás. Minél több művi abortusza volt egy nőnek, annál nagyobb az esély a méhszáj elégtelenségre. Rizikófelmérés során a korábbi terhességmegszakításokon kívül a méhszáj kinyílásával járó megelőző koraszülés és középidős vetélés jelenti a legnagyobb terhelő adatot.

A tágulás mértékét centiméterben (régivágású helyeken ujjszélességben) fejezik ki. Fontos tudnod azonban, hogy a tágulás meghatározása nem egzakt tudomány! Az elején valóban azt nézik, hogy a méhszáj nyílásába hány ujj fér be és ez alapján határozzák meg a tágulás mértékét, később azonban a méhszáj peremének a vastagságából következnek a nyílás átmérőjére, tehát ez a módszer eléggé szubjektív. Emiatt előfordulhat, hogy egy szülésznő az adott tágulást mondjuk hat centiméteresnek ítéli, fél órával később a szülészorvos pedig azt mondja, hogy ez csak öt centiméter... Valószínűleg ebben az esetben csak arról van szó, hogy máshogy ítélik meg ugyanazt a helyzetet.

Az értékek a méhnyak hosszát, a külső, középső és belső méhszáj állapotát jelzik. Ha az érték például 2100, azt jelenti, hogy a méhnyak megrövidült, és elkezdett nyílni a külső méhszáj, ha 2111, akkor a méhszáj teljesen nyitva van, de a méhnyak még nem rövidült meg teljesen.

2. Kitolási szakasz

Amikor a tágulási szakasz a végéhez közeledik, a méhnyak már körülbelül 10 cm széles. Ezután nem sokkal az „eltűnt méhszáj” jelzi, hogy kezdetét vette a következő fázis, a kitolási szakasz. A méhösszehúzódások eközben tovább erősödnek, de a meglévő fájdalom mellett egy újabb nyomó érzést is megtapasztalsz, amit a baba feje okoz. A kitolási szakasz hosszát az anya állapota - azaz a Te állapotod - befolyásolja, aszerint, hogy mennyire vagy fáradt vagy kipihent. Egy biztos, ez a ciklus magával a csodával végződik, megszületik a gyermeked! A baba világra érkezésével hidd el, hogy szinte azonnal megnyugszol, és a fájdalmaid is megszűnnek.

3. Lepényi szakasz

Nem sokkal a pici megszületése után a méhlepény leválik a méh faláról, és olyan érzést kelt, mintha újabb fájás közeledne. Ha ezt tapasztalod, akkor elérkeztél a lepényi szakaszba, amikor egy „préselő nyomással” meg kell szülnöd a méhlepényt és a magzatburkot. Ezt követően a szülésznő leellenőrzi a megszült méhlepényt és meggyőződik róla, hogy ép-e. Amit még érdemes tudnod, hogy a szülés után és a lepényi szakasszal párhuzamosan, kezdetét veszi a megfigyelési periódus. A szakemberek ez idő alatt Téged és a kisbabád is monitorozzák. Mivel bármikor felléphetnek nem várt szövődmények, amik azonnali és sürgős beavatkozást igényelnek, ez a fázis kiemelt jelentőséggel bír.

Szülésindítás és lehetséges mellékhatásai

Amikor a baba érkezése orvosilag indokolttá válik a terhesség lezárása érdekében, felmerül a szülésindítás kérdése. Ez a beavatkozás sok kismama számára stresszforrás, hiszen eltér a természetes, spontán folyamattól. Fontos, hogy ne csak az előnyöket, hanem a lehetséges kockázatokat és a beavatkozás menetét is alaposan megismerjük, hogy felkészülten, nyugodt szívvel nézhessünk szembe a szülőszobai kihívásokkal.

Mikor indokolt a szülésindítás?

A leggyakoribb ok, amiért a szülés megindítása szükségessé válhat, az a túlhordás. Bár a 40. hét a hivatalos terminus, a 41. hét után a placenta működése csökkenhet, ami oxigénhiányos állapotot és egyéb komplikációkat okozhat a magzatnál. Egyéb komoly anyai okok között szerepel a terhességi magas vérnyomás vagy a preeclampsia, a gesztációs diabétesz, amely nem reagál a kezelésre, vagy a krónikus egészségügyi problémák súlyosbodása. Magzati oldalról a korlátozott növekedés (IUGR), az oligohydramnion (kevés magzatvíz) vagy a megrepedt magzatburok (PROM) is indokolhatja az azonnali beavatkozást.

A méhnyak érettségének felmérése

Mielőtt bármilyen beavatkozás történne, a szülészeti team felméri a méhnyak (cervix) érettségét. Ez a felmérés a Bishop-score néven ismert pontrendszerrel történik. Ez a pontszám öt tényezőt vesz figyelembe: a méhnyak tágasságát, hosszát (előtöröltségét), konzisztenciáját, helyzetét, valamint a magzat feje és a medence közötti viszonyt. Ha a Bishop-score alacsony, az azt jelenti, hogy a méhnyak még nem készült fel a szülésre. Ilyenkor az indítás első lépése a méhszájérlelés (cervix ripening) lesz, amelynek célja a szövetek puhítása és a tágulás elősegítése.

