A csecsemő- és kisgyermeknevelők képzése és a szöveges értékelés rendszere

A csecsemő- és kisgyermeknevelő képzés célja olyan szakemberek felkészítése, akik tudásukat, képességeiket és attitűdjeiket tekintve alkalmasak a három év alatti gyermekek testi és pszichés szükségleteinek kielégítésére, nevelésére és fejlődésének segítésére. Átlátják a kisgyermeknevelés rendszerét, képesek a bölcsődében és más, a három év alatti korosztályt nevelő intézményben a kisgyermeknevelői feladatokat a szakmai kompetenciájuk alapján elvárható autonómiával és felelősséggel ellátni. Emellett képesek a szakmai innovációra, a társadalmi szerepvállalásra, a folyamatos megújulásra és fejlődésre.

A képzésben elsajátítandó kompetenciák és tudás

A leendő csecsemő- és kisgyermeknevelőknek alapos tudással kell rendelkezniük többek között a fejlődés szociokulturális meghatározottságáról, kontextusáról, komponenseiről és determinánsairól, és értelmezniük kell az ebből fakadó különbségeket. Tisztában kell lenniük az első életévek későbbi életutat megalapozó szerepével, valamint szaktudományos ismeretekkel kell rendelkezniük a három év alatti gyermekek fejlődési, érési folyamatairól és azok alakulását befolyásoló tényezőkről. Kiemelten fontos, hogy képesek legyenek kielégíteni a kisgyermek esztétikai szükségleteit, szakszerűen támogassák a különböző művészeti ágakhoz kapcsolódó kisgyermekkori alkotó és befogadó tevékenységeket, valamint a fejlődő gyermeki kreativitást.

A komplex szakmai gyakorlat szerepe

Az összefüggő komplex szakmai gyakorlat a képzés utolsó évében legalább 6 hét időtartamú. Ez a gyakorlat megbontható úgy, hogy az egyes szakaszok 2 hétnél rövidebbek nem lehetnek. A komplex szakmai gyakorlat kizárólag bölcsődében vagy mini bölcsődében teljesíthető.

A szöveges értékelés eszközei és beállítása a KRÉTA rendszerben

Az adminisztrációs rendszerben lehetőség van az intézmény számára, intézményi szinten egységes mondatbanki elemek rögzítésére a KRÉTA rendszerben, majd ezek használatára az értékelések során.

Adatok importálása és kezelése

A KRÉTA programban már megtalálható adatok nem kerülnek módosításra, az importálás csak az új adatokat rögzíti a rendszerben. Ezt az importálási műveletet akkor célszerű használni, ha nem akarjuk módosítani a KRÉTA rendszerben meglévő adatokat, csak az új, a rendszerben még nem létező elemeket szeretnénk importálni.

A korábban importált adatok törlésével történő importálás során a KRÉTA rendszerben korábban importált adatokat a művelet törli és az új adatokat rögzíti a rendszerben. Fontos tudni, hogy a KRÉTA felületről felvett (nem importálással rögzített adatokat), valamint a KRÉTA rendszerben korábban importált, de utána módosított adatokat a művelet TÖRÖLNI fogja. Ügyeljünk arra, hogy mindig a megfelelő, legfrissebb sablonban készült Excel (XLSX) állományt importáljuk a rendszerbe.

Feltöltött szövegek és mondatbank beállítása

Javasolt feltölteni a teljes, adható szöveges értékelés repertoárt egy-egy mezőbe, amiből az értékelés során a pedagógus a nem érvényes részeket törölni vagy kiemelni (aláhúzás, félkövér vagy döntött betűtípusra állítás) tudja.

Az értékelés mondatbank beállítása a Nyilvántartás-Testreszabás funkcióban történik, ahol a gombra kattintva lehet felvenni az új elemeket a mondatbankba, valamint törölni és módosítani a már korábban felvett elemeket is.

