Az utolsó hónapba érve a várandós kismamák életében egy különleges időszak kezdődik, tele izgalommal és felkészüléssel. Ebben az időszakban a fizikai és mentális változások egyaránt intenzívebbé válnak, és sok nőnél megjelenik az úgynevezett fészekrakó ösztön, amely a környezet rendezésére, tisztítására és a babaszoba előkészítésére ösztönöz.
A fészekrakó ösztön és tudományos háttere
Amikor a várandósság utolsó heteiben a kismama azon kapja magát, hogy éjfélkor a konyhaszekrény legfelső polcait fertőtleníti, vagy harmadszor is átmossa a már élére hajtogatott babaruhákat, nem csupán egy különös hóbortról van szó. Ez a hirtelen feltámadó, szinte elemi erejű késztetés a fészekrakó ösztön, amely évezredek óta kíséri az emberiséget, és segít az anyáknak érzelmileg és fizikailag is felkészülni az új jövevény fogadására.
A természet lenyűgöző módon készíti fel a női testet és lelket az anyaságra. A harmadik trimeszter végéhez közeledve a szervezetben megváltozik a hormonális egyensúly, ami közvetlen hatással van a viselkedésre is. Az oxitocin, amelyet gyakran szeretethormonnak is nevezünk, nemcsak a szülés megindulásáért és a kötődés kialakulásáért felelős, hanem ez hajtja az anyát a környezet csinosítása felé is. Az evolúciós pszichológia szerint ez a viselkedés az életben maradást szolgálta az ősi időkben. Egy tiszta, rendezett és biztonságos környezet minimalizálta a fertőzések kockázatát és megvédte az újszülöttet a külső veszélyektől. Ma már nem kell ragadozóktól tartanunk a lakásban, de az agyunk legmélyebb rétegei még mindig ugyanazokat a jeleket küldik.
Az adrenalin szintjének emelkedése szintén megfigyelhető ebben az időszakban. Ez adja azt a plusz energiát, amellyel a kismamák képesek a fizikai nehézségek ellenére is órákig rendezkedni. Érdekes módon ez az energialöket gyakran közvetlenül a szülés megindulása előtt pár nappal éri el a csúcspontját.
Bernd Bossong pszichológia professzor és csapata nyolcvan nőt kérdezett ki arról, hogy közvetlenül gyermekük születése előtt milyen magatartást tanúsítottak, és milyen érzéseik voltak. Pszichiáterek is beszámoltak már arról, hogy páciensként olyan terhes nők jelentek meg náluk, akiken elhatalmasodott a takarítási kényszer, és hirtelen minden ok nélkül porszívót és törlőrongyot ragadtak. Bossong professzor szerint a terhes nők magatartására az a lélektani tétel adhat magyarázatot, amely szerint "a félelem vagy az izgalom erősítheti a bevésett magatartási mintákat", a vizsgálat ugyanis kimutatta, hogy mindenekelőtt azok a nők takarítottak nagyon szívesen, akik féltek a szüléstől.
A pszichológiai háttér: kontroll és felkészülés
A szülés körüli időszak tele van bizonytalansággal és ismeretlen tényezőkkel. Még a legalaposabb felkészülés mellett sem tudhatja pontosan egy anya, mikor indul be a folyamat, mennyi ideig tart majd, vagy éppen milyen lesz az első találkozás a gyermekével. Ez a kontrollvesztett állapot szorongást szülhet, amit a psziché a fészekrakás révén igyekszik kompenzálni. Amikor a kismama rendet rak a környezetében, valójában a gondolataiban is rendet tesz. A fizikai tárgyak mozgatása segít feldolgozni azt a tényt, hogy az eddigi élete gyökeresen meg fog változni. Minden egyes kimosott textilpelenka és minden összeszerelt bútordarab egy-egy lépés a lelki stabilitás felé.