Módszerek a szülésindításra

A modern szülészet számos eszközt használ a szülés mesterséges elindítására. Ezek a módszerek két fő csoportba sorolhatók: a kémiai (gyógyszeres) és a mechanikai eljárások.

• Kémiai módszerek: A leggyakrabban alkalmazott kémiai módszerek a prosztaglandinok, amelyek természetes módon is részt vesznek a méhnyak érésében és a méh összehúzódások elindításában. A gyógyszeres indukció előnye, hogy hatékonyan készíti elő az éretlen méhszájat, de hátránya, hogy nehezebben kontrollálható, mint az oxitocin infúzió.
• Mechanikai módszerek: A legelterjedtebb a Foley-katéter használata, amely fizikai nyomást alkalmaz a méhnyakra a tágulás elindítására. Egy másik gyakori mechanikai beavatkozás az amniotómia, közismertebb nevén a burokrepesztés. Ezt csak akkor lehet elvégezni, ha a méhszáj már legalább enyhén tágult (általában 2-3 cm).
• Oxitocin infúzió: Ha a méhnyak már érett, vagy a mechanikai módszerek előkészítették, az oxitocin infúzió a leggyakoribb eszköz a kontrakciók erősségének és gyakoriságának szabályozására. Az oxitocint intravénásan, infúziós pumpán keresztül adagolják. Az oxitocin rendkívül hatékony, de ez a módszer hordozza a legtöbb szülésindítási kockázatot.

Lehetséges kockázatok és mellékhatások

• Méh hyperstimuláció: A méh hyperstimulációja (tachysystole) azt jelenti, hogy a méh túl gyakran vagy túl erősen húzódik össze. Indított szülésnél ez a legfőbb aggodalom.
• Császármetszés kockázata: A kutatások azt mutatják, hogy ha a méhnyak éretlen (alacsony Bishop-score), az indítás valóban megnövelheti az esélyét annak, hogy a szülés nem halad megfelelően, ami végül császármetszéshez vezet.
• Méhruptúra: Bár ritka, a méhruptúra a szülésindítás egyik legsúlyosabb kockázata. Ez a veszély különösen azoknál az anyáknál magasabb, akiknek korábban volt már császármetszésük vagy más méhműtétük.
• Anyai fertőzés: A gyakori hüvelyi vizsgálatok, a burokrepesztés és a hosszúra nyúló szülési folyamat mind növelik az anyai fertőzés (chorioamnionitis) kockázatát.
• Magzati distressz: A hyperstimuláció csökkenti az oxigén áramlását a méhlepényen keresztül. Ha a magzat szívritmusa erre rendellenesen reagál (például lassulással vagy változékonysággal), ez magzati distressz jele.
• Koraszülöttség: Ha az indítás a 37. hét előtt történik, a babának nagyobb esélye van a koraszülöttségből adódó légzési problémákra és a neonatális intenzív osztályra (NICU) kerülésre.
• Köldökzsinór előreesés: A burokrepesztés (amniotómia) után ritkán előfordulhat, hogy a magzatvízzel együtt a köldökzsinór előreesik a méhszájon keresztül. Ez egy rendkívül sürgős, életveszélyes állapot, mivel a zsinór összenyomódhat, elzárva ezzel a baba oxigénellátását.

A kockázatok ellenére a szülésindítás gyakran a legbiztonságosabb döntés. A 41. terhességi hét után a placenta öregedni kezd, és hatékonysága csökken. A szülés indítása ezen a ponton megelőzi a magzatvíz csökkenését, a meconium aspirációt (a baba székletének belélegzését) és a méhen belüli elhalálozás megnövekedett kockázatát. Súlyos preeclampsia vagy kontrollálatlan gesztációs diabétesz esetén a terhesség folytatása életveszélyes lehet az anyára nézve. Az indukció azonnali megoldást nyújt, megszüntetve a terhességi állapotot, ami a legtöbb esetben gyors javulást eredményez az anya állapotában.

A szülésindítás gyakran nem csak fizikai, hanem jelentős mentális kihívás is. A spontán szülésnél a kismama teste diktálja a tempót. Indításkor ez a szerep átkerül az orvosokhoz és a gyógyszerekhez. Ez a kontrollvesztés érzése szorongást okozhat. Fontos, hogy a kismama a szülés utáni hetekben is kapjon érzelmi támogatást, és ha szükséges, feldolgozza a szülési élményt szakember segítségével.

tags: #szules #mehszajtagitas #mellekhatasai