Egy gyermek érkezése a szülei életének minden területére hatással van, anyagi szempontból is nagy változásokat hoz, főleg az első pár hónap, év, amíg az anyuka - vagy most már egyre gyakrabban az apuka - otthon van a babával. Az így kieső összeg pótlására számos állami juttatás érhető el, ezek részletei és feltételei között azonban nem könnyű eligazodni. A munkáltató köteles bizonyos esetekben a munkavállalót mentesíteni a munkavégzés kötelezettsége alól, meghatározott időre.
Szülési szabadság
A szülési szabadság alapvetően egy különleges szabadságnak számít. Az anya jogosult 24 hét egybefüggő szülési szabadságra, melynek egy részét a szülés előtt köteles igénybe venni. Ez a szabadság azon munkavállalónak is jár, aki az anya távollétében gondozza a gyermeket. A szülési szabadság legfeljebb 4 héttel a szülés várható időpontja előtt kezdhető meg. Ezen időszak alatt van lehetőség a CSED (csecsemőgondozási díj) igénybevételére, illetve ezen időintervallum munkában töltött időnek minősül.
Jelentősen különbözik a táppénztől, ami egy keresőképtelen állapotot feltételező társadalombiztosítási ellátás. A szülési szabadság nem feltételezi a munkavállaló keresőképtelenségét, hiszen a születést követő 10. hétben már nem feltételezhető, hogy a munkavállaló keresőképtelen állapotban lenne. Gyakori tévedés, mely szerint a szülési szabadság 3 évig tart, azonban ez így ebben a formában nem fedi a valóságot. A szülési szabadságot csak egy tömbben lehet kivenni, hiszen arra szolgál, hogy a szülés és az újszülött körüli teendők fáradalmain átsegítse az újdonsült anyákat.
A szülési szabadság és a CSED folyósítását követően, a munkavállaló jogosult fizetés nélküli szabadságot igénybe venni a gyermek harmadik életévének betöltéséig. Ezen időszakban a munkavállaló nem jogosult munkabérre, azonban GYED-et (gyermekgondozási díj) a gyermek második életévének betöltéséig igényelhet.
Apasági szabadság és pótszabadságok
Gyermek születése esetén az apa is jogosult szabadságra, azonban mértéke jelentősen alacsonyabb, mint az anyát megillető szülési szabadság. Az apa gyermeke születése, illetve örökbefogadása esetén legkésőbb az örökbefogadást engedélyező határozat véglegessé válását követő második hónap végéig tíz munkanap szabadságra jogosult, amelyet kérésének megfelelő időpontban, legfeljebb két részletben kell kiadni.
Az apasági szabadság tartama szempontjából irreleváns, ha ikergyermekei születnek, változatlanul 10 munkanap szabadságra jogosult. A pótszabadság idejére a munkáltató az apa részére távolléti díjat fizet. A munkavállaló az apasági szabadság öt munkanapjára távolléti díjra, a hatodik munkanapjától a távolléti díj negyven százalékára jogosult. Az apasági szabadságra a munkavállaló abban az esetben is jogosult, ha a gyermeke halva születik, vagy meghal.
A szülői szabadság szerint a gyermek hároméves koráig összesen 44 nap szabadság illeti meg mindkét szülőt, fejenként és gyerekenként. A feltétele csupán annyi, hogy a munkavállaló szülő több mint egy éve dolgozzon az adott munkahelyén, és 15 nappal a szabadság kivétele előtt jelentse be a munkáltatójánál, hogy szabadságra megy: ekkor a felettese köteles elengedni a munkavállalóját a szülői szabadságra.
Gyermekek után járó pótszabadság
A tizenhat évesnél fiatalabb gyermek után egy gyermek esetén 2, két gyermek esetén 4, kettőnél több gyermeke esetén összesen 7 munkanap pótszabadság jár. A pótszabadság szempontjából a gyermeket először a születésének évében, utoljára pedig abban az évben kell figyelembe venni, amelyben a tizenhatodik életévét betölti.
Ha a gyermek fogyatékos, a pótszabadság további 2 nappal nő fogyatékos gyermekenként. Erről részletesen a tartósan beteg és fogyatékos gyermek utáni pótszabadságról szóló régebbi, de még mindig hatályos bejegyzésben olvashatsz.
Munkajogi védelem várandósság és gyermekgondozás alatt
A babavárás nagy öröm az ember életében, azonban sok nő nincs azzal tisztában, hogy kismamaként vagy kisgyerekes anyukaként milyen jogok és ellátások illetik meg. Fontos tudni, hogy minden várandós, szülési szabadságon és gyermekgondozási szabadságon lévő munkavállaló felmondási védelem alatt áll. A munkáltató nem szüntetheti meg a munkaviszonyt felmondással a várandósság, a lombikbébi program első 6 hónapja, a szülési szabadság vagy a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság tartama alatt. Ha a felmondási tilalom ellenére a munkáltató felmondással megszünteti a munkaviszonyt, a felmondás érvénytelen.