A szöveges sablonok adatai

A szöveges sablonokhoz az alábbi elemeket lehet megadni:

• Rövid név: A rövid név esetében megadható, hogy az Elektronikus naplóban az Értékelések funkció áttekintő felületén milyen rövidítés jelenjen meg. Tartalmazza azt a 1-3 karakter hosszú rövidítést, amely az Elektronikus naplóban az Értékelések funkció áttekintő felületén megjelenik. Ha nincs megadva a rövidítés, akkor az általános szöveges értékelés rövidítése, egy "sz" szöveg fog megjelenni az áttekintő felületen.
• Szöveg: A szöveg mező tartalmazza azt a szöveget, amely a mondatbankból kiválasztható lesz. Ez a szöveges mondatsablon tartalma.
• Tanuló értékelés típus: A listából ki lehet választani, hogy a szövegsablon milyen típusú értékeléseknél jelenjen meg. Választható például félévi vagy év végi értékelés, vagy a "MIND" opció, ami minden értékeléstípus esetében használhatóvá teszi a sablont. Ezt az értéket csak akkor javasolt módosítani, ha olyan szövegelemet veszünk fel, amelyet csak egy adott típusú értékelésnél szeretnénk használni. A legtöbb esetben a "MIND" beállítást javasoljuk.
• Évfolyam típus: A listából kiválasztható, hogy az adott szövegsablon csak a megadott évfolyamú osztályok és csoportok esetében használható. Ez lehetővé teszi például az első osztályos és a második osztályos szöveges értékelések különválasztását.
• Tantárgy: A listából kiválasztható, hogy az adott szövegsablon csak a megadott tantárgyak értékelése esetében használható. Így a különböző tantárgyak értékelésénél csak az adott tárgyra jellemző szövegsablonok jelennek meg. A legtöbb esetben célszerű a tantárgyakhoz kapcsolni a szöveges mondatsablonokat, és csak az általánosan használt szövegelemeket hagyni általánosnak.

A szöveges értékelés modern megközelítése és funkciói

A modern értékelési elvek szerint sem az osztályozást, sem a szöveges értékelést önmagában nem tekinthetjük értékelésnek a szó modern értelmében. A funkciókeveredés jele és jellemzője, hogy a tanuló tudás- és személyiségfejlődésének értékelésében egyszerre jelennek meg értékelő, tevékenységet orientáló és fegyelmező (jutalmazó, büntető) elemek. A tanuló értékelésének funkciója szükségszerűen összetett.

A diagnosztikus megállapítások ösztönző, orientáló hatásának eredményeképpen - ha teljesül az információk megfelelő visszacsatolása - természetes és hasznos többfunkciós működés indul meg. Például, ha a tízes számkörben való számolás sok hibával történik (diagnózis), ezzel kijelöltük a fejlesztés irányát is. Azonban a funkciók sokszor megfigyelhető keveredései magát az értékelést gyengítik.

Két fő probléma az értékelés minősítő gyakorlatában gyökerezik:

1. A tantárgyi osztályozás, értékelés egybemosása a „magatartás” értékelésével, fegyelmezési-büntetési, illetve jutalmazási célból. A mai közoktatási gyakorlatban tipikusan magatartásnak, szorgalomnak nevezett területeket ennél jóval árnyaltabban és a tantárgyi tudás értékelésétől elkülönítetten lehetne kezelni.
2. A tudás és a személyiség értékelésének keveredése. A rendelkezésre álló, osztályzatokat vagy minősítő kifejezéseket rögzítő eszközök (eltekintve több alternatív iskola gyakorlatától) nem adnak az információ mellé sem tanácsot (mit gyakorolj), sem pedagógusi tevékenységet (milyen feladatot rendeljek a problémához). A minősítést esetlegesen kiegészítő, szóbeli vagy írásbeli szöveges értékelést az osztályzás mint eszköz sem támogatja.

Mindezek értelmében egy olyan eszközcsomag iskolai alkalmazása, amely teljesíti a szerkezeti és tartalmi elvárásokat, pozitív elmozdulást idézhet elő e területeken. Az értékelés módszere nem egyszerűsíthető le az osztályozásra vagy minősítésre, mert sokkal több annál. Figyelembe kell vennünk azt, hogy az osztályzás önmagában még az ismeretrendszer fejlesztéséhez is kevés. A jó hatásfokú és a személyiség egészét vagy főbb komponenseit fejlesztő értékelésnek a felsorolt funkciók mindegyikét teljesítenie kell. Ennek a követelménynek természetesen az osztályzatokkal történő értékelés nem tud megfelelni. Megfelelhet ugyanakkor egy átgondoltan kidolgozott, komplex szöveges értékelő eszköz.