A környezet kontrollálása segít abban is, hogy az anya kompetensnek érezze magát. A várandósság alatt sokszor érezheti úgy a nő, hogy a teste feletti uralmat átvette a természet. A fészekrakás során viszont ő a döntéshozó: ő határozza meg, hová kerüljön a kiságy, milyen legyen a világítás, és milyen illata legyen a lakásnak.
A fészekrakás megnyilvánulásai
- Tisztaság iránti vágy: A fészekrakás egyik leggyakoribb megnyilvánulása a tisztaság iránti vágy fokozódása. Ez gyakran túlmutat a szokásos heti takarításon. A kismamák olyan helyeket is megtisztítanak, amelyekre korábban talán gondolniuk sem jutott: a hűtő mögötti terület, a függönykarnisok teteje vagy a könyvespolcok mélye. Pszichológiai értelemben a tisztaság a biztonság metaforája. Egy újszülött immunrendszere még éretlen, és az anya ösztönösen érzi, hogy meg kell óvnia őt a láthatatlan veszélyektől. Ez a késztetés olykor kényszeresnek tűnhet, de amíg nem okoz extrém kimerültséget vagy nem válik az életvitelt gátló tényezővé, addig teljesen egészségesnek tekinthető.
- Babaszoba berendezése: A babaszoba berendezése nem csak lakberendezési kérdés. Ez az a tér, ahol az anya és a gyermek közötti első, mély kapcsolat megszületik. A színek kiválasztása, a puha anyagok érintése mind-mind segít az anyának abban, hogy elképzelje a babát a karjaiban. Ez a vizualizáció rendkívül fontos része a mentális felkészülésnek. Sok anya számára a babaszoba dekorálása egyfajta meditatív tevékenység. Ebben a fázisban a külvilág zaja elcsendesedik, és csak a várakozás marad. Ez a folyamat segít az anyai identitás felépítésében is. Nemcsak egy szobát rendez be, hanem saját magát is átrendezi: az önálló nőből gondoskodó anyává válik a szeme láttára.
- Mentális lomtalanítás: A fészekrakás nem csak a jövőről szól; legalább annyira szól a múltról is. Sokan tapasztalják, hogy ilyenkor ellenállhatatlan vágyat éreznek a szortírozásra, a régi tárgyak, emlékek átválogatására. Ez a mentális lomtalanítás elengedhetetlen ahhoz, hogy helyet csináljunk az új élményeknek.
- Élelmiszer-tartalékolás: Érdekes párhuzam figyelhető meg a fészekrakás és az élelmiszer-tartalékolás között. Sok kismama a szülés előtt elkezdi feltölteni a kamrát, lefagyasztani a készételeket, és gondoskodni arról, hogy semmiből ne legyen hiány az első hetekben. Ez a fajta „táplálék-fészekrakás” szintén egy mélyen gyökerező túlélési mechanizmus. A teli hűtő és a jól felszerelt éléskamra nyugalmat áraszt.
- Digitális fészekrakás: A 21. században a fészekrakás nem áll meg a fizikai térnél. Megjelent a digitális fészekrakás jelensége is. Ez magában foglalja a telefonon lévő fotók rendszerezését, a felesleges applikációk letörlését, a baba-váró listák online vezetését, vagy a szüléssel és csecsemőgondozással kapcsolatos információk szisztematikus gyűjtését.
A fészekrakó ösztön és a párkapcsolat
Bár a fészekrakó ösztön elsősorban az anyákhoz kötődik, az apákra is nagy hatással van. Gyakran látni, hogy a férfiak is aktívabbá válnak: barkácsolnak, javítanak, vagy hirtelen fontosnak tartják a lakás biztonságossá tételét. Ezt nevezhetjük a „szolgáltatói fészekrakásnak”. Ez az időszak remek alkalom a párok számára, hogy összehangolódjanak. A közös tervezgetés, a bútorok összeszerelése vagy a babakocsi tesztelése mind olyan tevékenységek, amelyek erősítik a szövetséget a szülők között. Ugyanakkor konfliktusforrás is lehet, ha a kismama ösztönei túl intenzívek, és a partner nem érti az éjféli polcáthelyezés szükségességét. A partnernek érdemes felismernie, hogy a fészekrakás támogatása valójában az anya érzelmi biztonságának támogatása. Ha az apa részt vesz a feladatokban, azzal azt üzeni, hogy ő is jelen van, és kiveszi a részét a felelősségből. Ez a fajta együttműködés megalapozza a későbbi munkamegosztást a gyereknevelés során.