A Munka Törvénykönyve kimondja, hogy a munkavállalót csak olyan munkára lehet alkalmazni, amely egészségi állapotára tekintettel rá hátrányos következményekkel nem jár. Ha a munkavállaló várandóssága megállapításától gyermeke 1 éves koráig orvosi vélemény alapján a munkakörében nem foglalkoztatható, a munkáltatónak az egészségi állapotának megfelelő munkakört kell felajánlania. A munkavállaló a felajánlott munkakörnek megfelelő alapbérre jogosult, amely a munkaszerződés szerinti alapbérénél kevesebb nem lehet. Ha nincs ilyen munkakör, akkor a munkavállalót a munkavégzés alól fel kell menteni.
Veszélyeztetett terhesség esetén a munkavállaló nem betegszabadságra, hanem táppénzre jogosult. A szülés után visszatérő szoptató anyukát pedig az első hat hónapban naponta kétszer egy órára, ikergyermekek esetén kétszer két órára, míg a kilencedik hónap végéig napi egy órára, ikergyermekek esetén két órára fel kell menteni a munkavégzés alól. Ezen időtartamra távolléti díj jár.
A munkáltató köteles a kismama számára biztosítani a kötelező orvosi vizsgálatokon való részvétel lehetőségét. Emellett a rugalmas munkavégzés, a home office vagy a részmunkaidős foglalkoztatás is lehetőséget kínál a közelgő változásokra való felkészülésre, valamint a munka és a gyermekgondozás összeegyeztetésére. Rugalmas munkavégzés esetén a munkavégzés helyét és időtartamát flexibilisen határozzák meg. Home office esetén, ha ez az adott munkakörben megoldható, a munkát teljes egészében otthonról végezhetik el, kivédve ezzel a munkába járás okozta fáradalmakat és stresszt.
Gyakori tévhitek a várandós munkavállalók jogairól
Szabadságszámítás a gyermekvállalás után
A Munka Törvénykönyve szerint a szabadság a munkában töltött idő alapján jár naptári évben, és ez a szabadság alap- és pótszabadságból áll. Fontos tudni, hogy a törvény alapján munkában töltött időnek minősül többek között a szülési szabadság, és a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság első hat hónapjának időtartama is.
Az alapszabadság mértéke 20 nap, ez életkortól függetlenül jár, és a következőképpen változik az életkortól függően:
| Életkor | Szabadság napok száma |
|---|---|
| 25. életévtől | 21 nap |
| 28. életévtől | 22 nap |
| 31. életévtől | 23 nap |
| 33. életévtől | 24 nap |
| 35. életévtől | 25 nap |
| 37. életévtől | 26 nap |
| 39. életévtől | 27 nap |
| 41. életévtől | 28 nap |
| 43. életévtől | 29 nap |
| 45. életévtől | 30 nap |
Ne feledd, hogy abban az évben már jogosult vagy a nagyobb számú szabadságra, amelyik évben az adott életkort betöltöd, akkor is, ha december 31-én van a születésnapod!
A szabadság kiadása és felgyülemlett szabadság
A szülés miatti távollét alatt felhalmozódott szabadságot a munkavállaló visszatérését követő 60 napon belül ki kell adni. Az otthon töltött évek alatt felgyülemlett szabadság napjait a munkavállaló kiveheti, azaz fizetett szabadságként otthon töltheti. A szülési szabadság idejére (168 nap, azaz a CSED ideje) és a GYED első fél évére jár a szabadság. A GYED további időszakára, illetve a GYES idejére nem jár szabadság, ezeket a számításkor nem kell figyelembe vennünk.
Szükségünk lesz arra az információra is, hogy a kismama hány éves, tehát életkora alapján hány nap szabadságra volt jogosult, anno a visszamenőleges években. A szabadság napokra távolléti díj fizetendő, amit az MT. 146. § alapján az esedékesség időpontjában érvényes alapbérből kell számolni. Ez azért fontos, mert bizonyos esetekben, például bérfejlesztés vagy minimálbér-emelés miatt a munkavállalónak nem számolhatjuk a szabadságmegváltásra járó pénzt a szülés előtti béréből, hanem azt kell figyelembe vennünk, hogy ha dolgozna a kifizetéskor, mennyi bért kapna. Az egy órára járó távolléti díjat havibérből a fix 174-es osztószámmal kell számolni, az egy napra járó távolléti díj ennek nyolcszorosa.