Pszichológiai értékelés és alternatív pedagógiai gyakorlatok

A kellő alaposságú szempontsor és eszköz kidolgozásához a különböző utak végiggondolására volt szükség. A szoros értelemben vett pedagógiai értékelés mellett a gyermek megismerését és az erre alapuló fejlesztést a pszichológiai értékelés is elősegíti. A gyermek tetteinek, szavainak értékelése végigkíséri a mindennapokat a családban, majd az óvodában is. Először az óvodából az iskolába való belépés előtt történik olyan intézményes értékelés, mely egy adott standardhoz képest ítéli meg a gyermek teljesítményét. Ez az iskolaérettségi vizsgálattal történik meg, melyet más pszichológiai, pedagógiai mérőeszközök eredményei is kiegészíthetnek, melyek árnyalják az addigi képet.

Érdemes szemügyre venni, milyen struktúrákat, pszichológiai jellemzőket vizsgálnak - a pedagógiai jellemzést kiegészítendő -, hiszen ez is olyan pluszt adhat, amely az értékelés szempontjából a mindennapi nevelési munkába bevonható. Ilyen jellemző lehet például a másokra irányuló figyelem, a tervezés és a kivitelezés minősége, a kommunikáció jellemzői. A tanulást megalapozó készségek mellett az érzelmek, hangulatok is meghatározóak az iskolában, ezek is legfőképpen a pszichológiai vizsgálatok körébe tartoznak.

A szöveges értékelésről való gondolkodás során nem lehet figyelmen kívül hagyni a hazai alternatív pedagógiában kialakult gyakorlatot. A már alkalmazott szöveges értékelések formai változatai között találhatunk teljesen szabadon megfogalmazottat, melyben a szempontok nem rajzolódnak ki élesen a háttérben, és olyat is, amelyben megjelenik a tantárgyi strukturáló elv, esetenként tantárgyi területen kívüli elemekkel kiegészítve. Az alternatív iskolák értékelési gyakorlatának sajátossága, hogy a diákot is bevonják saját maga értékelésének folyamatába, ezzel is elmélyítve a nevelésben, oktatásban való részvételét. Ezt vagy önértékeléssel segítik, vagy önálló alkotást kérnek a bizonyítványhoz. A módszer nevelési értéke vitathatatlan, a gyermeket aktív résztvevővé kell tenni a róla szóló pedagógiai munkában.

Tartalmi oldalról megfigyelhető, hogy a legtöbbször előkerülő és leggyakrabban használt szempont az együttműködés, mely különböző területekre (játék, munka, közösség) vonatkoztatva fogalmazódik meg. Ez szinte minden értékelésben jelen van. Hasonlóan fontos a társas kapcsolatok minősége és jellege, a társakra való odafigyelés, a segítségadás. Általában előtérbe kerül még a munkavégzés és az információszerzés. Elmondható, hogy a tantárgyi értékelés az iskola helyi tantervében megfogalmazott tananyagtartalmakat, illetve az azokban mutatott teljesítményt veszi alapul, sokszor negatívan minősítő megfogalmazásokkal.

Az értékelő eszközcsomag felépítése

A fejlesztés legfontosabb elemeként elkészült a Szöveges értékelő csomag, jelen fejlesztési szakaszban az általános iskolák első osztálya számára. A tantárgyközi értékelő lapok kiemelt jelentőségűek a Szöveges értékelő csomagban. Segítségükkel a gyermek személyiségfejlődésének több aspektusát is vizsgálhatja a pedagógus. A hatékony fejlesztés feltétele azonban, hogy konkrét fejlesztési célok formájában a tanítók és a gyerekek számára is világossá váljon, milyen utat járnak majd be közösen a félév, a tanév folyamán. Ennek érdekében minden értékelő csomag osztályszintű értékelő lappal kezdődik, amelyen a pedagógus a számára fejlesztési feladatként megjelölt terület mellé feljegyezheti fejlesztési irányelveit.

Az alábbi hét értékelési terület mindegyike ajánlott, de elképzelhető, hogy kezdeti szakaszban fokozatosan vezethetők be a komponensek, minden ciklusban eggyel bővítve a korábbi értékelést. Az intézmény pedagógiai programjában meghatározott irányelvek, az egyes osztályok és tanulóközösségek sajátosságai eltérő hangsúlyt adhatnak majd az értékelésben, így ezek a hangsúlyok jelenhetnek meg a kritérium választásánál.