Felkészülés a szülésre: tippek és tévhitek
Az utóbbi nyolc hónap sürgés-forgása közepette a családok az otthonukra és a saját életvitelükre koncentráltak, hogy felkészüljenek a kis jövevény fogadására. A felkészülés utolsó fázisában azonban ne felejtsük ki a soha véget nem érő listánkról, hogy magunkat is kényeztessük!
„Kismama-kényeztetés” a szülés előtt
Az alábbiakban a „kismama-kényeztetés” nyolc módja olvasható, éljünk vele az utolsó napokban, aztán jöhet, aminek jönnie kell!
- Manikűr/Pedikűr: A terhességnek ebben a szakaszában a prenatális masszázs esetleg kevésbé nyugtat, sőt talán inkább kényelmetlen. Ajándékozzuk meg magunkat inkább egy kényeztető manikűrrel és pedikűrrel, hogy a bőrünk bársonyos, a körmünk pedig jól ápolt legyen.
- Ragyogjon a ház!: Hívjunk ki takarító szolgálatot, hogy végigsuvickolják, letisztítsák és kifényesítsék a ház minden négyzetcentiméterét. A kórházból való hazajövetelkor az első cél a babával való kötődés kialakítása, nem pedig a konyhakő morzsátlanítása lesz. A szülés után négy héttel érdemes őket megint kihívni, hogy rendbe rakják a kéglit.
- Moziba, egyedül!: Merüljünk bele a történetbe, tudván, hogy utána nem kell megbeszélnünk, hogy tetszett. Mivel magunk vagyunk, miért ne rendelhetnénk egy kis vajas pattogatott kukoricát, és kérhetnénk extra kényelmes nézőtéri ülőhelyet?
- Olvasgatós pihenés: Böngésszük át a könyvesbolt bestselleres polcait, és válasszunk ki jó párat, hogy bőven legyen mit olvasnunk a kórházban. Ha a szórakoztató olvasmányokhoz nem fűlik annyira a fogunk, begyűjthetünk néhány pletykalapot és életmódmagazint.
- Irány a fodrász!: Ha már egy ideje halasztgattuk a nagyon is szükséges hajvágást vagy frizura igazítást, nyomás, jelentkezzünk be! Ne feledjük, tucatnyi kép készül majd rólunk, ha babi előbújt!
- Pocakfotózás: Rendeljünk házhoz fényképészt, hogy várandós fotósorozatot készítsen rólunk, amely kiemeli várandós ragyogásunkat és domborodó pocakunkat. Kinyomtatás után büszkén mutogathatjuk őket.
- Töltsünk egy utolsó éjszakát kettesben: Rúgjunk ki a hámból és „randizzunk” egy nagyot párunkkal! Foglaljunk asztalt egy étteremben, vagy menjünk el este koncertre, színházba, ami csak jólesik! A várandósság utolsó heteiben azt ünnepeljük, milyen messzire jutottunk e kilenc hónapos utazás során. Nincs megtisztelőbb gondoskodás annál, ha pihenünk és lazítunk egy kicsit, hiszen megérdemeljük!