Így ha sikerült kiszámolni, hány nap szabadság jár, és meghatároztunk a munkavállaló esedékességkori bérét, akkor abból számolható a szabadságmegváltásként fizetendő távolléti díj összege. A felet elérő töredék napokat felfelé kerekítjük.
Pénzügyi támogatások és juttatások
A gyermek érkezése jelentős anyagi változásokat hoz, ezért számos állami juttatás segíti a családokat. Ezek között vannak a CSED, GYED, GYES, anyasági támogatás és a családi pótlék.
Csecsemőgondozási díj (CSED)
A CSED a szülési szabadságnak megfelelő időtartamra, 168 napra jár az anyának, amennyiben a szülés előtti két évben rendelkezik 365 nap biztosítási idővel. A CSED mértéke a jövedelemtől függ, a munkavállaló a megállapított napi jövedelem 70%-ára jogosult, 2021 júliusától ez az összeg 100%-ra emelkedik. A CSED igénylése során a „Kérelem csecsemőgondozási díj iránt” nevű nyomtatványt kell kitölteni, amit aktív biztosítási jogviszony esetén a munkáltatónak, a jogviszony megszűnése után pedig a helyi kormányhivatalnak kell benyújtani. A CSED után csak 15 százalék személyi jövedelemadót kell fizetni, járulékot viszont nem, így előfordulhat, hogy az összege nagyobb lesz az anya korábbi nettó fizetésénél.
Gyermekgondozási díj (GYED)
A GYED-re jogosult lehet az a szülő, aki a gyermek születését megelőző két évben legalább 365 nap biztosítási jogviszonnyal rendelkezett, és gyermekét saját háztartásában neveli. A GYED a CSED lejártát követően vehető igénybe, legfeljebb a gyermek 2 éves koráig (ikrek esetén 3 éves korig). A GYED összege a jövedelem 70%-a, de legfeljebb havonta a mindenkori minimálbér kétszeresének 70%-a (2021-ben bruttó 234.360,-Ft). A GYED időtartama alatt a szülő nem végezhet keresőtevékenységet. Az ellátás folyósítása alatti kereseti korlátozások alól kivételt képez, ha a szülő más, nem munkavégzésből származó jövedelmet kap. A munkáltató közreműködik a GYED kérelmezési folyamatában, különösen akkor, ha kifizetőhelyet üzemeltet. Ez esetben a munkáltató a dolgozó által benyújtott kérelmet és igazolásokat 5 napon belül továbbítja a kifizetőhelynek.
Gyermekgondozást segítő ellátás (GYES)
A gyermekgondozást segítő ellátásra jogosult a szülő a saját háztartásában nevelt gyermek 3. életévének betöltéséig, ikergyermekek esetén a tankötelessé válás évének végéig, tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek 10. életévének betöltéséig. A GYES annyiban kilóg a sorból, hogy nincsen feltétele annak, hogy a kérvényező megkapja.
Anyasági támogatás
Az anyasági támogatás egy egyszeri juttatás, amely a szülést követően jár az édesanyának. Feltétele, hogy a várandósság alatt legalább négy alkalommal részt vegyen terhesgondozáson (koraszülés esetén egy alkalom). Az összege megegyezik a szociális vetítési alap 225 százalékával, ami jelenleg 64 125 forint, ikrek esetén pedig valamivel több, 85 500 forint. Az anyasági támogatás megállapítása iránti kérelmet a szülést követő 6 hónapon belül lehet benyújtani. Bizonyos feltételekkel a gyám vagy az örökbefogadó szülő számára is igényelhető.
Családi pótlék
A családi pótléknak két része van: a nevelési ellátás, ami a gyerek születésétől a tankötelezetté válásáig tart, ezután pedig iskoláztatási támogatás jár, a tankötelezettség időtartamáig.
Adókedvezmények
Egy édesanya kétféle esetben kaphat teljes szja-mentességet: ha 4 vagy több gyereket nevel, és családi pótlékra jogosult, vagy ha már elmúlt 25 éves, de még nem töltötte be a 30. életévét. Utóbbi esetben 2024-ben havi bruttó 576 601 forint jövedelemig jár az szja-mentesség, és a fizetendő adót maximum 86 490 forinttal csökkenti - ezt a munkáltatónál kell elintéznie a jogosultnak. Illetve a 30 év alatti édesanyáknak van egy olyan lehetőségük is, hogy ha a gyerekük a tanulmányaik alatt, vagy a diploma megszerzését követő két évben születik, és van diákhitelük, akkor a Diákhitel Központ a teljes tartozásukat elengedi.
tags: #szules #idejere #potszabadsag