A tanulói értékelő lapok

Az osztályszintű tervezésen túl a szöveges értékelés lényegi eleme a tanulói értékelő lapok kitöltése. A fokozatos bevezetés érdekében három különböző lapot dolgoztak ki, melyek más-más kidolgozottsági fokot várnak a pedagógusoktól:

1. Diagnosztizáló lap: Az első elem a diagnosztizálás érdekében készül. A cél, hogy a tanító igyekezzen minél több szempont alapján képet alkotni a rábízott tanulókról, s ezt az adott keretek segítségével szabadon fogalmazza meg. Ehhez a laphoz nem emeltek ki a nyomtatványban olyan területeket, amelyek mindenképp értékelendők, csupán azt javasolják a hét fő komponens megnevezésével, hogy a kollégák minél több területen igyekezzenek a tanulókat megerősíteni.
2. Fejlesztő lap: A második tanulói értékelő lap a tanév folyamán többször is kitölthető, de az év során legalább kétszer javasolt átgondolni (félévi értesítés idejében, és áprilisban). Ezek az értékelő lapok sokkal inkább a fejlesztés jegyében készülnek, hisz több ponton sarkallnak a tanulónak szóló fejlesztési célok s az azokhoz vezető feladatok, tevékenységek megfogalmazására. Itt jelenik meg leginkább az értékelés folyamatjellege is, hiszen az osztály számára év elején kiemelt területként megfogalmazott részterületeket ezen a ponton minden tanuló esetében újra értékelni kell.
3. Év végi összegző lap: Az utolsó, év végi értékelés a fejlesztési folyamat nagyobb egységének lezárásaként összegző, lezáró funkciójú. Ezért az értékelő lapon mind a hét nagy terület szerepel: aktivitás, kulturális és természeti értékek védelme, emberi nyitottság, fegyelmezettség, ismeretszerzés - tanulás, esztétikai tevékenység, mozgás. A tanulókra jellemző rövid összefoglalók megfogalmazását a Tanítói segédletben összegyűjtött rövid, nem minősítő értékelő szavak is segítik. Ez egészülhet ki végül személyes, egyéni észrevételekkel, és itt nyílik alkalom az év elején kitűzött célokhoz és tantervi követelményekhez való viszonyításra.

Tanítói segédlet

A Tanítói segédlet összeállításánál az az alapelv vezérelte a kutatócsoportot, hogy minél szélesebb körben segítse az értékelő csomag alkalmazását. Ezért a fent megismert hét nagy területhez értékelési kategóriákat kapcsoltunk. Ezek olyan elemek, amelyek segítik megismerni és jellemezni az iménti főbb összetevőket. A kommunikációt is sok tekintetben vizsgálhatnánk, ezért a választás megkönnyítése érdekében szempontokat is jelöltek, illetve igyekeztek ezt definíciószerűen is értelmezni. Végül talán a legfontosabb elem, az értékelési segédszavak következnek. Itt sarkalatos szempont volt, hogy e megfogalmazások sose legyenek minősítő jellegűek, megfogalmazásuk is a fejlesztést támogassa.

Ezen szempontok átgondolása abban segíthet, hogy a gyermek személyiségfejlődéséről átfogóbb képet adhassunk pedagógusként. Ez nem jelenti azonban a tantárgyi követelmények figyelmen kívül hagyását. Az értékelési rendszert ugyanis úgy építették fel, hogy az egyes tantárgyi elemeket beépítették a megfelelő komponensekhez. Így lett része a technika, a rajz az aktivitásnak és az esztétikai tevékenységnek, a környezetismeret a természeti értékek védelmének, a testnevelés a mozgásnak stb. Ugyanakkor van néhány kiemelt terület az Ismeretszerzés - tanulás címszó alatt: matematika, szóbeli kifejezőképesség, olvasás-szövegértés, írás.

Az értékelési rendszer hatásvizsgálata

Az értékelési eszköz kidolgozása után a hatásvizsgálat első fázisában két kispesti iskolában történtek mérések. A kidolgozott eszközrendszer struktúrája és értékelési területei, valamint az eszköz alkotó jellegű megvalósítása - tehát a szöveges értékelésben megjelentetett fejlesztési módok, lehetőségek kidolgozása - hipotézisünk szerint hozzájárul a tanulók iskolai sikerességéhez, eredményességéhez. Mégpedig oly módon járul hozzá, hogy nem közvetlenül a feladatmegoldást és nem egyedül a feladatmegoldást értékeli, elemzi árnyaltan, hanem a feladatmegoldásokhoz szükséges alapképességekről mond differenciált véleményt. Ennek megfogalmazása a gyermeknek, a szülőnek és a pedagógusnak egyaránt tájékoztatást ad azzal kapcsolatban, hogy az adott tanulónál milyen területek igényelnek fejlesztést a nagyobb iskolai hatékonyság érdekében.