Tévhitek és hatástalan praktikák a szülés beindítására
A szülés időpontját az orvos sem képes pontosan meghatározni, pusztán megbecsülni tudja, mégpedig a terhesség átlagos hossza alapján: ennek értelmében a szülés várható időpontja az utolsó menstruációs ciklus első napjától számított 280. napra esik. A betöltött 37. és 42. hét között bármikor megindulhat a szülés és ez teljesen természetes. A babák mindössze 4-5%-a érkezik a kiírt napon. Amellett, hogy a pontos időpont valójában rejtély, meg kell jegyezni, hogy nem érdemes, és nem is nagyon lehetséges siettetni a szülést.
Zsófi első gyermeke idén júliusban született. A várandóság utolsó időszakában már nap mint nap, a buszon, villamoson vagy az utcán sétálva is rengeteg tanácsot kapott, hogy mivel próbálkozzon, hogy beindítsa Ábel születését. Zsófival összegyűjtöttük a legnépszerűbb szülésbeindító tippeket, Rigó Jánost a SOTE 1. számú Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikájának igazgatóját pedig arra kértük, hogy ossza meg velünk ezekről a véleményét.
A bábakoktél és társai
A legnépszerűbb az úgynevezett bábakoktél, egy barackléből, ricinusolajból és pálinkából álló keverék (van, aki egy csipet fahéjjal vagy gyömbérrel is megbolondítja). Rigó János szerint a bábakoktél áldásos hatása is csak mendemonda, noha egyes szülésznők előszeretettel ajánlják. A fura mixtúra hatásmechanizmusát ugyan sohasem vizsgálták, de az biztos, hogy a pálinka alkoholtartalma csökkentheti az oxitocintermelést (ez egy hormon, ami fontos szerepet játszik a szülés beindításában), így akár csökkenhet is a fájástevékenység, mondta a szülészeti klinika vezetője. A ricinusolaj pedig maximum hasmenést okoz, és még a különböző praktikákat népszerűsítő oldalak is hozzáteszik, hogy ezzel az összetevővel óvatosan kell bánni: "hatására a baba belekakilhat a magzatvízbe, ami oxigénhiányos állapothoz vezethet. A legjobb, ha megkérdezzük róla az orvost vagy a szülésznőt."
Egyéb népszerű, de hatástalan tippek:
- Szex: Mások a szexet javasolták, bár Zsófi szerint a várandósságuk végén járó kismamák már nem biztos, hogy nagy kedvvel próbálkoznak ezzel a módszerrel. Ezt a tippet a népi hagyomány is ismeri. A szülésindító szexnek már van némi tudományos alapja: az ondóban található prosztaglandin nevű vegyület ugyanis képes lehet a méhnyak érlelésére, de akár a méhfal összehúzódásait is kiválthatja. A szülészek tapasztalata szerint azonban a nemi élet sem befolyásolja érdemben a szülés megindulását és a terhesség vége felé nem is igazán ajánlott.
- Málnalevéltea: A málnalevéltea sem csodaszer, annak ellenére, hogy sok szülésznő ajánlja. A hagyomány szerint főleg a 34. héttől fogyasztva segíthet abban, hogy a szülés gyorsan és könnyedén történjen: a tea lazítja a kismedencei izmokat, puhítja a méhszájat, és állítólag a bélmozgásra is kedvezően hat, ám ennek nem sok köze van a szülés beindulásához.
- Tonik: A tonik fogyasztása a benne lévő kinin miatt is népszerű. Azoknak a kismamáknak is csalódniuk kell, akik a kininben bíznak. Elég valószínűtlen, hogy az egy-két pohárnyi tonikban levő kinin mennyisége képes lenne a szülés megindítására, maximum a jósló fájdalmakat erősítheti. “A terhesség idején pedig kifejezetten kerülendő a kinintartalmú üdítők fogyasztása, mert a méhfal keményedéseit, feszülését okozhatja" - figyelmeztet a professzor.
