A szülészeti ellátásban sokszor alkalmazott gyakorlatok, bár hagyományokra épülnek, elavult módszereket is magukban foglalhatnak, amelyeket a tudományos kutatások már réges-régen meghaladtak. Ezek a módszerek, amelyek a mai napig rutinszerűen jelen vannak a magyar szülészeteken, széles körben érintik az édesanyákat.
A vajúdás során számos beavatkozás történhet, amelyeknek nem mindig van egyértelműen pozitív hozadéka, sőt, néha feleslegesen megterhelhetik a kismamát. Ilyen például a rutinszerűen végzett beöntés, amely kimeríti a nőt és gyakran méltatlan helyzetbe kényszeríti. A vajúdó nő fekvő helyzetbe parancsolása is elavult gyakorlat, holott a pozíció szabad megválasztása lenne az ajánlott.
Nemzetközi ajánlások ellenére sok helyen még mindig félnek attól, hogy az anya a saját hányásába fullad, holott a WHO már évekkel ezelőtt publikálta, hogy alacsony kockázatú terhességek esetén az étel és ital fogyasztása javasolt a vajúdás alatt. A gyakori és sokszor szükségtelennek tűnő vizsgálatok, valamint a különböző vizsgáló személyek jelenléte is okozhat problémákat, például magzatburok-gyulladást.
A szülést ábrázoló képek többsége a fekvő pozíciót mutatja, ami a szakemberek félelméhez is hozzájárulhat, hogy nehezebben tudják irányítani a szülést. Pedig számos nőnek könnyebb szülnie állva, négykézláb, térdelve, guggolva vagy szülőszéken ülve, kihasználva a gravitáció erejét.
Az újszülött kihűlésétől való félelem miatt sok helyen rutinszerűen elveszik a babát az édesanyja hasáról, sőt, le is mossák. Pedig a bőr-bőr kontaktus legalább egy órán át rendkívül fontos a baba testhőmérsékletének, vércukorszintjének, keringésének és légzésének szabályozásában, valamint a védelemben a kórokozókkal szemben.
Még az egyetemi kórházak között is van olyan, ahol kötelező a gátmetszés az első szülő nők számára, holott ez jogilag nem létezik. Ha az édesanya a saját érzete szerint nyomhat, amikor ő akar, és több pozíciót is kipróbálhat, a gátsérülés esélye minimális. A spontán hüvelyi szülés esetén a rutinszerű gátmetszés ellenjavallt.
Sok helyen elavult szokások miatt azonnal elvágják a köldökzsinórt, pedig amíg pulzál, addig a vér egy része a méhlepényben és a köldökzsinórban van. A késleltetett elvágás esetén a babáknak még szülés után fél évvel is magasabb volt a vastartalmuk.
A szülésindítás tudnivalói
Szülésindításról akkor beszélünk, ha a szülést egészségügyi okokból, orvosi beavatkozással indítják meg. Ilyen formában a szülésindítás a terhesség tervezett, szándékos befejezése. Alkalmazása akkor javasolt, ha az anya vagy a magzat állapota indokolttá teszi a szülés mihamarabbi megtörténtét.
A szülésindítás módszerei közé tartozik a méhszáj érlelése hormonális készítménnyel, mechanikus méhszájtágítás (ballon-katéteres eljárás), valamint a magzatburok leválasztása vagy megrepesztése. A méhösszehúzódások hatékonyságát oxitocin infúzióval is fokozhatják.
A mesterségesen indított vajúdás fájdalmasabb lehet, mint a magától induló. Gyakrabban igényel fájdalomcsillapítást, és nagyobb valószínűséggel válnak szükségessé egyéb beavatkozások, például fogóműtét vagy vákuum alkalmazása.
A szülésindítás javallatai között szerepelhet a túlhordás, méhlepényi keringészavar, anyai kórállapot, kevés magzatmozgás, magzati szívhangeltérés, magzati fejlődés visszamaradása vagy idő előtti burokrepedés. Ellenjavallatai között van az elöl fekvő méhlepény, haránt- vagy ferdefekvés, medencevégű fekvés, téraránytalanság, korai lepényleválás vagy aktív herpes genitalis fertőzés.
Magyarországon a szülések körülbelül harmadát indítják be orvosi eszközökkel, leggyakrabban a terminus túllépése miatt. Fontos, hogy a kismamák tisztában legyenek a szülésbeindítás tényleges előnyeivel és kockázataival.
A szülésindítás kockázatai közé tartozik, hogy nem lehet pontosan tudni, mikor kész a kisbaba a megszületésre. A természetes folyamatokat felboríthatja a burokrepesztés és a szintetikus oxitocin, ami stresszhelyzetet okozhat a babának. A folyamatos CTG miatt a vajúdás alatti mozgás korlátozott, ami beszűkíti a fájdalomkezelő lehetőségeket.
A szülőknek jogukban áll dönteni a szülésindítással kapcsolatban, és nem kötelezhetők semmire a beleegyezésük nélkül. Fontos, hogy a döntést közösen hozzák meg a partnerrel, és hogy felkészüljenek a lehetséges lelki nyomásgyakorlásra.
A szülés egy intim, titkos esemény, ami teljes diszkréciót, nyugalmat és meghittséget kíván. A kórházi környezet sokszor megzavarhatja ezt a folyamatot. A jó szülés feltételei kórházi és otthoni körülmények között is megteremthetők.
A szülő nő lelkiállapota rendkívül fontos a szülés folyamatában. A biztonságérzet, a nyugodt és kiegyensúlyozott környezet, valamint a támogató segítők elengedhetetlenek a problémamentes szüléshez.
A magzat nemének megállapítása
A magyar törvények alapján a baba nemét csak a 12. héttől közölhetik, de a 9. héttől elvégezhető kromoszóma-rendellenességek kimutatására alkalmas teszt nagy pontossággal megállapítja a baba nemét. Ez a módszer azon alapul, hogy a magzat genetikai jellemzőivel megegyező méhlepényből az anyai vérbe jutnak szabad magzati DNS-ek, amelyek szerkezetének bevizsgálásával a magzat neme már akkor megállapítható, amikor az ultrahangvizsgálat során esetleg még nem látható.
A várandósság különböző szakaszaiban elvégezhető ultrahangvizsgálat is alkalmas a baba nemének megállapítására. Egy tapasztalt szakember már a 12-13. héttől meg tudja állapítani a baba nemét, de majdnem biztos válaszra csak a 16. hét környékén számíthatunk. Előfordulhat, hogy az ultrahang vizsgálat során nem egyértelműen látszik a gyermek neme.
Szülés 4. fejezet: A szülés sematikus magyarázata