2003 szeptemberében a képességvizsgálat területei a következők voltak: vizuális téri figyelem, formasorozatok ritmikus ismétlődése, a különbségek percepciója, megfigyelés és utánzás, számfogalom, vizuális emlékezet, téri tájékozódás, alak-háttér megkülönböztetés, finommotoros ügyesség. A fenti vizsgálatot kiegészítették egy olyan diagnosztikával, mely a tanulás megalapozásában lényegesnek bizonyult, de a képességvizsgálatban nem súlyozódott. Ezeket a DIFER (Diagnosztikus Fejlődésvizsgáló Rendszer) megfelelő altesztjeivel mérték. A programcsomagot Nagy József és munkatársai (2002) alakították ki az eredményes iskolakezdéshez szükséges kritikus elemi készségek mérésére.

A fentiek értelmében kettős eredményre számítanak. Egyrészt az általános iskola első évfolyamán használható értékelő eszközcsomag kifejlesztése a cél, amely bármely magyar közoktatási intézmény számára adaptálható. A tanítók értékelésében a kompetenciák fejlődésére vonatkozó elemek válnak a leghangsúlyosabbá, amellett, hogy a szaktárgyi fejlődést is nyomon követik. Az eszköz használatától az értékelési funkciók erősödését és strukturálódását várják.

Jogi keretek és gyakorlati problémák az értékelésben

A köznevelési törvény 62. § (1) bekezdésének j) pontja szerint a pedagógus alapvető feladata a rábízott gyermekek, tanulók nevelése, oktatása, óvodában a gyermekek Óvodai nevelés országos alapprogramja szerinti nevelése, iskolában a kerettantervben előírt törzsanyag átadása, elsajátításának ellenőrzése, sajátos nevelési igényű tanuló esetén az egyéni fejlesztési tervben foglaltak figyelembevételével.

Gyakori kérdések és panaszok

Gyakran érkeznek különböző kérdések az értékeléshez fűződően. Például, egy szülő azt kifogásolta, hogy gyermeke pedagógusa összevonta a félévi tájékoztatóban az irodalom és a nyelvtan osztályzatot. Egy tanuló sérelmezte tanára értékelési módszerét, miszerint minden esetben megbukik, ha akár egy darab elégtelen osztályzata van. Egy első osztályos gyermek szülője sérelmezte, hogy gyermeke - aki magántanulóként osztályozó vizsgát tett - csak „jól teljesített” minősítést kapott, holott félévkor „kiváló” volt az eredménye, év végén matematikából 5-öst, környezetismeretből 5-öst, magyar nyelvből pedig 4-est kapott.

Több esetben felmerült, hogy a szülő és az iskola közötti konfliktus miatt a gyermek kicsinyes bosszú áldozata lett az értékelés során. Egy tanuló arról érdeklődött, hogy jogszerűen értékelheti-e a pedagógus az egész éves teljesítményt a saját maga által szervezett belső, év végi vizsga eredménye alapján úgy, hogy közben az év közbeni érdemjegyeket figyelmen kívül hagyja. Egy szülő azt kifogásolja, hogy 7. osztályos gyermeke pedagógusa értékeli a füzetvezetés külalakját, így gyermeke eredményei emiatt gyengébbek.

A pedagógus értékelési autonómiája és korlátai

A köznevelési törvény 54. § (1) bekezdése kimondja, hogy a pedagógus a tanuló teljesítményét, előmenetelét tanítási év közben rendszeresen érdemjeggyel értékeli, félévkor és a tanítási év végén osztályzattal minősíti. A tanuló magatartásának és szorgalmának értékelését és minősítését az osztályfőnök - az osztályban tanító pedagógusok véleményének kikérésével - végzi. Az érdemjegyekről a tanulót és a kiskorú tanuló szülőjét rendszeresen értesíteni kell. A félévi és az év végi osztályzatot az érdemjegyek alapján kell meghatározni. Az évközi érdemjegyeket és az év végi osztályzatokat szóbeli vagy írásbeli szöveges értékelés kíséri. Az iskola az osztályzatról a tanulót és a kiskorú tanuló szülőjét félévkor értesítő, év végén bizonyítvány útján értesíti. Értesítő gyakrabban is készülhet az intézmény pedagógiai programja szerint.