- Testmozgás, lépcsőzés, nagytakarítás: A kiadós testmozgás, lépcsőzés vagy sétálás sem hatásos. Hasonlóan ellenjavalt a lépcsőzés vagy a sétálás, de a különböző terhestornák sem hatásosak, magyarázta a klinika igazgatója, ami azoknak lehet válasz, akik például egy kiadós nagytakarításra esküsznek. Egyes tényezők azonban hatással lehetnek a vajúdás beindulására, de csak azokban az esetekben, amikor a baba már készen áll a megszületésre. Szélsőséges esetben - az erőteljes fizikai aktivitás hatására - rátekeredhet a baba nyakára a köldökzsinór.
- Csípős ételek: A fűszeres ételek fogyasztása is inkább gasztronómiai élvezetet nyújt, mintsem hogy felgyorsítaná a szülés folyamatát, vagyis egy bazsalikommal vagy rozmaringgal, esetleg kakukkfűvel jól megfűszerezett vacsora sem jó időzítő. A csípős ételek valóban beindíthatják a szülést, amennyiben egyébként is itt lenne már az ideje.
- Homeopátiás szerek: Rigó doktor szerint a homeopátiás szerektől sem szabad csodát várni (tudományos értelemben is minimum kérdésesek): "ezek a készítmények sokkal inkább nyugtatják az anyukák lelkiállapotát, mint hogy tényleges hatásuk legyen".
- Forró fürdő: A forró fürdő is hasztalan, sőt a közkeletű vélekedéssel ellentétben ártalmas lehet a babára, olvasható a tippek között.
- Mellbimbó izgatása: Az I. Sz. Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika igazgatója elmondta, "ha nem indokolja anyai vagy magzati kóros állapot, akkor nem tanácsos a szülés megindításával próbálkozni, helyesebb, ha a természetre hagyatkozunk". 20-30 éve például még relatíve gyakori volt a szülészeteken a mellbimbók stimulálása is, mert az érzékeny terület ingerlése "fokozza az oxitocinelválasztást az agyban, és a hormon a vérkeringésbe jutva méhfeszüléseket, kontrakciókat, vagyis összehúzódásokat okozhat". Ez azóta ez kikopott az orvosi gyakorlatból.
Rigó János szerint a fenti praktikák jó része tudományosan megalapozatlan. "Még napjainkban sem teljesen tisztázott a szülés megindulásának élettani háttere, pedig számos részletét már ismerjük” - mondta az orvos. A szülés lefolyásának időtartamát lehetetlen megjósolni, mivel a szülés ütemét számos egyéni tényező (például a magzat nagysága stb.) is befolyásolhatja.
A szülés megindulásának jelei
A szülés megindulásával kapcsolatosan több elmélet létezik, s a legvalószínűbb, hogy ezek finom összehangolódása az, ami végül is beindítja a folyamatot. A szülési folyamat beindításának „főszereplő” hormonjai az oxytocin és a prosztaglandin. A várandósság utolsó napjaiban a méhfal feszülése növekszik, mely a prosztaglandinok kiáramlását növelve a méh ingerlékenységét fokozzák. A magzatban termelődő hormonok (ACTH és kortizol) szintén fontos beindítói a folyamatnak. A méhtevékenység beindulásakor az egyre mélyebbre kerülő magzati koponya nyomja a belső méhszájnál elhelyezkedő idegvégződéseket, s ez is a szülési folyamatot szabályozó hormonok termelődését váltja ki.
Fizikai jelek
Senki sem tudhatja, hogy a szülés mikor fog beindulni, pontosan hogyan és mennyi ideig fog tartani. Tipikus, s a környezet számára is látható jel a méh helyzetének a megváltozása. „Lejjebb szállt a hasad”: szokták mondani a rokonok, ismerősök. Valóban a méh felső része (fundus) leszáll: a magzat elölfekvő része (többnyire a feje) leszáll a kismedencébe, először szülőknél 2-4 héttel a szülés előtt, többedszer szülőknél rövidebb idővel előtte vagy már a vajúdás idején. Ez a helyzetbeli változás együtt járhat egy fokozódó medencenyomással, a szeméremcsont, a gáttájék és a hát diszkomfort érzetével. Gyakoriak a méhszájnál vagy a hüvelyben érezhető nyilalló „szúrások”, melyek a baba feje által nyomott medencefenéki izomzatból indulnak ki. A baba fejének hólyagra gyakorolt nyomása miatt gyakran kell WC-re menni, legtöbbször azonban csak pár cseppet tud pisilni a kismama.