Az érdemjegy és az osztályzat megállapítása a tanuló teljesítményének, szorgalmának értékelésekor, minősítésekor nem lehet fegyelmezési eszköz. Egy szülő szerint a pedagógus nem gyermeke valós tudása, hanem hanyagsága alapján értékeli gyermekét. Egy szülő szerint gyermeke tanára a tanuló viselkedését értékeli a szaktantárgyi jegyek között. Ezekkel kapcsolatban tájékoztatni kell a szülőket arról, hogy az érdemjegy és az osztályzat megállapítása nem lehet fegyelmezési eszköz.

A 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 64. § (1) bekezdése szerint a tanuló osztályzatait évközi teljesítménye és érdemjegyei vagy az osztályozó vizsgán, a különbözeti vizsgán, valamint a pótló és javítóvizsgán nyújtott teljesítménye alapján kell megállapítani. A köznevelési törvény 54. § (5)-(6) bekezdése szerint az egyes tanulók év végi osztályzatát a nevelőtestület osztályozó értekezleten áttekinti, és a pedagógus, az osztályfőnök, gyakorlati képzés szervezője által megállapított osztályzatok alapján dönt a tanuló magasabb évfolyamba lépéséről. Abban az esetben, ha az év végi osztályzat a tanuló hátrányára lényegesen eltér a tanítási év közben adott érdemjegyek átlagától, a nevelőtestület felhívja az érdekelt pedagógust, hogy adjon tájékoztatást ennek okáról, és indokolt esetben változtassa meg döntését. E szabályokból kiolvasható, hogy a tanuló év végi osztályzatának alapja a tanuló évközi teljesítménye, és érdemjegyei vagy vizsgán nyújtott teljesítményének eredményéből áll össze.

A pedagógus értékelési autonómiájának korlátai is vannak. A 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 7. § (1) bekezdés bo) pontja szerint az iskola pedagógiai programja meghatározza az iskola helyi tantervét, ennek keretén belül a tanuló jutalmazásával összefüggő, a tanuló magatartásának, szorgalmának értékeléséhez, minősítéséhez kapcsolódó elveket. A köznevelési törvény 25. § (4) bekezdése szerint az SZMSZ és a házirend nyilvános.

Elfogultság és magántanulói státusz

Abban az esetben, ha a pedagógus értékelése mögött a tanulókkal szembeni elfogultság lehetősége merül föl, az általános tájékoztatás mellett informálni kell a hozzánk fordulókat a független vizsgabizottság előtti vizsgázás lehetőségéről. Egy tanuló sérelmezte tanára értékelési módszereit, mert szerinte igazságtalan és pikkel rá. A beadványozó szülők gyermeke iskolai konfliktusok miatt magántanulói státuszt kérelmezett. A szülők azonban nem tartják kivitelezhetőnek, hogy a tanuló számonkérése a továbbiakban iskolai keretek között történjen, mivel az intézményi, pedagógusi hozzáállás miatt a pártatlan hozzáállást nem látják biztosítottnak. Megítélésük szerint a tanuló direkt számonkérése, bizottság előtti beszámolása egyrészt az iskola speciális pedagógiai módszere miatt, másrészt pedig az előzmények tükrében a tanuló állapota miatt nem kivitelezhető. A számonkérésnek elfogadó, nyugodt légkörben kellene megtörténnie, ezért indokoltnak gondolják, hogy a számonkérés feladatait a kerületi nevelési tanácsadó pszichológusa végezze.

A köznevelési törvény 55. §-a kimondja, hogy a magántanulót - az iskolában vagy azon kívül folyó gyakorlati képzés kivételével - az iskola valamennyi kötelező tanórai foglalkozása alól fel kell menteni. Az, akit felmentettek a kötelező tanórai foglalkozásokon való részvétel alól, az igazgató által meghatározott időben, és a nevelőtestület által meghatározott módon - a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 64. § (2) bekezdés értelmében osztályozó vizsga keretében - ad számot tudásáról. Az osztályozó vizsga tehát a tanulóval jogviszonyban álló iskola keretein belül vagy független vizsgabizottság útján teljesíthető, egyéb módon történő beszámolásra, beszámoltatásra törvényes keretek között nincs lehetőség.

Felszerelés hiánya és házi feladat értékelése

A tanórai felszerelés hiányával összefüggésben is gyakran fordulnak hivatalokhoz. Többen nyújtottak be beadványt, arról érdeklődve, hogy kaphatnak-e a tanulók elégtelen osztályzatot azért, mert hiányos a felszerelésük - például nincs megfelelő felszerelésük testnevelésórán, vagy hiányzik a vonalzó matematikaórán. Az álláspont szerint az értékelés során a tanórai felszerelés hiányát annyiban lehet figyelembe venni, amennyiben a tanítási órán történő számonkérésben rögzített feladat teljesítéséhez az szükséges. Amennyiben a számonkérésben meghatározott feladatot a tanuló nem tudja teljesíteni - akár a felszerelés hiánya miatt - úgy akár elégtelenre is értékelhető. De a számonkérés esetétől eltekintve a felszerelés hiánya miatt a tanulónak elégtelen nem adható.

Visszatérő kérdésként jelentkezik a házi feladat értékelésének mikéntje. A 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 7. § (1) bekezdés bi) pontja alapján az iskola pedagógiai programja határozza meg az iskola helyi tantervét, ennek keretén belül a tanuló tanulmányi munkájának írásban, szóban vagy gyakorlatban történő ellenőrzési és értékelési módját, diagnosztikus, szummatív, fejlesztő formáit, valamint a magatartás és szorgalom minősítésének elveit. E szakasz (5) bekezdése szerint pedig az iskola pedagógiai programjában meg kell határozni az iskolai írásbeli, szóbeli, gyakorlati beszámoltatások, az ismeretek számonkérésének rendjét, valamint az otthoni, napközis, tanulószobai felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elveit és korlátait. Ezekre tekintettel javasolt a panaszosoknak, hogy a házi feladat értékelhetőségével, és az arra vonatkozó szabályokkal összefüggésben tanulmányozzák az intézmény belső szabályzatait.

Magatartás értékelése és gyógytestnevelés

Külön problémaként merült föl az, mikor nem a tanulók tudása, hanem magatartásának értékelése képezte a konfliktus alapját. Egy szülő azt sérelmezte, hogy jó magaviseletű, tisztelettudó gyermeke azért kap 3-as magatartásjegyet, mert a szülő nem engedi nyelvtan tantárgyból korrepetálásra csúnya írása miatt. Egy beadványozó szerint gyermeke azért kapott jó minősítést magatartására, mert az egyik pedagógus, aki nem is tanítja a gyermeket, soknak találta a jó magaviseletű gyermekek számát egy adott osztályban. Ezért az osztályozó értekezleten javaslatot tett egyes tanulók magatartás minősítésének lerontására. A szülő szerint a gyermeke magatartásjegyei nem egyértelműek, nem ismeri az értékelés szabályait.

Néhány esetben olyan kérdéssel fordultak hivatalokhoz, amelyek egy szűkebb területet érintettek az értékelésre vonatkozó jogi rendelkezések közül. Egy szülő a gyógytestnevelés értékelésével kapcsolatban érdeklődött. Azt sérelmezte, hogy gyermeke - aki nagyobb fizikai megterhelés esetén befullad - a futásra is érdemjegyet kapott. Ezzel kapcsolatban tájékoztatni kell, hogy a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 142. §-a rendelkezik a könnyített és a gyógytestnevelés szervezésének, a tanulók könnyített vagy gyógytestnevelési órára történő beosztásának rendjéről. A könnyített és gyógytestnevelés tanórán javallott, illetőleg tiltott feladatok előírása az iskolaorvos, illetve a szakorvos feladatai közé tartozik. A testnevelőtanár a tanórai követelmények összeállításakor az orvosi javaslatot követve járhat el. A kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről, valamint egyes oktatási jogszabályok módosításáról szóló 17/2004. (V. 20.) OM rendelet a könnyített testnevelés tantárgyi tartalmának meghatározásánál az egyénre szabottan, valamint a testnevelés tantervben a nem ellenjavallt tananyagok elsajátítását javasolja. A jogszabályok további rendelkezést nem tartalmaznak a könnyített testnevelés értékelésével kapcsolatban. Az álláspont szerint a szakorvos által ellenjavallt feladatok esetén sem azok elvégeztetésére, sem azok értékelésére nincs lehetősége a pedagógusnak.

tags: #szoveges #ertekeles #csecsemo #es #kisgyermeknevelo