A várandósság alatti méhizom összehúzódások, az un. Braxton-Hicks féle izom-összehúzódások egyre érezhetővé vagy éppen kellemetlenné válnak, és tévesen vajúdásnak minősülhetnek. Ezekre az összehúzódásokra jellemző, hogy a méhben a nyomás fokozatosan erősödik, de mindig kisebb, mint a valódi, szülési folyamatot előrevivő, hatékony izom-összehúzódások. A tetőpontot elérve, kb. 20 másodpercig után ugyanolyan gyorsan eltűnnek, mint ahogyan jöttek, Nincs bennük rendszer, nem fájdalmasak, pihenésre megszűnnek. Úgy is felfoghatjuk, hogy ezek a méh gyakorlatai az előtte álló feladatra. Az utolsó hónapban a hormonális változásokkal együtt a méhnyak felpuhulásában, elsimulásában, megnyílásában van szerepük.
Nyákdugó távozása
A méhszáj felpuhulásával és megnyílásával az addig védőszerepet betöltő nyákdugó kicsúszik. Ez a tojásfehérje állagához hasonló vagy néha annál sűrűbb átlátszó, esetenként sárgás, rózsaszínes, vagy kicsit barnás-véres zselés váladék. Mennyisége változó: lehet, hogy egyszerre egy nagyobb adag távozik és olyan is van, amikor napokig ürül és persze az is előfordul, hogy valaki „nem találkozik” a nyákdugójával. Erőteljesebbé válhat a hüvelyi folyás is, részben a medence vérátáramlásának fokozódásából (készülve a szülésre), részben a nyakcsatorna megnyílásából adódóan. Ez természetes, amennyiben nem társul hozzá kellemetlen, égő, viszkető érzés. A nyákdugó eltávozását követően a szülés beindulhat néhány órán belül, de az is lehet, hogy napok, sőt egy-két hét is eltelik.
Gyomor-bélrendszeri tünetek
A szülés megindulása előtti napokban gyakoriak a gyomor-bélrendszeri tünetek. Előfordulhat émelygés, étvágytalanság (ezzel összefüggésben akár súlycsökkenés is) vagy éppen falánkság. Gyakran indul a szülés azzal, hogy a várandós anya többszöri, gyakori székletet ürít. Ez a prosztaglandin nevű hormon „mellékhatása”, mely nemcsak a méhnyak felpuhulását és méhizom összehúzódásokat, hanem fokozott bélműködést is okoz, hasonlóan, mint a menstruáció kezdő napjain. Sokszor a hasmenés után rövid időn belül beindulnak a rendszeres összehúzódások, mivel a vastagbél izomműködése áttevődik a méhizomzatra.
Magzatvízcsorgás
A szülések alapvetően kétféle módon, a rendszeres méhösszehúzódások („fájások”) és/vagy magzatvízcsorgás formájában indulhatnak meg. Amikor a magzatvíz csorgás a rendszeres méhtevékenység előtt következik be, idő előtti burokrepedésről beszélünk. Ez a szülések kb. 12-15%-ban fordul elő. Az ilyen szülőnők 80%-ban 24 órán belül megindul a szülés. A magzatvíz elfolyásának nincs előjele, gyakran pukkanást érez vagy néha még hall is nő, amikor a burok megreped. A magzatburokban nincsenek idegek, tehát sem a babának (akinek a „tartozéka” a burok) sem a mamának nem fáj. Attól függően, hogy a burok melyik részén képződik a nyílás, több-kevesebb melegvíz csorgását érezheti a kismama.
Amennyiben a méhszáj területén reped meg a burok és a baba feje még nem tömíti azt, nagyobb mennyiségű vízre kell számítani: inkontinencia betétek vagy néha törölközők is kevesek a folyó víz felfogására. Ha úgynevezett magas burokrepedés van, kisebb adagokban, de folyamatosan benedvesedik a fehérnemű és a betétek. Ilyenkor nem a méhszáj területén, hanem feljebb történik a burokrepedés és a burok és a méhfal között lassan, kisebb adagokban szivárog a víz a hüvely felé.
A magzatvíz csorgása - szemben a vizelettel - nem visszatartható, bár a várandósság végén néha enyhébb fokú inkontinens tünetekkel is találkozhat a szülés előtt álló asszony. A magzatvíznek viszont édeskés illata van, átlátszó vagy fehéresen opaleszkáló lehet. Néha előfordul, hogy a magzatvíz zöldes színű. Ez azt jelenti, hogy a baba méhen belül magzatszurkot (székletet ürített). Ez egy jelzés, hogy már nem érzi magát olyan tökéletesen jól és éppen ideje a kibújásnak. A magzatburok megrepedése azt jelenti, hogy az addig védett, steril üreg, amiben a baba van, megnyílt a külvilág felé. Ilyenkor nem szabad kádba ülni és szeretkezni, fokozottan ügyelni kell a higiéniára, gyakran kell tisztálkodni és betétet cserélni. Kórházi szülés esetén be kell menni az intézetbe.
Rendszeres méhösszehúzódások
A szülések legtöbbje a méhtevékenység rendszereződésével indul be. Kezdetben a menstruációs görcsökhöz hasonlatosak, majd egyre erősebbek és gyakoribbak lesznek. Vannak, akiknél klasszikusan az egyre rövidebb szünetekkel érkeznek a kontrakciók: 30-20-15, majd 10-8-5-3 percesek lesznek. És vannak, akiknél rögtön 10 perc alatti időközzel indulnak. Az első hullámok még csak 20-30 másodpercig tartanak, majd ahogyan a közöttük lévő időtartam csökken, ezzel egyidőben a kontrakciók hossza 50-60 másodpercesre, erőteljesebbre változik. Az „igazi fájásokra” az jellemző, hogy rendszeresek, erősödő, sűrűsödő tendenciát mutatnak, testhelyzet változtatásra sem csökkennek, egy jó kis melegvizes kádazás sem ritkítja őket. A méhösszehúzódásokkal járó érzés nemcsak az alhas területén tapasztalható, hanem átterjed a hátra, derékba, combba sugárzik. A méhszáj tágulásával, s az ott lévő pici hajszálerek megrepedésével együtt kevés élénkpiros vérzés is jelentkezhet. Ez azonban nem lehet több egy gyengébb menstruációnyi betétnél.
Természetesen nincs aranyszabály abban a tekintetben, hogy a fent felsorolt jelek közül mindegyiket észlelnie kell egy várandós nőnek. A burokrepedés és/vagy a rendszeres méhtevékenység közül azonban az egyik mindenképpen megtörténik a szülés megindulásakor. Olyan is előfordul, amikor az anya bizonytalan abban, hogy ez már a szülés-e. Ilyenkor bátran beszéljen szülésznőjével, orvosával, vagy menjen be a szülészetre, ahol megvizsgálják és megnyugtató információt kap: minden rendben, baba-mama jól van, de még nem indult be igazán a szülés, haza lehet menni, vagy pedig ott maradnak, mert nemsokára megérkezik a bébi. Általánosságban elmondható, hogy amikor a rendszeres méhtevékenység az ötperces időközt eléri, s már legalább egy-két órája tart, érdemes elindulni a választott intézménybe.
tags: #szules #elotti #nagytakaritas